A határozat elvi tartalma: Ha a büntetőtörvény rendelkezése azonos tartalommal az elkövetéskor és az elbíráláskor is hatályos, akkor a két időpont között hatályban volt eltérő rendelkezés közömbös. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1909/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Horváth Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: életveszélyt okozó testi sértés bűntette Terhelt(ek): I.rendű vádlott neve Első fok: éti Törvényszék, 10.B.490/2011/25.,
- március 29., tárgyalás Másodfok: Ítélőtábla, Bf.I.213/2012/7.,
- szeptember 12., nyilvános ülés Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 10.B.490/2011/
- számú, és a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.213/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] A Kecskeméti Törvényszék a
- március
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 10.B.490/2011/
- számú ítéletében I.rendű vádlott neveterheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében [
- évi IV. törvény – a továbbiakban korábbi Btk. –
- §
(1)bekezdés], amiért őt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Kecskeméti Városi Bíróság 11.B.834/2010/
- számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. A törvényszék ítélete ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.I.213/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt cselekményét testi sértés bűntettének [korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés I. fordulat] minősítette, büntetését 5 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen I.rendű vádlott neveterhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt a Be. 416. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaiban meghatározott felülvizsgálati okokra hivatkozott és a jogerős határozat hatályon kívül helyezését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.1975/2015/1. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. I.rendű vádlott neveterhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a támadott határozatot a Be. 424. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint tanácsülésen, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében meghatározott körben, tehát a terhelt által megjelölt okokból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. [6] Felülbírálata során a Kúria az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a terhelt felülvizsgálati indítványát pedig – a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal egyezően – részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [7] Eljárásjogi szabálysértésként a terhelt az indokolási kötelezettség elmulasztására hivatkozott. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontjára figyelemmel e felülvizsgálati ok megállapításának abban az esetben van helye, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Az e körben kialakított bírói gyakorlat a felülbírálatra alkalmatlanságot abban az esetben látja megállapíthatónak, ha az említett büntetőjogi főkérdések tekintetében nem állapítható meg, hogy a bíróság döntését mire alapította. A terhelt erre történő hivatkozása alaptalan, a jogerős határozatban, annak indokolása alapján a döntések indokai egyértelműen nyomon követhetőek. [8] A terhelt anyagi jogi hivatkozásai a Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban meghatározott felülvizsgálati okok szempontjából voltak vizsgálandók. Az
- a)pont a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítása, a
- b)pont cselekményének törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatti törvénysértő büntetés kiszabása esetére tartalmaz rendelkezéseket. [9] Az említett anyagi jogi kérdések elbírálásánál irányadó 423. §
(1)bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. [10] E rendelkezésekből következik, hogy a jogkérdések elbírálásának alapját kizárólag a jogerős határozat ténymegállapításai képezhetik, törvényben kizártak a terheltnek azok a hivatkozásai, amelyekben a tényállásban foglaltakkal ellenkező, vagy abban nem szereplő tényekre utal. A jogerős határozat tényállásában rögzítettek szerint a tettlegesség kiváltója és kezdeményezője a terhelt volt, ezért érdemben nem vizsgálható a terhelt jogos védelemre hivatkozása, mivel annak alapjaként arra utalt, hogy őt támadták meg, az események során csak védekezett. [11] Ugyancsak nem vizsgálhatók érdemben azok a kifogások, amelyek cselekménye bizonyítatlanságára hivatkoznak, mivel e rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vonható kétségbe. [12] A terhelt cselekményének minősítése, büntetésének kiszabása kapcsán kifogásolta az életveszélyt okozó testi sértéskénti értékelést, utalt arra, hogy a jogerős ítéletben felhívott korábbi Btk. 170. §
(6)bekezdése a súlyos testi sértés gondatlan alakzatát fenyegeti és nem teszi lehetővé a vele szemben kiszabott mértékű büntetést, emellett kifogásolta a Btk. 83. §
(2)bekezdésének a büntetés középmértékére vonatkozó szabálya alkalmazását, mivel álláspontja szerint azt
- március
- napjával a
- évi II. törvény hatályon kívül helyezte. [13] A terhelt e hivatkozásai alaptalanok. A Btk.
- §-a értelmében a bűncselekményt az elkövetése idején hatályos törvény alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályos új törvény alapján a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. A terhelt cselekményét
- július
- napján követte el, a jogerős elbírálásra
- szeptember
- napján került sor. A jogerős határozatban felhívott, a terhelt által kifogásolt rendelkezések a két időpontban hatályos büntető törvényben azonosak és a bíróság által alkalmazott tartalom szerintiek. A korábbi Btk.
- §
(6)bekezdése és 83. §
(2)bekezdése vonatkozásában is megállapítható, hogy a terhelt a cselekménye elkövetését megelőző időpontok szerinti jogszabály szövegre hivatkozott. [14] A korábbi Btk. 170. §
(6)bekezdése
- február 1-jétől szabályozza az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét, a terhelt által hivatkozott tartalom az ezt megelőző időszakra eső. A
- §
(2)bekezdéssel kapcsolatos hivatkozás
- július 23-át megelőző időszakra vonatkozóan helytálló, azonban az ezen időponttól hatályos – és a terhelttel szemben alkalmazandó – szabályozás ezt követő időpontra már a középmértékes szabály alkalmazását előírja. A terheltnek az a hivatkozása, hogy cselekménye során életveszélyes sérülést nem okozott, mivel – egyebek mellett – a mellüreget nem sértette meg, az irányadó tényállással ellentétes. E tényt ugyanis az elsőfokú ítélet tényállása (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdése „mellűr” szóhasználattal) egyértelműen tartalmazza. Erre figyelemmel pedig a sérülés az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet
- számú módszertani levelében foglaltakból következően is – miként arra a Legfőbb Ügyészség is rámutatott – közvetetten életveszélyes sérülésnek tekintendő. [15] A terhelt - miként az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében - a felülvizsgálati indítványában is kifogásolta az elsőfokú ítéletnek a bűncselekmény eszköze vizsgálatára utalását. E körben azonban már a másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla is rögzítette, hogy nem a konkrét elkövetési tárgy vizsgálatát kell érteni, hanem az azzal kapcsolatos adatok egyéb adatokkal is összevetett vizsgálatát. [16] A kifejtettekből következően ezért a Kúria anyagi jogi szabálysértést nem állapított meg, ezért a kiszabott büntetés mértékének felülvizsgálatára – a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjából következően – nem kerülhetett sor. [17] A Kúria I.rendű vádlott neveterhelt felülvizsgálati indítványának törvényben kizárt kitételeit érdemben nem vizsgálhatta, az érdemben vizsgálható kifogásokat pedig alaptalannak találta. Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot – a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal egyezően – a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [18] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. [19] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő