Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.632/2016/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Steiner és Kuthán Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kuthán Viktória ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 62.P.24.872/2015/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest terhelő sérelemdíj összegét 300.000 (háromszázezer) forintra és kamataira leszállítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. A 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás ...-én az alperes az általa üzemeltetett ... internetes oldalon közleményt tett közzé „..." címmel. A közleményben az alperes felperesi politikusokkal kapcsolatos információkat közölt, alátámasztandó a bevezető részben írt azon álláspontját, mely szerint a felperes több gyanús ügybe keveredett, arabés oroszbarát szélsőséges párt. Ezek között szerepel az az állítás is, hogy a felperes szoros kapcsolatot ápol az embercsempészet közben elfogott ..., az egykori ... kapitányával. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... portálon ...-én megjelent közleményben valótlanul állította, hogy a felperes szoros kapcsolatot ápol az embercsempészet közben elfogott ..., az egykori ... kapitányával. Kérte továbbá, hogy a bíróság az alperest a további jogsértéstől tiltsa el, kötelezze elégtétel adására és 600.000 forint, valamint annak ... napjától a kifizetésig számított törvényes késedelmi kamata sérelemdíj megfizetésére. A felperes előadta, hogy az embercsempészettel összefüggő bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indult büntetőeljárást a ... Rendőrkapitányság
- július 31-én kelt határozatával megszüntette, Ezen tényről ... hírt adott a saját ...-oldalán, illetve a hírről a sajtó is beszámolt. Vagyis már az a tény sem igaz, hogy ... embercsempészet bűncselekményét követte volna el. Ezen felül a felperesre nézve súlyosan sértő, hogy az embercsempészet bűncselekményével gyanúsított ... az alperesi közlemény összefüggésbe hozza azáltal, hogy azt állítja a felperesről, hogy ... szoros kapcsolatban áll. Ez az állítás pedig teljes mértékben valótlan. ... 2010-ig volt az ... főkapitánya, az ekkor bekövetkezett leváltása óta a felperessel semmilyen kapcsolata nincs, sőt ... közéleti tevékenységét jelenleg éppen a felperessel szemben fejti ki. ... lemondásával kapcsolatos hírek már 2010-ben megjelentek, a felperessel szembeni politikai fellépésével kapcsolatban pedig szintén jelentek meg sajtóhírek. Minderre tekintettel az alperesnek ezen információkat tudnia kellett, így a felperes álláspontja szerint az alperes szándékosan állított valótlan tényeket. Ebből kifolyólag a jogsértéssel kapcsolatos felróhatósága súlyos. A felperes hangsúlyozta, hogy bár az alperest a közlemény eltávolítására felszólította és a ... oldalon ...-én közzétette azt a tényt, hogy a hasonló állítások miatt a ... szemben első fokon nem jogerősen pert nyert, az alperes ennek ellenére sem távolította el a közleményt a saját honlapjáról. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a perbeli közlemény fontos közügyben került kiadásra, mely szerint ..., a felperes ... képviselőjét kémkedéssel gyanúsítják. Ezen közlemény egyetlen ... kapcsolatos mondatot tartalmaz, amelyet a felperes sérelmez. ... az ... vezetője volt, amely posztról a sajtóhírek szerint nem politikai, hanem magánéleti okokból távozott. ... és a felperes sok éves kapcsolatáról számos újságcikk és írás tanúskodik. A közleményben megjelentetett mondat ténybeli alapját egy ... által közzétett hír adta, amely pedig a Terrorelhárító Központ (TEK) közleményén alapult. Az alperesnek a közlése valóságtartalmáról nem kell külön megbizonyosodnia abban az esetben, ha azt hivatalos állami szerv, jelen esetben a TEK hivatalos formában közli. A jogellenességet kizárja a folyamatban lévő büntetőeljárásról hatósági tájékoztatáson alapuló tényszerű tudósítás. Ezen kívül az alperes hivatkozott az Alkotmánybíróság 13/
- (IV.18.) AB határozatára, amely szerint a szólásszabadság határainak kijelölésekor figyelemmel kell lenni egy politikai vita társadalmi funkciójára is. Kiemelte, hogy a közlemény nem a büntetőeljárás megindítását hozza összefüggésbe a felperessel, hanem a véleményét mondja el arról, hogy milyen a felperes igazi arca. Az alperes álláspontja szerint a felperes és ... között fennálló szoros kapcsolatra vonatkozó állítás nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősül. Hangsúlyozta, hogy az, hogy egy kapcsolatot szorosnak vél az alperes, nem valósít meg személyiségi jogi jogsértést. A felperes pedig az alperes álláspontja szerint a korábbi kapcsolat tényét, illetve azt, hogy ... embercsempészés közben fogták el, nem vitatta. Az alperes kiemelte, hogy miután a kifogásolt közlemény közügyben történő megszólalásnak minősül, ezért a felperesnek mint politikai pártnak fokozott mértékű tűrési kötelezettsége áll fenn. Ezen kívül az állítással a felperest semmilyen sérelem nem érte, az elhangzott nyilatkozat semmilyen hatással nem bírt a felperes tevékenységére, működésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének teljes mértékben helyt adott, és kötelezte az alperest 38.100 forint perköltség felperes részére történő megfizetésére, valamint megállapította, hogy a 36.000 forint feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala során a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (új Ptk.) 2:
- §-át, 2:
- § d) pontját, 2:
- §
(2)bekezdését, 2:
- §-át és 2:
- §-át alkalmazta, valamint hivatkozott a Kúria PK
- és PK
- számú állásfoglalására is. Megállapította, hogy a peresített közleményben az alperes a felperest olyan módon kritizálta, hogy a felperessel kapcsolatban álló személyeket negatívan érintő állításokat tett. A felperes által sérelmezett jelen idejű mondat több állítást is tartalmaz:
- ... az egykori ... kapitánya volt;
- őt embercsempészet közben elfogták;
- a felperes szoros kapcsolatot ápol vele. Az elsőfokú bíróság meggyőződése szerint, ha valakiről azt mondják, hogy szoros kapcsolatot ápol egy embercsempészet közben elfogott személlyel, akkor ezen kijelentés tényállításnak, nem pedig véleménynyilvánításnak minősül. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás során pedig egyértelműen kiderült, hogy ... és a felperes közötti kapcsolat abban állt, hogy ... 2010 augusztusáig az ... kapitánya volt. Ezt követően viszont ... és a felperes közötti kapcsolat nem került igazolásra, az viszont igen, hogy ... kritikus véleménnyel van a felperesről. A közlemény megjelenésének időpontjában utóbb megjelent hírek alapján már megállapítható volt, hogy ... nem követte el az embercsempészet bűncselekményét, másrészt pedig a felperes nem ápol vele semmilyen kapcsolatot. A perbeli kijelentést, különös tekintettel az utóbbi időben Európát érintő bevándorlási hullámra, az elsőfokú bíróság sértőnek is találta. Kiemelte, hogy mind a felperes, mind az alperes széles körben ismert közszereplőnek minősül. Ebből kifolyólag a felperesnek fokozott tűrési kötelezettsége van a vele kapcsolatos állítások kapcsán, ugyanakkor az alperesi kijelentés olyan valótlan tényállítás volt, mely amellett, hogy a felperessel szembeni hátrányos társadalmi megítélés kiváltására alkalmas, még indokolatlanul bántó, öncélúan vádaskodó is. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a közszereplőknek nemcsak fokozott tűrési kötelezettsége van, hanem fokozott felelőssége is az általuk elmondottak valósága vonatkozásában. Márpedig az alperesnek nyilvánvalóan tisztában kellett lennie állításai valótlanságával. Ezt egyrészt a sajtóban megjelent hírekből is tudhatta, másrészt a felperes is felhívta a közleménye helyesbítésére. Így az alperesi közlemény nem tekinthető a politikai vita megengedett formájának. Az elsőfokú bíróság a felperest ért nem vagyoni sérelem bekövetkezését köztudomású tényként fogadta el, és erre való tekintettel a felperes által igényelt 600.000 forint összegű sérelemdíjat megfelelőnek tartotta. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy a közlemény fontos közügyben került kiadásra, mely szerint ..., a felperes ... képviselőjét kémkedéssel gyanúsítják. A felperes a kiadott közleményből mindössze egy mondatot ragadott ki. Ugyanakkor a Kúria PK
- számú állásfoglalása szerint a kereset elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen mérlegelt, amikor azt állapította meg, hogy az ... kapitánya és a felperes közötti kapcsolat felemlegetése átlépi a felperes tűrési kötelezettségét. A közlemény lényegét nem érintő egyetlen múlt idő hiánya alátámasztja a helytelen mérlegelést. Emellett az alperes közleménye által a felperes értékminőségében csökkenés nem következett be, illetve ha ilyen történt is, úgy az nincs okozati összefüggésben a közlemény ezen mondatával, sokkal inkább azzal, amelyre az egész nyilatkozat rávilágít, azaz ... kémkedési ügyével. Az alperes álláspontja szerint a felperes sérelemdíj megfizetése iránti igénye megalapozatlan. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai folytán. A felperes hangsúlyozta, hogy az alperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatok szerint a véleménynyilvánítás szabadsága tényállítások kapcsán legfeljebb csak a jóhiszemű nyilatkozót védheti. Aki jobb tudomása ellenére, vagy akár csak a szükséges gondosságot elmulasztva állít valótlan tényeket, azt az alkotmányos védelem semmilyen körülmények között sem illetheti meg. A felperes azt is hangsúlyozta, hogy egyrészt a sérelemdíj megítéléséhez önmagában a jogsértés tényén túlmenően további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges, másrészt pedig hasonló esetben a felperest ért hátrányok köztudomású tényként elfogadhatók. Egy politikai párttól nem várható el, hogy hitelt érdemlően alátámassza, hogy a vele szemben meglévő közbizalom, népszerűség mennyire változott meg a személyiségi jogot sértő közlés kapcsán. A perbeli közlemény erre nyilvánvalóan alkalmas, ezért továbbá bizonyítás nem szükséges. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetésével a jogalap körében egyetértett. A másodfokú bíróság annyiban pontosítja az elsőfokú bíróság indokolását, és abban osztja az alperes álláspontját, hogy annak megítélése, hogy egy személlyel a felperes szoros kapcsolatban álle vagy sem, a két személy kapcsolatára vonatkozó tényadatok szubjektív megítélésének kérdése, ilyen módon ez az állítás véleménynek, következtetésnek és nem tényállításnak minősül. Ugyanakkor megvalósítja a jóhírnév sérelmét a vélemény közlése is, ha az nyilvánvalóan megalapozatlan, ténybeli alapja hiányzik. Jelen esetben az alperes a felperes és ... között semmilyen fennálló kapcsolatot nem tudott igazolni a 2010 utáni időszakra, ezért megállapítható, hogy semmilyen alapja nincs annak a közlésnek, hogy a felperes és ... jelenleg szoros kapcsolatban állnának. A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy nem helytálló az alperes azon hivatkozása, hogy a múlt idő hiánya a közlemény lényegét nem érintő kisebb súlyú tévedés. A közlemény abban a formájában, ahogy azt az alperes közzétette pontosan azt hangsúlyozza, hogy a felperes jelenleg is szoros kapcsolatban áll ..., akit embercsempészet bűncselekménye közben fogtak el. Ezen állítás nem lényegtelen a felperes megítélése szempontjából, tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan nem vet jó fényt a felperesi politikai pártra az, ha egy vele szoros kapcsolatban álló személy bűncselekményt követ el, és egész más a felperes megítélése a társadalom részéről akkor, hogyha egy vele jelenleg aktív kapcsolatban álló személyt érnek tetten bűncselekmény elkövetésén, és egész más akkor, hogy ha egy olyan személyt, akinek öt éve a felpereshez semmi köze nincs. Ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megítélt 600.000 forint összegű sérelemdíjat eltúlzottnak tartotta. Az új Ptk. 2:
- §
(3)bekezdésében foglalt mérlegelési szempontokra tekintettel a másodfokú bíróság is megállapította az elsőfokú bírósággal egyezően, hogy az alperest terhelő felróhatóság súlyos, miután politikai pártként a sajtóból tisztában kellett lennie a felperes és ... kapcsolatának megszakadásával, ráadásul erre a felperes is felhívta a figyelmét. Ugyanakkor a másodfokú bíróság értékelte azt a körülményt is, hogy a felperes szintén politikai párt, amely semmilyen tényleges hátrány bekövetkezését nem igazolta az alperesi sérelem folytán, vagyis az nem állapítható meg, hogy a felperes társadalmi megítélése emiatt lényegesen romlott volna. Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogalapra vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, csak a sérelemdíjat szállította le, ezért a Pp. 81. §
(2)bekezdésére, valamint arra figyelemmel, hogy a felperes a jogalap tekintetében teljes körűen pernyertes lett, úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatása szükségtelen. Az alperes fellebbezése részben, a sérelemdíj mérséklése körében eredményre vezetett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban a pervesztesség-pernyertesség arányát mérlegeléssel 1/4 - 3/4 arányban állapította meg a felperes javára. Ezért az alperes köteles megfizetni a felperes részére a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdésére tekintettel meghatározott mértékű ügyvédi munkadíjat. Miután a felperes és az alperes is politikai párt, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §
(1)bekezdése és 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az illeték megfizetésére nem kötelezhetők. Budapest,
- október
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Szabó Csilla s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hercsik Zita s.k. bíró