A határozat elvi tartalma: A terhelt által a magánvádló személyére munkaügyi perben tett becsület csorbítására alkalmas tények jogellenessége hiányának megállapítását a perbeli összefüggés hiánya kizárja és amennyiben a tény állítását közérdek vagy jogos magánérdek nem indokolja, a valóság bizonyításának elrendelésére sem kerülhet sor. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1975/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Horváth Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: rágalmazás vétsége Terhelt(ek): ... terhelt Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 20.B.30.770/2014/25I.,
- február 26., tárgyalás Másodfok: ővárosi Törvényszék, 22.Bf.7027/2015/5.,
- július 7., tanácsülés Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: felmentésre Rendelkező rész A Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.30.770/2014/25-I. számú és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.7027/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- február
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 20.B.30.770/2014/25-I. számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében [
- évi C. törvény - a továbbiakban Btk. -
- §
(1)bekezdés] amiért őt 300 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összegében 450.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A kerületi bíróság ítélete ellen a terhelt és védője által [3] [4] [5] [6] [7] bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a
- július
- napján megtartott tanácsülésen meghozott 22.Bf.7027/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt cselekményét az
- évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdésében meghatározottnak minősítette, és a terheltet büntetés helyett 1 évre próbára bocsátotta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát a védő a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálati okra alapította, arra hivatkozott, hogy a terhelt bűnössége megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mivel a bíróság elutasította a terhelt és védője valóság bizonyítására irányuló indítványát és nem vette figyelembe, hogy a tények állítására a munkaügyi per tárgyával összefüggésben a bíróság előtt került sor, amiből fakadóan a terhelt cselekménye jogellenességének hiánya nem volt bizonyítható. A védő elsődlegesen a terhelt felmentését, amennyiben pedig ez nem lehetséges, a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. ... magánvádló jogi képviselője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében egyetértett a jogerős határozatban elfoglalt azzal az állásponttal, hogy a magánvádló által sérelmezett tényállítások a munkaügyi per tárgyával nem álltak összefüggésben, a valóság bizonyításának kizártsága tekintetében ugyancsak egyetértett a jogerős határozatban kifejtett állásponttal és a támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria ... védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Be. 424. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, az 1998. évi XIX. törvény - a továbbiakban Be. - 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot. Felülbírálata során a Kúria az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést nem észlelt, a védő felülvizsgálati indítványát pedig alaptalannak találta. A védő által megjelölt felülvizsgálati ok a Be. 416. §
(1)bekezdése szerinti, akkor állapítható meg, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A védő e felülvizsgálati ok megállapíthatóságát arra alapította, hogy az általa sem vitatottan a terhelt által állított, becsület csorbítására alkalmas tények munkaügyi perben a bíróság előtt a per tárgyával összefüggésben hangzottak el, a valóságnak megfelelőek voltak és a valóság általuk felajánlott bizonyítását az eljárt bíróságok annak ellenére nem engedélyezték, hogy a tény állítását mind a közérdek, mind pedig a munkaügyi perben érintett személy 1 jogos érdekein okolta. [8] A Kúria az ügy iratai alapján rögzíti, hogy az ügy felülvizsgálati eljárásban releváns adatai a jogerős határozatban a védő felülvizsgálati indítványában és a magánvádló jogi képviselőjének észrevételében túlnyomórészt azonosak. Az eltérés és a Kúria által elbírálandó jogkérdés kizárólag az, hogy a terhelt által tett, senki által sem vitatottan becsület csorbítására alkalmas, más előtt tett tényállítások a munkaügyi per tárgyával összefüggőek-e, és hogy valóságtartalmának bizonyítására a Btk. 229. §
(2)bekezdése értelmében lehetőséget kell-e biztosítani. [9] A Btk.
- §-ában meghatározott rágalmazás bűncselekménye ugyanis valós tények állításával is elkövethető, a törvényi tényállásnak nem tartalmi eleme az állított tény valótlan volta. [10] A bírói gyakorlat töretlen abban a kérdésben, hogy a tényállítások jogellenességét kizárja az a körülmény, ha azok hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban, polgári, munkaügyi perben az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy lényeges körülményére vonatkozóan az ügy tisztázása érdekében hangzottak el (EHB 2011.2394.; BH 2009.135.; BH 2002.349.). [11] A Kúria ezen összefüggés illetően nem értett egyet a védő felülvizsgálati indítványában kifejtettekkel, a jogerős határozatban rögzítettek - miként arra észrevételében a magánvádló jogi képviselője is rámutatott - maradéktalanul helytállóak. A magánvádló a munkaügyi perben nem volt érintett személye - miként azt az elsőfokú ítélet egyértelműen rögzíti - kizárólag a terhelt által megtett kijelentések kapcsán merült fel és az ügyben a rá vonatkozóan tett tényállításoknak relevanciája nem volt. Ebből fakadóan a Btk.
- § h) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok megállapítására nem volt alap. [12] Ugyancsak a büntető anyagi jog szabályaival összhangban került sor a terhelt által felajánlott valóság bizonyításának elutasítására is. [13] A Btk.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében a Btk. 226. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul, azonban a
(2)bekezdésben foglaltak értelmében a valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta volna. A munkaügyi per tárgyával összefüggés hiánya miatt a kijelentések e perbeli elhangzása sem a közérdeke, sem a perben képviselt személy érdekeire hivatkozással nem igazolható, ezért a jogerős határozatban elfoglalt álláspont maradéktalanul helytálló. [14] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy ... védőjének felülvizsgálati indítványa alaptalan, ezért a támadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [15] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. [16] A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. A döntés elvi tartalma [17] A terhelt által a magánvádló személyére munkaügyi perben tett becsület csorbítására alkalmas tények jogellenessége hiányának megállapítását a perbeli összefüggés hiánya kizárja és amennyiben a tény állítását közérdek vagy jogos magánérdek nem indokolja, a valóság bizonyításának elrendelésére sem kerülhet sor [Btk. 226. §
(1)bekezdés, Btk.
- § h) pont, Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés, EBH 2011.2394.; BH 2009.135.; BH 2002.349.]. Budapest,
- május
- napján Dr. Katona Sándor sk. sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Pécsi Orsolya bírósági ügyintéző . Kiss Sándor sk. előadó bíró . Horváth Mária bíró