Gf.40506/2015/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésében foglaltak alapján tisztességtelen. Állították, hogy a kölcsönszerződés köztük és az alperes között jött létre. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A védekezését arra alapította, hogy nem jogutódja a perbeli szerződésben részes ... Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, melynek elnevezése később A..... Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságra változott, és az A..... Bank Europe SA társasággal való határon átnyúló egyesülésére (beolvadására) tekintettel

1. január 1-jei hatállyal a cégbíróság törölte a cégnyilvántartásból. Az A..... Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogutódja az A..... Bank Europe SA. Egyebekben vitatta azt, hogy a felperesek által támadott egyoldalú hiteldíjmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötések tisztességtelenek. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte az I., II. és III. rendű felpereseket, hogy egymás közt egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget, továbbá rendelkezett arról is, hogy a felperesek személyes költségmentessége folytán felmerült kereseti illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú ítélet indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperesek és az ... Kereskedelmi Bank Zrt. között
2. március 6-án önálló zálogjoggal biztosított kölcsönszerződés jött létre. Rögzítette, hogy az ... Kereskedelmi Bank Zrt. elnevezése
3. július 10-i hatállyal A..... Kereskedelmi Bank Zrt.-re változott, amely társaság
4. december 31-én a cégjegyzékből történő törléssel megszűnt. A társaság átalakulással szűnt meg, melynek módja beolvadás volt, a jogutód pedig az A..... Bank Europe SA lett. Az
5. évi CXXXII. törvény (Fktv.)
6. §

(1)és (1/a) bekezdésének felhívásával utalt arra, hogy a felperesek nem bizonyították a perben, hogy az alperes a perben nem álló A..... Bank Europe SA javára bármilyen jogot vagy kötelezettséget szerzett volna, és nem állapítható meg az sem, hogy az A..... Bank Europe SA az alperes útján a perbeli jogviszonyban eljárt volna. Az alperes passzív perbeli legitimációjának hiányára tekintettel a keresetet alaptalannak találta. A felperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával kérték a kereset teljesítését. Továbbra is állították, hogy az ... Kereskedelmi Bank Zrt. jogutódja az alperes, melynek alátámasztására csatolták a ..., belterület, 8011/3 helyrajzi számú ingatlan nem hiteles tulajdoni lapjának teljes másolatát. Előadták, hogy a csatolt tulajdoni lappal érintett ingatlanra az ... Kereskedelmi Bank Zrt.-vel kötött kölcsönszerződés alapján az alperes mint jogutód kérte a jelzálogjog és egyéb jogok bejegyzését, amelyet a földhivatal teljesített. Hivatkoztak arra is, hogy a perben nem álló adósok kölcsönszerződésének 2011. február 3-án történt módosítása 1. pontjában az alperes olyan tartamú nyilatkozatot tett, hogy az ... Kereskedelmi Bank Zrt. jogutódja, mely azt támasztja alá, hogy az alperes rosszhiszeműen hivatkozik a passzív perbeli legitimációjának hiányára. A Fővárosi Ítélőtábla a 2014. augusztus 1-jén meghozott 14.Gf.40.407/2014/2. számú végzésével a peres eljárást hivatalból felfüggesztette a 2014. évi XXXVIII. törvény (DH 1 törvény) 16. §-ában említett külön törvényben meghatározott intézkedésig, legkésőbb 2014. december 31. napjáig. Az alperes 2015. július 10-én a 2014. évi XL. törvény (DH 2 törvény) 38. §

(1)bekezdés b) pontja alapján bejelentette, hogy a

(6)bekezdés szerinti elszámolás a felek között megtörtént és kérte a felfüggesztett eljárás folytatását. A felperesek a marasztalási típusú kereseti kérelem előterjesztésére történt felhívásra előadták, hogy kérik figyelmen kívül hagyni a DH 1 törvény 16. §-ának, a DH 2 törvény 37. §

(1)bekezdésének,

1. §-ának, valamint a
2. évi LXXVII. törvény (DH 3 törvény)
3. §-ának,
4. §-ának rendelkezéseit, mivel azok a fogyasztók igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését korlátozzák, ezáltal ellentétesek az uniós irányelvekkel és az Európai Unió alapjogi kartájának
5. cikkével. A Pp. 155/A §-ában foglaltakra hivatkozással indítványozták, hogy ennek kapcsán az általuk megfogalmazott kérdések megválaszolása végett az ítélőtábla kezdeményezze az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Kifejtette, hogy a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló
6. évi CXL. törvény (HE törvény)
7. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében az ... Kereskedelmi Bank Zrt.-nek az A..... Bank Europe SA-ba történő beolvadása a gazdasági társaságról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szerinti egyesülés, amire a HE törvény 2. §

(1)bekezdése értelmében alkalmazni kell a Gt. egyesülésre vonatkozó rendelkezéseit. A Gt. 70. §

(1)bekezdés szerint az átalakulással létrejött társaság, vagyis az A..... Bank Europe SA az ... Kereskedelmi Bank Zrt. általános jogutódja, így a felperesek nem támaszthatnak alappal igényt az alperessel szemben a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására. Rámutatott arra is, hogy a felperesek által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárásban megválaszolandó kérdések a per tárgyát nem érintik, a per érdemi eldöntéséhez a kérdések megválaszolása szükségtelen, melyre tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének nincs helye. Az ítélőtábla elsőként a felperesek előzetes döntéshozatal kezdeményezésére irányuló kérelmét vizsgálta és azt nem találta alaposnak. Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke szerint csak a per érdemi elbírálása szempontjából jelentős kérdésekben kezdeményezhető az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása, amennyiben a szerződések értelmezése, vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok jogi aktusainak érvényessége és/vagy értelmezése szükséges. Erre az adott ügyben sem szükség, sem lehetőség nem volt. A DH 1, DH 2 és a DH 3 törvény felperesek által felhívott rendelkezéseinek [a DH 1 törvény 16. §

(2)bekezdése, DH 2 törvény

1. §-a, DH 3 törvény
2. §

(1)bekezdése, és

1. §-a] az ügy eldöntése szempontjából nem volt jelentőségük, az adott ügyben nem kerültek alkalmazásra. A perbeli esetben felperesek elsősorban a magyar jog, a DH törvények idézett rendelkezései uniós jogi követelményeknek való meg nem felelését állítják, indítványuk ennek megállapítását célozza. Nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a fél nem a közösségi jog értelmezését, hanem annak megállapítását kéri, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek (EBH
2. 1320.). Mindezek alapján a megjelölt körben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének nincs helye. Az ítélőtábla rögzíti, hogy a DH 1 törvény
3. §-a alapján felfüggesztett eljárásban a felfüggesztés időtartama alatt benyújtott felperesi keresetpontosítás a DH 2 törvény
4. §

(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 155. §

(2)bekezdése alapján nem vehető figyelembe, így a

1. október 29-én benyújtott keresetpontosítás hatálytalan. A másodfokú bíróság ezért a felperesek eredeti kereseti kérelmét vette figyelembe és az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelemben bírálta felül, mivel annak fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt (Pp.
2. §.

(4)bekezdés). Az ítélőtáblának a fellebbezés kapcsán arról kellett érdemben állást foglalnia, hogy helyesen utasította-e el az elsőfokú bíróság a keresetet a peres felek közötti jogviszony hiánya miatt. Az ítélőtábla a felperesek fellebbezését alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az ítélőtábla döntésével és annak jogi indokaival is egyetért, melyeket nem ismétel meg, csak utal a Pp. 254.§

(3)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet helyes indokaira, és a fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiegészítő jelleggel mutat rá a következőkre. Az alperes helytállóan hivatkozott a Kúria Pfv.VI.21.638/2015/

1. és Pfv.VI.21.639/2015/
2. számú határozataiban foglaltakra, miszerint az Fktv.
3. § (1/a) bekezdésének értelmében a fióktelep tevékenysége során a külföldi cég javára általa létesített jogviszonyokkal összefüggésben lehet peres eljárás alanya akár felperes, akár alperes pozíciójában. Az Fktv. 24.§-ának

(3)bekezdése értelmében pedig a pénzügyi fióktelep meghatalmazás nélkül folytathat a külföldi pénzügyi vállalkozás képviseletére irányuló tevékenységet. Nem következik azonban a jogszabályi rendelkezésekből az alperes jogutódi minősége, amely csak akkor állna fenn, ha a jogvita az általa folytatott tevékenységből származna, vagy ha külföldi pénzintézet valamely egyéb módon - külön jogi aktussal és a perrel érintett kölcsönszerződésre is kiterjedően - az alperest generális vagy szinguláris jogutódjává tenné. A perben rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan erre nem került sor, így nem volt megállapítható, hogy az alperes az ... Kereskedelmi Bank Zrt. jogutódja lenne. A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján kötelesek az alperes ügyvédi képviselettel felmerült másodfokú perköltségének megfizetésére, melynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)bekezdése és a 4/A. §

(1)bekezdése alapján állapította meg. A felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt 48.000 Ft fellebbezési illetéket a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
3. év október hó
4. napján . Sándor Ottó s.k. a tanács elnöke dr. Balsai Csaba Zoltán s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő dr. Buglyó Gabriella s.k. bíró