Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.357/2015/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kiss Dániel Bálint ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Farkas-Sütő Ákos jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár Elnöke (1054 Budapest, Hold utca 4.) I. rendű, a dr. Rácz Gábor jogtanácsos által képviselt Nemzetgazdasági Miniszter (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.) II. rendű, és a dr. Farkas-Sütő Ákos jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincsár (1054 Budapest, Hold utca 4.) III. rendű alperesek ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 22.P.22.553/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt, valamint az I. és III. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet is elutasítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Mellőzi az I. rendű alperes ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezését. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 45.000 (Negyvenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, míg a II. rendű alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a III. rendű alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével egyetemlegesen kötelezte az I. és III. rendű alpereseket a T'20xx Kincstári Számlavezető Rendszer és az Elkülönített Számlavezető Rendszer tekintetében azon minősítési jelölések (minősített kísérőlapok) és az esetleges felülvizsgálati kísérőlapok másolatának kiadására 15 napon belül, amelyekből megállapítható: - nemzeti minősített adat-e, - mely szerv vagy személy minősítette, - mikor történt a minősítés, - milyen minősítési szinttel rendelkezik, - mikor jár le a minősítés érvényességi ideje. Megállapította, hogy az alperesek jogosultak a kísérőlapokon feltüntetett egyéb adatok kitakarására. A II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Kötelezte az I. és III. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 20.000 forint + áfa, összesen 25.400 forint ügyvédi munkadíjat, míg kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 10.000 forint jogtanácsosi munkadíjat. Határozatának indokolásában idézte az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- pontjában szereplő közérdekű adat, valamint a
- pontban megjelölt adatkezelő fogalommeghatározást, a
- §
(1)bekezdésének rendelkezését. Kifejtette, hogy a T'20xx Kincstári Számlavezető Rendszerrel kapcsolatosan kiadni kért adatok tekintetében az alperesek sem vitatták, hogy azok közérdekű adatok. Az Elkülönített Számlavezető Rendszerrel kapcsolatosan igényelt adatok szintén közérdekű adatoknak minősülnek, miután azok teljes egészében megegyeznek a T'20xx Kincstári Számlavezető Rendszerben írt adatok minőségével. Az Infotv. 27. §
(1)bekezdésének szabályozása alapján - mely szerint a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat -, arra mutatott rá, hogy a perbeli esetben a felperes igénye nem a minősített adatok megismerésére, hanem a minősítést megalapozó, a minősítésre vonatkozó jogszabály szerint kötelezően keletkező adatok kiadására irányult. Tényként rögzítette, hogy a minősítő egy adat minősítése során közfeladatot lát el, figyelemmel a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 1. §-ában megfogalmazott célokra. Rámutatott arra, hogy a 29/2014. (IX. 30.) AB határozat egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a minősítésnek - beleértve annak indokoltságát is - transzparensnek kell lennie. Ezt a követelményt figyelembe véve kell értelmezni a Mavtv. 5. §
(8)bekezdésében és a 8. §
(1),
(6)bekezdésében írtakat. Mindebből következően a felperes által igényelt mindkét adat közérdekű adat, melyek kiadására az adatkezelő köteles az Infotv. 28. §
(1)bekezdése alapján. Megállapította, hogy mind az I., mind a II. rendű alperes adatkezelőnek minősül, figyelemmel a minősítő személyét meghatározó törvényi rendelkezésekre. A III. rendű alperes pedig, mint az I. rendű alperes által vezetett szervezet, az adaton szükségképpen végrehajtja az I. rendű alperes döntését. A II. rendű alperes azonban - tekintettel az I. rendű és a III. rendű alperesi nyilatkozatra is - a minősítést eredetileg elvégző szervezet jogutódjaként adatkezelőnek minősül, jelenleg azonban nincs az adat birtokában, így vele szemben a keresetet elutasította. Az adatkiadás módját illetően a felperesi érveléssel értett egyet, figyelemmel az Infotv. 30. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésekre, azzal, hogy miután az igényelt adat a felperes által kért módon rendelkezésre áll, azok más formában történő kiadása, annak valódisága tekintetében szükségtelen kételyeket ébresztene. Az Infotv. 30. §
(1)bekezdése alapján feljogosította az alpereseket a kísérőlapokon feltüntetett egyéb adatok kitakarására. A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes, valamint az I. és a III. rendű alperes terjesztettek elő fellebbezést. Fellebbezésében a felperes a II. rendű alperes kötelezést is kérte a keresetében megjelölt közérdekű adatok kiadására, valamint marasztalását az első-, másodfokú perköltség megfizetésében. Álláspontja szerint az Infotv.
- §
- pontjában foglaltak értelmében a II. rendű alperes adatkezelő, az adatkezelésre vonatkozó döntési jogkörét igazolja a periratokhoz F/
- alatt csatolt II. rendű alperesi nyilatkozat. A II. rendű alperes a minősítési jogkört ugyan az I. rendű alperesre delegálta, azonban továbbra is titokgazdának minősül. A döntési jogkör meglétét a II. rendű alperes a per első tárgyalásán maga is elismerte. Kiemelte, hogy az első fokú bíróság a II. rendű alperes adatkezelői minőségét maga is megállapította, a keresetet csupán azért utasította el, mert a II. rendű alperes nincs a kért adat birtokában. Az adat birtoklása azonban nem törvényi kritérium, hiszen az adatkezelő döntési jogkörével élve az adatok birtoklása nélkül is befolyásolhatja a közérdekű adat sorsát. Mindezek alapján a II. rendű alperessel szemben a kereset elutasítása jogszabálysértő volt. Jogorvoslati kérelmében az I. és a III. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítást kérte. Hivatkoztak arra, hogy egyetemleges marasztalásukra nincs törvényes lehetőség, a két alperes egymástól elkülönülő jogi entitás. A Mavtv.
- §
(1)bekezdése taxatíve sorolja fel, hogy ki jogosult minősítésre, a
(2)és
(3)bekezdés szintén taxatíve határozza meg azon személyek körét, akikre a minősítési jogkör átruházható. Ezen felsorolásokban a III. rendű alperes nem szerepel. Sérelmezte, hogy a felperes nem jelölte meg a III. rendű alperes perlésének jogalapját, és az elsőfokú bíróság sem hivatkozott marasztalásának jogszabályi alapjára. A III. rendű alperesre az Infotv.
- §
- pontja szerinti meghatározás nem áll. Abból a tényből, hogy az említett informatikai rendszerek a számítógépein futnak, még nem következik az, hogy a kiadni kért adatokat kezeli. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy melyik alperes kötelezhető a jogszabályok alapján az adatok kiadására és melyik nem. Megítélésük szerint az adatigénylő nem jogosult meghatározni azt, hogy az adatigénylésnek milyen adathordozó kiadásával lehet eleget tenni. Az adatigénylés kizárólagos teljesítési módjának és formájának meghatározása nem terjedhet ki a kiadandó adathordozó megjelölésére. Vitatták azt a megállapítást, mely szerint a kért adathordozó ki nem adásával történő adatigénylés teljesítése a felperesben kételyeket ébreszt. Ebből a megállapításból ugyanis az is következik, hogy minden olyan adatszolgáltatás, ami nincs adathordozóval alátámasztva, szükségszerűen kételyeket ébreszt az adatigénylőkben az adatok valódiságát illetően. Mindezek alapján a III. rendű alperessel szemben a kereset elutasítását, illetve a minősítési lapok, felülvizsgálati kísérőlapok kiadására vonatkozó kötelezés mellőzését kérték. Fellebbezési ellenkérelmében a II. rendű alperes az első fokú határozat helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a T'20xx Kincstári Számlavezető Rendszer tekintetében a felperessel megkötött korábbi megállapodás alapján a III. rendű alperes rendelkezik a végleges és minden tekintetben korlátozástól mentes felhasználási jogokkal. Álláspontja szerint az adatkezelés lényeges ismérve az adatok birtoklása, az adatokhoz való tényleges hozzáférés, az azokkal kapcsolatos rendelkezési jog. A „titokgazda" kifejezést sem az Infotv., sem az Mavtv. nem ismeri, kizárólag abban az esetben válna adatkezelővé, ha a Mavtv. szerinti minősítési jogkör nem került volna átadásra az I. rendű alperes részére. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezését alaptalannak, míg az I. rendű alperes fellebbezését alaposnak ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatával - az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereset tárgyában meghozott döntés kivételével - egyetértett, az ítéletének indokolásában kifejtetteket osztotta. A jogvita elbírálása során alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csak visszautal. A Fővárosi Ítélőtábla arra mutat rá, hogy a felperes kereseti kérelmének alapját az képezte, hogy a minősítési eljárásnak a lefolytatása a közfeladatot ellátó szervek tevékenységére vonatkozó közérdekű adatot keletkeztet. Az Infotv.
- §
- pontja szerint adatkezelő: az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan, vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. Tekintettel azonban arra, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában nem alkalmazható a személyes adatok kezelésének célját meghatározó adatkezelői fogalom [(6/
- (III. 11.) AB határozat
- pontja], a „közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő" meghatározás helytálló értelmezése az, hogy a kiadni kért adatokat tartalmazó dokumentumok az adott szerv adatbázisában, nyilvántartásában fizikailag rendelkezésre állnak. Így a közérdekű adatigénylések teljesítését érintően a közfeladatot ellátó szerv adatkezelői minősége nem függ az Infotv.
- §
- pontja szerinti feltételek teljesítésétől, vagyis nem szükséges az, hogy a közfeladatot ellátó szerv döntsön az adatok sorsáról, meghatározza az adatkezelés célját. A minősített adat védelméről szóló
- évi CLV. törvény (Mavtv.)
- §
- pontja határozza meg a minősített adat fogalmát. Az a) alpont szerint nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belül nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása, vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti, vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza. A
- pont szerint minősítő: a feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult személy. A
- pont szerint a minősített adatot kezelő szerv: az állami, vagy közfeladat ellátása érdekében minősített adat kezelését végző szerv, szervezet vagy szervezeti egység, továbbá a gazdálkodó szervezet. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a Mavtv. speciális eljárást tartalmaz az általános szabályokat előíró Infotv. rendelkezéseihez viszonyítva. A törvény
- §-ában felsorolt fogalommeghatározások közül a fent idézett
- pont kizárólag szervet, szervezetet vagy szervezeti egységet, továbbá gazdálkodó szervezetet említ adatkezelőként, csupán a minősítő fogalommeghatározásánál szerepel a „személy" megjelölés. Az Infotv.-ben meghatározott, a fentiekben értelmezett adatkezelői fogalom tartalmából és a Mavtv.
- pontjának fogalommeghatározásából következik az, hogy adatkezelő kizárólag a megjelölt szerv, szervezet, szervezeti egység lehet, ezért a II. rendű alperes adatkezelői minősége nem állapítható meg. Az I. rendű alperes által minősített adatok - a törvényi fogalommeghatározásból következően is - a III. rendű alperesi szerv kezelésébe kerültek. Tekintettel arra, hogy a III. rendű alperes olyan adatkezelő szerv, akinek bizonyítottan a birtokában vannak a kiadni kért adatok, okszerű indoka sincs annak, hogy az adatokra ráhatással bíró szervezet, a II. rendű alperes kötelezésére sor kerüljön. Az adatkiadás teljesítésének módját illetően a Fővárosi Ítélőtábla megjegyzi, hogy nem képezte a kereset tárgyát az, hogy milyen adathordozó kiadásával kell eleget tenni az adatigénylésnek. Ettől függetlenül az elsőfokú bíróság e körben kifejtett álláspontja az Infotv.
- §
(2)bekezdésében foglaltakra utalással helytálló. Fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint került sor. A perköltségviselés tárgyában a Pp.
- §-ának utaló szabálya alapján a Pp.
- §
(1)bekezdésének szabályozására figyelemmel határozott. Tekintettel arra, hogy a másodfokú döntés eredményeként az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereset eredménytelennek bizonyult, a másodfokú bíróság mellőzte az I. rendű alperes ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezését. A felperes az I., és a II. rendű alperes javára köteles a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 1. §
(1)bekezdésében, a 3. §
(3)bekezdésében,
(5)bekezdésében foglaltak alapján mérlegeléssel meghatározott együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére, míg a másodfokú eljárásban pervesztes III. rendű alperes a felperes javára ugyanezen jogszabályhelyi rendelkezések alapján, mérlegeléssel megállapított összegű másodfokú perköltséget köteles fizetni. A 4/A. §
(1)bekezdése szerint az ügyvédi díj
- §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, így azt a díj összegén, mint adóalapon felül kellett felszámítani. Az eljárás az
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- április
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Hercsik Zita s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kisbán Tamás s.k. bíró