← Magyarország

Mfv.10425/2015/1 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nem vagyoni kártérítés összegét vagy a balesetkori értékviszonyok alapján kamattal vagy az elbíráláskori értékviszony alapján (kamat nélkül) kell megállapítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.425/2015/

  1. A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Patakiné dr. Teremi Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Mester Csaba ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Urbán Zsuzsanna jogtanácsos A per tárgya: üzemi balesetből eredő kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Más perbeli személyek neve és perbeli állása: Ifj. Dr. Horváth Ferenc ügyvéd (4025 Debrecen, Vásáry István u.
  2. fszt.1.) által képviselt tanú. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52.) - alperes pernyertessége érdekében beavatkozó A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék - 1.Mf.20.032/2015/
  3. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - 8.M.991/2012/
  4. Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.032/2015/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint, a beavatkozónak 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes 1990-től állt az alperes alkalmazásában, a b. külszíni fejtésen lakatos munkakört töltött be.
  6. december 29-én szenvedett munkavégzés közben balesetet, amely következtében szemérem és medencecsonttörése keletkezett. A balesetért a bíróságok a felelősségét 50 % - (50 %)-ban állapították meg. Az alperes
  7. márciusában 1.200.000 forintot, a biztosító
  8. októberében 1.000.000 forintot, és az alperes ideiglenes intézkedéssel
  9. decemberében 2.000.000 forintot fizetett a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes a keresetében vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, továbbá 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetését igényelte kamataival együtt. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  10. M.991/2012/
  11. számú ítéletével több jogcímen vagyoni, valamint 2.800.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy a peres felek a költségeiket maguk viselik, valamint hogy az eljárás illetéke az alperest terheli. Az elsőfokú bíróság ítélete - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - utalt az
  12. évi IV. tv. (Ptk.)
  13. §-ában foglaltakra, valamint az Alkotmánybíróság 34/
  14. (VI.1.) számú határozatában kifejtettekre. [7] A felperest terhelő bizonyítási teher körében a bíróság a felperes családtagjait, továbbá egy korábbi munkatársát, T.K.-t, valamint a szomszédokat és a barátokat hallgatta meg. A családtagok egybehangzó nyilatkozata szerint a felperes egészségi állapota jelentősen romlott a baleset következtében, azóta érdemi munkavégzésre képtelen. A ház körüli, illetve a ház rendben tartásával járó tevékenységek is jelentősen visszaszorultak. Két nagykorú gyermeke megerősítette, hogy az édesanyjuk elköltözése a házastársak kapcsolatának megromlása, a felperes morózussá, türelmetlenné válása következménye. A gyermekek viszonya az édesapjukkal jó maradt, azonban állították, hogy jóval nagyobb türelemre van szükségük, mint a balesetet megelőzően. Édesapjuk fizikai állapota mellett pszichés állapota is jelentősen romlott. [8] Az igazságügyi orvosszakértő az orvosi leletek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a
  15. októberében elmaradt műtét a jelen körülmények között már nincs tervezve, miután az az állapot javulását nem eredményezheti. A felperes állapota végleges, azt a nem vagyoni kártérítés körében mindenképpen értékelni kellett a munkáltató terhére. Az összes felsorolt körülményt egybevetve ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperessel történtek kompenzálására összesen 7.000.000 forint nem vagyoni kártérítés lehet elégséges a jelen értékviszonyok mellett, így az eddig már kifizetett 4.200.000 forint nem vagyoni kár feletti további 2.800.000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. [9] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.032/2015/
  16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta. Az alperest részilleték viselésére kötelezte, a felperest pedig arra, hogy az alperesnek másodfokú perköltséget fizessen. [10] A másodfokú bíróság ítélete szerint az elsőfokú bíróság részletezte, hogy a nem vagyoni kár a személyhez fűződő jogok sérelmének kompenzálására szolgál. A felperes vonatkozásában az élethez, testi épséghez, munkavégzéshez, a teljes élethez való jog mint alapvető személyhez fűződő jog sérült az elszenvedett baleset folytán oly módon, hogy nála a perben beszerzett orvosszakértői vélemény megállapításainak alapján 40 %-os munkaképesség-csökkenés következett be. Erre figyelemmel a felperes fizikai igénybevétellel járó munkáját, a ház körüli teendőket sem tudja elvégezni, mindez pedig a családi életére is kihatással van. Fizikai állapota, valamint pszichés megbetegedése véglegesnek tekinthető. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletéből kitűnően a nem vagyoni kár mértékét a bíróság a határozat meghozatalának időpontjában irányadó jövedelmi és értékviszonyok figyelembe vételével határozta meg, ezért helytálló, hogy a kamat fizetésére vonatkozó igényt nem találta alaposnak. [12] A törvényszék álláspontja az, hogy a
  17. évi forgalmi- és értékviszonyokat, valamint életviszonyokat tekintetbe véve a felperes 40 %-os munkaképesség-csökkenését, valamint a balesetben való közrehatását is értékelve a 7.000.000 forint arányos a felperest ért sérelem kompenzálására, az sem eltúlzottnak, sem alacsonynak nem tekinthető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet azon részének, amely a nem vagyoni kártérítés után járó törvényes késedelmi kamat megfizetése iránt előterjesztett felperesi kérelmet elutasította hatályon kívül helyezését. A nem vagyoni kártérítési összeg után
  18. december 29-étől a kifizetés napjáig számított késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Pp.
  19. §-ának

(4)bekezdésére hivatkozott. [14] A felperes jogszabálysértésként a Ptk. 360. §
(1)bekezdését, 301. §
(1)bekezdését, valamint a Pp. 221. §-ának
(1)bekezdését jelölte meg. [15] A felülvizsgálati kérelem szerint a felperes a
  1. szeptember 27én kelt keresetmódosításában a nem vagyoni kártérítés iránti igényét felemelte, ennek keretében az Mt.
  2. §
(1)bekezdése, és a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontja, a Ptk. 339. §
(1)bekezdése, a Ptk. 355. §
(1),
(2)és
(4)bekezdése alapján kérte kötelezni az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 10.000.000 forintot nem vagyoni kártérítés címén, valamint ezen összeg után 2010. december 29-étől a kifizetés napjáig számított Ptk. 305. §
(1)bekezdés szerinti késedelmi kamatot. [16] Az alperes a felperesnek járó kártérítést nem fizette meg a károsodáskor azonnal, ezért a Ptk. 305. §
(1)bekezdés szerint kérte kötelezni kamatviselésre. [17] A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben utalt a felperes a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Polgári Kollégiumának
  1. számú állásfoglalására (BK-PK.1.), amely kimondja, hogy „a kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár... a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, ezért a kárért felelős személy a károsodás bekövetkeztétől köteles késedelmi kamatot fizetni". [18] A másodfokú bíróság ítéletében a jogszabályokkal ellentétesen mondta ki, hogy az elsőfokú bíróság a határozat meghozatalának időpontjában érvényes jövedelmi- és értékviszonyok figyelembe vételével határozta meg a nem vagyoni kártérítés összegét, ekként a kamat fizetésére vonatkozó igény nem alapos. [19] A felülvizsgálati kérelem szerint az eljáró bíróságok megsértették a Pp.
  2. §-ának
(1)bekezdésében foglaltakat, vagyis nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek, nem hivatkoztak azokra a jogszabályokra, amelyeken ítéletük alapul. A másodfokú bíróság ítélete nem tartalmaz arra vonatkozó hivatkozást, hogy mely jogszabály alapján döntött amikor nem adott helyt a felperes fellebbezésében foglalt, a nem vagyoni kártérítés után járó kamat megfizetése iránti igénynek. Kiemelendő, hogy az ítélet annak ellenére nem tartalmazza ezen hivatkozást, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a nem vagyoni kártérítés után járó kamat megfizetése iránt előterjesztett felperesi kereset elutasítását követően egyáltalán nem indokolt, és döntése jogszabályi hivatkozást sem tartalmaz. [20] A BH 1979.72. számú határozat is kimondja, hogy „hiányos az indoklás, ha a másodfokú bíróság nem jelöli meg azokat a jogszabályokat, amelyeken a döntése alapul". [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, a beavatkozó elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását [Pp. 275. §
(1)bekezdés c) pont; 271. §
(2)bekezdés], másodlagosan a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [23] A Pp. 275. §-ának
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. [24] A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. Így kizárólag azon felülvizsgálati hivatkozások voltak vizsgálhatóak, amelyek tekintetében a konkrét jogszabályhely és a jogszabálysértés mikéntje is megjelölésre került. A BK-PK
  1. számú állásfoglalás, valamint a PK.
  2. számú állásfoglalásra hivatkozás nem felelt meg az előírásoknak, mivel azok nem jogszabályok, kizárólag a konkrétan megjelölt jogszabálysértések voltak a jelen eljárásban vizsgálat tárgyává tehetőek. [25] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a tőkeösszeg nagyságát vitatta, amikor azt kamattal növelt összegben kérte meghatározni. Ezért nem irányadó a Pp.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja, a felülvizsgálati kérelem nem kamatfizetésre irányult. A Pp. 271. §
(2)bekezdésének
  1. június 1-jétől a
  2. évi LXIX. törvénnyel történő módosítása folytán pedig a munkáltató és a munkavállaló nem vagyoni kártérítés iránti igénye érvényesítése nem esik felülvizsgálati értékhatár alá [1/
  3. (II.10.) KMK vélemény]. [26] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a bíróságok által megítélt nem vagyoni kártérítés összege után
  4. december 29-étől a kifizetés napjáig a késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel álláspontja szerint csak ezen összeg alkalmas az elszenvedett sérelem kompenzálására. Hivatkozása szerint a
  5. szeptember 27-én előterjesztett keresetmódosítását mindvégig fenntartotta, amelyben 10.000.000 forint nem vagyoni kártérítést igényelt kamataival együtt. [27] A nem vagyoni kártérítés összegének megállapításakor a joganalógia alapján a Ptk.
  6. § és a Ptk.
  7. §
(1)és
(2)bekezdésében írt rendelkezéseket is figyelembe kell venni, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, amelyben akkor volna, ha a károkozás nem következik be. A Ptk. 360. §-ának
(1)bekezdése értelmében a kártérítés nyomban esedékes, míg a
(2)bekezdés úgy rendelkezik, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késlekedő kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [28] A kialakult bírói gyakorlat szerint a nem vagyoni kártérítés összegét vagy a balesetkori értékviszonyok alapján kamattal, vagy pedig az elbíráláskori értékviszonyok alapján (kamat nélkül) kell megállapítani (LB.Mfv.I.10.714/1996.). [29] Az elsőfokú bíróság ítéletében egyértelműen rögzítette, hogy „a felperessel történtek kompenzálására összesen 7.000.000 forint nem vagyoni kártérítés lehet elégséges a jelen értékviszonyok mellett, így az eddig már megfizetett 4.200.000 forint nem vagyoni kártérítés felett további 2.800.000 forint megfizetésére kötelezte az alperest" (
  1. sorszámú ítélet,
  2. oldal
  3. bekezdés). A bíróság tehát egyértelműen rögzítette, hogy a balesetkori értékviszonyok alapján határozta meg a felperest megillető nem vagyoni kártérítés összegét, és ezért nem döntött a kamatfizetés mértékéről. [30] A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte a törvényszéktől oly módon, hogy „a nem vagyoni kártérítés tekintetében keresetemnek teljes körűen helyt ad, vagyis az alperest 5.800.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezi" (fellebbezés,
  4. oldal). [31] A másodfokú bíróság nem terjeszkedhetett túl a fellebbezési kérelmen [Pp.
  5. §
(3)bekezdés], ezért kizárólag ennek körében vizsgálhatta felül az elsőfokú bíróság döntését a megítélt összegszerűséget, illetőleg a kamatot. [32] Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp.
  1. §-ának megsértését is, vagyis hogy a másodfokú bíróság nem tett eleget ítélet indokolási kötelezettségének. A bíróságoknak döntésüket mindig az adott körben szükséges mértékben kell indokolniuk, ennek pedig a törvényszék eleget tett. A jogerős ítélet szerint ugyanis „az elsőfokú bíróság ítéletéből kitűnően a nem vagyoni kár mértékét az elsőfokú bíróság a határozat meghozatalának időpontjában érvényes jövedelmi- és értékviszonyok figyelembe vételével határozta meg, ezért helytálló, hogy a kamat fizetésére vonatkozó igényt e tekintetben nem találta alaposnak (
  2. sorszámú ítélet,
  3. oldal
  4. bekezdés). [33] A bíróságok az összegszerűség körében helytálló döntést hoztak, az ítélet meghozatalakori értékviszonyokat vették figyelembe, és így ez nem volt további kamatösszeggel növelhető. [34] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
  5. §-ának
(3)bekezdése alapján. Zárórész [35] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdésén alapul, míg az illetéket az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján az államnak kell viselnie. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Patakiné dr. Teremi Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.