B.48/2015/19 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés a) pont és

(4)bekezdés a) pont) - folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettében, mint bűnsegéd (Btk. 403. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont) és - folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználása vétségében, mint bűnsegéd (Btk. 345. §). Ezért a bíróság a vádlottat - halmazati büntetésül - 2 (Kettő) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 (Három) év próbaidőre felfüggeszti. A vádlott a szabadságvesztés büntetés végrehajtása esetén a szabadságvesztés 2/3 részének, de legalább 3 (Három) hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a ... Osztálya által lefoglalt és a Trkv.43/2012. szám alatt nyilvántartott és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál a Bj.37/2015. szám alatt kezelt - 1./ tételszám alatti 1 (Egy) darab nyugta átvételi elismervény tömb, - 2./ tételszám alatti 1 (Egy) darab átvételi elismervény, - 3./ tételszám alatti 1 (Egy) darab önátíró tömb (üres), - 4./ tételszám alatti 1 (Egy) darab egyszerűsített készpénzfizetési számlatömb, - 5./ tételszám alatti 1 (Egy) darab számlatömb, - 6./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, - 7./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, - 8./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, - 9./ tételszám alatti 1 (Egy) darab pénztárelszámolás tömb, - 10./ tételszám alatti 1 (Egy) darab pénztárelszámolás tömb, - 11./ tételszám alatti 1 (Egy) darab pénztárelszámolás tömb, - 12./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, melynek a borítója hiányzik, - 13./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, melynek a borítója hiányzik, - 14./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, melynek a borítója hiányzik, - 15./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, melynek a borítója hiányzik, - 16./ tételszám alatti 1 (Egy) darab nylonszatyor, rajta ... felirat, benne pénztárgépnapló és 2 (Kettő) darab adatközlő lap és 4 (Négy) darab pénztárgép szalag, - 17./ tételszám alatti 1 (Egy) darab napi pénztárjelentés tömb, - 18./ tételszám alatti 1 (Egy) darab napi pénztárjelentés tömb, - 19./ tételszám alatti 1 (Egy) darab napi pénztárjelentés tömb, - 20./ tételszám alatti 1 (Egy) darab szállítólevél tömb, - 21./ tételszám alatti 18 (Tizennyolc) darab kockás spirálfüzet - 22./ tételszám alatti 1 (Egy) darab ellenőrzési napló tömb, - 23./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „árjegyzékek” feliratú dosszié, - 24./ tételszám alatti 1 (Egy) darab Ellenőrzési napló feliratú dosszié, - 25./ tételszám alatti 1 (Egy) darab tájékoztató kereskedelmi partnereink számára feliratú dosszié, - 26./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „számlák és feljegyzések” feliratú dosszié, - 27./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „szállítólevelek, számlák” feliratú dosszié, - 28./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „vegyes iratok” feliratú dosszié, - 29./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „vegyes iratok” feliratú dosszié, - 30./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „szállítólevelek” feliratú dosszié, - 31./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „Vásárlók könyve” feliratú dosszié, - 32./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „Vásárlók könyve” feliratú dosszié, - 33./ tételszám alatti 1 (Egy) darab átvételi elismervény tömb, - 34./ tételszám alatti 1 (Egy) darab … Kft. pénztárbizonylatok feliratú dosszié, - 35./ tételszám alatti 1 (Egy) darab … Kft. pénztárbizonylatok feliratú dosszié, - 36./ tételszám alatti 1 (Egy) darab bevételi pénztárbizonylat tömb, - 37./ tételszám alatti 1 (Egy) darab „Vegyes iratok” feliratú dosszié, - 38./ tételszám alatti 1 (Egy) darab számítógép mobiltároló egységgel lefoglalását megszünteti és azokat a ... Kft. megbízásából eljáró ... felszámoló részére a ... alatti címre kiadni rendeli. A Trkv.5/2013.tételszám alatt lefoglalt és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.37/2015.tételszám alatt kezelt, a bűnjeljegyzéken - 1./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2007.évi mérleg, - 2./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2007.évi főkönyvi kivonat, - 3./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2007.évi főkönyvi karton, - 4./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2008.évi mérleg, - 5./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2008.évi főkönyvi kivonat, - 6./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2008.évi főkönyvi karton, - 7./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2009.évi mérleg, - 8./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2009.évi főkönyvi kivonat, - 9./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2009.évi főkönyvi karton, - 10./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2010.évi mérleg, - 11./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2010. évi főkönyvi kivonat, - 12./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2010. évi főkönyvi karton, - 13./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2011.évi mérleg, - 14./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2011.évi főkönyvi kivonat, - 15./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2011.évi főkönyvi karton, - 16./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2012.évi főkönyvi kivonat, - 17./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2012.évi főkönyvi karton, - 18./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2007.évi könyvvizsgálói jelentés, - 19./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2008.évi könyvvizsgálói jelentés, - 20./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2009.évi könyvvizsgálói jelentés, - 21./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2010. évi könyvvizsgálói jelentés, - 22./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié 2011.évi könyvvizsgálói jelentés lefoglalását megszünteti és azokat ... Kft. megbízásából eljáró ... felszámoló részére a ... alatti címre kiadni rendeli. A Trkv. 116/2013.szám alatt lefoglalt és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.37/2015.szám alatt nyilvántartott, a bűnjeljegyzéken - 1./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... 2007. év, - 2./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... II. 2007.év, - 3./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... 2008.év, - 4./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... II. 2008.év, - 5./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... 2009.év, - 6./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... II. 2009.év, - 7./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... ÁFA 2010. év, - 8./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... 10. hónaptól 2010.év, - 9./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... 2011.év, - 10./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... II. 2011.év, - 11./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... 2012.év, - 12./ tételszám alatti 1 (Egy) dosszié ... II. 2012.év lefoglalását megszünteti és azokat a ... Kft. megbízásából eljáró … felszámoló részére a ... alatti címre kiadni rendeli. A büntetőeljárás során felmerült 449.082 (Négyszáznegyvenkilencezernyolcvankettő) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az államnak, a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására. Indokolás: I. A Nógrád Megyei Főügyészség a B.763/2013/9. BTÖ. szám alatti vádiratával 1 rb. a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, 1 rb. a Btk. 403. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértése bűntette és 1 rb. a Btk. 345. §-ába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat ... vádlottal szemben az alábbi tényállás alapján, mely bűncselekményeket a vádlott a vádirat szerint bűnsegédként követett el. ... 2001. január 29-én alakult, fő tevékenysége kenyér, friss pékáru gyártása. A társaság székhelye a ... szám alatti ingatlan. A gazdasági társaság önálló képviseletre jogosult ügyvezetője 2012. november 11-én bekövetkezett haláláig ... volt, a cég bankszámlái felett önállóan rendelkezett. A ... Kft-nek üzlete található még ...on, valamint két mozgóbolttal is rendelkezik. A gazdasági társaság havi ÁFA-bevallásra volt kötelezett. A ... Kft. 2014. június 17. napjától felszámolás alatt áll. (Fpk. 12-14-000126). ... gyanúsított a ... Kft. bejelentett munkavállalójaként - 2003. július 1-jétől raktárkezelőként - a társaság ügyvezetője, néhai ... részére szándékosan segítséget nyújtott abban, hogy a cég képviseletében eljárva a ... Kft. nevében 2007., 2008. 2009., 2010., 2011. és 2012. évben nem a valós értékesítési árbevételre vonatkoztatva állapítsa meg havi ÁFA bevallásaiban a fizetendő forgalmi adót, hanem a ténylegesnél kisebb árbevétel után, ezért a havi gyakorisággal benyújtott ÁFA-bevallások nem eredményeztek valós, a forgalomnak megfelelő fizetendő adót. A gyanúsított - az ügyvezető kérésének megfelelően - az alább részletezettek szerint munkája során két ügyviteli programot használt, és a társaság értékesítéseinek jelentős részéről nem állított ki számlát, az ügyvezető pedig ennek megfelelően a számla nélkül értékesített termékek után fizetendő általános forgalmi adót szándékosan nem állapította meg, nem vallotta be és nem fizette meg a költségvetés részére. A gyanúsított tisztában volt azzal, hogy az általa rögzített és kezelt, a számítógépen szerepeltetett, nem a tényleges gazdasági tevékenységet tükröző adatokat fogja ... ügyvezető a könyvelésében, továbbá az adóhatósághoz benyújtandó adóbevallásaiban szerepeltetni és ezek alapján állapítja meg és fizeti meg az ÁFA-t. A ... Kft. tevékenysége során a ... termésirányítási ügyviteli programot használta, mely termelési, készlet- és értékesítési, valamint számlázási adatokat tartalmazott. A ... Kft-nél a termelésirányítási ügyviteli programnak két változata volt telepítve a gyanúsított által használt számítógépen. A gyanúsított tisztában volt azzal, hogy ez azért volt így, hogy a két program párhuzamos használatával ... az őt, mint a cég képviselőjét terhelő tényleges adófizetési kötelezettséget elkerülje. A gyanúsított mindkét programba vitt fel adatokat. A ... „belső használatra” volt rendszeresítve, a gyanúsított által bevitt, a számlák kiállítása nélkül folytatott, tényleges termelési adatokat tartalmazta, míg a ... a „hivatalosan” benyújtott adóbevallások és számviteli nyilvántartások alapjául szolgált, és nem tartalmazta a ténylegesen folytatott gazdasági tevékenység valamennyi adatát. A ... és ... adatbázisokban 2007. évtől 2012. június hónapjáig voltak adatok. Néhai ... ügyvezető az adóhatósághoz valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be, a - 2007. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 78.722e Ft adóalap után 15.744e forintot vallott be. A tényleges adóalap azonban 150.731e forint volt. Az ügyvezető így nem vallott be és nem fizetett meg 72.009e forint adóalap után 14.402e forint ÁFÁ-t, - 2008. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 95.575e Ft adóalap után 19.115e forintot vallott be. A tényleges adóalap azonban 168.410e forint volt. Az ügyvezető így nem vallott be és nem fizetett meg 72.835e forint adóalap után 14.567e forint ÁFÁ-t, - 2009. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 105.722e Ft adóalap után 20.090e forintot vallott be. A tényleges adóalap azonban 163.845e forint volt. Az ügyvezető így nem vallott be és nem fizetett meg 58.161e forint adóalap után 10.996e forint ÁFÁ-t, - 2010. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 102.142e Ft adóalap után 18.385e forintot vallott be. A tényleges adóalap azonban 158.862e forint volt. Az ügyvezető így nem vallott be és nem fizetett meg 56.720e forint adóalap után 10.210e forint ÁFÁ-t, - 2011. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 142.302e Ft adóalap után 25.615e forintot vallott be. A tényleges adóalap azonban 175.453e forint volt. Az ügyvezető így nem vallott be és nem fizetett meg 34.151e forint adóalap után 6.147e forint ÁFÁt, - 2012. évben (2012. év 6. hónapig) benyújtott ÁFA-bevallásokban 69.605e Ft adóalap után 12.529e forintot vallott be. A tényleges adóalap azonban 76.165e forint volt. Az ügyvezető így nem vallott be és nem fizetett meg 6.560e forint adóalap után 1.181e forint ÁFÁ-t. A ... Kft. önálló képviseletre jogosult ügyvezetője megsértette az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 40. §

(1)bekezdésében, a

1. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Áfa tv.)
2. §

(1)bekezdésében,

1. §-ában,
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A ... Kft. képviseletében eljáró néhai ... ügyvezető a be nem vallott bevételhez kapcsolódóan meg nem fizetett ÁFA miatt 2007-2008-2009-2010-2011-

1. adóévekben összesen 57.503.000.- forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetés részére, melyhez ... gyanúsított a fentebb részletezett magatartásával ugyanilyen mértékben nyújtott szándékosan segítséget.
2. A ... Kft. képviselőjének kérésére a 2007-
3. években a gazdasági társaság értékesítéseinek egy jelentős részéről ... gyanúsított nem állított ki számlát. A cég képviselőjének ezzel az volt a szándéka, hogy a cég könyvelését a valótlan adatok alapján vezetve a gazdasági társaság tényleges bevételét eltitkolja, mellyel a gyanúsított is tisztában volt. Néhai ... , mint a gazdasági társaság képviselője és a könyvvezetésre kötelezett, a tényleges bevételeit a társaság könyveiben nem szerepeltette, beszámolója a vizsgált időszak egyik évében sem adott valós képet gazdálkodása eredményéről, eredménykimutatásában is valótlan adatokat szerepeltetett. Ezen magatartásával megsértette a számvitelről szóló
4. évi C. törvényben foglalt beszámolási kötelezettségét (Számv. tv.
5. §), a teljesség és valódiság számviteli alapelveit (Számv. tv.
6. §), továbbá a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat (Számv. tv.
7. §). A ... Kft-nél az ügyvezető fenti magatartásával a 2007., 2008., 2009.,
8. években a Btk.
9. §

(4)bekezdése szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő, a be nem vallott bevételek meghaladják a mérleg-főösszeg 20%-át és a nettó árbevétel 20%-át is. Továbbá a 2007., 2008., 2009.,

1. 2011-es beszámolóval lezárt évek egyikében sem adott valós képet a cég képviselője gazdálkodása eredményéről, a bizonylatolás, könyvvezetés, beszámoló hiányosságai miatt a gazdasági társaság tényleges vagyoni, pénzügyi helyzetének áttekintését, ellenőrzését meghiúsította. Ezen magatartásához ... gyanúsított szándékosan segítséget nyújtott a fentebb részletezett, a gazdasági társaságnak nem a tényleges gazdasági tevékenységét tükröző bizonylatolási, adatrögzítési, ügyviteli tevékenységével. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményként a törvényszék az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott nős családi állapotú, egy kiskorú és két eltartott nagykorú gyermeke van. Jelenleg a ... Kft-nél dolgozik raktárosként, havi nettó jövedelme 88.000.- Ft és havonta 18.000.- Ft cafetériában részesül. Vagyonát képezi egy gépjármű és egy ingatlan. Tartozása a kölcsön törlesztőrészlete, mely 70.000.- Ft havonta. Büntetve nem volt. A törvényszék által megállapított történeti tényállás az alábbi: A ... Társaság
2. január hó
3. napján alakult, fő tevékenysége kenyér és friss pékáru gyártása volt. A társaság székhelye a ... . A gazdasági társaság önálló képviseletre jogosult ügyvezetője ... volt a
4. november hó
5. napján bekövetkezett haláláig, aki a cég bankszámlái felett önállóan rendelkezett. A ... Kft-nek ...on is volt üzlete, illetve két mozgó bolttal rendelkezett. A gazdasági társaság havi ÁFA-bevallásra volt kötelezett. A ... Kft. felszámolását a ... rendelte el az Fpk. 12-14-
6. szám alatt. A felszámolás
7. június hó
8. napján fejeződött be, és a .. Cégbírósága a céget
9. június hó 24.-i hatállyal a cégjegyzékből törölte. Felszámolóként a ... Kft. megbízásából ... járt el. ... vádlott a ... Kft. bejelentett munkavállalója volt,
10. július 1-től raktárkezelőként dolgozott. A vádlott a társaság ügyvezetője, ... részére szándékosan segítséget nyújtott abban, hogy a cég képviseletében eljárva a ... Kft. nevében 2007.-2008.-2009.-2010.-
11. és
12. évben nem a valós értékesítési árbevételre vonatkoztatva állapítsa meg havi áfa-bevallásaiban a fizetendő forgalmi adót, hanem a ténylegesnél kisebb árbevétel után, ezért a havi gyakorisággal benyújtott ÁFA-bevallások nem eredményeztek valós, a forgalomnak megfelelő fizetendő adót. A vádlott az ügyvezető kérése és utasítása alapján munkája során két ügyviteli programot használt, és a társaság értékesítéseinek jelentős részéről nem állított ki számlát. Az ügyvezető ennek megfelelően a számla nélkül értékesített termékek után fizetendő általános forgalmi adót szándékosan nem állapította meg, nem vallotta be és nem fizette meg a költségvetés részére. A vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa rögzített és kezelt, a számítógépen szerepeltetett, nem a tényleges gazdasági tevékenységet tükröző adatokat fogja ... ügyvezető a könyvelésében, valamint az adóhatósághoz benyújtandó adóbevallásaiban szerepeltetni, és ezek alapján állapítja meg és fizeti az ÁFA-t. A ... Kft. tevékenysége során a ... termelésirányítási ügyviteli programot használta, amely termelési, készlet- és értékesítési, valamint számlázási adatokat tartalmazott. A ... Kft-nél a termelésirányítási ügyviteli programnak két változata volt telepítve a vádlott által használt számítógépen. A vádlott tisztában volt azzal, hogy ez azért volt így, hogy a két program párhuzamos használatával ... az őt, mint a cég képviselőjét terhelő tényleges adófizetési kötelezettséget elkerülje. A vádlott mindkét programba vitt fel adatokat. A ... belső használatra volt rendszeresítve, a vádlott által bevitt, a számlák kiállítása nélkül folytatott tényleges termelési adatokat tartalmazta, míg a ... a hivatalosan benyújtott adóbevallások és számviteli nyilvántartások alapjául szolgált és nem tartalmazta a ténylegesen folytatott gazdasági tevékenység valamennyi adatát. A ... és ... adatbázisokban
13. évtől
14. június hónapig voltak adatok megtalálhatóak. ... ügyvezető az adóhatósághoz valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtott be. ... ügyvezető a
15. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 78.722.000.- Ft adóalap után 15.744.000.- Ft-ot vallott be. A tényleges adóalap 150.731.000.- Ft volt. Az ügyvezető a be nem vallott 72.009.000.- Ft adóalap után 14.402.000.- Ft ÁFA-t nem fizetett meg. A költségvetés bevétele
16. évben 14.402.000.- Ft-tal csökkent a ... Kft. be nem vallott bevétele miatt. A
17. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 95.575.000.- Ft adóalap után 19.115.000.- Ft-ot vallott be. A tényleges adóalap 168.410.000.- Ft volt. Az ügyvezető 72.835.000.- Ft adóalap után nem vallott be és nem fizetett meg 14.567.000.- Ft ÁFAt. A költségvetés bevétele tehát
18. évben 14.567.000.- Ft-tal csökkent a Kft. be nem vallott bevétele miatt.
19. évben az ügyvezető 105.684.000.- Ft adóalap után 20.090.000.- Ft-ot vallott be, a tényleges adóalap 163.845.000.- Ft volt. Az ügyvezető így nem vallott be és nem fizetett meg 58.161.000.- Ft adóalap után 10.996.000.- Ft ÁFA-t. Így
20. évben a költségvetés bevétele a Kft. be nem vallott bevétele miatt 10.996.000.- Ft-tal csökkent. A
21. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 102.142.000.- Ft adóalap után az ügyvezető 18.385.000.- Ft-ot vallott be. A tényleges adóalap 158.862.000.- Ft volt. Az ügyvezető nem vallott be és nem fizetett meg 56.720.000.- Ft adóalap után 10.210.000.- Ft ÁFA-t. Így
22. évben a Kft. be nem vallott bevétele miatt a költségvetés bevétele 10.210.000.- Ft-tal csökkent. A
23. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban 142.302.000.- Ft adóalap után 25.615.000.- Ft-ot vallott be az ügyvezető, míg a tényleges adóalap 176.453.000.- Ft volt. Az ügyvezető nem vallott be és nem fizetett meg 34.151.000.- Ft adóalap után 6.147.000.- Ft ÁFA-t.
24. évben a Kft. be nem vallott bevétele miatt a költségvetés bevétele 6.147.000.- Ft-tal csökkent. A
25. évben benyújtott ÁFA-bevallásokban az ügyvezető 69.605.000.- Ft adóalap után 12.529.000.- Ft adót vallott be, a tényleges adóalap 76.165.000.- Ft volt. Az ügyvezető így nem vallott be 6.560.000.- Ft adóalap után 1.181.000.- Ft ÁFA-t.
26. I. félévében tehát a Kft. be nem vallott bevétele miatt a költségvetés bevétele 1.181.000.- Ft-tal csökkent. A ... Kft. önálló képviseletre jogosult ügyvezetője, néhai ... megsértette az általános forgalmi adóról szóló
27. évi LXXIV. törvény
28. §

(1)bekezdésében, a

1. évi CXXVI. törvény (ÁFA törvény)
2. §

(1)bekezdésében,

1. §-ában és
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A ... Kft. képviselője, néhai ... ügyvezető a be nem vallott bevételekhez kapcsolódóan meg nem fizetett ÁFA miatt 2007.-2008.-2009.-2010.-

1. és
2. adóévekben összesen 57.503.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a költségvetés részére, melyhez a vádlott az előzőekben részletezett magatartásával ugyanilyen mértékben nyújtott szándékosan segítséget. A ... . Kft. képviselőjének, néhai ...nak a kérésére és utasítására ... vádlott 2007-
3. években a gazdasági társaság értékesítéseinek egy jelentős részéről nem állított ki számlát. A cég képviselőjének ezzel az volt a szándéka, hogy a cég könyvelését a valótlan adatok alapján vezetve a gazdasági társaság tényleges bevételét eltitkolja, mellyel a vádlott is tisztában volt. Néhai ..., mint a Kft. képviselője és könyvvezetésre kötelezett személy a társaság könyveiben a tényleges bevételt nem szerepeltette, beszámolója a vizsgált időszak egyik évében sem adott valós képet gazdálkodása eredményéről. Emellett eredménykimutatása valótlan adatokat tartalmazott, ezen magatartásával megsértette a számvitelről szóló
4. évi C. törvényben foglalt beszámolási kötelezettségét (
5. §), a teljesség és valódiság számviteli alapelveit (
6. §), továbbá a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat (
7. §). A Kft-nél az ügyvezető fenti magatartásával a 2007.-2008.-
8. és
9. években a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő, a be nem vallott bevételek ugyanis 2007.-2008.-
10. és
11. években meghaladják a mérlegfőösszeg 20%-át és a nettó árbevétel 20%-át. A ... Kft. minden beszámolóval lezárt évében, 2007.-2008.-2009.-
12. és
13. években beszámolója egyik évében sem adott valós képet gazdálkodása eredményéről, a bizonylatolás, könyvvezetés, beszámoló hiányosságai miatt ez pontosan nem is állapítható meg. Ezzel a cég képviselője a gazdasági társaság tényleges vagyoni, pénzügyi helyzetének áttekintését, ellenőrzését meghiúsította. Ezen magatartásához az ügyvezetőnek ... vádlott segítséget nyújtott a fentebb részletezett, a gazdasági társaságnak nem a tényleges gazdasági tevékenységét tükröző bizonylatolási, adatrögzítési és ügyviteli tevékenységével. A vádlott tisztában volt azzal, hogy a néhai ügyvezetőnek nyújtott segítsége törvénybe ütköző magatartás, azonban a munkáltatója utasításának azért tett eleget, mert a munkahelye veszélybe került volna, amennyiben a munkáltató utasításait megtagadja. A vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa kezelt számítógépen az általa rögzített, nem a tényleges gazdasági tevékenységet tükröző adatok fognak a társaság könyvelésében megjelenni, illetve az adóhatósághoz benyújtó adóbevallásokban is az ügyvezető ezen adatokat szerepelteti, és ez alapján állapítja és fizeti majd meg az ÁFA-t is. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint vonta értékelési körébe. A bíróság a bizonyítási eljárás során kihallgatta ... vádlottat, az üggyel érintett tanúkat, így …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, tanút. A törvényszék a tárgyalás anyagává tette a vádlott nyomozás során tett írásbeli tanúvallomását, a nyomozás során tanúként, illetve gyanúsítottként tett vallomásait, valamint a kihallgatott tanúk nyomozás során tett vallomásait, illetve a törvényszék a tárgyalás anyagává tette ... nyomozás során tett írásbeli tanúvallomását is. A bíróság kihallgatta a tárgyaláson Tresó Pál igazságügyi informatikus szakértőt és Márton Barnabásné igazságügyi adó- és könyvszakértőt, illetve a bíróság a tárgyalás anyagává tette ezen szakértők nyomozás során elkészített szakértői véleményeit, illetve azok kiegészítéseként szolgáló kiegészítő szakértői véleményeket is. A fentieken túl a bíróság a tárgyalás anyagává tette a ... Kft. cégkivonatát, a lefoglalásról készült jegyzőkönyveket, a cég felszámolásával kapcsolatban beszerzett adatokat, a vádlott munkaviszonyával kapcsolatos igazolást, ... halála idejének megállapításával kapcsolatos adatokat a személyi nyilvántartásból. ... a nyomozás során írásbeli tanúvallomást tett, melynek tartalma szerint a munkája során a ... ügyviteli program két adattárát használta, az egyiket az alapgépen, a másikat pedig a mobil racken használta. A rack-en lévő adattár tartalmazta a tényleges adatokat, a számítógép pedig a hivatalos adatokat. ... tanúkénti kihallgatása alkalmával a nyomozás során elmondta, hogy az ő feladatát képezte a szállítólevelek és számlák kiállítása. A ... komplex ügyviteli program két részét használta munkája során, az egyik részén az szerepelt, amit le kellett termelni, a másik részén pedig, amit számlázni kellett és bevallani. A kettő között eltérés volt. A cég két programot vett, az egyik a mobil tároló egységre, a másik a winchesterre lett telepítve. A mobil rack-re a valós forgalom, a számítógépre pedig a könyvelésbe kerülő adatok lettek felvíve. Elmondta, hogy ezt a munkafolyamatot ő végezte, ha nem vállalta volna ezt a kettős könyvelést, akkor megszűnt volna a munkahelye. Gyanúsítotti kihallgatása alkalmával elmondta, hogy nem érzi magát felelősnek, mivel munkáltatói utasításra tette a gyanúsításban szereplő dolgokat, a munkáltatója utasításait hajtotta végre a munkavégzése során. Tisztában volt azzal, hogy amit csinál nem egészen törvényes, de féltette az állását és nem mert nemet mondani. Előadta, hogy a termelésirányítási rendszer kettő változata volt telepítve az általa használt számítógépre, a ... belső használatra tényleges forgalmi adatokat tartalmazott, a ... pedig a hivatalosan benyújtott adóbevallások és számviteli nyilvántartások alapját képezte. A tárgyaláson tett vallomásában ... vádlott büntetőjogi felelősségét elismerte a terhére rótt bűncselekmények miatt, azonban elmondta, hogy a cselekmények megtételére a főnöke utasította. Álláspontja szerint a vád szerinti dolgok megtörténtek, azonban munkáltatói utasításra tette ezeket, hogy ha nem csinálja meg, akkor azzal veszélyeztette volna az állását. Két rendszerben rögzítették az adatokat, az egyikben a tényleges, amit letermeltek, azok az adatok voltak és amit kiszállítottak. A másikban pedig ettől kevesebbet rögzítettek. A bírósági tárgyaláson a korábbi tanúként, illetve gyanúsítottként tett vallomásait a vádlott fenntartotta. A vádlottat még tanúként szembesítették … és ... tanúkkal. Ezen szembesítések alkalmával is elmondta a vádlott tanúként, hogy két adatbázis működött a cégnél, egyiken a társaság tevékenységével összefüggő valós, tényleges adatokat, a másikon pedig azon adatokat rögzítették, amelyeket számlázni kellett. Egyik adatbázis a letermelt, a másik a kiszállított és bevallott mennyiséget tartalmazta. A kettő adatbázis között eltérés volt. A hivatalos rész a winchesteren, a másik rész a mobil tároló egységen volt. A bírósági eljárás során kihallgatott tanúk nagy része a ... Kft. munkavállalója volt, így …, …, …, …, …, …, …, …, …, … is. Ezen tanúk mind a nyomozás során, mind a bírósági eljárás során magáról a cégről, az ügyvezetőről, a cég működéséről, a vádlott munkaköréről tudtak vallomást tenni, azonban az ügy lényegi részét illetően az adóbevallásokkal és a könyveléssel kapcsolatban érdemi vallomást tenni nem tudtak. A kihallgatott tanúk közül a vádlott közvetlen munkatársa … és ... volt. Ezen tanúk a bírósági eljárás során tett vallomásuk szerint nem tudtak a két program létezéséről és a cég illegális bevételéről sem volt tudomásuk. ... tanú a bírósági eljárás során úgy nyilatkozott, hogy nem tudta, hogy nem a valós forgalom után lett az adó bevallva és megfizetve. Bár a nyomozás során még olyan nyilatkozatot tett, hogy ... mondta neki, hogy a számítógépen két program volt, ezek között eltérés volt, és ezt ... mondta, hogy így kell kezelni. ... tanú a bírósági és nyomozati eljárás során tett vallomása szerint nem bírt tudomással arról, hogy nem a valós bevétel lett bevallva és az után az adó megfizetve. ... tanú volt, aki a cég könyvelését végezte. Ő arról tudott vallomást tenni a nyomozás során és a bírósági eljárás során, hogy az iratokat és a számlákat neki ki vitte és a könyvelését a cégnek ő végezte. ... tanú nyomozás során tett vallomása fontos bizonyítékot tartalmaz, ugyanis ő többször helyettesítette ...t. A ... ügyviteli programot használta, a megrendeléseket abba bevitte, a számlákat kinyomtatta, a termelést kiírta. Az ő vallomása szerint a gépen két program futott, az egyik a winchesteren, a másik a mobil tároló egységen. A rendeléseket mindkét programba fel kellett vinni. ... amikor betanította, akkor mondta, hogy a két program más adatokkal dolgozik, a mobil egységen a tényles, a valós adatok vannak, míg a számítógépen lévő program a nem valós adatokat tartalmazza, és ezt utasításra kell így végezni. A két program adatállománya között lényeges eltérés volt. A tanú a bírósági eljárás során kihallgatása alkalmával a nyomozati vallomását tartotta fenn és megerősítette, hogy kettő adatállomány létezett, a valós és a nem valós adatokkal. ... a nyomozás során írásbeli tanúvallomást tett, a bírósági eljárás során kihallgatása alkalmával ezen írásbeli vallomását fenntartotta. Az ő vallomásainak a lényege az volt, hogy a ... Kft. ügyvezetőjének megbízásából két programot telepített a cégnél, egyiket gyakorlás céljára, a másikat pedig tényleges használat céljára, melyek egymástól függetlenül is tudtak létezni és más-más adattartalmat lehetett azokba felvinni. Azonban a tanú hangsúlyozta, hogy ő a felvitt adattartalomért, adatállományért felelősséget nem vállalt. A rendelkezésre álló okirati bizonyítékokból megállapítható, hogy a ... Kft. cégkivonata szerint annak ügyvezetője
14. január 29-től
15. november 11-én bekövetkezett haláláig ... volt. A cég székhelye: ... volt. A cég fő tevékenysége is megállapítható. A lefoglalásról készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Kft. székhelyén iratok és számítógép került lefoglalásra, valamint ... könyvelőtől is a céggel kapcsolatos iratok kerültek lefoglalásra. A számítástechnikai eszközök vizsgálata tárgyában keletkezett igazságügyi szakértői vélemény és annak kiegészítései szerint a lefoglalt számítógépen egy ... program volt, amely nem indult, mivel annak a használati ideje lejárt. Valamint egy ... 1 ügyviteli program is szerepelt. Ezek a megadott ügyviteli programok a vizsgálatkor nem indultak el. A számítástechnikai eszköz vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a ... termelésirányítási rendszer nem végzett könyvelési számításokat, kizárólag a szállítóleveleket készítette el és ezek alapján a számlákat. Lehetőség van a számlák és a szállítólevelek listázására, partnerek és termékek listájának a nyomtatására. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény elkészítésekor rendelkezésre állt a nyomozati anyag, a lefoglalt számítógép, az annak adattartalmát rögzítő CD, a cég éves beszámolója, valamint az ÁFA-bevallások 2007.-
16. évek tekintetében. Eredeti bizonylatok a szakértő részére a vizsgálatkor nem álltak rendelkezésre. Ezen igazságügyi könyvszakértői véleményben Márton Barnabásné szakértő megállapította, hogy a Kft. a ... termelésirányítási ügyviteli programot használta, mely termelési, készlet- és értékesítési, valamint számlázási adatokat tartalmazott. A termelésirányítási rendszernek két változata volt, a ... a hivatalos, a számviteli és adóbevallások szolgálatában állt, a ... pedig belső használatra, amely a tényleges adatokat tartalmazta. A költségvetés bevételének csökkenését évente megállapította a szakértő,
17. évben 14.401.000.- Ft-tal,
18. évben 14.567.000.- Ft-tal,
19. évben 10.996.000.- Ft-tal,
20. évben 10.210.000.- Ft-tal,
21. évben 6.147.000.- Ft-tal,
22. évben 1.181.000.- Ft-tal csökkent a költségvetés bevétele a Kft. be nem vallott bevételei miatt. Az elmaradt ÁFA fizetési kötelezettség összesen
23. -
24. években 57.503.000.- Ft volt. A ... Kft. be nem vallott bevételéhez kapcsolódóan meg nem fizetett ÁFA miatt 2007.-
25. években összesen legalább 57.503.000.- Ft-tal csökkent a költségvetés bevétele. A rendelkezésre álló adatokból a be nem vallott eredmény, társasági adó és különadó változására gyakorolt hatása pontosan nem volt megállapítható. A ... Kft. rendre megsértette a számviteli törvény, az ÁFA törvény, a társasági adó, az osztalékadó, a különadóról szóló törvény előírásait. Beszámolási kötelezettségét, számviteli alapelveket megsértette, 2007-
26. között értékesítéseinek egy jelentős részéről nem állított ki számlát. Eredménykimutatása valótlan adatokat tartalmazott, ezzel megsértette a teljesség és valódiság számviteli alapelveit. A bizonylati elv és bizonylati fegyelem a 2007-
27. években megsértésre került, mivel ekkor az értékesítések jelentős részéről nem állított ki számlát, és megsértette a számviteli törvény bizonylati elv és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásait. Az ÁFA törvény előírásait is megsértette, mivel 2007-
28. években történt értékesítései jelentős részéről a Kft. nem állított ki számlát, a számlák nélkül értékesített termékek után fizetendő általános forgalmi adót nem állapította meg és nem vallotta be. Ezzel megsértette az ÁFA törvény számlakibocsátási és adómegállapítási kötelezettségre vonatkozó előírásait. A Kft. a társasági és osztalékadó törvény rendelkezéseit is megsértette, mert
29. értékesítései jelentős részéről nem állított ki számlát. Ezeket a bevételeket az eredmény kimutatásában nem szerepeltette, valószínűsíthető, hogy az adózás előtti eredménye, társasági adója nem a valós adatokat tartalmazza. Megsértette a társasági adótörvény adómegállapításra vonatkozó rendelkezéseit is. A társas vállalkozások különadója törvény rendelkezéseit is megsértette, mivel
30. évi értékesítései jelentős részéről nem állított ki számlát, ezeket a bevételeket az eredmény kimutatásában nem szerepeltette, így valószínűsíthető, hogy az adózás előtti eredménye, különadó alapja nem a valós adatokat tartalmazza. A Kft. minden beszámolóval lezárt évében,
31. és
32. között jelentős összegű hibát idézett elő. 2007-2008-
33. és
34. években a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának minősülnek, tekintettel arra, hogy a be nem vallott bevételek 2007-2010-ig meghaladják a mérleg-főösszeg 20%-át és a nettó árbevétel 20%-át is. A beszámoló a vizsgált időszak egyik évében sem adott valós képet a gazdálkodás eredményéről, a bizonylatolás, könyvvezetés, beszámoló hiányossága miatt pontosan ez nem állapítható meg. Ezzel a Kft. ügyvezetője a tényleges vagyoni, pénzügyi helyzet áttekintését, ellenőrzését meghiúsította. Mind az informatikai, mind az igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő a bírósági eljárás során a nyomozás során elkészített és ismertetett tartalmú szakértői véleményeiket változtatás nélkül fenntartották, azokat módosítani nem kívánták. III. A bíróság a fentiekben részletezett bizonyítékokra figyelemmel a tényállást ... vádlott nyomozás során és bírósági eljárás során tett bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomására alapította, illetve a nyomozás során tett írásbeli és tanúvallomásában foglaltakra. Ezen túl a bíróság a tényállás megállapításánál figyelemmel volt a kihallgatott tanúk vallomására, melyeket a bíróság a fentiek során ismertetett. Így a bíróság a tényállás megállapításakor különös figyelemmel volt ..., … és ... tanúk vallomásaira. ... vádlott vallomásait értékelve megállapítható, hogy már a nyomozás kezdeti szakaszától írásbeli tanúvallomásában, majd tanúkénti kihallgatása során, illetőleg gyanúsítotti kihallgatásai alkalmával ténybeli és bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett és a bírósági eljárás során is, amikor is azt vallotta, hogy a vádban foglalt cselekmények annak megfelelően megtörténtek és büntetőjogi felelősségét elismerte. A nyomozás kezdeti szakaszától már írásbeli tanúvallomásában, illetve tanúkénti kihallgatása alkalmával elmondta lényegében a rendszer működését, miszerint a cégnél kettő ügyviteli program volt használva, és mindegyik program más-más adattartalommal működött. Az egyik a hivatalos adatokat tartalmazta, a másik pedig a tényleges letermelt mennyiséget. A tanúkihallgatása alkalmával is elmondta, hogy a komplex ügyviteli program két részét használta munkavállalóként, az egyik részén volt vezetve az, amit le kellett termelni, a másikon, amit számlázni kellett és bevallani, a kettő között eltérés volt. Elmondta, hogy tisztában volt azzal, hogy amit csinál nem törvényes, azonban munkáltatói utasításra tette. A termelésirányítási rendszer két változata működött, a ... belső használatra a tényleges forgalmi adatokat tartalmazta, a ... pedig a hivatalosan benyújtott adóbevallások és számviteli nyilvántartások, a könyvelés alapját képezte. A gyanúsítotti vallomásában lényegében a tanúvallomásában foglaltakat erősítette meg, mely szerint a termelésirányítási rendszer két része volt kezelve, az egyik a tényleges forgalmi adatokat, a másik pedig a hivatalosan benyújtott adóbevallások alapját képezte, illetőleg a bírósági eljárás során is azt a vallomást tette, hogy büntetőjogi felelősségét elismeri, viszont mind a tanúvallomásában, mind a gyanúsítotti és mind a bírósági eljárás során tett vallomásaiban hivatkozott arra, hogy a kettős adattartalom felvitelét munkáltatói utasításra tette, emiatt pedig felelősnek csak kis mértékben érzi magát. Hangsúlyozta azt, hogy tisztában volt azzal, hogy amit tesz, nem törvényes és tisztában volt azzal is, hogy az adóbevallások és a könyvelés alapját nem a valós adatok, hanem a tényleges forgalmi adatoktól eltérő adatok fogják képezni. Lényegében tehát a tényállás megállapításának alapja a vádlott nyomozás során tett ténybeli beismerő vallomása, melyet fenntartott a bírósági tárgyalás során is, büntetőjogi felelősségét nem vitatta, illetőleg a vád tartalmát sem. Büntetőjogi felelősségét elismerte azzal, hogy munkáltatói utasításra cselekedett. Tisztában volt azzal, hogy cselekménye nem törvényes, de nem tudott mit tenni, ugyanis a munkahelye függött ettől. A tanúvallomások közül a tényállás megállapításának alapja volt ... nyomozás során és bírósági eljárás során tett vallomása. ... nyomozati vallomása szerint ... beszámolt neki a két program létezéséről, amelyek között eltérés volt, a ... mondta, hogy ezeket így kell csinálni. A tanúk közül ... nyomozati és bírósági eljárás során tett vallomása fontos bizonyítékot szolgáltat, ő helyettesítette ...t, amikor szabadságon volt és őt ... tanította be az ügyviteli program használatára. Elmondta, hogy a gépen két program futott, az egyik a winchesteren, a másik a mobil tároló egységen, és ... mondta neki azt, hogy a mobil egységen a tényleges, a másik programban - amik a számítógépen vannak abban nem valós adatok vannak, ezt utasításra kell így felvinni. A két program adatállománya között lényeges eltérés volt. A tárgyaláson tett vallomásában a nyomozati vallomását fenntartva megerősítette azt, hogy két ügyviteli rendszer működött a cégnél, a valós és nem valós adatokat tartalmazva. A vádlott nyomozati és bírósági eljárás során tett vallomásait, a két ügyviteli rendszer működését erősítette meg ... tanú a nyomozás során tett írásbeli vallomásában, illetőleg a bírósági eljárás során tett tanúvallomásában, mely szerint a két programot ő telepítette a céghez. Az egyiket gyakorlás céljára, a másikat pedig tényleges használat céljára. Ezek egymástól függetlenül, más-más adattartalommal tudtak működni. A tényállás megállapításának alapját képezték a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, így a cégkivonat, illetőleg a felszámolással kapcsolatos adatok a ... Kft. vonatkozásában, ... halálát igazoló személyi nyilvántartás adata, illetőleg ... munkaviszonyával kapcsolatos munkáltató igazolás. Ezen túl fontos okirati bizonyíték a számítógép vizsgálatáról készült számítástechnikai szakértői vélemény, valamint a szakértő bírósági eljárás során tett nyilatkozata, mely alátámasztja a vádlott azon vallomását, hogy a számítógépen két ügyviteli program működött más-más adattartalommal. Emellett fontos okirati bizonyíték a tényállás megállapítása szempontjából az igazságügyi könyvszakértői vélemény, mely szakértői véleményben foglaltakat a szakértő a bírósági tárgyalás során tett nyilatkozata alkalmával fenntartott. Ezen szakértői vélemény egyrészt eligazítást ad az ÁFA tekintetében a költségvetés bevételének csökkenése mértéke vonatkozásában, valamint a számvitel rendje megsértése tekintetében is tartalmazza azon rendelkezéseket, amelyeket a Kft. ügyvezetője a vádlott segítségével megsértett, illetve ezen szakértői vélemény is tartalmazta azt, hogy a cégnél kettő ügyviteli program létezett, kettő program másmás adattartalommal, és ezek adattartalma között lényeges eltérés volt. A bíróság tehát a tényállás megállapításának alapjául a vádlott ténybeli és bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása mellett ..., ... tanúk vallomásait tekintette. Mind a vádlott, mind ezen tanúk szavahihetősége tekintetében kétség nem merült fel az eljárás során. A vádlott vallomását erősítette meg ezen tanúknak a vallomása, illetőleg a felsorolt és rendelkezésre álló okirati bizonyítékok is. Mindezen bizonyítékok alapján a bíróság álláspontja szerint a vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását a tanúvallomások, a szakértői vélemények és az okirati bizonyítékok is alátámasztották, és mindezen bizonyítékok aggály nélkül elfogadhatóak voltak a tényállás megállapításának az alapjául. A bíróság szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, a bizonyítékok egyenként történő értékelése és az egyéb bizonyítékokkal való összevetése, valamint a bizonyítékok összességükben való értékelése után a tényállás aggálytalanul megállapítható volt, és a fentebb részletezett bizonyítékok alapján a vádlott büntetőjogi felelőssége kétséget kizáróan megállapítható az irányadó tényállás alapján. IV. A megállapított tényállásból a bíróság következtetést vont le a vádlott bűnösségére vonatkozóan és cselekményeit az alábbiak szerint minősítette. A törvényszék megállapította, hogy a cselekmények elbírálásakor hatályos Btk., a
35. évi C. törvény a vádlottra kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a feltételes szabadságra bocsátás tekintetében. Minderre figyelemmel a bíróság a Btk. rendelkezései szerint minősítette a vádlott cselekményeit és a büntetés kiszabása is ezen jogszabály alapján történt. A Btk.
36. §

(2)bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. Jelen esetben megállapítható, hogy a bűncselekmények tettese ..., a cég elhalt ügyvezetője volt, és a vádlott ... részére bűncselekmények elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtott, tehát az alábbi bűncselekmények elkövetéséhez bűnsegédi minőségben kapcsolódott. A Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti költségvetési csalást az követi el, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy a valós tényt elhallgatja. A

(4)bekezdés a) pontja szerint 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrány okoz. Jelen esetben megállapítható az, hogy ... volt ügyvezető a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában az adóhatóság felé a valós tényt elhallgatta és valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okozott. A vagyoni hátrány mértéke különösen nagy volt, ugyanis 50 millió és 500 millió Ft közé esett. Ezen cselekmény tettese tehát ... volt, és ... vádlott ... részére szándékosan segítséget nyújtott a bűncselekmény elkövetéséhez, így a költségvetési csalás megvalósításához. A vádlott tisztában volt azzal, hogy a számítógépen szerepeltetett és nem valós adatokat tartalmazó nyilvántartási adatokat fogja szerepeltetni az ügyvezető a könyvelésben és ennek alapján az adóbevallásaiban is, és a nem valós adatok alapján fogja bevallani és megfizetni az ÁFA-t. A vádlott saját bevallása szerint volt a tényleges adatokat tartalmazó adatrendszer és a hivatalos, az adóbevallások alapját képező adatrendszer, és ezek között lényeges eltérés volt. A vádlott tisztában volt azzal, hogy nem a tényleges adatokat tartalmazó adatrendszer fogja az adóbevallások és az adófizetés alapját képezni. Azzal tehát, hogy a vádlott két különböző adattartalmú adatbázist működtetett, ... részére segítséget nyújtott ahhoz, hogy a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában valótlan tartalmú nyilatkozatot tegyen, a valós tényt elhallgassa és ezzel vagyoni hátrányt okozzon. Az okozott vagyoni hátrány különösen nagy vagyoni hátrány volt. Fenti cselekményével a vádlott megvalósította a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő költségvetési csalás bűntettét, mint bűnsegéd. A Btk. 403. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti, vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi és ezzel a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett miatt, ezáltal a számvitel rendje megsértése bűntettét valósítja meg az elkövető. Jelen esetben megállapítható, hogy ... ügyvezető a számviteli törvény és ennek felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsértette, könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét megszegte és ezzel a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő, illetve az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését meghiúsította, illetve megnehezítette. Az ügyvezető 2007-2010. években jelentős összegű hibát idézett elő, a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő, a beszámoló nem adott valós képet a gazdálkodása eredményéről, ezzel a tényleges vagyoni, pénzügyi helyzet áttekintését és ellenőrzését meghiúsította. ... azáltal, hogy tényleges bevételét nem szerepeltette a könyveiben, az eredménykimutatása is valótlan adatokat tartalmazott, megsértette a beszámolási kötelezettségét, a bizonylati elvre és fegyelemre vonatkozó előírásokat is. Ezen magatartásával a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idézett elő, és a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetének áttekintését és ellenőrzését meghiúsította. Az ügyvezető ezen tevékenysége a számvitel rendjének megsértése bűntetteként értékelhető, mely a Btk. 403. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjába ütközik. Ehhez a bűncselekményhez ... vádlott bűnsegédi minőségben csatlakozott, az ügyvezető részére a cselekmény megvalósításához szándékosan segítséget nyújtott a valóságnak nem megfelelő adatrögzítési, ügyviteli és bizonylatolási tevékenysége, illetve számlák ki nem állítása által. A vádlott a fenti cselekményt folytatólagosan valósította meg, figyelemmel a Btk.6.§

(2)bekezdésére. A Btk.

1. §-a szerint, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel, vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jelen esetben megállapítható az, hogy ... volt ügyvezető kötelezettség létezésének bizonyítására valótlan tartalmú magánokiratokat használt fel, a valótlan tartalmú számlákat adta le könyvelésébe és ezek alapján került bevallásra az adó az adóhatóság felé, így a valótlan tartalmú magánokiratok felhasználása a kötelezettség létezésének bizonyítására szolgált. A vádlott ezen tevékenységhez szándékosan segítséget nyújtott a nem megfelelő számlázás és nem megfelelő ügyviteli tevékenység elvégzése által. Tehát ... vádlott megvalósította a Btk.
2. §-ába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő hamis magánokirat-felhasználása vétségét, mint bűnsegéd folytatólagosan, figyelemmel a Btk. 6.§

(2)bekezdésére. Valamennyi cselekmény tekintetében megállapítható az, hogy a vádlottnak tudomása volt arról, hogy az általa valótlan tartalommal rögzített adatok, illetve számlák ki nem állítása folytán kerül sor az adóhatóság felé az adóbevallások benyújtására, majd az adó bevallására és az adó megfizetésére, illetve a vádlottnak tudomása volt arról is, hogy a valótlan adatok alapján a számvitel rendje is sérülhet. A költségvetési csalás bűntettével kapcsolatban a nyomozati, illetőleg a bírósági eljárás során a minősítés, az okozott vagyoni hátrány mértéke tekintetében sem a vádlott, sem a védő nem vitatta a szakértő által megállapított összegeket. Mind a nyomozás során, mind a bírósági eljárás során a vádban foglalt és a tényállásban rögzített vagyoni hátrány mértékét elfogadta a vádlott és a védő is. Ugyanakkor a védő perbeszédében hivatkozott arra, hogy a vagyoni hátrány alapján a minősítés megváltozhat. Azonban tekintettel arra, hogy a vagyoni hátrány mértékét és a költségvetési csalás tekintetében a minősítést vita, illetőleg kétely nem érte, illetve a könyvszakértői vélemény tekintetében sem merült fel aggály, és új bizonyítási indítvány nem érkezett a tekintetben, hogy a költségvetés részére okozott vagyoni hátrány mértéke más lenne, ezért a bíróság álláspontja az, hogy a költségvetést megkárosító cselekmény tekintetében a vagyoni hátrány vonatkozásában a könyvszakértői vélemény aggály nélkül elfogadható, és ez alapján a cselekmény minősítése is helytálló. A védő a perbeszédében hivatkozott arra, hogy a vádlott kényszer hatása, tehát a munkáltató utasítása alapján követte el a bűncselekményeket. A Btk. 19. §

(1)bekezdése szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen akaratának megfelelő magatartásra. A

(2)bekezdés szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. A bíróság álláspontja szerint jelen esetben a munkáltató utasítása, a munkáltató kérése nem minősül olyan kényszernek vagy fenyegetésnek, amely miatt képtelen lett volna a vádlott az akaratának megfelelő magatartásra, vagy a vádlottat korlátozta volna az akaratának megfelelő magatartásban az alkalmazott kényszer vagy a fenyegetés. Így a bíróság álláspontja szerint ezen büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okra alappal hivatkozni nem lehet. A büntetés kiszabása során a bíróság a vádlott vonatkozásában az alábbi tényezőket és körülményeket vette figyelembe. A vádlott tekintetében enyhítő körülmény a nyomozati szaktól kezdődően a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása, kiskorú gyermek és két nagykorú gyermek eltartására való kötelezettsége, az időmúlás, a büntetlen előélete, a bűnsegédi minősége és az, hogy munkáltató utasítására cselekedett. Súlyosító körülmény azonban a halmazat és a folytatólagosság. A bíróság mindezen enyhítő és súlyosító körülményekre is figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a Btk. 79. §-ában megfogalmazott büntetési célok elérése érdekében szükséges a vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása. Így a bíróság a Btk. 33. §

(1)bekezdés a) pontja és

1. §-a alapján szabadságvesztés büntetésre ítélte a vádlottat, melynek mértékét a büntetési tételkereteken belül 2 évben határozta meg, figyelemmel az enyhítő körülmények túlsúlyára. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtönben állapította meg. Az törvényszék az enyhítő körülmények túlsúlyára és a vádlott kedvező személyi körülményeire figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhető a büntetés célja. Erre tekintettel a bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetést a vádlott tekintetében a Btk. 85. §

(1)bekezdése alapján próbaidőre felfüggesztette, és a próbaidő tartamát a 85. §

(2)bekezdésében meghatározott keretek között 3 évben állapította meg. A bíróság álláspontja szerint ezen felfüggesztett szabadságvesztés büntetés alkalmas lesz arra, hogy a vádlottat a jövőben bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel. A bíróság rendelkezett a lefoglalt bűnjelek sorsáról is. Tekintettel arra, hogy a Kft. felszámolásra került, a felszámoló részére, ... részére kiadni rendelte a cég működésével kapcsolatban lefoglalt és bűnjelként kezelt iratokat, dolgokat. A bíróság ítéletében a bűnügyi költség viseléséről is határozott, és mivel a Be. 338. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a vádlottat a bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki, a törvényszék a nyomozás során és a bírósági eljárás során felmerült bűnügyi költség, így tanúdíjak, szakértői díjak viselésére kötelezte a vádlottat a rendelkező részben foglalt mértékben. Balassagyarmat, 2016. év február hó 5. napján Nagyné dr. Kívés Krisztina sk. a tanács elnöke- bíró az aláírásban akadályozott Nemszilaj Katalin ülnök és Mátyásné Fisli Imelda ülnök helyett is