Pf.20228/2016/4 – Győri Ítélőtábla

Győri ítélőtábla Pf.I.20.228/2016/4/I. szám A Győri Ítélőtábla a dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Szilágyi és Világosi Ügyvédi Iroda által képviselt I. r., a Szilágyi és Világosi Ügyvédi Iroda által képviselt II. r. alperesek ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék

1. október
2. napján kelt 18.P.20.877/2016/4/I. számú ítélete ellen az alperesek által
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg az illetékügyben eljáró hatóság felhívására az állam javára 48.000 (Negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
4. január
5. napjától
6. december
7. napjáig a ... Kft. ügyvezetője volt, míg
8. január
9. napjától napjainkig a jogutód ... Zrt. Igazgatóságának elnöke. A ... Kft. és más felperesek 2007-ben pert indítottak a ... Kft., mint alperes ellen a ... Kft. üzletrészei 60 %-át megtestesítő,
10. január
11. napján megkötött üzletrész adásvételi szerződés szerinti vételár megfizetése iránt. ( A továbbiakban előzményi per.) A Fővárosi Törvényszék
12. október
13. napján kelt P..../2007/
14. számú ítéletével kötelezte az előzményi per alperesét a per felperesei részére a vételár megfizetésére. A ... Zrt., mint (jogutód) alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
15. május
16. napján kelt 3.Pf..../2016/9/III. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolása rögzítette, hogy a perben rendelkezésre álló egyetlen kölcsönszerződés sem volt alkalmas annak megállapítására, hogy mi volt a kölcsönök pontos lejárata, a felek kikötöttek-e ügyleti kamatot, és ha igen, ez milyen mértékű volt és azok összegszerűsége nem adja ki az alperesi elszámolásban beállított összeget. Mindezeken túl az előzményi per alperese a
17. sorszám alatti beadványában állította, hogy a tagi kölcsönről bizonylatai is vannak, ezeket a bizonylatokat azonban nem csatolta a peres iratokhoz. Ebben a beadványában az előzményi per alperese azt adta elő, hogy a tagi kölcsön összege egyrészt 176.416.000 forint, továbbá 42.100.000 forint. Ezek együttes összege 218.516.000 forint, ami szintén nem egyezik az elszámolásba beállított 203.097.273 forinttal. A fenti adatokból annak megállapítására sincs lehetőség, hogy milyen mértékű kötelezettsége keletkezett az eladóknak a
18. november 30-i és a
19. január 10-i időpont között, így az alperes által hivatkozott, összesen 217.701.108 forint kamatokkal növelt tagi hitel eladók terhére történő elszámolására sincs mód. Az I. r. alperes
20. szeptember 24-i lapszámának
21. oldalán „...?" címmel és ..." alcímmel az alábbi cikk jelent meg: „Újabb vitatható ügyben keveredett dr. C.Cs., az Párt ...i frakcióvezetője. Lapértesülések szerint ezúttal magánokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárás cégcsoportja körül. Az ORFK megerősítette, hogy október 22-ig hosszabbították meg azt a nyomozást, amelyben C.Cs. cége, a ... Zrt. is érintett. A ... portál szerint C. hamis szerződésekkel, azok fiktív tartalmára vonatkozó érveléssel, közokiratba foglalásával próbálta a bíróságot megtéveszteni. Különösen nagy kárt okozó csalás kísérletének bűntette, valamint közokirat-hamisítás miatt rendeltek el nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A ....hu birtokába került dokumentumok szerint az ügyben C.Cs. és annak cége, a ... Zrt. az érintett. Sajtóértesülések szerint ... egykori ... alpolgármestere mintegy 160 millió forinttal akarta megkárosítani üzlettársait azzal, hogy az általa megvásárolt üzletrészek vételára megfizetésének kötelezettségétől a bíróság megtévesztésével kívánt megszabadulni. A ... birtokába került dokumentumok tanúsága szerint a C. vezetésével működő ... Zrt.
22. január 10-én vásárolta meg a ... Kft. üzletrészeit, majd azt két hét múlva továbbértékesítette, azonban az eladóknak járó vételárat elfelejtette kifizetni. A perben a Fővárosi Törvényszék C. cégét a felpereseket megillető üzletrész vételára és kamatai megfizetésére kötelezte, az ítélet ellen benyújtott fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla elutasította és jogerősen helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét. A Fővárosi Ítélőtábla az eljárásban ráirányította a figyelmet arra, hogy a bíróság előtti perben több bűncselekmény is megvalósulhatott, a C.ék által csatolt, valótlan adatokat tartalmazó dokumentumokra figyelemmel. Kizárólagosan a Fővárosi Ítélőtábla körültekintő tényfeltárása előzte meg tehát azt, hogy nem sikerült a nagy értékre elkövetett csalást befejezniük. Az ... előtt folyamatban lévő eljárásra rálátó forrásunk szerint az ügyben már a bűnismétlés is megvalósulhatott, és a jogerős bírósági ítélet alapján elrendelt végrehajtási eljárásban felmerült a fedezetelvonás bűncselekményének vizsgálata is. A tényekre és a jogszabályokra figyelemmel tehát hamarosan napirendre kerülhet akár az elkövető előzetes letartóztatásának indítványozása. Az ügy pikantériája, hogy információink szerint C.ék a ... Zrt. helyébe lépő új munkaerő-közvetítő cég és iskolaszövetkezet megszerzése ügyében folytatnak tárgyalásokat. Megtörténhet, hogy az Párt politikusa az „áldozatos" gazdasági tevékenységét új cégcsoport keretében folytatja majd tovább, és iskolaszövetkezeti diákok bérével és kötelezettségek megfizetésével adós ... Zrt-t pedig a nagy összegű adótartozást felhalmozó, bukott iskolaszövetkezetek után küldi. Közismert, hogy az Párt-s C. Cs.t korábban már jogerősen elítélték adócsalás, magánokirat hamisítás és a számviteli fegyelem megsértése miatt. Mindazonáltal úgy tűnik a számunkra, hogy C.-ügyben az ...i polgárok kérdéseire hamarosan a nyomozóhatóság fog kimerítő választ adni." A felperes
23. szeptember 27-én kelt levelével az I.r. alperestől sajtóhelyreigazítást kért a fenti cikk keresetében is megjelölt részei miatt, mely kérelemnek az I. r. alperes nem tett eleget. 0-0-0 A felperes módosított keresetében a cikk alábbi kitételeit sérelmezte:
24. „...?"
25. ..."
26. „Újabb vitatható ügybe keveredett dr. C.Cs."
27. (a ... portál szerint) „C. Hamis szerződésekkel, azok fiktív tartalmára vonatkozó érveléssel, közokiratba foglalásával próbálta meg a bíróságot megtéveszteni."
28. „Az ügyben C.Cs. (…) az érintett"
29. (Sajtóértesülések szerint) „... egykori ... alpolgármestere mintegy 160 millió forinttal akarta megkárosítani üzlettársait azzal, hogy az általa megvásárolt üzletrészek vételára megfizetésének kötelezettségétől a bíróság megtévesztésével kívánt megszabadulni."
30. „(…) C.ék által csatolt, valótlan adatokat tartalmazó dokumentumok (…)"
31. „(…) A bűnismétlés is megvalósulhatott (…)"
32. „(…) végrehajtási eljárásban felmerült a fedezetelvonás bűncselekmény vizsgálata (…)"
33. „C.ék a ... Zrt. helyébe lépő új munkaerő-közvetítő cég és iskolaszövetkezet megszerzése ügyében folytatnak tárgyalásokat"
34. „az Párt politikusa az „áldásos" gazdasági tevékenységét új cégcsoport keretében folytatja majd tovább"
35. „a diákok bérével és más kötelezettségek megfizetésével adós ... Zrt-t pedig a nagy összegű adótartozást felhalmozó bukott iskolaszövetkezetek után küldi." Kérte, hogy kötelezze a bíróság az I. r. alperest helyreigazító közlemény közzétételére azzal, hogy a közlemény azon az oldalon kerüljön közzétételre, ahol a cikk megjelent, ugyanazon a helyen és betűmérettel, ugyanakkora felületen, a „Helyreigazítás" szó a cikk címével megegyező betűméretettel, továbbá a címlapon is feltüntetve a helyreigazítás szó keretben a jobb felső sarokban és annak az oldalnak a számának feltüntetésével, ahol a helyreigazítást közlik. A II.r. alperest a perrel kapcsolatban felmerült költségei megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy mind a cikk címe, mind annak hivatkozott részei személyhez fűződő jogait sértő valótlan tényeket állítanak, és valótlan tényeket híresztelnek. 0-0-0 Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a cikk sérelmezett kitételei való tényen alapulnak, ezt igazolandó csatolták a dr. F.F. által a ... Nyomozó Irodához címzett
36. augusztus
37. napján, illetve
38. szeptember
39. napján ismeretlen tettes ellen tett aláíratlan feljelentések másolatát, illetve a ... Nyomozó Iroda arra vonatkozó válaszát, hogy .../
40. ügyszámon nyomozást folytatnak, valamint az előzményi polgári per első- és másodfokú ítéleteit. Rámutattak, hogy a feljelentés tárgya hamis magánokirat felhasználása vétsége és különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének elkövetésének alapos gyanúja volt. A feljelentés a Fővárosi Ítélőtábla előzményi perben hozott ítéletén alapul, szorosabban pedig a jelen ítélet tényállásában meghatározott indokolás részleteken. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének
41. oldala indokolásából következően C.Cs. hamis szerződéseket próbált becsatolni a perben, e tagi kölcsönnel kapcsolatos szerződésekkel kívánták az elszámolást megejteni. Az előzményi perbeli elszámolási vitából ered a nyomozás, annak alapját a feljelentés szerint az előzményi perben becsatolt, vagy becsatolni kívánt tagi kölcsönnel kapcsolatos iratok képezik. A feljelentést dr. F.F., mint az elszámolásban érdekelt fél tette. A feljelentés a felperes irányítása alatt álló ... Zrt-t célozza, s mint az ilyen feljelentések mindig ismeretlen tettes ellen irányulnak. A „...?" cím nem tényállítás, hanem újságírói vélemény, csupán egy kérdés. Újságírói vélemény az is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét miként lehet értelmezni. 2-4 kitétel: a felperes állításával szemben azt, hogy folyik a nyomozás és milyen tárgyban a nyomozóhatóság visszajelzése igazolja. Az
42. kitétel - „az ügyben C.Cs. (…) az érintett" - kapcsán az érintett fordulatot helyesen úgy kell értelmezni, hogy az nem C. Cs.t nevesíti, mint érintettet, hanem annak cégét a ... Zrt-t. A felperesi érveléssel szemben tény, hogy a ... Zrt. a felpereshez köthető, aki annak résztulajdonosa, vezető tisztségviselője és mint ilyen az Zrt-vel együtt érintett. Az újságcikkben egyébként is helyesen - a következő mondat szerepel: „az ügyben C.Cs. cége, a ... Zrt. is érintett" A
43. sérelmezett kitételben foglaltakat dr. F.F.
44. augusztus 10-én kelt feljelentése
45. oldala igazolja. A
46. kitétel kapcsán arról tud, hogy elszámolások kerültek a perben csatolásra, melyek alapjai tagi kölcsönről szóló okiratok voltak, a tagi kölcsönszerződések tényleges csatolásáról nem tud. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete indokolása (
47. oldal) is utal erre. A
48. kitétel (bűnismétlés is megvalósulhatott) alapja dr. F.F. későbbi -
49. szeptember 12-én kelt - feljelentése, ami arra utal, hogy a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban a ... Zrt. újabb valótlan okiratot csatolt, és kérte az üzletrész vételárának 160 millió forinttal történő csökkentését.
50. kitétel: A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a ... Zrt-vel szemben végrehajtási eljárás folyik, és információik szerint ebben merült fel a fedezetelvonás bűncselekményének gyanúja. 10.-
51. kitétel:Az I. r. alperessel megbízási jogviszonyban álló Cs.T. újságíró információja az, hogy C.ék a ... Zrt. helyébe lépő új munkaerő-közvetítő cég és iskolaszövetkezet megszerzése ügyében folytatnak tárgyalásokat, s az is, hogy új cégcsoport keretében folytatja majd tovább a felperes a tevékenységét. 12.: Csak azt állította, hogy Magyarországon előfordultak bukott iskolaszövetkezetek, a cikk nem azt állítja, hogy a nagy összegű adótartozást a felperes vagy a ... Zrt. halmozta fel. A ... Zrt. jogi személyként egyébként sajtó-helyreigazítási per alanya sem lehet. A munkaerő közvetítéssel foglalkozó cég a munkát alvállalkozóknak adja ki és többször előfordult, hogy az alvállalkozók nem fizették ki a diákok bérét és nem teljesítették adófizetési kötelezettségüket. Alvállalkozók kötelezettségeiért a vállalkozó a díjfizetés tekintetében helytállni köteles. 0-0-0 Az alperesi védekezés kapcsán a felperes rámutatott, hogy a Legfelsőbb Bíróság PK
52. számú állásfoglalásához kapcsolódó, - ahhoz képest kibővített - joggyakorlat szerint az ismeretlen tettes elleni feljelentésre alapított újságcikk vonatkozásában helye van sajtó-helyreigazításnak. A tudósítás egészében arról szól, hogy ő vagy a ... Zrt. valakit átvert. Az alperes a ... írását kibővítette, jogsértő módon ki is színezte, ráadásul a cikk valóságtartalmát azzal próbálja megerősíteni, mintha újságírójának az ... előtt folyamatban lévő eljárásra rálátása lenne, ami képtelenség. Arra az alperesek alappal nem hivatkozhatnak, hogy a cím mögé helyezett kérdőjel miatt maga a cím ne lenne tényállítás. Dr. F.F. soha nem volt üzlettársa, az ... Bank Nyrt. vállalati osztályvezetője volt, csak az elmúlt egykét évben lett ügyvezetője az előzményi per I. r. felperesének a ... Kft-nek. Az alperesek által csatolt bizonyítékok kapcsán kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy polgári jogvitát döntött el, ítélete indokolásában szó sincs arról, amire a perbeli cikk utal.(Hamisított okiratok felhasználása). Amennyiben az alperesi állítás való lenne, úgy a Fővárosi Ítélőtáblának kellett volna feljelentést tennie. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének alperesek által felhívott
53. oldala arra utal, hogy a ... Zrt. a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, nem pedig arra, hogy bűncselekményt valósított meg. Kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszék 37.P..../2007/
54. számú ítéletének a ... Kft. által nem támadott megállapítása szerint
55. január
56. napján a ... Kft., mint kölcsönadó és a ... Kft., mint kölcsönvevő között kölcsönszerződés jött létre 182.416.000 forint tekintetében. Nem valós a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének azon megállapítsa, hogy a ... Zrt. a tagi kölcsönről a bizonylatokat nem csatolta a peres iratokhoz, azok a
57. október
58. napján kelt, a Fővárosi Bírósághoz
59. november
60. napján érkezett beadvánnyal egyidejűleg az ISZKI rendelkezésére bocsátotta, aki szakvéleményében azokat fel is dolgozta. Csatolta továbbá a ... Kft.
61. évi mérleg és eredmény kimutatását tartalmazó éves beszámolót is, mellyel a Fővárosi Törvényszék csak azért nem foglalkozott, mert eltérő jogi álláspontja szerint a feleknek elszámolniuk nem kell, ilyen kötelezettség nem származik a
62. január 10-i adásvételi szerződésből. Ezt a jogi indokolást változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla ítélete kimondva, hogy a
63. november 30-i megállapodás az elszámolási tervvel együtt köti a feleket, ebből következően a tagi kölcsönnel is el kell számolni. Az alperesi érvelés csak egy állítólagos (alá sem írt) feljelentésen és egy állítólagos nyomozáson alapul, az sem ismert, hogy a feljelentések egyáltalán megküldésre kerültek-e a nyomozóirodának. A csatolt iratban az újságíró egy ügyszámra kérdezett rá konkrétan, melyre a válasz az volt, hogy ismeretlen tettes ellen ezen az ügyszámon nyomoznak, ebből azonban nem következik az, hogy a csatolt feljelentéssel összefüggésben lévő nyomozásról lenne szó. A ... Zrt. egyetlen vezetőjét, munkatársát sem hallgatták meg, idézték tanúként vagy terheltként. Nincs tehát semmiféle bizonyított ténybeli alapja, hogy a ... Nyomozó Iroda bármilyen C.-ügyben vizsgálódna. Az I.r. alperes nem tudja bizonyítani, hogy egyáltalán folyamatban van a ... Zrt. ellen, vagy ellene nyomozás. A cikk utolsó harmadában szereplő közlést (10.-12.) pedig egyben kell értelmezni a korábban sérelmezett közlésekkel. 0-0-0 Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett 4/I. szám alatti ítéletével kötelezte az I. r. alperest, hogy 15 nap alatt a ... napilapban a
64. szeptember 24-ei számban „...?" főcímmel megjelölt cikkel azonos oldalon és betűmérettel akként, hogy a „Helyreigazítás" szó a cikk főcímével egyező betűméretű legyen-, jelentesse meg a következő helyreigazítást: A
65. szeptember 24-ei számunkban „...?" főcímmel megjelent cikkünkben - valótlanul állítottuk, hogy C.Cs. üzlettársait átveri; - valótlanul állítottuk, hogy újabb C.-ügyben vizsgálódik a ... Nyomozó Iroda; - valótlanul állítottuk, hogy újabb vitatható ügybe keveredett dr. C.Cs. és abban érintett; - valótlanul híreszteltük, hogy C.Cs. hamis szerződésekkel, azok fiktív tartalmára vonatkozó érveléssel, köziratba foglalásával próbálta a bíróságot megtéveszteni; - valótlanul híreszteltük, hogy C.Cs. mintegy 160 millió forinttal akarta megkárosítani üzlettársait azzal, hogy az általa megvásárolt üzletrészek vételára megfizetésének kötelezettségétől a bíróság megtévesztésével kívánt megszabadulni; - valótlanul állítottuk, hogy C.ék a Fővárosi Törvényszék előtt indult perben valótlan adatokat tartalmazó dokumentumokat csatoltak; - valótlanul híreszteltük, hogy az ügyben már a bűnismétlés is megvalósulhatott, és a jogerős bírósági ítélet alapján elrendelt végrehajtási eljárásban felmerült a fedezetelvonás bűncselekményének vizsgálata is; - valótlanul állítottuk, hogy C.ék a ... Zrt. helyébe lépő új munkaerő-közvetítő cég és iskolaszövetkezet megszerzése ügyében folytatnak tárgyalásokat; - valótlanul állítottuk, miszerint megtörténhet, hogy C.Cs. gazdasági tevékenységét új cégcsoport keretében folytatja majd tovább, a ... Zrt-t pedig a nagy összegű adótartozást felhalmozó, bukott iskolaszövetkezetek után küldi. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a ... Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adó- és Vámigazgatóságának külön felhívására az abban foglalt módon és időben fizessen meg az államnak 3.000 forint feljegyzett kereseti illetéket. Kötelezte a II.r. alperest, hogy ... Adóés Vámhivatal ... Megyei Adó- és Vámigazgatóságának külön felhívására az abban foglalt módon és időben fizessen meg az államnak 33.000 forint feljegyzett kereseti illetéket. Kötelezte a II.r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.875 forint perköltséget. Indokolásában rámutatott, hogy a sajtószerv által nem bizonyított tényállítás közlése esetén általában akkor is van helye helyreigazításnak, ha más személyek nyilatkozatát híven közli, illetőleg azt mások vélekedésére hivatkozva történik. Kiemelte, hogy a PK
66. számú állásfoglalás III. pontja értelmében vélemény-nyilvánítás, értékelés önmagában nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja, és a PK
67. számú állásfoglalás II. pontja szerint akkor sincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartamáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. Kiemelte, hogy ezt a bírói gyakorlat tágabban értelmezi, s nemcsak arra nem kötelezhető a sajtószerv, hogy a rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzott tényállások valóságtartalmát ellenőrizze (BH 2002.51.), hanem a büntetőeljárás megindításáról, ezen belül a feljelentésről, az annak alapjául szolgáló cselekményről is, a valóság bizonyításának kötelezettsége nélkül tudósíthat (Kúria Pfv.IV..../2011/4.). A konkrét esetben az adott cikkből azonban nem derül ki, hogy a benne lévő tényállítások alapja egy feljelentés. Azt is elhallgatja a cikk, hogy az állítások túlnyomórészt a ... Zrt-t érintő feljelentésből származnak. Ebből következően az I.r. alperest terhelte jelen eljárásban is a kifogásolt tényállítások valósága bizonyítása, melynek nem tudott eleget tenni. A cikk címe vonatkozásában egyetértett a felperessel, hogy az nem véleményt tartalmaz, a kérdőjel alkalmazása a sajtószerv mentesülését nem eredményezheti. Megjegyezte, hogy nincs jelentősége, de az alperes által csatolt két feljelentésen aláírás nem szerepel, és az ORFK-tól származó elektronikus levélből is csak annyi tűnik ki, hogy milyen ügyszámon folytatnak nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az alperes által csatolt okiratok alapján nem bizonyított, hogy a ... Nyomozó Iroda újabb C.-ügyben vizsgálódik, rendelte el a nyomozást (2.-
68. kitétel) Az alapper alperese a ... Zrt. csak a ... Kft. által a ... Kft-nek nyújtott tagi kölcsön összegét tüntette fel a Fővárosi Ítélőtáblához címzett beadványában szereplő táblázatban kamattal növelten, ami pusztán perbeli álláspontjaként értelmezhető. Az alperesek a tárgyaláson elismerték, hogy a tagi kölcsönről szóló okiratok tényleges csatolásáról nem tudnak (
69. kitétel), A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletéből sem következik az, hogy a ... Zrt. hamis szerződésekkel, azok fiktív tartalmára vonatkozó érveléssel közokiratba foglalással próbálta volna a bíróságot megtéveszteni. Az ítéletből csupán a bizonyítékok mérlegelése tűnik ki. C.Cs. érintettsége (
70. kitétel) vonatkozásában nyilvánvaló, hogy a cikk egésze C.Cs. érintettségéről szól, a ... Zrt. is érintett, fordulatban az „is" kötőszó is erre utal. Az sem bizonyított, hogy a ... Zrt. a felülvizsgálati eljárásban is valótlan okiratokat csatolt, és így bűnismétlés valósulhatott meg (
71. fordulat). Bizonyítatlan tényállítás a végrehajtási eljárásban felmerült fedezetelvonás bűncselekményének vizsgálatára utaló közlés is (
72. kitétel). Rámutatott, hogy a további közléseknek nincs ténybeli alapjuk, azokat az alperesek a perben meg sem kísérelték alátámasztani, csak újságírójuk információira hivatkoztak. Megjegyezte, hogy az utolsó sérelmezett közlés kapcsán a valótlan tényállítást a „... Zrt-t pedig a nagy összegű adótartozást felhalmozó bukott iskolaszövetkezetek után küldi." fordulat valósított meg. Az ezt megelőző, „…. az iskolaszövetkezeti diákok bérével és más kötelezettségek megfizetésével adós …" fordulat nem a felperesre, hanem a cégre vonatkozik, így e tekintetben a keresetet elutasította. A perköltség viseléséről a Pp.
73. § /1/ bekezdése alapján határozott. 0-0-0 Az ítélet ellen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Arra hivatkoztak, hogy az általuk csatolt feljelentések és bírósági ítéletek szövege megfelelően alátámasztotta a cikk tartalmát. Az I.r. alperes eljárása megfelel annak a bírói gyakorlatnak, mely szerint a rendőrségi feljelentésekről és az annak alapjául szolgáló cselekményekről a valóság bizonyításának kötelezettsége nélkül tudósíthat a sajtó. A feljelentéseken valóban nem szerepel kézzel írott aláírás, de a feljelentő személye egyértelműen beazonosítható. Az aláírás hiánya mellékes, az irat hitelességet egyébként sem igazolná. Az ORFK sajtószolgálatától származó válasz e-mail egyértelműen alátámasztja azt a tényt, hogy dr. F.F. feljelentése nyomán rendelték el a nyomozást, s bizonyítást nyert, hogy a csatolt feljelentésekre alapítottan rendelték el azt. Nem kötelezhető a sajtószerv, hogy a rendőrségi sajtótájékoztatón elhangzott tényállások valóságtartalmát ellenőrizze (BH 2002.51.),s a büntetőeljárás megindításáról, ezen belül a feljelentésről, az annak alapjául szolgáló cselekményről is, a valóság bizonyításának kötelezettsége nélkül tudósíthat (Kúria Pfv.IV.../2011/4.). A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, másodfokú perköltséget nem igényelt. Rámutatott, hogy a ... újságírója által elküldött - konkrétumok nélküli kérdésből és az ORFK válaszából nem azonosítható, hogy a közölt ügyszám mögött milyen és ki ellen folyó büntetőeljárás áll. A rendőrség válaszát az I. r. alperes ráadásul a sajtó-helyreigazítási kérelem után vette kézhez. Kiemelte, hogy az állítólagos feljelentést semmi nem köti össze a közölt ügyszámmal, erre vonatkozó bizonyítási indítvánnyal az alperesek nem éltek, a feljelentés ténye, tartalma az ügyszámmal és a felperessel fennálló kapcsolata sem igazolt. A csatolt ítéleteket az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, a jogsértő állítások vonatkozásában azok semmit nem igazolnak. A sérelmezett kitételek nem tekinthetőek az I. r. alperes okszerű következtetéseinek sem, az ítéletek tartalmára még csak nem is utal a cikk. Az állítólagos feljelentésből sem szöveghűen idéz a cikk, a feltételes mód szerinti megfogalmazás kijelentéssé alakult. Rávilágított, hogy nem juthat el oda a joggyakorlat, hogy - a forrás ellenőrzésének hiányában - jogszerű tájékoztatásnak fogadja el a rendőrség hivatalos tájékoztatásán alapuló sajtóközlemény helyett azt a nem hivatalos (szélsőséges esetben anonim) forrásból származó tájékoztatást, amelyben a feljelentő a sajtó bevonásával úgy emel ki a feljelentéséből részleteket, hogy az konkrét személy általi, támassza alá. meghatározott bűncselekmény elkövetését 0-0-0 A fellebbezés nem alapos. Mindenekelőtt arra mutat rá az ítélőtábla, hogy a Pp.
74. § /3/ bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül, nem érintve az elsőfokú ítélet keresetet részben elutasító rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta, azt helyesen állapította meg, érdemi döntésével és annak indokaival az ítélőtábla egyetértett, ezért alapvetően csak a fellebbezésben felhívottak kapcsán mutat rá az alábbiakra. I. Dr. C.Cs. érintettsége: A felperes cikkel kapcsolatos érintettsége nem vitatható, az személyesen rá és nem a cégére fókuszál. Ezt támasztja alá, hogy a fényképe feltüntetésével jelent meg a kifogásolt cikk, az több helyen is nevesíti őt, a ... Nyomozó Iroda előtt lévő ügyet „C.-ügyként" aposztrofálja. A felperes érintettségét a cikk
75. sérelmezett kitételében egyértelműen ki is mondja („az ügyben C.Cs. és annak cége a ... Zrt. az érintett"). Az utóbbi kitétellel szemben az alperesek minden alap nélkül hivatkoztak arra, hogy - az egyébként a felperes által nem is sérelmezett, a cikk első oszlopában szereplő, s csak hasonló "a nyomozást, amelyben a C.Cs. cége, a ... Zrt. is érintett" fordulatot kellene figyelembe venni. II. A sérelmezett kitételek tényállítás jellege: A sérelmezett kitételek egyértelműen tényállításnak minősülnek az 1-9 kitételek vonatkozásában. A 10.-
76. kitétel pedig az előző tényállítás csokorból (a felperes jogellenes cselekményeiből) levont - de az 1.-
77. alatti kitétel valóságának bizonyítatlansága folytán - okszerűtlen és emiatt valótlan és jogsértő következtetés. III. A tényállítások jogsértő jellege: A módosított keresetben kifogásolt tényállítások - valótlanságuk esetén - a felperes személyét sértő módon azt fejezik ki, hogy a felperes az üzlettársait becsapta, a bíróságot meg akarta vezetni, s emiatt a ... Nyomozó Iroda vele szemben nyomozást folytat. Ezt tetézve utal arra a cikk, hogy időközben bűnismétlés is megvalósulhatott, sőt a végrehajtási eljárásban fedezetelvonásra is sor kerülhetett. IV. A valóság bizonyításának kötelezettsége: Amennyiben a sajtó fontos közérdekű problémát tárgyaló felelős személyektől származó információról ad hű tudósítást, úgy amennyiben a forrást és a nyilatkozó személyt pontosan megjelöli, védelmet kell hogy élvezzen. Ennek másik oldalaként jelenik meg a
78. évi CIV. törvény
79. § szerinti felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelezettség az érintett szervek, intézmények, tisztségviselők oldalán. A PK
80. számú állásfoglalás II. pontja szerint nincs helye sajtóhelyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntetőeljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. A PK indokolása szerint nem terheli a valóság bizonyítási kötelezettsége a sajtószervet abban az esetben, ha a valóságnak megfelelően közli a vádiratot, illetőleg a büntető bírósági tárgyalás, a nem jogerős büntető bírósági ítélet tartalmát, közöttük a vádlott védekezését is. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely a büntetőeljárásról történő sajtótájékoztatást a jogerős ítélet előtt kizárná vagy korlátozná. Amennyiben a sajtóközlemény megfelel a vádirat, büntető ítélet tartalmának, azt valósághűen ismerteti, nem lehet sajtóhelyreigazítást kérni. A sajtó-helyreigazítási perben nincs lehetőség annak vizsgálatára és megállapítására, hogy az érintett személy elkövetette-e a terhére rótt cselekményt. Ebben a kérdésben a büntető ügyben eljáró bíróság hivatott dönteni. A tudósításnak azonban híven, a tényeknek megfelelően kell tükröznie a tárgyalás, illetőleg a büntető ügy anyagát (a vádiratot). Nem fejezhet ki előzetes ítéletmondást, nem jelölheti meg kétségtelen befejezett tényként a bűncselekmény elkövetőjeként azt a személyt, akit ezzel még csupán vádolnak. A PK
81. számú állásfoglalásban szereplő elv alkalmazási körét a bírói gyakorlat kitágította. Az országgyűlés, a helyi önkormányzatok, a közigazgatás országos és helyi szervei, valamint az igazságszolgáltatás szervei hatáskörébe tartozó eljárásokról, az eljárásokban beterjesztett indítványokról, javaslatokról tudósító sajtót az eljárás tárgyát illetően ugyancsak nem terheli a valóság bizonyításának kötelezettsége (EBH
82. 407.). A sajtó tehát nem csak a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről, hanem a büntetőeljárást kezdeményező feljelentés tartalmáról, a hatósági eljárásokról is tájékoztathat a valóság bizonyításának kötelezettsége nélkül, hiszen az adott eljárásokra tartozik a sajtó által is közzétett tények valóságának a vizsgálata. Ezekben az esetekben a sajtót a PK
83. számú állásfoglalás III. pontjában foglaltaknak megfelelően csak az a kötelezettség terheli, ha a büntetőeljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtó szerv az érintett személy kívánságára köteles az olvasókat erről is tudósítani. A fentiek azonban helyesen akként értelmezendők, hogy nem az általánosságban nyújtott, hanem a fenti szervektől származó információn alapuló, valósághű tudósítás az, amihez nem kapcsolódhat sajtóhelyreigazítás, s mely vonatkozásában nem terheli a sajtót a valóság bizonyításának kötelezettsége (BH 2002.51.; BDT 2010.2308.). Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy a fenti körülmények a konkrét esetben nem teljesültek. A cikkből nem derül ki, hogy a benne szereplő tényállítások hátterében hivatalos tájékoztatás áll, sőt az egyes sérelmezett kitételeknél maga a cikk utal ennek ellenkezőjére. Az elsőfokú bíróság arra is helyesen mutatott rá, hogy a cikkből még az sem derül ki, hogy a tényállítások alapja egy feljelentés. Forrásként a ... portálon megjelent írásra, valamint az ... előtt folyamatban lévő eljárásra rálátó informátorára hivatkozik csupán a lap. Ilyen körülmények mellett a valóság bizonyításának kötelezettsége a perben változatlanul az I.r. alperest terhelte. A polgári pernek nem előkérdése az, hogy a kérdéses büntetőügyben mi került megállapításra, a sajtóperben a bíróság ugyanis csak azt vizsgálja, hogy a sérelmezett közlés megtételekor fennállt-e annak valóságtartalma vagy sem. Ezzel összefüggésben azonban a bizonyítási lehetőség korlátozott. A Pp.
84. § /2/ bekezdése értelmében bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, melyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az alperesek által csatolt bizonyítékok alkalmatlanok voltak a valóság bizonyítására. A feljelentéseken még aláírás sem szerepelt, és az ORFK sajtóügyeletétől származó elektronikus levélből sem tűnik ki az, hogy a jelzett ügyszámon a ... Nyomozó Iroda a cikkben (a feljelentésben) írtakkal összefüggésben folytatna nyomozást. (2., 3.,
85. kitétel) Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy önmagában az előzményi polgári per ítéleteiből nem következik a cikk azon tényállítása, hogy a felperes hamis, fiktív szerződések tartalmára vonatkozó érveléssel, annak közokiratba foglalásával próbálta üzlettársait megrövidíteni, a bíróságot megtéveszteni (
86. és
87. számú kitétel), fizetési kötelezettségétől a bíróság megtévesztésével kíván megszabadulni (
88. kitétel), és valótlan adatokat tartalmazó dokumentumokat csatolt volna a polgári perben (
89. kitétel). A polgári perben született ítéletek csupán az alperesi védekezést és a csatolt bizonyítékokat mérlegelték. A Fővárosi Ítélőtábla csak a felperes, illetve az előzményi polgári per alperese által szolgáltatott bizonyítékok bizonyító erejére utalt, azok fiktivitására és a bíróság megtévesztésére irányuló felperesi magatartásra nem tartalmaz az ítélet megállapítást. Az alperesek a bűnismétlés, illetve a végrehajtási eljárásban a fedezetelvonás bűncselekményének megvalósulását alátámasztó bizonyítékot sem csatoltak (
90. és
91. kitétel). A 10.-
92. kitétel pedig az előző tényállításokból (1-9) levont de az 1.-
93. alatti kitétel valóságának bizonyítatlansága folytán - okszerűtlen és emiatt valótlan és jogsértő következtetés. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp.
94. § /2/ bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A felperes másodfokú perköltséget nem igényelt, így erről az ítélőtáblának sem kellett határoznia. A vesztes alperesek a másodfokú eljárási költségeiket a Pp.78.§