A határozat elvi tartalma: A vagyongyarapodás rendelkezésre állásának hitelt érdemlő bizonyítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.432/2016/
- A tanács tagjai: . Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Jakab János ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság Az alperes képviselője: dr. Mészáros Krisztina jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.394/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi 17.K.27.394/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 158.300 (százötvennyolcezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2012.05.01-én 14.000.000 forint kölcsönt nyújtott gyermekének. Az elsőfokú adóhatóság a
- évre szja adónemben ellenőrzést folytatott le felperesnél, a kölcsönt kiadásként figyelembe vették. Az ellenőrzés megállapítása szerint a felperes kiadásai, vagyongyarapodása nem álltak arányban adózott jövedelmeivel és igazoltan megszerzett adómentes bevételeivel, ezért az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 109.§
(1)bekezdése szerinti becslést alkalmaztak. A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, 200% mérték alkalmazásával adóbírságot szabott ki, továbbá késedelmi pótlékot számított fel. [2] Az alperes a
- számú határozatával megváltoztatta az elsőfokú döntést. Az adókülönbözet pót-előírásával 1.538.261 forintra emelte az adóhiánynak minősülő szja adókülönbözetet, ezután kötelezte a felperest továbbra is 200% mérték alkalmazásával adóbírság megfizetésére, és ezután számította fel a késedelmi pótlékot. Indokolása szerint a felperes a gyermekének nyújtott kölcsön forrásaként egy
- évi ingatlan értékesítésre hivatkozott azzal, hogy a kapott 11.500.000 forint vételárat otthon tartotta, de nem igazolta, hogy az összeg a kölcsön nyújtásának időpontjában rendelkezésére állt volna. A megváltoztatásra azért került sor, mert a vételár rendelkezésére állásának hiányában nem volt lehetőség az elsőfokú adóhatóság által a
- évet megelőzőn elfogadott megtakarítás figyelembe vételére. Az elsőfokú ítélet [3] Az elsőfokú keresetét. [4] Indokolása szerint a felperes által hivatkozott adás-vételi szerződés és az ingatlannyilvántartásnak az adatai csak a szerzés tényét igazolják, az összegnek a kölcsönnyújtás időpontjában való rendelkezésre állást nem. A szerzés tényét az alperes nem is vitatta, a rendelkezésre állás bizonyításának kötelezettsége pedig az Art. 109.§
(3)bekezdése szerinti hitelérdemlő adatok alapján a felperesé. A felperes által csatolt saját kimutatást tartalmazó vagyonmérleg nem alkalmas az alperesi megállapítás lerontására. bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte, azzal, hogy a felperesnek nincs szja fizetési kötelezettsége. [6] Az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte az Art. 109.§
(3)bekezdését, mert a felperes egyértelműen bizonyította mind a jövedelem megszerzését, mind azt, hogy az összeget nem költötte el, az rendelkezésére állt, azaz eleget tett bizonyítási kötelezettségének. Azon esetben ha nem fogadja el, az alperesnek kellett volna ellentétes bizonyítékot felajánlania. [7] Az alperes ellenkérelmében indítványozta. a jogerős ítélet hatályban tartását A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [9] A Kúria a Pp. 272.§
(2)és 275.§
(2)bekezdéseinek megfelelően a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül. [10] Az elsőfokú bíróság egy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát folytatta le. A közigazgatási határozat már tartalmazza az alperes az álláspontja szerint jogszerű határozathoz szükséges minden tényállítást és bizonyítékot. Jogszerűségének megingatására csak akkor kerülhet sor, ha a határozatban foglaltakat a perben a felperes alappal cáfolja. Ennek folytán nem érvényesül a felülvizsgálati kérelemnek azon elvárása, hogy a felperes egyoldalú előadását a perbe alperesnek cáfolnia kellene. Az iratok alapján az is megállapítható, hogy a peres eljárás során nem következett be egyetlen olyan esemény sem, amely miatt a Pp. 336/A.§
(1)bekezdésének megfelelőn a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség átfordult volna, és az alperes tartozna bizonyítani tényállás tisztázási kötelezettségének teljesítését. Ha ugyanis a hatóság egy bizonyítékot nem megfelelően vagy nem értékel, az nem a Pp. 336/A. §
(2)bekezdésének sérelmét jelenti. Az a bizonyítási eljárás hibája, és ha ez olyan mértékű, mely kihat a határozat érdemére és a bírósági eljárásban nem korrigálható, úgy a határozat hatályon kívül helyezésére vezethet, de semmiképpen nem jelenti a bizonyítási kötelezettség megfordulását a perben (Kfv.I.35.773/2013/7., Kfv.I.35.360/2015/6., Kfv.I.35.758/2015/8. ítélet [18] pont). [11] Az Art. 109.§
(3)bekezdése mind a jövedelem megszerzésére, mind annak rendelkezésére állására az adózótól követeli meg az állítás hitelt érdemlő bizonyítását. A jövedelem megszerzése körében a felperes esetén már kötött bizonyítás érvényesülne, de arra miként a jogerős ítélet helytállóan tartalmazza - az alperes nem tett megállapítást. A jövedelem rendelkezésre állása kapcsán továbbra is szabad bizonyítás érvényesül, de annak hitelt érdemlőnek kell lenni. [12] Hitelt érdemlőnek az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, tartalmánál, jellegénél fogva önmagában és/vagy más adatokkal is egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tény, körülmény alátámasztására, kétséget kizáró igazolására, bizonyítására (BH2012. 252., BH2012. 179.). Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes ezen követelménynek megfelelő bizonyítékot nem ajánlott fel, az általa csatolt levezetés ennek nem felel meg. [13] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okból nem volt jogszabálysértő, ezért a Kúria az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a Kúria a pernyertes alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. [15] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest. [16] A tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte, és mivel a Pp. 272.§
(2)bekezdése a felülvizsgálati kérelem kiegészítését, a 275.§
(1)bekezdés pedig a bizonyítást zárja ki, nem merült fel a tárgyalás tartásának szükségessége: a Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró