Kbf.128/2015/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében, valamint a Btk.164.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétségében, ezért halmazati büntetésül - 100 napi tétel, napi tételenként 1.000,- ft, összesen 100.000,- ft pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 56.057,ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője egyaránt felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1188/2015/1. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését kiegészítéssel tartotta fenn. Elsődlegesen változatlanul felmentésére, míg másodsorban a védencével szemben kiszabott joghátrány enyhítésére tett indítványt. Perbeszédében kifejtette, hogy védence következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács egyoldalúan mérlegelt, mert kizárólag a sértett vallomására alapította az ítéletet. A sértett egy összeférhetetlen természetű fogvatartott, aki szeretett volna másik bv. intézetben kerülni és ezért tett terhelő vallomást a védencére. Utalt arra, hogy a bv. testületi tagokat külső behatás érhette, ezért tettek terhelő tartalmú vallomást védencére. F.J. tanú elhelyezkedésénél fogva nem is láthatta volna a bántalmazást. Ezen tanú jelentése, annak körülményei is teljesen bizonytalanok voltak. Másodlagos indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy védencének a személyi körülményei hátrányosan változtak meg, anyagi körülményei megnehezedtek. Ezért intézkedés, próbára bocsátás alkalmazását kérte. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy korábban 18 hónapig teljesített katonai szolgálatot, 6 évig bv.-s volt. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy az elsőfokú bíróság ártatlanul ítélte el, nem követett el bűncselekményt. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet, és az azt megelőző bíróság eljárást a Be.348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőjének a felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú katonai tanács a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Védekezést terjesztett elő, mely szerint nem ütötte meg a sértettet csupán tapsolt egyet az arca mellett, hogy megszakítsa a fogvatartott folyamatos sértegető beszédét. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállás a vádlotti védekezéssel szemben a sértett nyomozás során és tárgyaláson tett következetes terhelő vallomására alapozta, figyelemmel arra, hogy ezt a vallomást támasztotta alá a vádlott egyik kollégájának közvetlen észlelésen alapuló vallomása, a vádlott másik kollégájának nyilatkozata, valamint a sértett zárkatársainak a vádlottra nézve terhelő közvetett vallomásai. Szintén a sértetti előadást erősítette az igazságügyi orvosszakértői vélemény. Az elsőfokú bíróságnak tehát a mérlegelése során a vádlotti védekezéssel szemben kizárólag azzal ellentétes tartalmú, nagyobb számú és egymást alátámasztó bizonyíték állt rendelkezésre. A másodfokú katonai tanács a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a vádlottnak a nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján a személyi körülményeit annyiban egészíti ki, hogy: „ A vádlott jelenleg munkanélküli, állandó jövedelemmel nem rendelkezik, alkalmi munkákból, havi 6080.000,- ft jövedelme van." A másodfokú bíróság a történeti tényállást annyiban egészíti ki, hogy az elsőfokú ítélet indokolása 3. oldal harmadik bekezdéséből igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapításai közül azt a mondatrészt, mely szerint, …A sértett a bal arcfél enyhe zúzódását szenvedte el, melynek tényleges gyógytartama 3-4 nap volt. „ a tényállásba átemeli. A Be.351.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak, ténylegesen valamely konkrét megalapozatlansági okot sem jelöltek meg. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú katonai tanács által kiegészített tényállás mindenben megalapozott, mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a vádlottnak és védőjének a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás felülmérlegelésére, és ezen keresztül a vádlott felmentésére irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Nem tévedett a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor ... vádlott bűnösségét a Btk.301.§

(1)bekezdésébe ütköző, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében, valamint a Btk.164.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés vétségében állapította meg. A másodfokú katonai tanács osztotta az elsőfokú bíróságnak az ítélet harmadik oldal közepén kifejtett jogi álláspontját. Az enyhítésre irányuló védői indítvány nem alapos. A törvényszék katonai tanácsa ítéletében helytállóan jelölte meg a vádlott javára értékelhető enyhítő körülményeket. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor különösen a vádlott szolgálati viszonyának megszűnésére figyelemmel lehetőséget látott az adott bűncselekményre előírt büntetési nemtől történő eltérésre az enyhítő rendelkezés alkalmazásával. Az elsőfokú bíróság ítélete 3. oldal alulról harmadik bekezdésében az enyhítő rendelkezést azonban pontatlanul jelölte meg, ezért azt a másodfokú katonai tanács annyiban helyesbíti, hogy a vádlottal szemben a pénzbüntetés kiszabását a Btk.82.§

(1)és

(2)bekezdés d) pontjában, és

(3)bekezdésében írt rendelkezés tette lehetővé. Ezen túlmenő enyhítésre és különösen intézkedés alkalmazására a másodfokú katonai tanács nem látott lehetőséget. Az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetésnél a napi tételek száma a cselekmények tárgyi súlyával arányosnak tekinthető, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott aktuális személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Így az enyhítésre irányuló másodlagos védői indítvány eredményre nem vezethetett. Észlelte a másodfokú katonai tanács, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indoklása

1. oldal alulról
2. bekezdésében utalt arra, hogy a vádlott pénzbüntetésére részletfizetést engedélyezett. Megállapítható ugyanakkor, hogy az ítélet rendelkező része erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Ezért a másodfokú bíróság az ítélet indokolásából a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó részt mellőzi. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú katonai tanács - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Be.338.§

(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként felmerült 5.440,- ft bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. október
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül Iván Erika bírósági ügyintéző