Pfv.21372/2015/1 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjában, az 1959. évi IV. tv. 523. §

(2)bekezdésében írtakat.

1. CXII. Tv.
2. §

(1)a),

1. CXII. Tv,
2. §

(1)e),

1. IV. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VII.21.372/2015/

1. A tanács tagjai: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes a tanács elnöke Dr.Vezekényi Ursula előadó bíró Dr.Osztovits András bíró A felperes: A felperes képviselője:
2. számú Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Dantesz Péter ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Vizi András vezető jogtanácsos A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 45.Pf.641.792/2014/
3. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.P.87.746/2014/
4. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 88.750 (nyolcvannyolcezer-hétszázötven) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
5. október 2-án a felperes mint adós és az alperes mint hitelező között a szerződésben megjelölt gépkocsi vásárlása céljából kölcsönszerződés jött létre. E szerint az alperes 3.500.000 Ft „a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamon kalkulált", CHF-ben nyilvántartott kölcsönt nyújtott a felperesnek. Az alperes a pénzösszeget közvetlenül a gépjárművet szállító kft-nek fizette meg. A szerződés
6. pontja szerint a szerződés melléklete volt a SZÁFGJ 08 megjelölésű Általános Szerződési Feltétel (a továbbiakban: ÁSzF). A szerződés
7. pontja értelmében az adós tudomásul vette az ÁSzF-ben írtakat, valamint azt, hogy az a kölcsönszerződés elválasztatlan részét képezi a „később kiküldendő törlesztési tervvel együtt", amely utóbbi rögzíti a folyósítás időpontját, a törlesztő részletek esedékességét és további felsorolt adatokat. Az ÁSzF 4.
8. pontja szerint „a kölcsönösszeg folyósításakor a Hirdetményben meghatározott bank teljesítést megelőző
9. munkanapon jegyzett vételi árfolyamán kerül kiszámításra a kölcsönösszeg devizában meghatározott összege". Az ÁSzF 4.
10. pontja azt tartalmazza, a havonta esedékes törlesztő részlet kalkulálásakor az alperes az aktuális árfolyamon felül árfolyam tartalékot számol el a 4.
11. pontban rögzítettek szerint. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes keresetében annak megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
12. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 239/A. §-ra hivatkozással, hogy a perbeli kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
13. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
14. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjában írtakra tekintettel érvénytelen. Arra hivatkozott, hogy a szerződésben a fizetési kötelezettség időpontja, annak nagysága, az egyes törlesztési időpontok és a törlesztő részletek mértéke nem került meghatározásra. A szerződés aláírásakor a törlesztési tervben később közöltek a felperes által nem voltak ismertek, azokra a felperesnek nem volt rálátása, az ott írt feltételeket az alperes egyoldalúan határozta meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú ítélet [4] [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét. A deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. Polgári jogegységi határozatra (a továbbiakban: 6/2013. PJE határozat) utalással úgy ítélte, a folyósítás időpontja a szerződésből nem állapítható meg, azt az alperes szabadon határozhatta meg. A szerződésben írtak ezért sem a Hpt. 213. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának, sem az
2. e)pontjában írtaknak nem feleltek meg. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette, a tényállást az elsőfokú bíróság felderítette, az abból levont jogi következtetése azonban nem volt helytálló. A felek szerződéses akaratát az egyedi szerződés, az ÁSzF és a törlesztési terv együttesen tartalmazta. Ez utóbbi két okirat az egyedi szerződés elválaszthatatlan részét képezte. A három okirat a Hpt. 213. §

(1)bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket együttesen tartalmazta. Az egyedi kölcsönszerződésben rögzítették a kölcsön forint összegét, a megkötéskor érvényes, induló kamatlábat, a kölcsön futamidejét, az induló havi törlesztő részletet és a THM-et. Az ÁSzF-ben előírták, mely bank, mely napon irányadó, milyen árfolyamán kell a folyósított kölcsönösszeget devizában meghatározni. A törlesztési terv pedig tartalmazta a kölcsönfolyósítás időpontját, a kölcsön CHF összegét a folyósításkori vételi árfolyamon, továbbá az aktuális árfolyamon számolt törlesztő részleteket, azok esedékességének időpontját. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős ítélet sérti a Hpt. 210. §

(1)és

(2)bekezdését, a 213. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontját, a Ptk. 205. §

(2)bekezdését és 522. §

(2)bekezdését. [7] Kifejtette, a kölcsönszerződésből, illetve az ÁSzF-ből a szerződés tárgya nem állapítható meg, A szerződésben nem került megjelölésre a kölcsön összege CHF-ben. A szerződés egyes lényeges tartalmi elemeit az alperes az általa a később készített törlesztési tervben határozta meg. Ez az alperes egyoldalú nyilatkozatának tekintendő. A felek közös megállapodása tehát a folyósítás időpontjára nem terjedt ki. A felperes utalt arra, a szerződéskötés napján és a folyósítás napján az árfolyam jelentősen eltért, ezért tartozása 838 CHF összeggel nőtt. [8] A felperes előadta továbbá, az ÁSzF 3.3.

1. pontja szerint a kölcsöntörlesztés kezdő időpontja a folyósítás napját követő hónap azonos napja, ennek hiányában a hónap utolsó napja. Így, a törlesztési időpontok sem állapíthatók meg a szerződés alapján. A felperes állította, a kógens jogszabályi előírások miatt a felek nem köthettek volna olyan megállapodást, miszerint egy később megküldendő törlesztési tervben írtak válnak a szerződés részévé. [9] A felperes hivatkozott az ÁSzF 4.
2. pontjában írtakra is, amelyek szerint az alperes az aktuális árfolyamon felül árfolyam tartalékot is képez. Utalt arra, sem az ÁSzF 4.
3. pontja, sem az ÁSzF egyéb pontjai, sem a szerződés nem rendelkezik az árfolyam tartalék képzésének mikéntjéről, arról, hogy arra tekintettel hogyan kell kamatot számítani. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja az volt, a kölcsönszerződés a Hpt.
4. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontjában írtaknak maradéktalanul megfelel, a törlesztési terv a kölcsönszerződés részének tekintendő. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján és azt a felperes által megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [12] Az egyedi szerződés 12. pontjában írtak értelmében, a Ptk. 205/B. §

(1)bekezdésének megfelelően - a felek által nem vitatottan - a szerződés részévé vált a vonatkozó ÁSzF és a szerződés aláírását követően 4 nappal később készült törlesztési terv is. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében helyesen állapította meg, hogy ezen három okirat együttesen és egyértelműen, a Hpt. 210. §

(1)bekezdésének megfelelően írásban szabályozta azokat a kérdéseket, amelyeket a perbeli kölcsönszerződésre irányadóan, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ptk. 523. §

(1)bekezdése, a Hpt. 210. §

(2)bekezdése, valamint a Hpt. 213. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. e)pontja előír. A peres felek három okiratba foglalt megállapodása maradéktalanul megfelel ezáltal a Ptk. 205. §

(2)bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek is. [13] Nem vitásan a szerződéskötés időpontjában nem volt ismert a felperes előtt, de az alperes előtt sem, hogy a folyósításkor miként fog alakulni az árfolyam. Az sem került a szerződésben kikötésre, hogy mikor folyósítja az alperes a kölcsönösszeget. A felperes azonban elfogadta mind az egyedi szerződésben, mind az ÁSzF-ben szereplő azon rendelkezéseket, amelyek szerint a felperes igényének megfelelően forintban meghatározott kölcsöntőke CHF ellenértéke nem a szerződés aláírásakor, hanem a folyósításkor irányadó árfolyamon kerül meghatározásra, és hogy ettől függ az ÁSzF 3.3.1. pontja értelmében a kölcsöntörlesztés kezdő időpontja, a törlesztő részletek esedékessége. A felperes nem bizonyította, hogy az alperes terhére bármiféle visszaélésszerű magatartás lenne értékelhető a folyósítás konkrét időpontjának megválasztását illetően, de egy ilyen tény bizonyítása nem is a Hpt. 213. §

(1)bekezdése körében lenne értékelhető. [14] A fent írtakból következően a perbeli kölcsönszerződés az elválaszthatatlan részét képező ÁSzF-el és a törlesztési tervvel együtt sem alaki, sem tartalmi hiányosság miatt a felperes által hivatkozott jogszabályok alapján érvénytelennek nem tekinthető. A törlesztési terv és az ÁSzF külön aláírása nem volt szükséges, figyelemmel az egyedi szerződés 12. pontjában írtakra. Így a felek megállapodása a Ptk. 522. §

(2)bekezdése, illetve a már korábban említett Hpt. 210. §

(1)bekezdése szerinti formai követelményeknek is eleget tett. [15] A Kúria érdemben nem foglalkozott, nem foglalkozhatott a felperes azon, először a felülvizsgálati kérelmében előadott érvelésével, miszerint a tartalék képzés szabályai nem kellően világosak. [16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Pp. 270. §

(1)bekezdése és 78. §

(1)bekezdése alapján köteles ezért az alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. A Kúria enek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja és

(5)bekezdése alkalmazásával állapította meg, - a kifejtett jogtanácsosi tevékenységgel arányosan - ÁFA nélkül. [18] A Kúria az ítéletét tárgyaláson hozta meg. Budapest,

1. április
2. Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró