← Magyarország

Kfv.35057/2016/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A rendkívüli jogorvoslati kérelem indokait magának a jogerős ítélet közlésétől számított 60 napon belül felülvizsgálati kérelemként benyújtott beadványnak tartalmaznia kell. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.057/2016/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Rácz István Az alperes: Nemzeti Adó- ás Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: dr. Stomfai Ramóna jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat általi felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes bíróság Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 3.K.27.158/2015/4/I. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.158/2015/4/I. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részeit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (azaz ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 209.100 (azaz kettőszázkilencezeregyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes egyéni vállalkozása keretében hal nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága (a [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2006.-
  4. évekre személyi jövedelemadó (szja), általános forgalmi adó (áfa), százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), magánszemélyek különadója adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
  5. szeptember
  6. napján kelt határozatával a felperes terhére adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  7. február
  8. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot - elévülés okán - megváltoztatta és a felperes terhére 6.804.260 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 2.091.260 Ft-ot adóhiánynak, 1.783.000 Ft-ot jogosulatlan igénylésnek minősített, és 1.937.130 Ft adóbírságot, 918.887 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Indokolása szerint a revízió a rendelkezésre álló iratanyag, a kontroll és nyilvántartási, a bevételi és kiadási adatok, a könyvelés, a pénzforgalom, a készletgazdálkodás vizsgálata, a beszerzett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy adózó iratanyaga nem alkalmas a valós adóalap és adófizetési kötelezettség megállapítására, ezért azt az adózás rendjéről szóló
  9. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108.§

(3)bekezdés c) pontja alapján becsléssel határozta meg. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint minden részében megalapozatlan a kereset, kivéve a süllőpusztulásra vonatkozó részt. A Megyei Kormányhivatal határozata közokirat, amelyet az adóhatóságnak eljárása során el kellett volna fogadnia, mert bizonyítja, hogy a 2009. januárban vásárolt süllők 56%-a, a decemberben a vásárolt halak 100%-a pusztult el. Az adóhatóság ellenbizonyítással élhetett volna, azt azonban nem folytatta le, így a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195.§
(6)és
(7)bekezdése alapján - ellenbizonyításig - a közokiratban foglaltakat valónak kell elfogadnia. Az új eljárásban ezért az adóhatóságnak a süllőpusztulással kapcsolatos határozatrész körében kell eljárnia. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, a keresetének helyt adó ítéletrész kivételével. Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a süllőpusztulás kérdésében tévedett az elsőfokú bíróság annak a közokiratnak az értékelése kapcsán, amelyre alapítottan helyt adott a felperes keresetének. [10] A Kúria a Kfv.V.35.392/2014/
  1. számú végzésével a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.168/2013/
  2. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részeit hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [11] A Kúria elutasította az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét, mert felperes a süllőpusztulásra vonatkozó keresetének helyt adó ítéletrészt nem támadta, így az elő nem terjesztett felülvizsgálati kérelemhez nem volt lehetséges a csatlakozás. [12] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság ítéletéből, annak hiányos indokolása okán nem állapítható meg, hogy a felperes valamennyi kereseti kérelméről rendelkezett-e, az ítélet rendelkező része alapján, a kereset tételes indokolása hiányában a döntés teljes körűsége nem állapítható meg. Az ítélet sérti a Pp. 213.§
(1)bekezdését, 215.§-át, 221.§
(1)bekezdését, az Alaptörvény 28. cikkének
(7)bekezdését. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak akként kell meghoznia érdemi döntését a Kúria kioktatása szerint, hogy ítélete a Pp. megjelölt törvényhelyeiben foglaltakat teljesítse. Elsőfokú ítélet [13] A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. [14] Indokolásában az Art. 108.§
(1)-
(5),
(9)bekezdései, 97.§
(3)-
(5)bekezdései alkalmazásával megállapította, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennálltak - figyelemmel a felperes által sem vitatott irathiányokra, a könyvelésében lévő ellentmondásokra -, és a „nyitókészlet + beszerzés - értékesítés - zárókészlet = mennyiségi eltérés" képletet az eltérés kiszámításakor az adóhatóság megfelelően alkalmazta. A haszonkulcs meghatározásakor, ahol lehetőség volt rá, a súlyozott átlagárat vette figyelembe, ahol nem, ott az értékesítéshez legközelebb eső beszerzési árral dolgozott, az adózó könyvelésében megtalálható beszerzésértékesítés párokból származó adatokat értékelve számolta ki évenként az átlag haszonkulcsot. A becslés módszere így helytálló. A felperes által benyújtott könyvszakértői véleményben foglaltakat az elsőfokú bíróság nem fogadta el, mert álláspontja szerint a haszonkulcs számítás módjára jogszabályi előírás nincsen, az adóhatóság a becslési eljárás alapján a felperes által részére átadott bizonylatok adataival dolgozott, a könyvszakértő más eredménye nem jelenti azt, hogy az alperes haszonkulcs számítása nem megfelelő. A haszonkulcs pedig nem üzleti szakkérdés, mert annak értéke a benyújtott iratok alapján meghatározható volt. [15] Az alperes nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet szerint akkor, amikor ugyanazon adónemeknél alkalmazta azt az elvet, hogy az adózó terhére, illetve javára a megállapításokat egymásra figyelemmel kell megtenni, mivel a különböző bevallási időszakok összevonására jogszabályi lehetőség nincsen, így a felperes javára
  1. évben mutatkozott 36.680 Ft adókülönbözet összegét jogszerűen nem vette figyelembe
  2. évben, a terhére megállapított 15.280 Ft adókülönbözet előírásakor. [16] A készlettöbbletek esetén a revízió helyesen az adott év utolsó beszerzési áraival számolt (negatív készlettöbblet), az időben legközelebbi beszerzési ár figyelembe vételével. A
  3. évre azért nem állapított meg helytállóan a keszegre költségtöbbletet, mert ekkor a könyvelési adatok szerint keszeg beszerzésére nem került sor. A csuka beszerzési árát
  4. évre az adóhatóság megfelelően állapította meg, ehhez szakértőt nem kellett igénybe vennie, a rendelkezésre álló
  5. évi adatokból dolgozott, a
  6. évi beszerzési átlagár pedig, mivel későbbi időpontú, nem volt figyelembe vehető. [17] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az adóhatóság az áfa különbözet vonatkozásában döntését részletesen indokolta, megállapításai jogszerűek. A
  7. év december hónapjában a bevallásban szereplő adatokhoz viszonyítva állapított meg eltérést, a folyószámlát nem érintő adókülönbözet pedig a becslési eljáráson alapult E jogszerűség okán a felperes által becsatolt könyvszakértői véleményben foglaltakat nem fogadta el, így a szakértő azon indokát sem, ami a
  8. évi göngyölített adókülönbözetre vonatkozott, ugyanis az Art. 129.§
(1)bekezdés a) pontjának helyes alkalmazásával az adóhatóság bevallási időszakokra elkülönítve állapította meg az adókülönbözetet. [18] A halasztott fizetésre vonatkozó keresetrészét az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes megfelelő okiratokkal nem bizonyította. Az adóhatóság ekörben is folytatott bizonyítást, nyilatkoztatta a felperesi üzleti partnereket, és a készletmérleg felállításakor egy cég esetében (amely nyilatkozatát dokumentumokkal is alátámasztotta) vette figyelembe a halasztott fizetést. [19] Az elsőfokú bíróság az alperessel egyezően megállapította, a felperes hiteltelen tartalmú gépjármű-nyilvántartása költségelszámolás alapjául nem szolgálhat. A menetlevelek nem tartalmazták a felkeresett üzleti partnerek megnevezését, a kezdő és záró kilométer állásoknál jelentős eltérések voltak, az üzemi célú futásteljesítmény így kétséget kizáróan nem igazolt. A vitatott gázolaj vásárlásokat a felperes annak ellenére elszámolta, hogy a gépjárműve más helységben járt, mint ami az átadott menetlevélen szerepelt, vagy az összetartozó dokumentumokon eltérőek voltak a rendszámok. Az üzemanyag számlákhoz szükségesek a menetlevelek, mert így igazolható hitelesen az üzemanyag vásárlás, a felperes pedig konkrétan olyan számlákat, amelyek alapján áfa levonási jogot kívánna gyakorolni, meg sem jelölt. [20] Az adóbírság és a késedelmi pótlék jogalapját és összegszerűségét is az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a hatóság helytállóan állapította meg. [21] Az elsőfokú bíróság a felperes által becsatolt halászati szakértői véleményben foglaltak alapján a határozatok hatályon kívül helyezése mellett kötelezte az adóhatóságot, hogy új eljárásban a felperesi készlettöbblet megállapításánál
  1. évben a ponty,
  2. évben a ponty, harcsa és az amur fajtájú telelői hal testsúly apadását vegye figyelembe, továbbá azt is, hogy az állategészségügyi hatóság - egyéb bizonyítékkal meg nem cáfolt tartalmú határozata szerint a
  3. januárban megvett süllők 56%-a, a decemberben vásároltak 100%a elpusztult. A másodfokú határozatot teljes körűen - az elsőfokú határozatra kiterjedően azért helyezte hatályon kívül, mert a készlettöbblet mértéke, illetve a süllőpusztulással kapcsolatos megállapítások valamennyi adóévre vonatkoznak. [22] A felperes által benyújtott könyvszakértői, valamint halászati szakértői véleményt adó szakértők tanúkénti meghallgatására vonatkozó felperesi bizonyítási indítványt az elsőfokú bíróság elutasította, mivel megvizsgálta, ahogyan az alperes is, a szakértői véleményben foglaltakat, további igazságügyi szakértő kirendelésére pedig nem volt szükség. A perköltség vonatkozásában értékelte, hogy két tételnél állapított meg jogszabálysértést a hatóságok határozataiban, továbbá figyelemmel volt a felülvizsgálati eljárásban már felmerült perköltségre is. A felülvizsgálati kérelem [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és jogszerű döntés meghozatalát kérte, így a hatóság jogsértéseinek kiküszöbölésével a határozatok javára történő megváltoztatását, fizetési kötelezettségei mérsékelését, elengedését, másodsorban pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. A téli teleltetéssel kapcsolatos ítéletrészt elfogadta, mert a hatályon kívül helyezés a keresetrészének helyt adó, helytálló döntés. [24] Álláspontja szerint az ítélet sérti a Pp. 221.§
(1)bekezdését, ugyanis annak rendelkező része és az indokolása között nincsen összhang. A telelői testsúlyapadás keresetrészen kívül az elsőfokú bíróság indokolása keresetet elutasító tartalmú, amely azonban a rendelkező részben nem jelent meg. [25] A 2009. évi halpusztulásra vonatkozóan a kúriai ítélettel felülvizsgált korábbi elsőfokú ítélet tartalmazott döntést, amely a kapcsolódó keresetrésznek hely adó rendelkezés volt, és azt felülvizsgálati kérelemmel nem támadta meg, így arra a kúriai felülvizsgálat nem terjedt ki és a legfelsőbb bírói fórum határozata sem tartalmazott rendelkezést. A halpusztulással érintett keresetrészt és az azt elbírált bírósági döntést az elsőfokú bíróság - mint ítélet dolgot - még egyszer nem bírálhatta volna el. Sérült ezzel a Pp. 213.§
(1)bekezdése. [26] Sérelmezte, hogy nem megfelelő a perköltségnek az elsőfokú bíróság által megállapított mértéke, figyelemmel a terjedelmes iratmennyiségre, az ügy nagyfokú bonyolultságára, nehézségére, a teljes hatályon kívül helyezésre, a kifejtett ügyvédi tevékenységre, továbbá a Kúria által már meg ítélt perköltségre. [27] A felperes ezt követően az elsőfokú ítélet további jogszabálysértéseit fejtette ki. Rögzítette, hogy a meghozott döntés a 3.K.27.168/2013/
  1. számú ítélet indokolásával szinte szó szerint egyező, ezért kérte a korábbi ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem vonatkozó terjedelmes részeit jelen felülvizsgálati kérelem részének tekinteni és érdemben vizsgálni, mivel ugyanazon jogszabálysértések, tényállás megállapítási hiányosságok, jogsértő következtetések a sérelmezett ítélet tekintetében most is megvalósultak. [28] A busa, a csuka beszerzési ára, a keszeg költségtöbblet, az áfa különbözet, a halasztott fizetés, a gépjármű költségelszámolások és a gázolaj vásárlások körében a felperes a korábbi - a Kúria által már felülvizsgált - elsőfokú ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében foglaltakra, azok meghatározott részeire hivatkozott, kifejtve, hogy az azokban foglaltak jelen felülvizsgálati eljárásban is fennállnak az elsőfokú ítélet jogsértő volta miatt, így azoknak megfelelően kérte a most meghozott elsőfokú döntés felülvizsgálatát. [29] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem - a süllőpusztulással kapcsolatos része kivételével - nem alapos. [31] Az elsőfokú bíróság a 3.K.27.168/2013/
  2. számú ítéletében a süllőpusztulásra vonatkozó kereseti kérelemnek helyt adott, amely miatt e döntés felülvizsgálata iránti kérelmében felperes a keresetének helyt adó ítéletrészt nem támadta. A Kúria a Kfv.V.35.392/2014/
  3. számon meghozott végzésében akként rendelkezett, hogy az elsőfokú bíróság 3.K.27.168/2013/
  4. számú ítéletének „felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti", a kapcsolódó indokolás szerint pedig (ítélet
  5. oldal negyedik bekezdés): „A felperes felülvizsgálati kérelmében a keresetnek helyt adó, a süllőpusztulásra vonatkozó ítéletrészt nem támadta, ezért azt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta felül.". [32] Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272.§
(2)bekezdés, 275.§
(2)bekezdés, BH
  1. 490., KGD
  2. 262.]. [33] A továbbiakban rámutat arra, hogy a Pp. 227.§-ának
(1)bekezdése szerint amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van. A jogerő, a bíróságnak az általa hozott határozathoz való kötöttségén túlmutató fogalom, amely alaki értelemben azt jelenti, hogy az adott döntés fellebbezéssel nem támadható. Az alaki jogerős határozatok közül az ítélethez anyagi jogerő hatás is fűződik. [34] A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja a Pp. 229.§-ának anyagi jogerőt szabályozó
(1)bekezdése alapján, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Az anyagi jogerő tehát azt jelenti, hogy az anyagi jogerős határozathoz mind a bíróság, más hatóság, mind a felek kötve vannak, ítélt dolog (res iudicata) keletkezik. Az anyagi jogerő fennálltát a bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie. [35] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel nem támadható, felülvizsgálati kérelemmel és a Kúria Kfv.V.35.392/2014/
  1. számú végzésével nem érintett - alaki és anyagi jogerős 3.K.27.168/2013/
  2. számú ítéletének a süllőpusztulásra vonatkozó része az elsőfokú bíróságot is köti, amelyből következően a süllőpusztulással kapcsolatos, alaki és anyagi jogerős ítélettel már elbírált keresetrészt ismételten, még egyszer - a Pp. idézett kizáró rendelkezése miatt - nem bírálhatja el. A Kúria a 3.K.27.158/2015/4/I. számú ítéletnek ezért mellőzi a süllőpusztulással kapcsolatos részeit. [36] A felperes felülvizsgálati kérelmében a keresetének helyt adó, a telelői testsúly apadására vonatkozó ítéletrészt nem támadta, ezért azt a Kúria a Pp. 272.§
(2)bekezdés, 275.§
(2)bekezdése alapján érdemben nem vizsgálhatta felül. [37] A jogerős ítélet rendelkező része és indokolása összhangjával kapcsolatos felülvizsgálatrész körében a Kúria rögzíti, hogy a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el, ilyen kérelmet a vitában érdekelt fél terjeszthet elő (Pp. 3.§
(1)bekezdés). A pert keresetlevéllel kell megindítani, abban fel kell tüntetni (többek között) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (Pp. 121.§
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontok). [38] A bíróság a per érdemében ítélettel határoz, amelynek tartalmaznia kell (egyebek mellett) az ítélet rendelkező részét és indokolását (Pp. 212.§
(1)bekezdés, 220.§
(1)d) pont). A bírság a nem alapos keresetet elutasítja, rendelkezhet továbbá akként is, hogy a Pp. közigazgatási pereket szabályozó XX. fejezetének speciális szabályai alkalmazásával a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, illetve a közigazgatási határozatot meg is változtathatja az adókötelezettség megállapításáról hozott határozat bírósági felülvizsgálata során (Pp. 339.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés g) pont). [39] Az adóhatóság határozatában több adóévre és több adónemben rendelkezhet, így határozatának rendelkező része nemcsak egy, hanem számos rendelkezést tartalmazhat (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - Ket. - 72.§
(1)bekezdés). A határozatában megállapított tényállásnak pedig lehet olyan eleme, amely adóköteles a vizsgált időszak teljes tartamában (pl.: minden adóévben), és hozzá kapcsolódóan az adóhatóság az egész időtartamra (tehát pl.: adóévenként) megállapít adókötelezettséget. Az adózó, ha keresete egy részében vitatja a minden évben kifejtett adóköteles magatartására vonatkozó hatósági megállapításokat, illetve azoknak a teljes vizsgált időszakra kiterjedő jogkövetkezményeit, és közigazgatási perben, ha a bíróság e keresetrészt alaposnak értékeli, akkor a bíróságnak a Pp. 339.§
(1)bekezdése alkalmazásával a hatóság határozatát hatályon kívül kell helyeznie akkor is, ha van keresetet elutasító ítéletrész is, mert a keresetnek helyt adó ítéletrész a határozat rendelkező részének minden elemét (egyes adóévek adókülönbözete, megállapított adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) érinti, így az új eljárásban a hatóságnak más tartamú rendelkező résszel kell meghoznia határozatát. Az ítélet indokolásának pedig tételesen és félre nem érthetően tartalmaznia kell, hogy mely részeiben alapos a kereset és mely részeiben nem. [40] Az elsőfokú bíróság a telelői testsúly apadására vonatkozó keresetrészt több adóévre alaposnak értékelte, és ítéletének indokolása tartalmazza is (7. oldal), hogy ezen ok miatt helyezte hatályon kívül az adóhatározatokat és kötelezte az elsőfokú hatóságot új eljárásra. A felülvizsgálati kérelem nem támadta az ítélet e rendelkezését és indokolását, így azt a Kúria - mint már kifejtette - nem vizsgálhatta felül. Az ítélet indokolásából ugyanakkor a Pp. 221.§
(1)bekezdésének megfelelően megállapítható, hogy e részében alapos a kereset. [41] A felperes felülvizsgálati kérelme
  1. oldalától, a „sérelmezett ítélet további jogszabálysértései az alábbiak:" szövegrész után a jogerős ítélet meghatározott részeit támadta, így (általa nevesítetten) a busa, a csuka beszerzési ára, a keszeg költségtöbblet, áfa különbözet, halasztott fizetés, gépjármű költségelszámolás, gázolajvásárlás tárgyú részeket. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ugyanazon jogszabálysértéseket, ténymegállapítási hiányosságokat, jogsértő következtetéseket valósította meg, mint a 3.K.27.168/2013/
  2. számú ítéletében, ezért ezen korábban meghozott ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, és kérte a 3.K.27.168/2013/
  3. számú ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet jelen felülvizsgálati kérelme részének tekinteni, és az alapján a 3.K.27.158/2015/4/I. számú ítélet érdemi felülvizsgálatát elvégezni. [42] A Pp. 270.§
(2)bekezdése, 272.§
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet ellen jogkérdésben felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő, amelyet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. Az elsőfokú bíróság 3.K.27.168/2013/
  1. számú ítéletével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján járt el a Kúria a Kfv.V.35.392/
  2. számú felülvizsgálati eljárásban, a
  3. sorszámon végzést hozott, a már befejezett felülvizsgálati eljárás után jogszerűen ugyanazon felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő. [43] Az elsőfokú bíróság 3.K.27.158/2015/4/I. számú ítéletével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmével a felperes új, Kfv.V.35.057/
  4. lajstromszámú felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, amelyet törvényes határidőn belül és tartalommal kellett benyújtania. A Pp. 272.§
(2)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kéri, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A rendkívüli jogorvoslati kérelem indokait tehát magának a jogerős ítélet közlésétől számított hatvan napon belül felülvizsgálati kérelemként benyújtott beadványnak kell tartalmaznia. Jogszabályi lehetőség nincsen arra, hogy oldalszám és bekezdés megjelöléssel, más dokumentumokra hivatkozások, azok tartalmának közlése nélkül, érdemben értékelhető felülvizsgálati kérelemrésznek minősülnének. A Kúria törvényi rendelkezés hiányában érdemben nem végezhette el ezért azon ítéletrészek felülvizsgálatát, amelyekre vonatkozó - tartalmában nem ismert, mert nem közölt felülvizsgálati kérelemrészeket a felperesi hivatkozás szerint más dokumentum tartalmazott, a hivatkozásokon kívüli, fennmaradó részletek pedig - a kérelem jogi indoklása hiányában, a Pp. 272.§
(2)bekezdésében foglalt tartalomnak meg nem felelően - az érdemi felülvizsgálat alapjául nem szolgálhattak. [44] A felperes a telelői testsúly apadására vonatkozó ítéletrészt felülvizsgálati kérelemmel nem támadta, a Pp. 272.§
(2)bekezdésében foglalt tartalmi előírásoknak meg nem felelő felülvizsgálati kérelemrészekkel érintett ítéletrészek felülvizsgálata jogszabályi lehetőség hiányában nem volt elvégezhető, ezért a Kúria az érdemben vizsgált felülvizsgálati részek keretei között és alapján az elsőfokú ítélet rendelkező részében változtatásokról nem rendelkezhetett. [45] Az elsőfokú bíróság a perköltségviselésről megfelelő jogszabályok alapján (Pp. 78.§-79.§, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet) és a törvényben meghatározott felet terhelve határozott, okszerű és részletes indokát adva a megállapított mértékének. A Kúria a perköltségviselésre vonatkozó ítéletrész körében jogsértést nem állapított meg, egyben rögzíti, hogy amint azt a Kfv.V.35.172/2014/
  2. számú kúriai döntés is tartalmazza, a perköltségviselés nem az általános forgalmi adóról szóló
  3. évi CXXVII. törvény szerint adóztatható tényállás, a perköltségnek nincsen áfa tartalma. A döntés elvi tartalma [46] A rendkívüli jogorvoslati kérelem indokait magának a jogerős ítélet közlésétől számított hatvan napon belül felülvizsgálati kérelemként benyújtott beadványnak kell tartalmaznia. Jogszabályi lehetőség nincsen arra, hogy oldalszám és bekezdés megjelöléssel, más dokumentumokra hivatkozások, azok tartalmának közlése nélkül, érdemben értékelhető felülvizsgálati kérelemrésznek minősülnének. Záró rész [47] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [48] A Kúria a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték mértékéről és viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának
(1)bekezdése, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.