A határozat elvi tartalma: Amennyiben a szolgáltató nem igazol más időpontot, úgy a kikapcsolási értesítő kiküldése tekinthető a kikapcsolás kezdeményezésének, mert ilyen értesítő küldésére csak az elosztói engedélyesnél történő kikapcsolás kezdeményezését követően kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.091/2016/
- A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Márton Gizella előadó bíró dr. Rothermel Erika bíró A felperes: Képviselője: Az alperes: Képviselője: Felperes (cím) dr. Nagy József Ügyvédi Iroda (dr. Nagy József ügyvéd, cím) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (cím) dr. ... jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A jogerős határozatot hozó bíróság és határozatának száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.207/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria – a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.207/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; – kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; – kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Fogyasztói panaszbejelentés alapján az elsőfokú fogyasztóvédelmi felügyelőség
- május 8-án – a hatáskörébe tartozó kérdésekben – eljárást indított a felperessel szemben. A Borsod-AbaújZemplén Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége – megismételt eljárásban – a
- október
- napján kelt BOO/001/01120-0010/
- számú határozatával kötelezte a felperest 1.500.000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére. Kötelezte továbbá a felperest, hogy a jogszerűtlen kikapcsolásra tekintettel saját költségén állítsa helyre a szolgáltatást a fogyasztói helyen és a jogszerűtlenül követelt 3.385 forint munkadíjat törölje; fizessen meg a fogyasztó panaszának késedelmes megválaszolása és a jogsértő kikapcsolás miatt a fogyasztó részére 5.000-5.000 forint kötbért. Kötelezte arra is, hogy a kikapcsolás kezdeményezésére kizárólag a fizetési kötelezettség lejártát követő
- napon kerüljön sor a földgázelosztó felé. Előírta, hogy az ismételt bekapcsolást a jogszabályban előírt külön díj megfizetését követően legkésőbb 24 órán belül kezdeményezze, a számlázást és az elszámolást világosan és érthető módon valósítsa meg, a panaszra 15 napon belül küldje meg válaszát. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- február
- napján kelt HAJ-703/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a felperes megsértette – többek között – a földgázellátásról szóló
- évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.)
- §
(3)bekezdését és a Get. végrehajtásáról rendelkező 19/
- (I.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Get.vhr.)
- §
(3a)bekezdését, amikor 63 napot meg nem haladó tartozás alapján kezdeményezte a kikapcsolást. Hangsúlyozta, hogy a felperes általi kikapcsolás kezdeményezés igazolására csatolt SAP képernyőfotó nem fogadható el, sem formai, sem tartalmi okokból nem tekinthető hitelt érdemlő bizonyítéknak. A kikapcsolási eljárás kezdeményezése szempontjából – az alperes szerint – az egyetemes szolgáltató által küldött, a potenciális kikapcsolási időpontokról tájékoztató kikapcsolási értesítő a releváns, mert ezzel az irattal tekinthető a kikapcsolási eljárás kezdeményezettnek. A fogyasztónál a kikapcsolást - 2013. augusztus 1-i esedékességű számlatartozása alapján - 2013. szeptember 10-én kelt felszólítás és kikapcsolási értesítő alapján 2013. október 10-én végezték el, a 2013. augusztus 1-i esedékességű számla esedékességét követő 63. napot megelőzően kezdeményezve azt. [3] A Get.vhr. 115/A. §
(1)bekezdése és a Get. 29. §
(5)bekezdése megsértése körében a felperes terhére értékelte a fogyasztó vagyoni érdeke sérelmét az alaptalan számlák kibocsátásával, a visszakapcsolásra előírt rövid határidő elmulasztásával a gázszolgáltatás biztosításához fűződő alapvető fogyasztói érdek és jog sérelmét. Kereseti kérelem és ellenkérelem [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának részbeni felülvizsgálata iránt, vitatva a Get. 29. §
(3)bekezdésének, a Get.vhr. 24. §
(3a)bekezdésének a megsértését. Álláspontja szerint a fellebbezéshez csatolt SAP képernyőfotó és munkalap alapján a kikapcsolás kezdeményezésére
- október 7-én került sor, a határidő betartásával. A visszakapcsolás elkésettsége és a számlázás jogellenessége kapcsán a bírság mértékét vitatta. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes által csatolt munkalap alapján nem állapítható meg a kikapcsolás kezdeményezése, mivel az nem tartalmazza a Get.vhr.
- §
(3a)bekezdésében foglaltakat. A szolgáltató a kikapcsolás kezdeményezésére más iratot nem csatolt, helytállóan járt el ezért az alperes, amikor a kikapcsolási értesítőt tekintette a kikapcsolás kezdeményezésének és jogszerűen állapította meg azt is, hogy a felperes a kezdeményezés határidejét megsértve járt el. [7] A visszakapcsolás elkésettsége és a számlázás jogellenessége kapcsán a bíróság szerint az alperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el, annak felülmérlegelésére a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/B. §-a alapján nem látott lehetőséget. Kifejtette, hogy az alperes helytállóan értékelte a kikapcsolás és a visszakapcsolás kezdeményezése, a jogszerűtlen számlázás körében a fogyasztói érdek és a vagyoni érdek sérelmét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és elsődlegesen a keresetének helyt adó döntés hozatalával a bírság mérséklését, másodlagosan a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezésével az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [9] Arra hivatkozott, hogy a visszakapcsolás elkésettsége és a számlázás jogellenessége körében, mivel a jogsértés súlyát nem értékelték megfelelően, a jogerős ítélet sérti az Fgytv.
- §
(1)bekezdését. A fogyasztót sem jogi, sem anyagi hátrány nem érte, tehát a jogsértés súlya csekély volt. A fogyasztó a visszakapcsolást nem kérte, a szolgáltatásra nem volt szüksége. A vitás helyzet rendezésre került a jogalap nélküli számláknál, a hatóság eljárására nem volt szükség. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az alperesnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 104. §
(3)bekezdésébe ütköző eljárását, a bírság aránytalanságát, ezért az ítélet a Pp. 339/B. §-át is sérti. [10] Állította, hogy a Get.vhr. 24. §
(3a)bekezdését nem sértette meg, ezt az ítélet tévesen állapította meg. E körben a tényállás is hiányos, nem került felderítésre a kikapcsolás kezdeményezésének időpontja. Állította, hogy a munkautalvánnyal igazolta azt, hogy a szolgáltató
- október 7-én kezdeményezte a kikapcsolást, ezt a munkautalványt a bíróság jogsértően mellőzte. Utalt arra, hogy a
- április 24-i módosítás folytán a Get.
- §
(3)és
(3a)bekezdése, a Get.vhr. 25. §
(1)bekezdése rendelkezései a szolgáltatótól megkívánják, hogy a kikapcsolási értesítőt az esedékességet követő
- napot megelőzően küldjék meg a fogyasztó részére. A kikapcsolási értesítő nem tekinthető a kikapcsolás kezdeményezésének. A kikapcsolási munkalap kiállítása a számlaesedékesség
- napján, a kikapcsolás pedig a
- napon történt meg, ezáltal a Get.vhr.
- §
(3a)bekezdése megsértése nem igazolt. Állítása szerint a tényállást az alperes nem tisztázta, megsértve ezzel a Ket. 2. §
(3)bekezdését és a 3. §
(2)bekezdés b) pontját. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272. §
(2)bekezdése és 275. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [14] A Kúria a perben rendelkezésre állt adatokból, bizonyítékokból azt állapította meg, hogy az alperes a Get. 29. §
(3)bekezdésének,
(3a)bekezdésének, valamint a Get.vhr. 24. §
(3a)bekezdésének megsértését helytállóan rótta a felperes terhére. [15] A Get. 29. §
(3)bekezdése több együttes feltételt ír elő a fogyasztónak a földgázellátásból való kikapcsolásához. Egyik feltétel, hogy 60 napot meghaladó fizetési késedelem álljon fenn. Másik feltétel, hogy a fogyasztót két ízben értesítsék a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről. A Get.vhr. 25. §
(1)bekezdése értelmében a lakossági fogyasztónak a földgázkereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a földgázelosztó a lakossági fogyasztót előre értesítette. Az értesítésben az elosztó hálózati engedélyes köteles meghatározni azt az öt munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást végrehajthatják. [16] E rendelkezésekből fakadóan a földgázkereskedő (a továbbiakban: szolgáltató) tud a fogyasztó fizetési késedelméről, ő tartja nyilván a fogyasztó tartozását és kísérli meg a tartozásról való értesítés és felszólítás küldésével a fizetési késedelemből adódó tartozás megfizetésére ösztönözni a fogyasztót. 60 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a szolgáltató legkorábban a 63. napon kezdeményezheti a kikapcsolást az elosztói engedélyesnél, aki – vagy nevében a szolgáltató – kikapcsolási értesítőt küld a fogyasztónak a Get.vhr. 25. §
(1)bekezdése szerinti tartalommal. A szabályozásból egyértelmű és logikusan levezethető, hogy a kikapcsolás kezdeményezése meg kell előzze a kikapcsolási értesítő kiküldését vagy azzal legfeljebb egy időben történhet, mert a földgázelosztó az előzetes kezdeményezés nélkül nem is tudna lehetséges kikapcsolási időpontokat meghatározni. Nem tévedett tehát az alperes, amikor – annak ellenkezője szolgáltató általi bizonyítása hiányában – a kikapcsolási értesítő keltét tekintette a kikapcsolás kezdeményezésének, mert ilyen értesítő a kikapcsolás kezdeményezése nélkül nem küldhető ki. Mindebből következően az olyan munkautalvány sem fogadható el a kikapcsolás megrendelése igazolására, amely a kikapcsolási értesítőt követő időpontra teszi a kikapcsolás kezdeményezését. [17] Egyetértett a Kúria az alperes azon álláspontjával, hogy a munkalap sem formai, sem tartalmi okból bizonyítékként nem elfogadható, nem alkalmas arra, hogy megfelelően bizonyítsa a kikapcsolás kezdeményezésének időpontját. Ebből következően a felperes nem tudta igazolni, hogy a kikapcsolás kezdeményezésére jogszerűen, azaz az arra okot adó számla esedékességének lejártát követő 63. napon vagy azon túl került sor. [18] A felperes a kikapcsolás jogszerűségére vonatkozó bizonyítási kötelezettségének a Pp. 324. §
(1)bekezdés folytán a közigazgatási perekben is irányadó Pp.
- §-a értelmében a perben sem tudott eleget tenni, ezért az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor a keresetet e körben alaptalannak ítélte. [19] A visszakapcsolás elkésettsége és a számlázás jogellenessége körében vizsgálódva a Kúria a következőkre mutat rá: nem volt a felperes javára értékelhető, hogy a fogyasztó a visszakapcsolást nem kérte, mert a kikapcsolásra jogszerűtlenül került sor, nem a fogyasztó hibájából, így kikapcsolásra és ezáltal a visszakapcsolásra sem kellett volna, hogy sor kerüljön. A jogszerűtlen kikapcsolással összefüggésben jogszerűtlenül munkadíj is követelésre került a felperes részéről, annak törlésére hatósági rendelkezést kellett hozni. A felperes a jogszerűtlen számlázást és azok sztornózását nem vitatta. Az e körben elkövetett jogsértést nem teszi meg nem történté az, hogy a joglap nélkül kibocsátott számlákat a fogyasztó nem fizette meg és a számlasztornózás folytán a jogvita rendezést nyert. Mindezeket a körülményeket az alperes helytállóan értékelte és mérlegelte a bírság kiszabásakor. Az egyéb – keresettel részben nem vitatott – jogsértésekre is figyelemmel a bírság az Fgytv.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel helytállóan került kiszabásra, a Pp. 339/B. § megsértése nem volt megállapítható, a bírság mérséklésének nem volt helye. [20] Mindezek alapján a Kúria az alperes határozatát megalapozottnak értékelő ítéletet jogszerűnek és törvényesnek találta, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A Kúria a felperest a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte. [23] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles. Budapest,
- november
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró