Debreceni Ítélőtábla Bf.III.513/2016/
- A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi november hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A több ember, részben a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személyek sérelmére, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
- évi április hó
- napján kihirdetett 10.B.41/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A nyilvános ülésen 10 000 (tízezer) forint, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Ind okolás: A Miskolci Törvényszék ítélete ellen a vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést a
- tényállási pontban írt élet elleni bűncselekmény alóli felmentés, és a kiszabott büntetés enyhítése végett. Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú bíróság döntését. A védő a másodfokú nyilvános ülésen - a vádlott ítélőtáblához címzett beadványára figyelemmel miszerint szembesült azzal, hogy ő oltotta ki S1 sértett életét, kizárólag a feltételes szabadságra bocsátás kizárására vonatkozó rendelkezés megváltoztatására tett indítványt. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a vádlotti és védői jogorvoslatot alaptalannak tartotta, ezért a jogi indokolás kisebb pontosítása mellett a törvényszék határozatának helybenhagyását indítványozta. A másodfokú eljárásban a fellebbviteli főügyészség képviselője a perbeszédében a tényállás és az indokolás jelentős mértékű kiegészítésének szükségességére utalt; így a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközök paramétereinek rögzítésére az
- tényállási pontban érintett sértett sérüléseinek részletezésére, továbbá a súlyosító és enyhítő körülmények helyesbítésére. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében nyilvános ülésen bírálta felül, alkalmazva a Be. 361. §-ának
(1)bekezdését. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítást az eljárási törvényben írtakat betartva folytatta le. Beszerezte a büntető ügy eldöntéséhez szükséges releváns bizonyítékokat, amelyeket egyenként és összességében értékelt. Számot adott, hogy mely bizonyítékokat fogadott el és miért, valamint megindokolta, hogy a vádlott
- tényállási pontot érintően tett, utóbb visszavont beismerő vallomását miért tekintette hitelt érdemlőnek, figyelemmel az igazságügyi orvosszakértői megállapításokra is. Indokolási kötelezettségét ezzel teljesítette. A törvényszék ugyanakkor kritika nélkül átvette a vádirat elnagyolt és pontatlan tényállását, ekként az ítéleti tényállásban rögzítettek - csupán azzal kiegészítve, hogy a vádlott ittas állapotban volt (ítélet
- oldal
- bekezdés
- sora) - szó szerint megegyeznek a váddal, arra sem figyelve, hogy a tényállási pont helyett „
- és
- vádpont” szerepel. Erre a másodfokú nyilvános ülésen a védő is utalt a perbeszédében. Az iratok tartalmára figyelemmel - az elfogadott bizonyítékok tükrében - a törvényszék által mechanikusan a vádiratból átmásolt tényállás jelentős kiegészítése és helyesbítése szükséges a Be.
- §-a
(1)bekezdésének a/ pontja értelmében a következők szerint: Az előéleti adatok között elsőként rögzített ítéletben elbírált bűncselekmények elkövetési ideje
- május
- napja volt, míg a másodikként feltüntetett határozatban a lopás vétségének elkövetése
- szeptember
- napján történt. Az ítélet
- oldal
- bekezdésében értelemszerűen nem gyanúsított a helyes kifejezés, hiszen a vádemelés után már vádlott az érintett terhelt. A vádlott személyiségének összetevői elősegítették és megkönnyítették, hogy bűncselekményt kövessen el (igazságügyi pszichológus szakértői vélemény nyomozati iratok
- lapszám utolsó mondata). Az
- tényállási pont első bekezdésének utolsó mondata helyett az rögzítendő: Ahogy a vádlott meglátta a sértettet, a ruházatából elővett egy 8-10 cm pengehosszúságú, mintegy 7 mm pengeszélességű kést és szó nélkül testszerte megszúrta, majd a konyhán keresztül belökdöste a szobába, miközben több ízben tovább szurkálta a sértettet, aki összeesett (nyomozati iratok I. kötet
- és
- lapszám, valamint nyomozati iratok II. kötet
- lapszám
- bekezdés). S1 sértett ... napján született, a bűncselekmény elkövetésekor 67 éves volt. E sértett sérülései kapcsán az ítélet
- oldal utolsó előtti bekezdése első mondata helyett a következőket szükséges rögzíteni: S1 halála a mellkas bal oldalának négyszeres áthatoló, tüdőt sértő szúrt sérülése, mellűri vérzés és egyszeres hasüregbe hatoló, a vékonybelet, illetve vékonybélfodrot sértő szúrt sérülés következtében létrejött sérüléses és vérzéses shock miatt következett be. A külsérelmi nyomoknál - igazságügyi orvosi boncolási jegyzőkönyv (nyomozati iratok I. kötet 1113-
- lapszám) - leírt
- szám alatti szúrt sérülés a X. bordaközben hatolt a bal oldalon a mellkasba és áthatoló jelleggel sértette a bal tüdőt. A szúrcsatorna hossza 6-7 cm volt. A
- szám alatti szúrt sérülés szintén a bal oldalon sértette a mellkast, és a szúrás a IX. bordaközben hatolt be a mellüregbe és áthatoló jelleggel sértette a bal tüdőt. A szúrcsatorna hossza itt is 6-7 cm volt. A
- szám alatt leírt szúrt sérülés a mellkas bal oldalán helyezkedett el, és az V. bordaközben hatolt a mellkasba, szintén sértve a tüdőt, 6-7 cm hosszú szúrcsatornát létrehozva. A
- szám alatt rögzített szúrt sérülés szintén a mellkas bal oldalán helyezkedett el. A szúrás a III. bordaközben hatolt be a mellkasba, sértve a III. bordát és a bal tüdőt. A szúrcsatorna hossza itt is 6-7 cm volt. A külsérelmi nyomok
- szám alatt leírt sérülése a has bal oldalán érvényesült, áthatoló szúrt sérülés, amely sértette a vékonybelet áthatoló jelleggel és a vékony bélfodor területében is, mintegy 1-2 cm-es szúrcsatornát eredményezett, ugyanakkor a sérüléshez kapcsolódó szúrcsatorna hossza 10 cm volt. Az 1., 2.,
- és
- szám alatti sérülések legalább közepes erővel, míg a
- szám alatti sérülés a közepest meghaladó erővel keletkezett. Ezen sérülések külön-külön is életveszélyesek, életben maradás esetén 8 napon túl gyógyulóak voltak. A sértetten az előzőekben leírt sérüléseken kívül további szúrt, illetve szúrt-metszett sérülések is voltak, amelyek nem hatoltak be a mellüregbe, és a külsérelmi nyomok 4-5, valamint a 8-18 szám alatt kerültek leírásra (mellkas, has, bal oldali csípőtövis). A jobb felső végtagon (19-23.), a bal felső végtagon (24-30.) is voltak szúrt sérülések, amelyek védekező jellegűek (összesen 12). A fejtetőn is két szúrt sérülés volt (35-37.), melyek közül a
- és
- szám alatt rögzítettek a koponya külső csontlemezén kis kiterjedésű felszínes csontsérülést eredményezett. Ez utóbbi koponyasérülések legalább közepes erővel jöttek létre, míg a többi sérülés esetében többségében kis, legfeljebb közepes erőbehatás volt véleményezhető. Lágyrész zúzódások voltak az arcon (32-34.) és a bal könyök feszítő felszínén (31.), amelyek kis, legfeljebb közepes tompa erőbehatásra jöttek létre, ütés, ütődés során, akár eszközös behatás nélkül is. Életben maradás esetén a 4-5; 8-
- és
- szám alatt rögzített sérülések 8 napon belül gyógyultak volna, míg a fejtetőn lévő (35-36.) csontsérüléssel járó sérülések 8 napon túli gyógytartamúak lettek volna. Összegezve: a testfelszínen egy közepest meghaladó, 6 legalább közepes és 30 többnyire kis, részben legfeljebb közepes erőbehatás érvényesült. A testen összesen 33 szúrt, illetve szúrva metszett és 4 tompa erőbehatás érvényesült. S1 sértett a mellkasi és hasi áthatoló szúrt sérülések elszenvedését követően legfeljebb, mintegy 1020 percet élhetett. A
- tényállási pont: A vádlott S2 és S2né sértettek lakásába nyilvánvalóan azért ment vissza, mert a kérése teljesítését visszautasították. Az
- oldal
- bekezdésében megjelölt 3-4 cm-es sérülések vágottak voltak, míg a jobb kézháton lévő 2 cm-es vágott seb felületes volt. S2 homlokának bal oldalán lévő 1,5 cm-es metszett és a jobb kézháton szintén metszett sérülések kis erőbehatásra jöttek létre (nyomozati iratok I. kötet 449-
- lapszám). S2né sérülésével kapcsolatban az ítélet
- oldal utolsó előtti bekezdése helyett a következők rögzítendők: S2né a koponyán a bal faltájékon a fül vonalától a nyakszirt irányába húzódó 10 cm-es éles szélű vágott sebet, alapján a farcsont külső lemezén törést, a bal járomtájon 6 cm-es, lefelé lebenyezett felületes metszett sebet, a fejtető középvonalában a fejsisakig terjedő 7 cm hosszú vágott sebet, továbbá a jobb alkar háti felszínén, annak az alsó harmadában 2 cm-es és a bal alkar háti felszínén felületes hámsérülést szenvedett. A bal oldali darabos falcsont törés gyógytartama 8 napon túli, ténylegesen 4 hét, míg a többi sérülés 8 napon belül gyógyult. S4 sértett
- ..... napján született és sérülése kapcsán maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás nem alakult ki. Ez utóbbi sértettek sérüléseit okozó úgynevezett macséta 400 gramm súlyú, a pengéje 34 cm hosszú, a pengeszélessége a tövénél 4 cm, innen fokozatosan elkeskenyedő, egyélű, több helyen csorbult, a hegye tompult (nyomozati iratok I. kötet 447-
- lapszám). Az ítélet
- oldal
- bekezdésének utolsó sorában írtak úgy pontosítandók, hogy a nagy erejű ütés védekezés nélkül a koponyát érve akár életveszélyes koponyaűri sérülést okozhatott volna. A törvényszék az eljárásában tanúként kihallgatta még T1-t, valamint T2-t, akik érdemi információval nem szolgáltak. S2 sértett tanúkihallgatására pedig azért nem került sor, mert orvosi dokumentum alapján demenciája miatt tőle érdemi vallomás nem volt várható (elsőfokú bírósági iratok
- lapszám). E kiegészítésekkel és helyesbítésekkel a tényállás már mindenben megalapozottá vált és a Be.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban irányadó. A törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényes az általa 4 személy sérelmére elkövetett bűncselekmény jogi minősítése is. Az e körben írt indokok jórészt helytállóak. S2, S2né, valamint S4 sértettek vonatkozásában az élet kioltására irányuló szándékra lehetett következtetni még az elkövetési eszközből (macséta) is. Az elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdését mellőzi az ítélőtábla, ugyanis abból, hogy a sértett életének kioltása (
- tényállás) után a vádlott még több alkalommal visszatért a tett színhelyére azért, hogy értékeket vigyen el, nem lehet az ölési szándékra következtetni, figyelemmel a halál bekövetkezésének idejére is. Az ítélőtábla álláspontja szerint az agresszivitásra való hajlam nem mutat az ölési szándék irányába, ezért ezt a megállapítást is mellőzte az indokolásból (
- oldal
- bekezdés). A Btk.
- §-a
(2)bekezdésének f/ pontjában írt minősítő körülmény (több ember sérelmére) értelemszerűen kiterjed S1 sérelmére (
- tényállás) elkövetett cselekményre is, ezért ezt a minősítő körülményt mindkét tényállás esetében rögzíteni szükséges, mivel az elsőfokú bíróság ezt tévesen csak a
- tényállásra állapította meg az indokolásában (
- oldal
- bekezdés). A törvényszék jórészt feltárta a vádlott javára és terhére szóló bűnösségi körülményeket, amelyek azonban korrekciót igényelnek a következők szerint: Avádlott kiskorú gyermekeinek eltartásáról nem gondoskodott, ezért enyhítő körülményként nem lehet ezt a javára értékelni. Az egyenes szándékkal való elkövetés nem értékelhető súlyosító körülményként (
- BK vélemény). A legújabb bűnügyi statisztikák tükrében nem helytálló az a megállapítás, hogy az élet elleni bűncselekmények száma országosan emelkedő számot mutat. Ezzel éppen ellenkező tendencia állapítható meg, mert amíg 2010 évben összesen 313 emberölés történt az országban, addig 2015ben ez a szám 205-re csökkent. Erre figyelemmel ezt a megállapítást mellőzi az ítélőtábla az elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés utolsó sorából. Ugyanakkor súlyosító hatást kell annak tulajdonítani, hogy az úgynevezett „öregezés” az élet- és vagyon elleni bűncselekmények körében elszaporodott. Mellőzi a súlyosító körülmények sorából az ítélőtábla azt, hogy a vádlott az
- tényállási pontban írt cselekmény elkövetése után több ízben is visszatért a bűncselekmény helyszínére, hiszen ez értékelésre került a nyereségvágy, mint minősítő körülmény megállapításakor. Ugyancsak nem lehet következtetést vonni arra, hogy az
- tényállásban írt bűncselekmény „országosan közfelháborodást váltott ki”. Az a tény, hogy a bűncselekmény szerepelt a híradásokban, még nem ad alapot az előbb említett megállapítás rögzítésére, ezért ezt is mellőzte a másodfokú bíróság (
- oldal
- bekezdés utolsó mondat). A három személy vonatkozásában megállapított kísérletnek van enyhítő hatása, de az nem nyomatékos, miként tévesen az elsőfokú bíróság ezt megállapította. A bűnösségi körülmények változása sem eredményezhette az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott büntetésének az enyhítését, ezért az ezt célzó vádlotti és védői jogorvoslatok nem vezethettek eredményre. A vádlott már több ízben volt büntetve, bár kisebb súlyú (garázdaság, testi sértés, lopás) bűncselekmények miatt. Három büntetőeljárás alatt állt, amikor a jelen ügy tárgyát képező bűncselekményeket elkövette. A ... Járásbíróság ... számú határozata, amely vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt született, ... napján emelkedett jogerőre. A jelen ügy tárgyát képező bűncselekmények elkövetési ideje ... és ... napja volt. Mindezek a körülmények azt mutatják, hogy a vádlott ellen kiszabott korábbi - a fokozatosság elvét betartó - büntetések teljesen hatástalanok voltak, a céljukat nem érték el, ezért a törvényszék által alkalmazott életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása helyes és törvényes. A vádlott feltételes szabadság kedvezményéből történt kizárása szintén törvényes, utalva a törvényszék e körben írt indokaira, amelynek alkalmazása a Btk.
- §-án, valamint a Btk.
- §-a
(1)bekezdésének h/ pontján alapul. A jogszabályhelyek feltüntetését az ítélőtábla pótolta, mert az elsőfokú bíróság ezt elmulasztotta. A vádlott az előző jogerős elítélését követően egy hét múlva, egy hét alatt négy ember - közülük kettő igen idős életkorú volt, akik korábban neki és a családjának segítséget nyújtottak - életére tört. Az emberi élet ekkénti semmibe vétele, több sértett halála tényleges be nem következésének véletlenszerűsége olyan okok, amelyek a vádlottnak a társadalomból való tényleges kizárását, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségétől való megfosztását indokolták és tették szükségessé. Az elkövetett bűncselekmény jellegére figyelemmel helyes és szintén törvényes a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, amelynek maximális tartamával egyetért a másodfokú bíróság. Az eddig kifejtettek alapján az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 371. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva a tényállás és a jogi indokolás jelentős kiegészítése mellett helybenhagyta. Az előzetes letartóztatás beszámításával kapcsolatos rendelkezés a Btk. 92. §-ának
(1)és
(2)bekezdésén alapul, míg a másodfokú nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költség megfizetéséről a másodfokú bíróság a Be. 381. §-ának
(1)bekezdése alapján döntött. Debrecen,
- évi november hó
- napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Miskolci Törvényszék 10.B.41/2015/
- számú ítélete az ítélőtábla végzésével a mai napon jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- évi november hó
- napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.