← Magyarország

Mf.20758/2015/4 – Balassagyarmati Törvényszék

A... Törvényszék a ...szakszervezet, ... jogtanácsos (...szám alatti) által képviselt ... (... szám alatti) felperesnek - …. jogi főelőadó által képviselt ...Rendőr-főkapitányság (...szám alatti) alperes ellen elmaradt illetmény megfizetése iránt indított perében a... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által

  1. szeptember
  2. napján ... szám alatt meghozott ítélet ellen az alperes részéről
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 15.000.- (Tizenötezer) forint fellebbezési perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére
  4. augusztus 1-től
  5. augusztus
  6. napjáig terjedő időre bruttó 319.500.- forint illetmény-különbözetet, továbbá ezen összeg után
  7. szeptember
  8. napjától a kifizetés napjáig járó középarányosan számított késedelmi kamatát, és 31.000.- Ft jogtanácsosi munkadíjból és 1.700.- Ft útiköltségből álló perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a felperes azon módosított keresetének, melyben
  9. augusztus
  10. napjától
  11. augusztus 31-ig elmaradt illetmény megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Kjt.
  12. §

(9)bekezdésében meghatározott kötelezettségre tekintettel, mivel alperes a felperes garantált illetményét
  1. augusztus
  2. és
  3. augusztus
  4. napja közötti időben nem egészítette ki a garantált bérminimumra. Ítéletének indokolásában kifejtette az I. rendű alperes védekezése vonatkozásában, hogy a munkáltató jogosult a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkenteni, amennyiben az össz-illetmény összege nem csökken. Ezt a csökkentést azonban a besorolási okiraton is fel kell tüntetni. Akkor, ha a munkáltató az okiraton nem tüntette fel, hogy a garantált illetményt a mérlegelési jogkörében adott rész terhére növelte, utóbb nem hivatkozhat arra, hogy a két illetményelem együttesen meghaladta a garantált bérminimum összegét. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének az elutasítását kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kérte másodfokú perköltségei megtérítését is. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az alperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az arra alapított döntése megfelel az alkalmazandó és általa is alkalmazott jogszabályi rendelkezéseknek, ezért azt a törvényszék a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján, utalással a Pp. 254. §
(3)bekezdésére is, helyes indokainál fogva hagyta helyben. Az alperes pervesztes lett, illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/
  1. (VI. 26.) IM. sz. rendelet 13-
  2. §-ai szerint az állam viseli, míg a Pp.
  3. §-a alapján köteles a felperesnek megfizetni a másodfokú perköltségét, melyet a törvényszék a felperes által érvényesített összegben állapított meg. ...,
  4. december
  5. napján ... sk. a tanács elnöke ...sk. előadó bíró ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.