Balassagyarmati Törvényszék 7.Mf.………….... szám A Balassagyarmati Törvényszék dr. Tordai Gábor jogtanácsos (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A.) által képviselt …………... (…………...) felperesnek – dr. Juhászné dr. Grunda Erzsébet jogi főelőadó által képviselt …………... Megyei Rendőr-főkapitányság (…………....) alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése iránt indított perében a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által
- november
- napján meghozott ………….... számú ítélet ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 5.000 (Ötezer) Ft fellebbezési perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A járásbíróság ítéletével a felperes módosított keresetének helyt adva kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg a
- augusztus 1-jétől
- október 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan 514.100,- Ft elmaradt illetményt és annak
- szeptember 15-től a kifizetés napjáig számított törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 35.990,- Ft jogi képviselői munkadíjat mint I. fokú eljárási költséget. Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Ítéletét az I. fokú bíróság azzal indokolta, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint az alperesnek garantált illetmény címén legalább a garantált bérminimumot biztosítania kellett a felperes részére, a csatolt fizetési jegyzékből és munkaügyi okmányokból megállapíthatóan azonban a
- augusztus
- és
- június
- közötti időszakban erre nem került sor. Az alperesnek a Kjt.
- §
(7)és
(8)bekezdésére hivatkozással lehetősége lett volna a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkenteni a garantált bérminimum kötelező emelésének terhére, azonban ezt írásban, igazolható módon kellett volna megtennie, úgy, hogy arról a felperes is tudomást szerezzen. A felperes ilyen munkáltatói határozatot a munkáltatói illetményrész csökkentéséről
- január 1jét megelőzően nem hozott. Abban az esetben, ha a munkáltató a garantált illetményt a mérlegelési jogkörében adott rész terhére növelte és ezt a tényt az okiraton nem tüntette fel, nem helytálló azon munkáltatói hivatkozás, hogy a két illetményelem együttesen elérte vagy meghaladta a garantált bérminimum összegét. Az ítélet szerint
- augusztustól a felperes havonta 14.300.- Ft,
- évre havi 18.300 Ft,
- évben október végéig pedig 22.300 Ft illetmény-különbözet illeti meg jogszerűen a felperest. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem okszerűen értékelte és az irányadó jogszabályokat nem összességében értelmezte. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy jogilag nem elfogadható az alperes utólagos magyarázata, mely szerint a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész egy hányadát szánta a garantált bérminimumra történő kiegészítésként. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az elmaradt illetmény összegét a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan határozta meg a felperes módosított kereseti kérelmével egyezően. Érdemi döntése megfelel az irányadó és általa alkalmazott jogszabályoknak. Ezért a törvényszék az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdésére utalással a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezésben és a felperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakkal kapcsolatosan kiemeli a törvényszék, hogy az alperes
- július 13-át megelőzően nem hozott olyan határozatot, melynek alapján az lenne megállapítható, hogy a garantált illetményemelést a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésével teljesítette. Így nem állapítható meg, hogy az alperes eleget tett a garantált illetmény összegének emelésére vonatkozó kötelezettségének.
- júliustól októberig sem a jogszabálynak megfelelően a felperes által helyesen számított garantált illetményt vette figyelembe, így a különbözet e hónapokban is fennállt, és az összilletmény a bíróság által számított
- évi összegéhez képest csökkent, amely a Kúria gyakorlatára is figyelemmel megalapozta a felperes igényét.(Mfv.II.10.208/2013/4.szám) Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a törvényszék a felperes fellebbezési eljárásra vonatkozó jogtanácsosi munkadíjának mint másodfokú perköltségének a megfizetésére. A le nem rótt fellebbezési illetéket az eredménytelenül fellebbező alperes személyes illetékmentessége folytán, a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§ szerint az állam viseli. Balassagyarmat, 2016. február 4. dr. Barsi József s.k. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül: dr. Nádai Mónika s.k. előadó bíró dr. Pappné dr. Makka Éva s.k. bíró