Bfv.1963/2015/5 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok megállapítását nem eredményezheti. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1963/2015/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Horváth Mária bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... II. rendű Első fok: Törvényszék, 3.B.11/2012/93.,
4. október 11., tárgyalás Másodfok: écsi Ítélőtábla, Bf.II.68/2014/24.,
5. január 9., nyilvános ülés Az indítvány előterjesztője: ... II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.11/2012/
6. számú és a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.68/2014/
7. számú ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Zalaegerszegi Törvényszék a
8. október
9. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 3.B.11/2012/
10. számú ítéletében tizennégy terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [
11. évi IV. törvény a továbbiakban korábbi Btk. -
12. §

(1)bekezdés,

(6)bekezdés a) [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] pont] és bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 318. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], amiért őt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A ... II. rendű terhelt tekintetében a terhelt és védője által bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a

1. január
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bf.II.68/2014/
3. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... II. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A terhelt a jogerős határozat akkénti megváltoztatását kérte, hogy a cselekménye elbírálásakor hatályos Btk. rendelkezései szerint szabadságvesztés büntetése 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A Legfőbb Ügyészség BF.42/2016/
4. számú átiratában egyetértett a terhelt álláspontjával abban a tekintetben, hogy a cselekmény elbírálásakor hatályos büntető törvény enyhébb elbírálást tett volna lehetővé a terhelt tekintetében, azonban rámutatott arra is, hogy a Kúria gyakorlata értelmében a Btk.
5. §-ának téves alkalmazása csak akkor felülvizsgálati ok, ha az törvénysértő büntetést eredményezett, márpedig a feltételes szabadság kedvezményével kapcsolatos döntés nem e körbe tartozó, ezért a támadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria ... II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát a Be.
6. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a terhelt által megjelölt okból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. Felülbírálata során a Kúria az utóbbi körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a terhelt indítványát pedig - mindenben egyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekkel alaptalannak találta. Az 1998. évi XIX. törvény - a továbbiakban Be. - a felülvizsgálatot rendkívüli jogorvoslatként szabályozza, az érdemben kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból megengedett. A terhelt által hivatkozottak a felülvizsgálati okok közül a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból voltak vizsgálandók. E törvényhely értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Bűnössége megállapítását és cselekményei minősítését a terhelt nem kifogásolta, megsértett anyagi jogi szabályként hivatkozása alapján a Btk.

1. §-ában foglaltak voltak vizsgálandók. A büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó szabályok szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályos törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el, ez utóbbi kerül alkalmazásra. [9] Helytállóan mutatott rá a Legfőbb Ügyészség arra, hogy e körben a másodfokú bíróság jogalkalmazása törvénysértő, mivel a másodfokú ítéletben hivatkozott középmérték alkalmazása a büntetési tételkeret adta lehetőségek szűkítését nem eredményezi és a bíróságot nem korlátozza abban, hogy a törvényi büntetés tételkeretei között belátása szerint értékelje a büntetés kiszabása szempontjából jelentős körülmények súlyát. Mivel a terhelt cselekményei elkövetésekor és cselekményei elbírálásakor hatályos törvények szerint a bűncselekmények büntetési tételkeretei azonosak, azonban az új törvény feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezései a terhelt szempontjából kedvezőbbek, a 4/
2. (X. 14.) BK véleményben foglaltak értelmében a cselekmény elbírálásakor hatályos törvény alkalmazása lett volna indokolt. [10] Mivel e körben a büntető anyagi jog szabályainak megsértése megállapítható, a Be.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott további feltételt kellett vizsgálni, vagyis azt, hogy mindez törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte-e. [11] E körben is helytállóak azonban a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettek. A Btk. 2.§-ának alkalmazása körében a törvény annak megvizsgálását írja elő, hogy az új törvény enyhébb elbírálást tesz-e lehetővé, a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok viszont törvénysértő büntetés kiszabását követeli meg. A Kúria e körben már több határozatában rámutatott (pl. EBH 2015.B.6.), hogy a bűncselekmény elbírálása és a büntetés kiszabása e körben egymást nem teljesen átfedő fogalmak. A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezés a bűncselekmény elbírálásának része, azonban a büntetés kiszabásának nem, annak körén kívül eső. Ebből következően a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezés törvénysértő büntetés kiszabását nem eredményezheti, a téves rendelkezés ezért felülvizsgálati okot nem képez. [12] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy ... II. rendű terhelt esetében a Btk. 2. §-ának téves alkalmazásához törvénysértő büntetés kiszabása nem társult, ezért a terhelt felülvizsgálati hivatkozása alapján a jogerős határozat megváltoztatására nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria ezért a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a támadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §a értelmében hatályában fenntartotta. [14] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. [15] A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. A döntés elvi tartalma [16] Határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezés a büntetés kiszabásának nem része, ekként a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálati ok megállapítását nem eredményezheti. (EBH 2015.B.6.) Budapest,

1. május
2. Dr. Katona Sándor s. k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s. k. előadó bíró, Dr. Horváth Mária s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM