← Magyarország

Kfv.35663/2015/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Igazolt a földhasználat akkor, ha egyéb földhasználó hiányában a mezőgazdasági termelő igazolja tulajdonosi jogát az igényelt parcella vonatkozásában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.663/2015/

  1. A tanács tagjai: . Kozma György a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó bíró A felperes: N. P. A felperes képviselője: Az alperes: Dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: . Kovács Kond ügyvéd A per tárgya: jogszerű földhasználat igazolása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.269/2015/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.269/2015/
  3. számú ítéletét és az alperes MVHF/288/
  4. számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi; - kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága a felperesnek a
  5. május
  6. napján a
  7. évre benyújtott egységes területalapú támogatás igénybevétele iránti kérelmét elutasította. A határozat szerint a felperes 215,12 hektár területre igényelt támogatást, ezzel szemben a megállapított terület 177,09 hektár, a területeltérés 38,03 hektár lett. [2] A határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. A másodfokon eljárt alperes az MVHF/288/
  8. iktatószámú,
  9. január 12-én kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatának a támogatási kérelem elutasítására vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, az indokolást változtatta meg a megállapított terület és az igényelt terület, illetve a területeltérés tekintetében. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Álláspontja szerint az alperes a 2., 8., 9., és
  10. táblák esetében tévesen állapította meg a jogszerű földhasználat kérdését. Kifejtette, hogy a
  11. és
  12. számú táblák területéhez tartozó Ú. .../
  13. hrsz.-ú termőföld a felperes tulajdonában áll, ezt ő maga műveli, ezért a támogatási kérelem benyújtásakor hatályos, a termőföldről szóló
  14. évi LV. törvény (a továbbiakban: Termőföld tv.) 25/B. §

(7)bekezdése alapján földhasználónak a terület tulajdonosát kell tekinteni. Előadta, hogy a
  1. tábla az Ú. .../
  2. és .../
  3. hrsz.-ú területekből áll. A
  4. számú tábla kapcsán előadta, hogy a .../
  5. és a .../
  6. hrsz.-ú területek mocsár művelési ágként vannak az ingatlannyilvántartásban bejegyezve, de azokat a felperes mezőgazdasági célra használja, a .../
  7. hrsz.-ú terület a felperes saját tulajdona, míg a .../
  8. hrsz.-ú területet bérli. A felperes előadta, hogy megkísérelte a .../
  9. hrsz.-ú területre a földhasználat bejelentését, azonban a földhasználati nyilvántartásba vétele nem történt meg részben azért, mert a terület nem tartozik a Termőföld tv. hatálya alá, részben pedig a 356/
  10. (XII.26.) Korm. rendelet
  11. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A
  1. sorszámú táblába tartozó Ú... .../
  2. hrsz.-ú terület kapcsán kifejtette, hogy az szintén mocsár, így ebben az esetben is a felperes önhibáján kívüli okból nincs bejegyezve a földhasználati nyilvántartásba, megkísérelte a földhasználati nyilvántartásba történő bejelentését a .../
  3. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg, de a földhasználati nyilvántartásba vétel ezen ingatlanok esetén sem történt meg. Előadta, hogy a mocsár művelési ágú területek közül az Ú. .../
  4. és .../
  5. hrsz.-ú területek kapcsán kezdeményezte a művelési ág megváltoztatását, de a kérelmet a körzeti földhivatal elutasította. Ennek ellenére a kérdéses területeken legeltet, azokat mezőgazdasági célra hasznosítja. [4] Az alperes érdemi foglaltakat. ellenkérelmében fenntartotta a határozatában Az elsőfokú ítélet [5] Az ügyben eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.27.269/2015/
  6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság a .../
  7. hrsz.-ú ingatlan (amely a
  8. és
  9. sz. parcellákat érinti) kapcsán azt a kérdést vizsgálta, hogy földhasználati nyilvántartásba történő bejelentés szükséges-e akkor, ha a terület tulajdonosa a felperes a Termőföld tv. szerint. A bíróság idézte a Termőföld tv. 25/B. §
(1),
(2)és
(7)bekezdését. A bíróság szerint az a törvényi vélelem, miszerint a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés hiányában a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni, nem jelenti azt, hogy a felperesnek - aki egységes területalapú támogatás iránti kérelmet nyújtott be - a Termőföld tv. 25/B. §
(7)bekezdésében foglaltak miatt ne kellene gondoskodnia a saját tulajdonában álló földterületre földhasználói jogának bejegyzéséről. Hivatkozott a 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 38. §
(8)bekezdésére, amely szerint a jogosultsági feltételek meglétét az ügyfélnek kell hitelt érdemlően igazolnia. Hivatkozott a 29/2012.(III.24.) VM rendelet 1. §
(8)bekezdésére, azaz a jogszerű földhasználó fogalmára. A bíróság álláspontja szerint a felperes jogszerű földhasználónak e rendelkezés alapján csak abban az esetben minősül, amennyiben földhasználati jogát bejegyezteti, vagy annak elmaradására önhibán kívüli okból kerül sor, de a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik. A bíróság rögzítette, hogy a felperes a .../
  1. hrsz.-ú ingatlan kapcsán semmilyen körülményt nem adott elő a tekintetben, hogy földhasználati jogának bejegyzésére a saját tulajdonú ingatlanra milyen önhibán kívüli okból nem került sor. A bíróság szerint nincs jelentősége annak, hogy a felperes hivatkozása szerint a határozatok tévesen rögzítik azt, hogy a .../
  2. hrsz.-ú ingatlan a
  3. számú parcella része, mivel a
  4. november
  5. napján kelt szerződés szerint a felperes a .../
  6. hrsz.-ú területből 3,73 hektárra szerzett tulajdonjogot, a
  7. számú parcellából 1,4 hektárra, míg a
  8. számú parcellából 3,34 hektárra igényelt támogatást, utóbbiban a megállapított terület azonban csak 1,46 hektár erejéig alapos, függetlenül a helyrajzi számoktól. [6] Az Ú. .../
  9. és a .../
  10. hrsz.-ú, mocsár művelési ágú ingatlanok vonatkozásában a bíróság a következőket állapította meg: rögzítette, hogy a felperes mindkét terület vonatkozásában megkísérelte a földhasználati jogának a bejegyzését, illetve a művelési ág megváltoztatását, azonban az illetékes hivatalok a kérelmét elutasították. Idézte a bíróság a 356/
  11. (XII.23.) Korm. rendelet
  12. §
(2)bekezdését, majd levonta azt a következtetést, hogy a földhasználati lapon a Termőföld tv. alapján termőföldnek minősülő mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet kell nyilvántartani, a mocsár művelési ágú külterületi ingatlan nem ilyen. Rögzítette végül a bíróság, hogy az Ú. .../
  1. hrsz.-ú ingatlan kapcsán a felperes a művelési ág megváltoztatását, illetve a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzést meg sem kísérelte, a .../
  2. és a .../
  3. hrsz.-ú ingatlanok kapcsán pedig azt állapította meg, hogy
  4. június
  5. napján az ingatlanok természetbeni állapota megfelelt a nyilvántartottaknak, a területek vízállásosak voltak és nád is volt benne. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] Az ügyben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, illetve az alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését. A felperes szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
  6. §
(1)bekezdését, a 221. §
(1)bekezdését, valamint a 73/2009/EK rendelet 34. cikk
(2)bekezdését. [8] A felperes álláspontja szerint a bíróság a Termőföld tv. 25/B. §
(7)bekezdésével kapcsolatos megállapításait nem indokolta meg, továbbá téves megállapítást tett, hiszen ez a törvényi vélelem éppen azt juttatja kifejezésre, hogy amennyiben nem tettek földhasználati nyilvántartásba bejelentést, akkor a tulajdonost kell földhasználónak tekinteni. [9] A jogerős ítélet azon mondatával kapcsolatosan, mely szerint jogszerű földhasználónak csak abban az esetben minősül a felperes, amennyiben a földhasználati jogát bejegyezteti, vagy annak elmaradására önhibán kívüli okból kerül sor, de földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik, a felperes hivatkozott a Kúria több döntésére. A kúriai ítéletekből a felperes azt a következtetést vonta le, hogy a hatóságnak figyelembe kell vennie a földhasználati nyilvántartáson túl az ügyfelek földhasználatra vonatkozó egyéb bizonyítékait is. Véleménye szerint a bíróság tévesen állapította meg, hogy - az Ú. .../2. hrsz.-ú területre, ami a felperes saját tulajdonában áll - a felperes földhasználata nem igazolt. Ez a Termőföld bekezdése alapján igazoltnak minősül. tv. 25/B. §
(7)[10] A felperes szerint az ítéletnek az a megállapítása, miszerint nincs jelentősége annak, hogy a határozat tévesen rögzíti, hogy a .../
  1. hrsz.-ú ingatlan a
  2. parcella része, téves. Az alperes határozata ugyanis helytelenül nem a valóságnak megfelelően rögzítette az egyes parcellákhoz tartozó helyrajzi számokat, ez pedig azt jelenti, hogy a határozat iratellenes. Mindez bizonyítja, hogy az alperes a közigazgatási eljárás során nem tárta fel teljes körűen a tényállást, nem tett eleget a Ket.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének. [11] A mocsár művelési ágú területekkel kapcsolatosan a felperes előadta, hogy mind a közigazgatási eljárás, mind a bírósági felülvizsgálat során kifejtette, hogy ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenységet folytat, a területek a felperes használatában állnak. A földhasználati jog bejegyzése azért nem volt lehetséges, mivel a művelési águk mocsár. Ebben az esetben véleménye szerint - a becsatolt dokumentumok alátámasztották, hogy a földhasználati joga önhibán kívüli okból nem került a nyilvántartásba bejegyzésre. Véleménye szerint az eljáró bíróság tévesen mérlegelte a felperes által csatolt, az önhiba hiányát megállapító okirati bizonyítékokat, ezzel megsértette a Pp. 206. §
(1)bekezdését. [12] A felperes szerint a jogerős ítélet az alperes érvelését különösebb indokolás nélkül fogadta el, megsértve ezzel a Pp. 221. §
(1)bekezdését. Előadta, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő a művelési ág kötelező megváltoztatását, nincs átminősítési kötelezettsége. Hivatkozott a 73/2009/EK rendelet 34. cikk
(2)bekezdésére, amely kizárólag azt a feltételt írja elő a területekkel szemben, hogy azokat mezőgazdasági tevékenységre használják. Ez alapján a felperes szerint az általa mezőgazdasági célra használt mocsár művelési ágú területek is támogathatónak minősülnek az EK rendelet értelmében. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem részben megalapozott. [14] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem alapján alapvetően két kérdésben kell állást foglalnia a Kúriának: egyrészt el kell dönteni, hogy önmagában a Termőföld tv. 25/B. §
(7)bekezdése alapján fennáll-e a jogszerű földhasználat (ez az Ú. .../
  1. hrsz.-ú területet érinti), másrészt el kell dönteni, hogy a mocsár művelési ágú (ezért a földhasználati nyilvántartásba nem bejegyezhető), de tényleges mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek támogathatók-e (ez az Ú. 0154/4, .../16 és a .../
  2. hrsz.-ú területeket érinti). [15] A Termőföld tv. 25/B. §
(1)bekezdése értelmében az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlannyilvántartás. A 25/B. §
(2)bekezdése értelmében aki termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia. [16] A fentiek mellett a 25/B. §
(7)bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni. [17] A Kúria gyakorlatában a jogszerű földhasználó fogalma több ügyben is értelmezésre került (lásd: pl. a Kfv.IV.35.719/2013/6. számú, Kfv. IV. 35.449/2012/4. számú, Kfv.III.38.185/2014/6. számú, Kfv.III.35.377/2014/7. számú ítéleteket). A Kúria a Kfv.IV.35.066/2015/5.számú ügyében - a Termőföld tv. 25/B. §
(7)bekezdését is értelmezve megállapította, hogy igazolt a jogszerű földhasználat akkor, ha egyéb földhasználó hiányában a felperes igazolja tulajdonosi jogát az igényelt parcella vonatkozásában. A Kúria Kfv.IV.35.066/2015/5.számú ítélete megállapította, hogy a Termőföld tv. (amely törvényen alapul a 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) a 25/B. §
(7)bekezdésében egyértelművé tette, hogy ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni” . A Termőföld tv. törvényi vélelméből következően, amennyiben az igényelt területek esetében más földhasználó ” jogosultsága hiteltérdemlő igazolása mellett ” ugyanazon földterület vonatkozásában támogatás iránt igényt nem jelentett be, illetve földhasználatot nem igazolt, úgy az alperesnek vélelmeznie kell, hogy a földhasználó a tulajdonos. A Kúria ebben a döntésben nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, amely szerint ” önmagában a tulajdoni lapok a jogszerű földhasználói minőség igazolására nem alkalmasak, ezért ebben a tekintetben ”a felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak megfelelően ” megállapította a Termőföld tv. 25/B. §
(7)bekezdésének és a Pp. 221. §
(1)bekezdésének sérelmét. A Kúria ezen álláspontját a Kfv.IV.35.151/2015/4.számú ítéletében megerősítette. [18] A Kúria e vonatkozásban fenntartja korábbi gyakorlatát, így megállapítja, hogy jelen ügyben az Ú. .../2. hrsz.-ú területtel összefüggésben a jogerős ítélet téves megállapításra jutott amikor nem fogadta el önmagában az igazolt földtulajdon fennállását, azaz annak igazolását, hogy az adott terület(ek) a felperes tulajdonában állnak. Jelen ügyben is sérültek a Termőföld tv. 25/B. §
(7)bekezdésének és a Pp. 221. §
(1)bekezdésének rendelkezései [19] A mocsár művelési ágú (ez az Ú. .../4, .../16 és a .../
  1. hrsz.-ú) területekkel kapcsolatban a Kúria a következőkre mutat rá: az ügyben a felperes sem vitatta, hogy a mocsár művelési ág miatt ezen területeket a hatóság a földhasználati nyilvántartásba nem jegyezte be, a felperes ugyan kezdeményezte, de kérelme elutasításra került. Az sem volt vitás, hogy kezdeményezte a művelési ág megváltoztatását is, de a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatalának Hajdúböszörményi Körzeti Földhivatala
  2. július 11-én kelt határozatával a kérelmét elutasította. A Kúria megítélése szerint az, hogy a felperes kezdeményezte mind a nyilvántartásba való bejegyzést, mind a művelési ág megváltoztatását, de a hivatalok a törvényi feltételek fennállása hiánya miatt a kérelmet elutasították, nem tekinthető a 29/
  3. (IV.2.) VM rendelet
  4. §
  5. pontja szerinti önhibán kívüli ok körébe. Az elutasítás a jogszabályi feltételek fennállásának hiánya miatt történt: mocsár művelési ág nem jegyezhető be. [20] A 356/
  6. (XII. 23.) Korm. rendelet
  7. §
(2)bekezdése szerint a földhasználati lapon kell nyilvántartani a földhasználó használatában álló, a körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) illetékességi területén lévő valamennyi termőföldet, illetőleg mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet (a továbbiakban együtt: termőföld) - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - településenként, a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében, belterület, külterület csoportosításban. [21] A Kúria megítélése szerint helyes következtetésre jutott az elsőfokú bíróság akkor, amikor a fenti jogszabályhelyet is figyelembe véve azt állapította meg, hogy a Termőföld tv. szerinti termőföldet és a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet kell nyilvántartani, a mocsár művelési ágú területet nem lehet bejegyezni. [22] A felperes azon érvével kapcsolatban, amely szerint a 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 34. cikk
(2)bekezdése csak a mezőgazdasági tevékenység folytatását írja elő a támogatás igénybevételénél, de nem írja elő, hogy pl. mocsár művelési ágú területek nem támogathatók, a következőket állapítja meg. A Kúria Kfv.IV.35.319/2013/
  1. számú ítéletében az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EuB) Luigi Pontini és társai, C375/
  2. számú ügyben (a továbbiakban: EuB határozat) kifejtett álláspontjára támaszkodva az alábbi szerint foglalt állást az EK rendelet, valamint a hazai szabályozás viszonyáról: az EuB határozatban az EuB ” éppen tagállami bíró által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban, agrártámogatási ügyben ” arra a következtetésre jutott, hogy a tagállami jogalkotó a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, többletkövetelményként előírhatja a földhasználat jogszerűségének okirati bizonyítását. A Kúria a fönti számú határozatában megállapította, hogy a jogszerű földhasználat igazolásának kötelezettsége részben nem ellentétes az uniós/közösségi joggal, részben viszont hozzájárul a költségvetési források jogszerű felhasználásának hatékonyabb követhetőségéhez. Ezért az a tárgyilagos mérlegelés szerinti szükséges feltétel. Mindemellett az igazolás az ágazati sajátosságokhoz igazodó, bárki által hozzáférhető nyilvántartásból lekérhető, így az adatigazolás kötelezettsége nem tekinthető aránytalan tehernek. Emellett a kötelezettség azért sem lehet aránytalan teher a termelőnek, mert a támogatási feltételként előírt igazolási kötelezettség a megfelelő alakiság mellett létrejött földhasználatot igazoló ügyleti megállapodással is teljesíthető. Végül vizsgálva a hazai szabályozást, a Kúria megállapította azt is, hogy a jogszerű földhasználat igazolása szempontjából a tagállami szabályozás homogén csoportnak tekintette a támogatási kérelmet benyújtó valamennyi termelőt, ezért e kötelezettség nem minősíthető hátrányosan megkülönböztető jellegűnek sem. [23] A perbeli esetre vonatkoztatottan mindez azt jelenti, hogy a jogszerű földhasználat igazolását a hazai jog előírhatja, előírhatja, hogy a földhasználati lapon a termőföldnek minősülő, továbbá a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területet kell nyilvántartani. A művelési ág megváltoztatásától a felperes nem volt elzárva, de a hatóság nem látta annak megfelelő jogszabályi indokát. [24] A Kúria végül e körben megjegyzi, hogy az EK rendelet felperes által hivatkozott
  3. cikk
(2)bekezdése a mezőgazdasági tevékenységre használt területet mezőgazdasági földterületre - s nem mocsárra - vonatkoztatja. Az EK rendelet 34. cikk
(2)bekezdés a) pontja szerint: e cím alkalmazásában támogatható hektár: a gazdaság bármely olyan mezőgazdasági földterülete, beleértve a rövid életciklusú erdei fákkal (ex 0602 90 41 KN-kód) beültetett területeket is, amelyet mezőgazdasági tevékenységre használnak, vagy ha a területeket nem mezőgazdasági tevékenységre is használják, amelyek használatában a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyban van. [25] A fentiek alapján az EK rendelet 34. cikk
(2)bekezdésének sérelmét nem lehetett megállapítani. [26] A felperes hivatkozott még arra, hogy a hatóság a Ket. 50. §
(1)bekezdését megsértve hiányosan tárta fel a tényállást, mert tévesen rögzítette, hogy a .../
  1. hrsz.-ú ingatlan a
  2. parcella része. A Kúria e tekintetben osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy az ügy érdemét tekintve irreleváns körülménynek tekinthető. [27] A Kúria a jogerős ítéletet és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - a Pp.
  3. §
(4)bekezdése, valamint 339. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. [28] A megismételt eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró közigazgatási szervnek a támogatható terület megállapításakor figyelembe kell vennie azt a - nem mocsár művelési ágú - területet is, amelyre a felperes igazolta földtulajdonának fennállását (és arra nincs másnak földhasználati jogosultsága). Alkalmazott jogszabályok: [29] 1994. évi LV. törvény 25/B. §
(1),
(2)és
(7)bekezdés 29/
  1. (III.24.) VM rendelet
  2. §
(8)bekezdés 73/2009/EK rendelet 34. cikk
(2)bekezdés Záró rész [30] A Kúria az ügyet a Pp. tárgyaláson kívül bírálta el. 274. §
(1)bekezdése alapján [31] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás költségeinek megfizetésére. [32] A kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről szóló rendelkezés az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §-án alapul. Budapest,
  3. augusztus
  4. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.