A határozat elvi tartalma: Közigazgatási perben a közigazgatási határozat megváltoztatására csak a jogszabály kifejezett felhatalmazása alapján van lehetőség. (környezetvédelmi ügy) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.074/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Rothermel Erika előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője: Kulcsár és Sztankó Ügyvédi Iroda Dr. Kulcsár Ferenc ügyvéd (cím) Az alperes: Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros utca 58/A.) Az alperes képviselője: Dr. ... tanácsos A per tárgya: környezetvédelmi engedélyezési ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.28.519/2013/
- Rendelkező rész A Kúria - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.28.519/2013/
- számú ítéletét és az alperes 14/00135-21/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint elsőfokú perköltséget és 302.096 (háromszázkettőezer-kilencvenhat) forint szakértői díjat; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra -35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati részilletéket. A peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati részilletéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes kérelmére az elsőfokú közigazgatási hatóság
- október
- napján kelt KTVF:39777/
- számú határozatával a „... - kavics" védnevű kavicsbánya területén folytatott tevékenységére környezetvédelmi engedélyt adott a rendelkező részben felsorolt feltételek mellett. A feltételek között a hatóság többek között 1.
- pontban előírta, hogy „a tóba csak a bányatelkeken belüli tevékenységből, továbbá a környező bányaterületek tevékenységéből származó „meddő" anyag tölthető be úgy, hogy a „tavon átmenő talajvízáramlást ne akadályozza". Ezen túlmenően a hatóság táj- és természetvédelmi szempontból a 4.
- pontban előírta, hogy „a bányatelken belül létrejött tájrendezett, vizes élőhely összesített nyílt vízfelülete nem bővülhet, a jelenlegi 20 ha-os állapothoz képest. Az újonnan igénybe venni kívánt területeken a nyílt vízfelület bővítésével járó bányászati tevékenység csak a meglevő vízfelületek arányának - visszatöltéssel történő - csökkentésével lehetséges". A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes
- augusztus
- napján kelt 14/00135-21/
- számú, az elsőfokú döntést részben megváltoztató határozata a 1.
- és a 4.
- pontokban előírt feltételeket nem érintette. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [3] A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat részbeni hatályon kívül helyezését kérte. [4] Az alperes ellenkérelmében a határozat indokolásában foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az elsőfokú határozatot pedig részben, az 1.
- pont, valamint 4.
- pont vonatkozásában helyezte hatályon kívül. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában utalt arra, hogy a tényállást az iratanyagon túl a perben kirendelt szakértő véleménye alapján állapította meg. A szakértő az elsőfokú határozat 4.
- pontjában előírt hatósági feltétellel kapcsolatban kifejtette, hogy nem ért vele egyet. Álláspontja az volt, hogy az engedélyezett bányászati tevékenység nyomán keletkező bányató felülete a térségben már meglevő bányatavak felületének alig több, mint 1%-a, és csak a nyílt vízfelszín párolgást alapul véve sem lehet azt mondani, hogy a létrejövő bányató jelentős hatást gyakorolna a környezet talajvízszintjére. A szakértő kifejtette, hogy a nyílt vízfelszín növekménye miatt vélelmezhető talajvízszint-csökkenés maximum 1 cm-re tehető. Ennek folytán a szakértő szerint a határozat 4.
- pontban foglalt összesített nyílt vízfelület 20 hektáros állapothoz képest való bővítésének tilalma a talajvízszint süllyedésére gyakorolt hatás miatt nem indokolt. A szakértő szakvéleményében az 1.
- pontban foglalt hatósági feltétel vonatkozásában kifejtette, hogy azzal akkor lehetne egyetérteni, ha a bányatóba való meddőanyag visszatöltése indokolt lenne. Mivel azonban a visszatöltés nem indokolt, így a rendelkezésre álló meddőanyag mennyiségét sem kell mérlegelni. A szakértő ezzel utalt a felperes azon sérelmére, miszerint a határozat 1.
- pontjában előírt feltétel - figyelemmel a tájrendezési műszaki tervre és a műszaki üzemi tervre is végrehajthatatlan, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre olyan mennyiségű meddőanyag, amely a visszatöltéshez szükséges lenne. A szakértői véleményt a felperes elfogadta, az alperes úgy nyilatkozott, hogy elfogadja, miszerint az ország nagy részén negatív a csapadékpárolgás, az elmúlt évszázadban a csapadék mennyisége csökkent, de kiemelte egyúttal, hogy a felszín alatti vízviszonyok alakulásáért felelős természetes viszonyok szabályozhatatlanok, így az engedélyezési eljárásokban a természetvédelmi hatóságnak a humán beavatkozások hatásait ellenőrzése alá kell vonnia. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bányászati tevékenység a térség felszíni és felszín alatti vízkészleteinek mennyiségi és minőségi jellemzőjét kismértékben ugyan, de kedvezőtlenül befolyásolja. Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt ítéletének alapjául elfogadta, és azt aggálytalannak értékelte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet több oknál fogva is jogszabálysértő. Kifejtette - arra tekintettel, hogy a jelen per tárgyát képező közigazgatási hatósági eljárás egy tipikusan kérelemre indult eljárás -, jogsértő a bíróságnak azon rendelkezése, amellyel elmulasztotta új eljárásra kötelezni a hatóságot. Az új eljárásra kötelezés elmaradása kizárólag hivatalból indult eljárások esetében engedhető meg, a kérelemre indult eljárásoknál azonban a kérelem elbírálása a hatóság eljárási kötelezettsége, ez alól a bírósági ítélet sem mentheti fel. A bíróság ezzel szemben valójában nem is hatályon kívül helyezést alkalmazott a rendelkező rész szövegezése ellenére, hanem jogszabályi felhatalmazás hiányában a megváltoztatás jogkörét gyakorolta. Azzal ugyanis, hogy az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú határozat érintett pontjait is hatályon kívül helyezte, valójában az elsőfokú határozatot megváltoztatta, abból a felperes által kifogásolt feltételeket törölte. Az alperes kifejtette, hogy miután a perrel érintett környezetvédelmi hatósági eljárás esetében sem a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§
(2)bekezdése, sem pedig az anyagi jogszabályok nem teszik lehetővé a közigazgatási határozat megváltoztatását, a bíróság jogsértően járt el. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott a Pp. 339.§
(1)bekezdésére, amely szerint a bíróságnak csak szükség esetén kell az eljáró szervet új eljárásra utasítani. A szükség esetén kitételre pedig a Pp. 339.§
(3)bekezdése ad részletes magyarázatot. Utalt arra, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság kiadta az ún. környezetvédelmi engedélyt, de két olyan többletfeltételt szabott, amely nemcsak jogszabály- és érdeksértő, hanem megvalósíthatatlan volt. Minderre a perben kirendelt szakértő véleményében egyértelműen rámutatott, így az elsőfokú bíróság megalapozottan döntött úgy, hogy e két indokolatlan és jogsértő feltételt az engedélyező határozatból törli. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] Az alperes felülvizsgálati kérelme részben, az alábbiak szerint alapos. A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatban, de levont eljárásjogi következtetéseivel a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet. A jelen perben ugyanis az elsőfokú bíróság hatásköre a Pp. 339.§
(1)bekezdésben rögzített döntésre terjedt ki, a
(2)bekezdésben szabályozott megváltoztató jogkört nem gyakorolhatta. Az elsőfokú bíróság tehát tévedett akkor, amikor az alperesi határozat hatályon kívül helyezése után nem kötelezte az alperest új eljárásra, azaz a felperes fellebbezésének ismételt elbírálására. A Kúria nem ért egyet az alperessel abban, hogy így elbírálatlan kérelem keletkezett, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság az elsőfokú határozatot csak részben helyezte hatályon kívül, a fennmaradó határozatrész a felperesi kérelemre adott hatósági válasznak tekinthető, így nem elbírálatlan kérelem. A Kúria ugyanakkor egyetért azzal, hogy a bíróság ezzel túlterjeszkedett hatáskörén, rejtett módon, de megváltoztató jogkört gyakorolt, átvéve ezzel a hatóság hatáskörét. Az elsőfokú bíróságnak ugyanis egyfelől a jogalkotó nem adott felhatalmazást, azaz megváltoztató jogkört, másfelől az elsőfokú bíróság még a szakértői vélemény ismeretében sincs - a megfelelő egyéb információ hiányában - abban a helyzetben, hogy az engedély kiadásáról, annak tartalmáról döntsön. [10] Az elsőfokú bíróság ugyanakkor a felperes kereseti kérelme körében alapos vizsgálatot folytatott le, a szakértő kirendelésével mintegy kiegészítette a közigazgatási eljárásban megállapított tényállást. A fentiekre tekintettel a Kúria rámutat arra, hogy a per tárgyát képező engedélyezési ügyben, éppen annak tárgyára tekintettel az alperes és az elsőfokú hatóság, mint szakmai kompetenciával rendelkező hatóság járt el, döntését a szakmai/környezetvédelmi szempontok alapján hozta meg. A felperes e döntésben előírt egyes feltételek szakmai szükségességét vitatta, ellenérveit a perben kirendelt szakértői vélemény alátámasztotta. Ennek folytán az alperes birtokába került az elsőfokú hatóság és a független szakértő ellentétes véleményének, amelynek ismeretében, azokat mérlegelve újabb döntést hozhat. Ez a döntéshozatali jog - egyben kötelezettség -, amelyet a bíróság nem vonhat el a hatóságtól, azt a jelen esetben az alperesnek kell gyakorolnia. [11] A megismételt eljárásban az alperes a perben keletkezett szakértői vélemény és saját szakmai tudása, meggyőződése alapján kialakított álláspontját kell mérlegelnie. Amennyiben úgy értékeli, hogy a perben vitatott feltételek nélkül nem adható meg az engedély, úgy elutasító döntést kell hoznia. Amennyiben lehetőséget lát a szakmai alapú kompromisszumra, úgy az engedély kiadása mellett dönthet és a kiegészített tényállás alapján hozhat a jogszabályoknak megfelelő határozatot. [12] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp.339.§
(1)bekezdése alapján a felperes keresetét nagyobb részben alaposnak értékelve az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A pervesztes alperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú eljárási költsége és a felperes által előlegezett szakértői díj megfizetésére. [15] Az alperes részben pervesztes lett, ezért a felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81.§
(1)bekezdése szerint maguk viselik. [16] A részben pervesztes felperes a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a le nem rótt, fennmaradó felülvizsgálati részilleték viselésére. [17] Az alperes pervesztességére és személyes illetékmentességére tekintettel a le nem rótt kereseti illetéket és felülvizsgálati eljárási részilletéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2016. november 30. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró