Bhar.435/2016/4 – Szegedi Ítélőtábla

(1)és

(4)bekezdés

1. fordulat szerint minősülő hamis tanúzás bűntette alól tekinti felmentettnek. A vádlott büntetését 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre eltiltást mellőzi. e n y h í t i , a közügyektől A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000,- (kettőezer) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 600.000,- (hatszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 300 (háromszáz) nap szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a másodfokú ítéletet h e l y b e n h a g y j a. Megállapítja, hogy a vádlott tartózkodási helye: [település, utca, házszám]. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A Szolnoki Járásbíróság a
2. január
3. napján kihirdetett 5.B.1101/2012/
4. számú ítéletével az I. rendű vádlottat hamis tanúzás bűntette [
5. évi IV. törvény
6. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés I. fordulat] és 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont] miatt, mint visszaesőt - halmazati büntetésül - 2 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, és kötelezte 10.500,forint bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítélettel szemben a vádlott enyhítés, míg a védő a hamis tanúzás bűntette alóli felmentés, egyebekben enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Szolnoki Törvényszék a 2016. április 8. napján kihirdetett 2.Bf.584/2015/4. számú ítéletével az első fokú ítéletet - helyesen annak I. rendű vádlottra vonatkozó részét - megváltoztatta, az I. rendű vádlottat az 1 rb. hamis tanúzás bűntette [1978. évi IV. törvény 238. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés

1. fordulat] miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy a 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette a Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontja szerint minősül. Az I. rendű vádlottal szemben kiszabott börtön tartamát 7 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 1 évre leszállította. Egyebekben az első fokú ítéletet - helyesen annak I. rendű vádlottra vonatkozó részét - helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott védője jelentett be fellebbezést enyhítésért, pénzbüntetés kiszabása érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla a fellebbezést alaposnak ítélte. A harmadfokú bíróság a Be. 387. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást bírálta felül, és megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. Az első fokon eljárt Szolnoki Járásbíróság döntően megalapozott tényállást állapított meg, melyet a Szolnoki Törvényszék kiegészített és helyesbített, így a tényállás hiánytalan és megalapozott. Nem tévedett a másodfokú bíróság amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az I. rendű vádlott vonatkozásában az elbíráláskori törvény alkalmazása indokolt. Ennek során a különös részi, majd az általános részi szabályok figyelembe vételével kell eldönteni, hogy összhatásában az elbíráláskori törvény enyhébb elbírálást tesz-e lehetővé. A közokirat-hamisítás bűntettének büntetési tétele mindkét törvény esetében 3 évig terjedő szabadságvesztés. A hamis tanúzás bűntettének büntetési tétele az

1. évi IV. törvény szerint 5 évig terjedő, az új Btk. szerint pedig 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. Tehát a különös részi büntetési tétel súlyosabb. Ugyanakkor az új Btk. általános része a hozzátartozók körét bővítette, és ez a körülmény azt eredményezte, hogy a vádlottat az élettársa testvérére vonatkozóan, mint hozzátartozót mentességi jog illette volna meg [Btk.
2. §
3. e) pont]. A nyomozó hatóság nem sértett eljárási szabályt, amikor kihallgatásakor erre az I. rendű vádlottat nem oktatta ki, hiszen a kihallgatás időpontjában hatályos törvény szerint még nem minősült hozzátartozónak az élettárs testvére. Ugyanakkor ez a körülmény, figyelemmel arra, hogy a kioktatás elmaradása miatt a vádlott vallomása nem vehető figyelembe, a hamis tanúzás bűntette vonatkozásában büntethetőséget kizáró ok, ezért az elbíráláskori törvény alkalmazása indokolt, hiszen az eredményez enyhébb elbírálást az I. rendű vádlottat illetően. A két törvény vegyes alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az új törvény szerint egy adott cselekmény nem bűncselekmény, akkor arra vonatkozóan a vádlottat fel kell menteni, vagy az eljárást meg kell szüntetni. Jelen esetben azonban a hamis tanúzás bűntette mindkét törvény esetében bűncselekmény. Éppen az új törvény alkalmazására figyelemmel büntethetőségi kizáró ok áll fenn, erre tekintettel tévedett a másodfokú bíróság, amikor az
4. évi IV. törvény szerint minősített hamis tanúzás bűntette alól mentette fel az I. rendű vádlottat, helyesen a Btk.
5. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés

1. fordulat szerint minősülő hamis tanúzás bűntette alól kell őt felmenteni. Erre figyelemmel az ítélőtábla az I. rendű vádlottat ezen minősítésű bűncselekmény alól tekintette felmentettnek. A harmadfokú bíróság a bűnösségi körülményeket tekintve az I. rendű vádlott javára további enyhítő körülményként értékelte a hosszú büntetőeljárás hatálya alatt állást, illetőleg helyesen az egy kiskorú gyermek tartását. A vádlott által elkövetett cselekményt a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, a halmazati szabályokra figyelemmel a szabadságvesztés felső határa 4 év 6 hónap. Osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját az ítélőtábla, hogy a cselekmény tárgyi súlya nem csekély, de az enyhítő körülményekre figyelemmel a cselekmény elkövetése után 6 évvel az ítélőtábla álláspontja szerint már nem indokolt szabadságvesztés büntetés kiszabása az I. rendű vádlottal szemben. A Btk.
2. §

(4)bekezdése értelmében ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett ennél enyhébb büntetés, közérdekű munka, vagy pénzbüntetés kiszabható. Erre figyelemmel az ítélőtábla a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdése alapján az I. rendű vádlott büntetését 300 napi tétel pénzbüntetésre enyhítette, az egy napi tétel összegét 2.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott, összesen 600.000,- forint pénzbüntetést a meg nem fizetése esetén a Btk. 51. §

(1)bekezdése alapján 300 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A pénzbüntetésre figyelemmel az I. rendű vádlott közügyektől eltiltását mellőzte. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a védő fellebbezését alaposnak ítélve, és a másodfokú ítéletet hivatalból is felülbírálva, azt a rendelkező részben foglaltak szerint a Be. 372. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott nyilatkozata alapján megállapította, hogy tartózkodási helye: [település, utca, házszám]. Szeged,

1. december
2. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk.. Cserháti Ágota sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bhar.I.435/2016/
3. számú ítélete és a Szolnoki Törvényszék 2.Bf.584/2015/
4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
5. december
6. Gyurisné dr. Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke