ügy száma: Kfv.I.35.462/2016/4. szám A tanács tagjai:. Darák Péter a tanács elnöke . Heinemann Csilla előadó bíró Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Füzesné dr. Sirmák Noémi Judit ( Képviselője:. Friedrich Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Friedrich Katalin ügyvéd)
alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság Képviselője:. Szép Orsolya jogtanácsos A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alatt felperes 16. sorszám A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 11.K.34.351/2015/11. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság
elsőfokú bíróság és határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.34.351/2015/11. Rendelkező rész Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül
alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságát 2015. február 12. napján kelt határozatával szüntette meg
elsőfokú adóhatóság arra figyelemmel, hogy a felperes adófolyószámla egyenlege
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. §
elsőfokú adóhatóság jogszerűen szüntette meg a felperes adóalanyiságát. A kereset és ellenkérelem [3] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy
adózás rendjéről szóló
esedékességkor meg nem fizetett adó minősül annak. Mindezek alapján a 724 forint késedelmi pótlék adótartozásnak nem minősült. Ezen túlmenően hivatkozott
adóhatóság mérlegelési jogkörét szabályozó előírásokra és ennek figyelembe vételével kérte a keresetének elbírálását. [4]
alperes ellenkérelmében a határozatában foglalt megállapításait fenntartva a kereset elutasítását indítványozta.
elsőfokú ítélet [5]
elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, hogy a bíróságnak arról kellett dönteni, hogy a felperes folyószámláján előírt 724 forint késedelmi pótlék tartozást
alperes jogszerűen minősítette-e adótartozásnak, eképpen részét képezi-e a felperes folyószámláján fennálló nettó módon számított adótartozásnak. Nézete szerint
alperes által hivatkozott Art. 178. § 4. pontja és
pontja nem értelmezhető aképpen, hogy kiveszi
adó fogalmi köréből a késedelmi pótlék tartozást.
adótartozás fennállásakor
összevont adóalapot kell vizsgálni, melynek része a késedelmi pótlék tartozás is. A felperesnek, mint magánszemélynek fennálló tartozása a kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságának megszüntetésénél figyelembe vehető. A Katv. 1. §
Art. rendelkezései szerint köteles teljesíteni, ami
t jelenti, hogy
adóhatóságnak
adóalanyiság megszűnését eredményező feltételek teljesítésének vizsgálata során
Art. szabályait is figyelembe kellett vennie.
adóhatóság a felperes vonatkozásában egy folyószámlát vezet, ennek alapján nem tévedett
adóhatóság, mikor
összevont adóalap meghatározásakor figyelembe vette a felperes korábbi évről áthozott, rendezetlen késedelmi pótlék tartozását. A Katv. 5. §
adóalanyiság a törvény erejénél fogva megszűnt, hiszen a felperesnek
állami adóhatóságnál nyilvántartott végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladta a 100.000 forintot. Ezen nem változtat
a körülmény sem, hogy a felperes utóbb megfizette adótartozását, mivel a jogszabály egyértelműen és kötelezően a naptári negyedév utolsó napjában határozza meg
adótartozás meglétét. A törvény méltányosság gyakorlását
alperesi hatóság számára pedig nem tette lehetővé. A felülvizsgálati kérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és kereseti kérelmének teljesítése érdekében. Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság téves jogértelmezéssel a Katv.
álláspontra, hogy keresete nem megalapozott. Adóalanyiságát csak a törvényben megfogalmazottak alapozhatják meg, márpedig a két jogszabályhely összevetéséből egyértelműen
következik, hogy a kisadózó vállalkozó a magánszemély, míg a kisadózó vállalkozás
egyéni vállalkozó által végzett tevékenységet, magát a kisvállalkozást jelenti. Ha jogalkotó szándéka nem e megkülönböztetésre irányult volna, úgy a jogszabályban nem jelenne meg definícióként a két fogalom éles elhatárolása. Hangsúlyozta, hogy a 724 forint késedelmi pótlék tartozás nem a kisadózó vállalkozásából eredt, hanem magánszemélyként állt fenn. Ekként tévesen értékelték terhére ezt a tényt, és alkalmazták
adóalanyiság megszüntetését mint jogkövetkezményt. E jogszabály figyelembe vételével csak és kizárólag e törvény szerint fennálló tartozás adhat alapot a jogalanyiságból történő kizárásra. Nézete szerint önmagában
a tény, hogy
adóhatóság egy folyószámlán tart nyilván minden adókötelezettséget
,
adóhatóság belső szervezeti adminisztratív intézkedése, melynek
onban jogalanyiságot teremtő vagy megszüntető hatása nem lehet. Arra is utalt, hogy 100.000 forint meghaladó tartozásról nem volt tudomása,
adóhatóság által kiállított folyószámla egyenlege 22.920 Ft adózói többletet mutatott kisadózói vállalkozása tekintetében. [7] Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság ítélete hiányos volt hiszen nem adott választ arra, hogy miért hagyta figyelmen kívül
általa kifejtett jogi érvelést. Ezzel megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 221. §
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. Kiemelte, hogy a jogszabály egyértelművé teszi, hogy
egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Miután jogalanyiságuk nem különül el, így
adóhatóság egy folyószámlán tartja nyilván a felperes befizetéseit és kötelezettségeit., adótartozásai egységesen kezelendők, nincs jelentősége annak, hogy
a felperes vállalkozásából vagy magánszemélyként folytatott egyéb jogügyleteiből keletkezett. Amennyiben
ok együttes összege meghaladja a Katv. 5. §
a felperesnek a Katv. adóalanyiságának megszüntetését eredményezi. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [10] A Pp. 275. §
elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. [11] A felperes esetében
ért szűnt meg a KATA alanyiság, mert
adózó mint magánszemélynél késedelmi pótlék tartozás állt fenn.
adótartozás független volt attól a tevékenységtől, amely tekintetében
adózó a KATÁ-t választotta,
onban kihatott a KATA alanyiságra is, megszüntette
t. A perben felmerült jogkérdés
volt, hogy a Katv.-ben hivatkozott adótartozás fogalma magában foglalja-e
egyéni vállalkozó magánszemély valamennyi -
Art. értelmezése szerinti - adótartozását, vagy csak
on adóval kapcsolatos tartozást öleli fel, amely
egyéni vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik. [12] A Kúria osztotta
alperes
on álláspontját, mely szerint a Katv. 1. §
adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő adókötelezettségeit a Katv. és
Art. rendelkezései szerint köteles teljesíteni, ami
t jelenti, hogy
adóalanyiság megszűnését eredményező feltételek teljesülésének vizsgálata során
adóhatóságnak
Art.-ban foglalt szabályokat is figyelembe kell vennie.
adózó adókötelezettségét, befizetéseit, kiutalásait
adóhatóság
adózó adószámláján tartja nyilván.
adóhatóság egy adószámlán a magánszemélyek adóazonosító jelén tartja nyilván a magánszemélyek adókötelezettségét függetlenül attól, hogy a magánszemély folytat-e egyéni vállalkozói tevékenységet vagy sem. A folyószámla szempontjából irreleváns, hogy
a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként tevékenykedik, ezen tevékenységével összefüggő adókötelezettségének teljesítésére milyen adózási módot választott. Nincs arra mód, hogy
adóhatóság egy magánszeméllyel összefüggésben két külön folyószámlát vezessen, vagy a magánszemély adószámláján elkülönítse a magánszemélyhez kapcsolódó és
egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel felmerült adókötelezettséget. [13]
pontja határozza meg
adótartozás fogalmát és annak számítását.
t szabályozza, hogy a bírság, pótlék és költség tekintetében
adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A két jogszabályhely összevetése alapján
alperes és elsőfokú bíróság is helyes álláspontra helyezkedett, mikor a felperes számláján nyilvántartott késedelmi pótlék tartozást is adótartozásként vette figyelembe. Nem tévedett akkor sem, mikor ennek figyelembevételével a Katv. 5. §
érdemben helyes elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta Záró rész [15] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §
alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. [16] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
ügyben tárgyaláson kívül, a rendelkezésre álló iratok alapján döntött. Budapest,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.