A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.120/2016/4.szám A Győri Ítélőtábla dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt I.r. felperesnek a dr. P.Frauhammer Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Győri Törvényszék előtt folyamatba tett perében Győrött,
(3)bekezdése csupán a kártérítés összegszerűsége tekintetében ad lehetőséget a bíróságnak mérlegelésre, ennek azonban előfeltétele, hogy a többlet mértéke bizonyítást nyerjen. Az indokolásból az sem derül ki, hogy az összegszerűség körében a törvényszék milyen szempontokat mérlegelt. Az élelemfeljavításra (3.) irányuló döntését a bíróság a ... szakértőjének nyilatkozatára alapította, de nem tért ki arra, hogy a ... szakértői véleménye szerint Rnek speciális étrendet sem a múltban, sem jelenleg nem kell követnie. A két szakértő ezen szakkérdésben ellentétes nyilatkozatot tett, az ellentmondás azonban nem került feloldásra, nem bizonyított a speciális étrend szükségessége, emiatt az ezirányú követelés megítélésére nem kerülhetett sor megalapozottan. A bíróság nem adta indokát annak, hogy az egyik szakértői megállapítást miért fogadta el, és a másikat miért vetette el. A ruházati többletkiadás (4.) tekintetében az alperes hangsúlyozta, hogy a felperesek már a peres eljárás megindítását megelőzően, a korábbi jogi képviselőik által adott tájékoztatás folytán tisztában voltak azzal, hogy a többletköltségeket nekik kell hitelt érdemlően bizonyítaniuk. A felperesek által csatolt nyugták nem kizárólag a szakértők által meghatározott alsóruházatra terjedtek ki és az sem igazolt, hogy azok valóban a felperes által és R részére vásárolt árucikkekre vonatkoznak. Az alperes álláspontja szerint a káronszerzés tilalmába ütközik az az ítéleti döntés, amely nem veszi figyelembe, hogy a szakvélemények szerint a gyermek viszont kevesebbet használja a cipőjét és az általa használt cipőt is lassabban növi ki. Mindez kevesebb anyagi ráfordítást igényel. A pelenkázási többletköltség (7.) körében a ... szakértője napi 2 db-os többlet szükségletet, míg a ... szakértője napi 2-4 db-os többlet szükségletet határozott meg. A törvényszék a pelenkák számát napi 4 db-ban határozta meg, de nem adta indokát, hogy milyen szempontok alapján látta megalapozottnak a ... részéről eljáró szakértő által megadott legmagasabb mennységet, és miért nem találta helytállónak a ... szakértője által adott nyilatkozatot. Itt sem került sor a részben ellentétes szakvélemények közötti ellentmondás feloldására, ennek folytán a napi 4 db-os többlet bizonyítottsága nem állapítható meg, legfeljebb a szakértők által egyezően megállapított napi többletet lehetett volna bizonyítottként elfogadni. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az alperes által fellebbezett rendelkezések helybenhagyását kérte. A háztartási kisegítés többletköltsége (1.) körében rámutatott arra, hogy a szükséglet felmerülése, nem pedig a szükséglet óraszáma a szakkérdés. A szükséglet felmerültét mindkét szakértői vélemény megállapította. A szakértői véleményeken túl a bíróságnak az egyéb rendelkezésre álló bizonyítékokat is figyelembe kellett vennie az időtartam meghatározása során. A ...i Tudományegyetem szakértői véleménye részletesebb volt, az egészséges gyermek szükségleteit, és ehhez képest R szükségleteit részletesen kimunkálta és figyelembe vette a felperesi előadásokat és az orvosi igazolások alapján is igazolható tényeket. A kifejtettek miatt a ...i Tudományegyetem szakvéleményéből kell kiindulni a szükséglet tekintetében, mivel a többlet ápolási tevékenység figyelembevétele a többlet háztartási tevékenység végzését is maga után vonta, különösen az inkontinenciára tekintettel, de a földön csúszás, mászás miatti fokozott tisztaság szükségletét is értékelte. Az otthon tartózkodás esetén szükséges takarításokra, fertőtlenítésekre sem elegendő az egyórás kisegítés, ezen kívül napi szintű takarítás szükséges a földön közlekedés miatt, a mosás, teregetés, vasalás, ágyneműcsere, folttisztítás és fertőtlenítés miatt. Megalapozott tehát az otthonlét, illetve a bejárós óvodai, iskolai gondozás-oktatás esetén a napi 2 óra többlet háztartási kisegítési szükséglet. A tisztasági többletkiadás (2.) tekintetében hangsúlyozta, hogy a követelés jogalapját részben a háztartási kisegítéssel kapcsolatos megállapítások képezik. A többlettakarítási, fertőtlenítési, mosási, folttisztítási feladatokhoz nyilvánvalóan többlet takarító és tisztítószerek is szükségesek. Jó minőségű, hatékony tisztítószerek szükségesek, mivel rendkívül sokszor van szükség takarításra. Legalább hatszor annyi szerre van szükség, mint egy másik háztartásban. Az alperes álláspontjával szemben a bíróság a felperesek által megjelölt mértéket csak viszonyítási alapként vette figyelembe, az érvényesített majdnem 12.000.-Ft havi többletkiadás helyett csak 3.000.-Ft-ot tartott megalapozottnak, nem helytálló tehát, hogy a megjelölt tisztítószerek nem az alsó árszegmenset képviselik, hisz a bíróság által megállapított havi költség az alsó árszegmensben található tisztítószerek díját sem fedezi. Az élelemfeljavítás (3.) körében a felperes kifejtette, hogy a szakvélemények alapján gasztroenterológiai problémája a gyermeknek nincs, így erre tekintettel nem szükséges speciális táplálkozás, diéta. A szakvélemények között e téren nem volt ellentét. A ...i Tudományegyetem véleménye azonban megállapította, hogy a mozgásszegény életmód miatt az egészséges gyermekhez képest indokolt olyan élelmiszereket fogyasztani, amivel az emésztés könnyebbé válik. A ... Egyetem szakértője is kifejtette, hogy magas rost- és fehérje tartalmú élelmiszerekre, illetve a mozgásának megfelelő táplálkozásra van szüksége a gyermeknek, ebben egyezik a két vélemény. A ...i Tudományegyetem szakvéleménye a megalapozottabb, mert a gyermek gondozásával, fejlesztésével, szükségleteivel foglalkozó, abban jártas gyógypedagógus véleményét figyelembe vette az elkészítéskor. Kiemelte, hogy a ruházati többletkiadás (4.) indokoltságát a szakértői vélemények alátámasztották. Az alperesi állítással szemben a felperes számlákat, nyugtákat csatolt, arra pedig nyilvánvalóan nincs pénze, hogy más számára is vásároljon. Ráadásul a bíróság alacsony összegben állapította meg a többletkiadást és csak a nadrág, harisnya, zokni többletköltsége vonatkozásában ítélte alaposnak a követelést, a takaró, pizsama, ágynemű és felső ruházat vonatkozásában nem. Utalt arra is a felperes, hogy a ... szakvéleménye sem állította, hogy a cipők ára kompenzálná a ruhatöbblet felmerültével kiadott költségeket. Rámutatott arra, hogy a cipő is gyorsabban használódik el a földön csúszás miatt, ez pedig kompenzálja azt, ha esetleg évi egy cipővel kevesebbet kell venni a kisgyermeknek. A pelenka többletkiadás (7.) körében a felperes hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján határozta meg a többletköltséget napi 4 pelenka árában, a szakvéleményen túli egyéb körülményeket is megjelölte ítéletében. A ... Egyetem a véleményében nem vette figyelembe sem az orvosi igazolásokat, sem a felperesi előadásokat, sem az óvodai igazolást. Ráadásul a ...i Tudományegyetem a véleményét gyógypedagógus bevonásával készítette el, emiatt is megalapozottabb a szakvéleménye. A P. Intézet igazolásában szerepel, hogy a bentlakás idején naponta minimum 7 db pelenkára volt szükség. Az ítélet utal a ...i Tudományegyetem szakvéleményére, mely szerint naponta legalább 7-8 alkalommal szükséges a pelenkázás. Erre tekintettel összesen 8 pelenkára napi átlagban szükség van. A felperes csatolta a gyermek legutóbbi zárójelentését, mely szerint a széklet-, vizelet inkontinencia továbbra is fennáll. *** Az I.r. felperesi és az alperesi fellebbezés egyaránt csupán kisebb részében alapos. A felek a gyógytorna, fejlesztő terápia költsége iránt előterjesztett vagyoni kártérítési igényt elutasító ítéleti rendelkezést fellebbezéssel nem támadták, így az a Pp.228.§./4/ bekezdése értelmében jogerőre emelkedett, annak felülvizsgálata tehát nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a részítélettel elbírált és fellebbezéssel érintett kereseti követelések körében a szükséges széleskörű bizonyítást lefolytatta, a beszerzett peradatok mérlegelése útján megállapított tényállással és az arra alapított döntéssel az ítélőtábla túlnyomó részt egyetértett. A háztartási kisegítő többletköltségét (
- pont) érintő fellebbezési kérelmeket az ítélőtábla nem ítélte megalapozottnak. Az alperes a háztartási kisegítő címén érvényesített követelés óradíját összegszerűségében nem vitatta. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakértői nyilatkozatok alapján helytállóan állapította meg, hogy a gyermek egészségi állapota, az ezzel kapcsolatos kúszó-mászó életmódja, illetve pelenkáztatása az egészséges gyermekhez képest többlet háztartási munkaidő ráfordítást igényel. Az alperesi fellebbezéssel ellentétben az elsőfokú bíróság a szakértői nyilatkozatokon túli perbeli adatokra, a felperesi nyilatkozatokra is kiterjedő mérlegelés útján foglalt állást a többlet munkaidő ráfordítás napi mértéke tekintetében, a mérlegeléssel megállapított napi időtartam nem eltúlzott, az óránkénti költségtöbblet összegét pedig az alperes sem vitatta. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság szakértői megállapításokon alapuló azon jogi álláspontjával, hogy R 3 éves korát megelőző időszakban az alperesnek felróható jogellenes károkozó magatartással okozati összefüggésben mosási-, takarítási többletidő szükséglet nem állapítható meg. Ekkortól minősül a gyermek kúszó-mászó életmódja, inkontinenciája az egészséges gyermek fejlődésétől eltérőnek, így ezen a címen többletköltség igényt az I.r. felperes alappal csupán ekkortól érvényesíthet. Helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság a tekintetben is, hogy a 2013.december
- napján született B.H. 2 éves koráig ugyancsak nem érvényesíthet ezirányú követelést az I.r. felperes, hiszen az újszülött gyermek ugyancsak megkövetelte ezen időszak alatt a lakás tisztaságának biztosítását, a ruháinak mosását. Az I.r. felperes részéről H. ruháinak mosására is szükség volt, így R ruháinak a mosása ezen felül értékelhető többletidő szükségletet nem támasztott. Az elsőfokú bíróság arra is kellően figyelemmel volt, hogy az ilyen címen felmerülő többletidő ráfordítás mértéke eltérő a gyermek otthon tartózkodása és bentlakásos fejlesztésének időszaka alatt. Ennek megfelelő differenciálása útján mind jogalapjában, mind összegszerűségében helyes döntéssel határozott a lejárt időszakra járó követelés, továbbá a jövőre nézve megállapított járadékigény mértékét illetően. A tisztasági többletkiadások (
- pont) költségével kapcsolatos fellebbezések az ítélőtábla megítélése szerint ugyancsak alaptalanok. Az ez irányú felperesi követelés jogalapját ugyanazon körülmények biztosítják, amelyeket a háztartási kisegítő többletköltsége címén előterjesztett követelés körében az elsőfokú bíróság már helyesen értékelt. A többletmosási, többlettakarítási szükséglethez nyilvánvalóan többlet tisztítószerek szükségesek. A gyermek 3 éves korát megelőzően az
- pontban kifejtettekre figyelemmel ezen a jogcímen sem érvényesíthető alappal követelés. Az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte azt a körülményt, hogy amikor R bentlakásos, úgy a lakás tisztításának anyagköltsége alacsonyabb, ugyanakkor a bejárós időszakban is felmerül a mosással kapcsolatos többlet-anyagköltség, hisz ezalatt is az I.r. felperes gondoskodik R ruháinak tisztán tartásáról. Az ítélőtábla egyetértett azzal az elsőfokú ítéleti megállapítással, hogy - az
- pont alatt kifejtettekkel egyezően - a második gyermek 2 éves koráig a lakás tisztításával kapcsolatos többletköltség nem merült fel, ugyanakkor a ruhamosás körében - többlet munkaidő ráfordítás szükségessége nélkül is - R esetén az egészséges gyermekhez képest nagyobb mennyiségben, gyakrabban szennyeződő ruhák tisztítása a második gyermek ruháinak tisztításához képest további többletmosószer és tisztítószer szükségletet indukált. Ezen szempontok kellően differenciált, egyediesített mérlegelése útján az elsőfokú bíróság helytállóan határozta meg az I.r. felperes által megjelölt költségekből kiindulva, de annál alacsonyabb összegben a lejárt időszakra járó követelés, továbbá a jövőre nézve megállapított járadékigény mértékét. Az alperesi fellebbezéssel kapcsolatosan az ítélőtábla kiemeli, hogy a többletköltség felmerülése nyilvánvaló, mértéke, tehát az összegszerűség pontos meghatározására azonban lehetőség nincs, így az elsőfokú bíróság a Ptk.359.§./1/ bekezdésének helyesen alkalmazásával, a fenti szempontok okszerű mérlegelésével határozta meg az I.r. felperes által érvényesített követelés összegét. Az élelem feljavításával (
- pont) kapcsolatos ítéleti rendelkezés alapjául az elsőfokú bíróság az alperesi fellebbezésben foglaltakkal szemben helytállóan volt figyelemmel a kirendelt szakértők nyilatkozatára. Nem vitás, hogy a gyermeknek nincs olyan gasztroenterológiai problémája, amely speciális étrendet követelne, ám az alperesi jogellenes felróható magatartással okozati összefüggésben áll a gyermek mozgáshiányos életmódja, amely viszont a szakértői megállapítás szerint - tekintettel a székletürítéssel kapcsolatos I.r. felperesi nyilatkozatok tartalmára is - rostban gazdag és magas fehérjetartalmú élelmiszerek fogyasztását indokolja, olyan élelmiszerek (gyümölcslé, joghurt) fogyasztása indokolt, amik a gyermek emésztését könnyebbé teszik. Az alperesi fellebbezéssel szemben a szakértői vélemények e körben nem ellentmondásosak, dr. T.K. szakértő is olyan nyilatkozatot tett e körben, hogy a gyermek esetében rostdús, főzelékekben gazdag étrend indokolt. Az ezzel kapcsolatos többletköltség iránti igény jogalapját a fenti körülmények alátámasztják, míg a követelés összegszerűségéről az elsőfokú bíróság a hivatkozott körülmények okszerű mérlegelésével határozott, mind a múltban felmerült kiadások, mind a jövőben esedékes járadék tekintetében. Az I.r. felperes fellebbezésében foglaltakkal szemben az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a gyermek bentlakása idején ezen költségek nem érik el az otthon tartózkodás során felmerült költségeket. Az elsőfokú bíróság döntése ezen körülményre tekintettel is kellően differenciált, összegszerűségében nem eltúlzott, ugyanakkor a megítélt összeg elégséges az ezzel kapcsolatos költségek teljes anyagi kárpótlására. A ruházati többletkiadás (
- pont) címén megítélt kártérítés körében az ítélőtábla az alperesi fellebbezést részben, az alábbiak szerint megalapozottnak ítélte. Ezen követelés jogalapját azok a körülmények biztosítják, hogy a gyermek kúszó-mászó életmódja és a gyakoribb mosás következtében a ruházat nagyobb igénybevételnek van kitéve. A szakértői megállapítás alapján az elsőfokú bíróság tehát megalapozottan foglalt állást akként, hogy az alsóruházat (nadrág, harisnya, zokni) vonatkozásában az I.r. felperes részéről felmerülő többletköltségek ténye, tehát a kár bekövetkezte bizonyított. Az elsőfokú bíróság az
- és 2.pontban kifejtettekkel azonos indokokból a gyermek 3 éves korától ítélte meg ezen felperesi követelést, ezt az álláspontot ezen tétel körében a felperes maga sem fellebbezte. Az ezen a címen érvényesített követelés összegszerűsége tekintetében azonban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletével nem értett maradéktalanul egyet. Az I.r. felperes által csatolt számlák (111/F/3.számú iratok), az I.r. felperes
- sorszámú beadványban tett nyilatkozatai, továbbá azon körülmény értékelése mellett, hogy dr. T.K. szakértő nyilatkozata szerint a gyermek cipőt kevesebbet használ és azt lassabban növi ki, az ítélőtábla mérlegeléssel, az általános árviszonyok ismerete alapján úgy foglalt állást, hogy mind a múltra, mind pedig a jövőre nézve havi 3.500,- Ft szükséges és elégséges az ezen a jogcímen az I.r. felperes részéről felmerülő költségek teljes anyagi kárpótlására. Erre tekintettel az ítélőtábla a ruházati többletkiadások mértékét az elsőfokú ítélet
- oldalának
- bekezdésében foglaltakhoz képest fele összegben állapította meg az ott feltüntetett irányadó időszakokra és a jövőre nézve egyaránt. A telefon többletkiadás (
- pont) címén érvényesített felperesi követelést elutasító rendelkezéssel szembeni felperesi fellebbezést az ítélőtábla az alábbiak szerint részben megalapozottnak ítélte. Arra az elsőfokú bíróság helyesen utalt, hogy a távollevők (rokonok, egészségügyi dolgozók) közötti kapcsolattartás szokványos módja a telefon. Az egészségügyi ellátások, kezelések megszervezésével, a gyermek vizsgálatokra, gyógykezelésekre szállításának megszervezésével, az otthonuktól való távollét miatt a rokonokkal való kapcsolattartással, illetve a gyermek bentlakásos nevelése, fejlesztése során a gyermekkel való kapcsolattartással - tehát az alperes jogellenes felróható károkozó magatartásával okozati összefüggésben - a szülőknek nyilvánvalóan indokolt költségei merültek és merülnek fel. A kár bekövetkezte tehát kétséget kizáró bizonyítást nyert. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy további bizonyítás sem lett volna alkalmas annak kétséget kizáró igazolására, hogy milyen összegben indukáltak többletköltséget a gyermek szülei részéről a gyermek betegségével kapcsolatosan felmerülő, fentebb részletezett körülmények. Az ítélőtábla e körben utal arra, hogy R egészségi állapota, egészségkárosodása részben nem az alperes magatartásával áll okozati összefüggésben. Mindezen körülményre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak azon jogi álláspontjával, mely szerint az általános kártérítés alkalmazásának jogszabályi feltételei maradéktalanul nem álltak fenn, az ítélőtábla nem értett egyet. Nem lehet az igényérvényesítés akadálya, hogy a felperes olyan - adott esetben a beteg gyermek majd egy évtizeddel ezelőtti születését megelőző - körülményeket (a gyermek születése előtti telefonálási szokások, ezzel járó költségek) nem tud pontosan igazolni, melyek felmerülésekor azok bizonyításának szükségességével nem kellett számolnia. Annak tisztázása, hogy pontosan mikor milyen időtartamban beszéltek a szülők a gyermek állapota által indokoltan és kivel (hozzátartozóval, gyermekkel, egészségügyi dolgozókkal) további bizonyítás útján sem lehetséges. Az I. r. felperes csatolt telefonvásárlást, illetőleg telefon feltöltését igazoló nyugtákat, bizonylatokat. Az ezen a címen felmerülő többletköltségek összegének pontos bizonyítására további bizonyítás lefolytatása sem lett volna alkalmas. Csupán azért, mert a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést nem lehet kiszámítani, a károsult nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy jóvátétel nélkül maradjon. Egyidejűleg a károkozó sem élvezhet ebből fakadóan egyoldalú előnyt. Ez esetben a károkozót olyan összegű - mérlegeléssel, becslés útján megállapított - általános kártérítés megfizetésére kell kötelezni, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A fenti körülmények mérlegelése útján az ítélőtábla mind a lejárt időszakra, mind pedig a jövőre nézve mértéktartó becslés útján 2.000,- Ft havi összegben (2016.április 1-jét megelőző időszakra összesen 207.200,- Ft összegben, míg ezt követően havi 2.000,- Ft járadék erejéig) állapította meg a felperes többletköltségét. A lakáshasználati többletkiadás címén érvényesített követelés (
- pont) körében is - az előző pontban kifejtettekre is figyelemmel - alaposnak ítélte részben az ítélőtábla a felperesi fellebbezést. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gyermek betegsége miatt mind a gyermeknek, mind az I.r. felperesnek több időt kellett otthon, a lakásban töltenie, ahhoz képest, mintha R egészséges lenne. Az
- és
- pontban kifejtettek szerint a gyermek egészségi állapota olyan többlettevékenységeket tesz szükségessé, amelyeknek részben rezsiköltség vonzata is van. A kifejtettek szerint az I.r. felperesnek járóan többletköltségei merültek fel az alperes károkozó magatartásával okozati összefüggésben a gyermek 3 éves korát követően. Ezt megelőzően az I.r. felperes akkor is otthon tartózkodott volna a gyermekével, ha R egészséges lenne, továbbá ezt megelőzően olyan többletköltségek sem merültek fel, amelyek rezsinövekedéssel jártak, és amely többletköltségek terén az alperest kártérítési felelősség terhelné (lásd:
- és
- pontban kifejtettek). A 2013.december 6-án született H. 2 éves koráig az I.r. felperes saját nyilatkozata szerint is otthon tartózkodott volna, az ezen időszakban felmerülő, az alperesi jogellenes magatartással okozati összefüggésbe hozható mosási többletköltség pedig ez idő alatt - az
- és
- pontban kifejtettekre figyelemmel - olyan csekély mértékű áram-, illetőleg vízfogyasztási többletet indukált, melynek becsléssel való megállapítása sem indokolt és nem lehetséges. Ugyancsak alaptalan az ezirányú felperesi igény azon időszakra, amikor az I.r. felperes és gyermeke átmeneti otthonokban, anyaotthonokban tartózkodott, ekkor ugyanis rezsi többletkiadás nem merült fel, erre tekintettel az I.r. felperes ezen időszakokra követelést nem is érvényesített. Az ítélőtábla osztotta az I.r. felperes fellebbezésében foglalt azon indokokat, melyek szerint a felperesek tartózkodási helyének gyakori változása, az egyik bérlakásból másik bérlakásba költözés, továbbá azon körülmény, hogy a közüzemi szolgáltatókkal a bérbeadók voltak szerződéses kapcsolatban, nem tették volna további bizonyítás lefolytatása esetén sem lehetővé annak pontos felderítését, hogy milyen összegben merült volna fel az adott háztartással kapcsolatosan rezsiköltség a gyermek egészséges állapotában, illetőleg, hogy ehhez képest pontosan milyen többletköltséget idézett elő a szülőknél a gyermek egészségkárosodása. A lakások eltérő jellemzői, a gyakran változó lakóhelyek miatt mind a fogyasztási adatok beszerzésének lehetősége, mind azok támpontként való alkalmassága - a felperesi fellebbezésben helyesen kifejtettek szerint - eleve kétséges lett volna. A fentebb leírt körülmények mellett az általános kártérítés Ptk.359.§./1/ bekezdésében foglalt szabályai alkalmazásával van helye olyan összegű kártérítés megállapításának, amely alkalmas a károsult teljes anyagi kárpótlására. Az ítélőtábla az összes körülmény mérlegelésével, becslés útján ezen jogcímen havi 3.000 forintban ítélte megalapozottnak az I.r. felperes követelését mind a lejárt időszakra, mind a jövőre nézve. Ennek során figyelembe vette az elsőfokú ítélet
- oldalán megjelölt időszakokat, melyek során a gyermek bentlakó volt, a bentlakásos nevelés, fejlesztés ideje alatt pedig az egészségi állapota valamivel kevesebb rezsi többletköltséget indukált. Az ezen a címen alappal érvényesíthető követelés a
- február
- - március
- közti időszakra 3.000,- Ft, a
- január 27 -
- október
- közti időszakra (21 hó) 63.000,- Ft, a
- december
- -
- március
- közti időszakra (hozzávetőleg 4 hó) 12.000,- Ft (mindösszesen 26 hónapra járó 78.000,- Ft). A
- április
- utáni, tehát az elsőfokú részítélet meghozatalát követő időszak körében figyelembe vette az ítélőtábla, hogy a gyermek átlagosan évente 9 és fél hónapig bentlakásos intézményben, míg 2 és fél hónapig otthon tartózkodik. A pelenkázási többletköltség (
- pont) körében hozott marasztaló ítéleti rendelkezéssel szembeni alperesi fellebbezés nem megalapozott. A P. Intézet (....sorszámú irat) nyilatkozata szerint a gyermek állapotára tekintettel minimum napi 7 pelenka szükséges. Dr. T.K. szakértő a pontosított nyilatkozatában (....számú jegyzőkönyv 4.oldal teteje) úgy nyilatkozott, hogy a gyermek napi 6 db pelenkát használ el, de előfordulhat, hogy a P. Intézet igazolása szerinti mennyiségre van szüksége. Dr. H.V. szakértő megállapítása szerint a gyermeknek naponta 6-8 pelenkára van szüksége. Az elsőfokú bíróság ezen bizonyítékoknak a Pp.206.§./1/ bekezdése szerinti egybevetése, a maguk összességében való értékelése alapján állapította meg a gyermek napi indokolt pelenka szükségletét 8 db-ban, ekként az OEP által finanszírozott napi 4 db-hoz képest a többletköltséget keletkeztető szükségletet napi 4 db-ban. Mindezek alapján a törlőkendő és a krém költségére is kiterjedően az ezen a jogcímen érvényesített többletköltség összegét mind a lejárt időszakra, mind pedig a jövőre nézve megalapozottan határozta meg. Az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében mellőzte az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását. A továbbiakban az ítélőtábla által hozott részítélet jogerejére figyelemmel a felek jogviszonyára ezen rendelkezésnek kihatása nincsen. Mindemellett az ítélőtábla az I.r. felperes ez irányú fellebbezését elbírálva megállapította, hogy e körben az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását mellőző ítéleti rendelkezés nem megalapozott. A Pp.232.§./2/ bekezdése erre csupán kivételesen indokolt esetben ad lehetőséget, ilyen kivételes indoknak azonban pusztán az a körülmény nem minősülhet, hogy az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítás mögött feltételezhető, a jogalkotó által méltányolhatónak tekintett igény kizárólag a jövőben esedékessé váló járadék-követelések tekintetében állhat fenn. Ezen törvényszéki indokok majd minden esetben mellőzendővé tennék az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását, holott arra a Pp.232.§./2/ bekezdése csak kivételes, indokolt esetben ad felhatalmazást. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján részben, a rendelkező rész szerint megváltoztatta. A Pp.24.§./2/ bekezdés a./ pontja szerint a felperesi fellebbezés pertárgyértéke 162.000,- Ft, míg az alperesi fellebbezés pertárgyértéke 528.240,- Ft volt. Az alperes a saját fellebbezése tekintetében teljes egészében pervesztesnek minősül a fellebbezési eljárásban, míg a felperes a saját fellebbezése terén hozzávetőleg 10 %-os mértékben minősül pernyertesnek. A 32/2003/VIII.22./IM. rendelet 3.§./2/ bekezdés a./pontja alapján a felperes 3.200,- Ft + áfa másodfokú perköltséget lenne köteles megfizetni az alperesnek, ugyanakkor az alperes 13.200,- Ft + áfa másodfokú perköltséget lenne köteles fizetni az I.r. felperesnek, ezek beszámításával határozta meg az ítélőtábla az alperes által a Pp.81.§./1/ bekezdése alapján az I.r. felperesnek fizetendő másodfokú perköltség összegét. Az I.r. felperes személyes költségmentességére és az alperes illetékmentességére tekintettel a 6/1986/VI.26./IM. rendelet 14.§-a alapján a feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Győr,
- december hó
- napján Dr.Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr.Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr.Vass Mária sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: Győri Törvényszék P..../2009/
- szám A bíróság dr. Mátyás Brigitta ügyvéd által képviselt I.r. felpereseknek a Dr. P.-Frauhammer Ügyvédi Iroda által képviselt … Kórház 1 alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő részítéletet: A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül I.r. felperesnek 3.085.216,- (hárommillió-nyolcvanötezer-kettőszáztizenhat) Ft-ot, és ezen összegből - 24.000,- (huszonnégyezer) Ft után
- augusztus
- napjától, - 28.000,- (huszonnyolcezer) Ft után
- július
- napjától, - 207.385,- (kettőszázhétezer-háromszáznyolcvanöt) Ft után
- október
- napjától, - 582.901,- (ötszáznyolcvankettőezer-kilencszázegy) Ft után
- július
- napjától, - 784.547,- (hétszáznyolcvannégyezer-ötszáznegyvenhét) Ft után
- július
- napjától
- június
- napjáig az adott félévre, a félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, majd
- július
- napjától a kifizetés napjáig az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot; - 772.635,- (hétszázhetvenkettőezer-hatszázharmincöt) Ft után
- július
- napjától, - 264.234,- (kettőszázhatvannégyezer-kettőszázharmincnégy) Ft után
- július
- napjától, - 290.367,- (kettőszázkilencvenezer-háromszázhatvanhét) Ft után
- július
- napjától, - 131.147,- (egyszázharmincegyezer-egyszáznegyvenhét) Ft után
- február
- napjától a kifizetés napjáig az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot. A bíróság a részítélet ezen része vonatkozásában az előzetes végrehajthatóságot mellőzi. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg I.r. felperesnek
- április
- napjától kezdődően havi 44.020,- (negyvennégyezer-húsz) Ft összegű járadékot minden hónap
- napjáig előre esedékesen. A részítélet ezen része előzetesen végrehajtható. A bíróság ezt meghaladóan I.r. felperes háztartási kisegítő, tisztasági többletkiadás, élelemfeljavítás, ruházati többletkiadás, telefon többletkiadás, lakáshasználati többletkiadás, pelenkázási többletköltség, gyógytorna, fejlesztő terápia költségére vonatkozó igényét elutasítja. A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet három példányban kell a Győri Ítélőtáblához címezve előterjeszteni a Győri Törvényszéken. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél fellebbezése, ha a fellebbező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes igazságügyi hivatalnál. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha - a fellebbezés csak a kamatfizetésre vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Indokolás: A bíróság a tárgyalás adatai és a csatolt egyéb iratok alapján a következő tényállást állapította meg: I.r. és II.r kapcsolatából I.r. felperes teherbe esett. I.r. felperes első terhességénél a terhesgondozást és a szülés levezetését az alperes végezte. Az alperes nem határozta meg pontosan az I.r. felperes terhességének korát:
- március
- napján I.r. felperes valójában a terhesség
- hetében járt (alperes szerint 17-18 hetes terhes volt), míg
- március
- napján 17 hetes terhes volt. Alperes elmulasztotta a terhesség 14-
- hetében indokolt - a magzati rendellenességek kockázatának vizsgálatára (pl. testüreg záródási zavar, így velőcső záródási probléma) alkalmazott - AFP vizsgálat elvégzését, s e hiányosságot a felismerés után sem pótolta, holott arra - a pontatlan terhességi kor meghatározása miatt - még lehetősége lett volna.
- augusztus
- napján császármetszéssel megszületett I.r. és II.r gyermeke, gyermek
- A gyermek születésekor oxigénhiányos állapot alakult ki, amely nem függ össze a gyermek fejlődési rendellenességével. A gyermek ún. nyitott gerinc fejlődési rendellenességgel született: nyitott gerinccel, kétoldali csípőficammal és mindkét oldali dongalábbal. A gyermek normális gerinc- és agyvíz keringése akadályozott volt, agykamrái tágabbak, az agykörüli folyadéktér a normálisnál nagyobb, így a gyermek feje az átlagosnál nagyobb, ez az állapot stabilizálódott. A gyermeknél inkontinencia alakult ki. A gyermek fejlődési rendellenességét e problémák jelentették. Gyermek 1 születését követően diagnosztizált fejlődési rendellenesség felismerésének elmaradása miatt a felpereseket ért hátrányokért Győri Törvényszék 31.P..../2009/
- számú - a Győri Ítélőtábla Pf.I..../2011/
- számú közbenső ítéletével jogerőre emelkedett közbenső ítéletével az alperes teljes kártérítési felelősségét állapította meg. Gyermek 1 nyitott gerincének műtéti zárása és a dongalábak korrekciós műtétjei megtörténtek. A gyermekből megfelelő szoktatással a korrekciós műtétek után segédeszközzel járni tudó, mozgásában egész életében korlátozott személy lehet, míg ennek hiányában állandóan ülőkocsiba kényszerülhet. Gyermek 1 jelenleg is inkontinens, folyamatosan csepeg a vizelete és a székletürítés sem a szokásos módon zajlik. Az alapbetegség miatt fokozott hajlama van húgyúti fertőzésekre. A gyermeknél a herék hasüregből herezacskókba való leszállása elmaradt és latex-allergia is kialakult, azonban ezek és a nyitott gerinc fejlődési rendellenesség közötti okozati összefüggés nem állapítható meg. Gyermek 1 a helyváltoztatással összefüggő mindennapi tevékenységekben segítségre szorul, a szükséges tárgyakat bottal való járás, illetve ülés esetén is elérhetővé kell tenni a számára. Öltözködéséhez segítségre szorul. A mozgásszervi műtétek időszakában a gyermeknek otthoni mozgásgyakorlásra is szüksége van. Jelenleg is állandóan pelenkázni kell, a vizeletcsepegés miatt gyakrabban kell ruházatát cserélni. I.r. felperes gyermek 1 születése (2007.08.09.) óta - részben a gyermek kezelésének, gondozásának igényei szerint változtatva lakóhelyét - az alábbi lakóhelyeken lakott: 2007.08.09-2007.09.
- Város 1, 2007.09.27-2008.06.
- Város 2, Átmeneti Otthon,
- július-2009.01.
- Város 3, Cím 1,
- február-
- március Város 3, Cím 2,
- április-2009.06.
- Város 1 szülői ház, 2009.06.09.-2010.06.
- Város 1, bérlet lakás, 2010.06.12.-2011.02.
- Város 1, Átmeneti Otthon, 2011.02.11-2011.03.
- Város 3, Cím 3, 2011 márciusa Város 3 Anyaotthon,
- április-
- május Város 1, Átmeneti Otthon, 2011.06.04-2012.01.
- Város 4, Családok Átmeneti Otthona, 2012.01.27.-2013.10.
- Város 3, Cím 4, 2013.10.31-2014.08.
- Város 5, Családok Átmeneti Otthona, 2014.08.31-2015 március eleje Város 5, Cím 5
- március elejétől-2015.05.
- Város 1, szülői lakás 2015.05.
- napjától Város 6, Cím 6 Gyermek 1 nevelését a B.Z.Intézet óvodájában végezték 2010.09.01.-2011.02.
- között bentlakóként, 2011.02.14-2011.03.
- között bejáró napközisként, 2011.03.16-2011.06.
- között bentlakóként, 2011.09.01-2012.03.
- között bentlakóként, 2012.03.01-
- szeptemberéig bejáróként. Gyermek 1 a B.Z. Gyakorló Általános Iskola tanulója
- szeptemberétől 2013.11.01-ig bejárósként, 2013.11.12.-2013.12.
- között bentlakó tanuló, 2014.01.15-2014.06.
- között bentlakó tanuló, 2014.09.01.-2015.03.
- között bejárósként, 2015.03.16 -2015.06.
- között bentlakóként, 2015.09.01-től bentlakóként. I.r. felperesnek
- december
- napján született gyermek 2 nevű gyermeke. Gyermek 1 kúszó-mászó életmódja, illetve pelenkáztatása miatti az I.r. felperesi háztartásban az egészséges gyermekhez képest több takarításra, mosásra van szükség. Az egészséges gyermekhez képest gyermek 1 hároméves korától,
- augusztus
- napjától állapítható meg ez a többlet időtartam. I.r. felperes második gyermeke születése után a második gyermek kétéves koráig már nem gyermek 1, hanem a második gyermek kúszó-mászó életmódja miatt végzett többlet takarítást-mosást. Amíg gyermek 1 bentlakásos volt (péntektől-hétfőig lakott I.r. felperes háztartásában) a háztartási munkatöbblet napi 1 óra, amíg gyermek 1 bejárós volt, a háztartási munkatöbblet napi 2 óra volt. A háztartási kisegítés díja 2010-
- években napi 2 órára havi 35.000,-Ft,
- évtől havi 40.000,-Ft. A jövőre nézve,
- április
- napjától kezdődően a háztartási kisegítés díja havi 20.000,-Ft. Amikor gyermek 1 életmódja miatt a teljes lakást takarítani kell egy hónapra, az 3.000,-Ft többletkiadást, amikor gyermek 1 bentlakásos - így csak a hét egy részében indokolt a többlettakarítás - egy hónapra 2.000,-Ft többletkiadást jelent. Amikor kizárólag gyermek 1re kellett mosni, az egy hónapra 3.000,-Ft többletkiadást jelent, amikor I.r. felperes háztartásában két gyermek nevelkedett, úgy a gyermek 1-re eső mosási többletköltség havi 1.000,-Ft. A jövőre nézve,
- április
- napjától kezdődően a tisztasági többletköltség havi 3.000,-Ft. Gyermek 1-nek mozgásszegény életmódjára tekintettel az egészséges gyermekhez képest olyan élelmiszereket (gyümölcslé, joghurt) kell fogyasztania, amivel emésztése könnyebbé válik. Az egészséges gyermekhez képest az élelemfeljavítás költsége abban az időszakban, amikor gyermek 1 I.r. felperes háztartásában nevelkedik havi 3.000,-Ft, abban az időszakban, mikor gyermek 1 bentlakásos havi 1.000,-Ft. A jövőre nézve,
- április
- napjától kezdődően - az időszakos bentlakásra tekintettel - az élelemfeljavítás többletköltsége havi 1.500,-Ft. Hároméves életkortól kezdődően gyermek 1 alsóruházata (nadrág, harisnya, zokni) az egészséges gyermekek életmódjához képest gyorsabban elhasználódik az alperesnek felróható egészségi állapota miatti kúszó-mászó életmód miatt. A felsőruházat (póló, pulóver), illetve a cipő esetében ilyen többlethasználat nem keletkezik. A ruházkodási többletkiadás összege havi 7.000,-Ft. A jövőre nézve,
- április
- napjától kezdődően a ruházkodási többletkiadás havi 7.000,-Ft. Gyermek 1 az alperesnek felróható egészségi állapota miatt jelenleg is pelenkázásra szorul, pelenkaszükséglete átlagosan napi 8 db pelenka - amelyből napi 4 db pelenkát az OEP finanszíroz. Az egészséges gyermekhez képest
- augusztus
- napjától kezdődően napi 4 db többletpelenka, törlőkendő és krém használata miatt keletkezik többletköltség. A gyermek négyéves koráig 40 db pelenka 2.299,-Ft összegbe, négyéves kor után 34 db pelenka 2.299,-Ft összegbe került. A 320 db-os kiszerelésű törlőkendő ára 1.700,-Ft. Havonta 3 db Bepanthen plus krémet használnak fel, amelynek ára 1.000,Ft/darab. A jövőre nézve,
- április
- napjától kezdődően a pelenkázási többletköltség havi 12.520,-Ft. Nem állapítható meg, hogy I.r. felperesnek keletkezett volna gyermek 1 alperesnek felróható egészségi állapota miatt telefon többletköltsége, illetve lakáshasználati többletkiadása. Gyermek 1 fejlesztése-kezelése körében indokolt a Dévény terápia és masszázs végzése, ennek költsége nem állapítható meg. -o-o-o-o-o- I.r. felperes módosított kereseti kérelmében kérte kötelezni az alperest gyermek 1 a születést követően diagnosztizált fejlődési rendellenesség felismerésének elmaradása miatti többletköltségek jogcímén az alábbi kártérítés megfizetésére (megtartva az eredeti, a P..../2009/56/F/
- és P..../2009/
- szerinti sorszámozást):
- - háztartási kisegítő többletköltségére 1.749.000,-Ft (2007.08.09-2013.04.30.) és ezen összeg után
- június
- napjától a középarányos törvényes kamatát, valamint
- május
- napjától kezdődően havi 20.000,-Ft járadék; (P..../2009/56/F/1.) I.r. felperes hivatkozása szerint gyermek 1 fejlődési rendellenességei miatt a lakás tisztán tartása fokozottan fontos, a ruházat többszöri mosása, többletpelenkázás is indokolt volt. Az I.r. felperes 1-1,5, illetve 2 szobás (35-44-50nm-es) lakásokban lakott, ezt kellett takarítania. Az egészséges gyermekhez képest ez 2007.08.09.-2011.
- hónapig napi 4 óra, 2012.01.20.napjától napi 2 óra többletet jelent. I.r. felperes a kisegítői díj összegét 2007.08.09-2008.12.
- között havi 30.000,-Ft, 2009-
- években havi 35.000,-Ft,
- évtől havi 20.000,-Ft összegben határozta meg. (P..../2009/56/F/I. és P..../2009/141.) I.r. felperes csatolta a gyermek iskolai tanulmányaira 2013.09.01-
- 09.01.) vonatkozó igazolást (kelt 2014.01.19.(!)) (P..../2009/95.)
- - vitamin többletkiadás, élelemfeljavítás költségére 144.000,-Ft (2009.04.30-2013.04.30.) és ezen összeg után
- április
- napjától a középarányos törvényes kamatát, valamint
- május
- napjától havi 3.000,-Ft járadék; (P..../2009/56.) I.r. felperes hivatkozása szerint gyermek 1-nek a többszörös műtétek, a földhöz kötött életmód miatt a fertőzések elkerülésére több vitaminra, minőségi étrendre van szüksége, ügyelnie kell a testsúlyának növekedésére is. Az anyatejes, tápszeres táplálásra tekintettel
- április
- napjától érvényesítik a havi 3.000,-Ft többletköltségre vonatkozó igényt.
- - tisztasági többletkiadásra 841.534,-Ft (2007.08.09-2015.02.28.) és ezen összeg után 2011.05.
- napjától, középarányos időponttól számított törvényes kamatát, valamint
- március
- napjától havi 11.888,-Ft járadékot; (P..../2009/99.) I.r. felperes hivatkozása szerint gyermek 1 miatt mind a lakás takarítása többször indokolt, mind több ruhát is kell mosnia a gyakori cserék miatt. I.r. felperes nyilatkozott arról, hogy mely tisztítószerekből (Ariel, Silan, Calgon, Vanish, Clorox, Domestos, Ajax) mennyit fogyaszt, ebből mennyi a többletfogyasztás és annak 2015 februárjában mennyi volt az ára. 2014-2015.évre havi 11.888,-Ft a többletkiadás, 2010-
- évekre becsléssel havi 10.000,-Ft, 2007-
- évekre havi 8.000,-Ft összeget jelölt meg. A többletmosás kiadását 2014-
- évekre 9.511,-Ft összegben, 2010-
- évekre becsléssel havi 8.000,-Ft összegben jelölte meg. Az átmeneti otthonban a saját lakrész takarításának költsége a lakókat terhelte. Az óvodába járás idején átlagosan 6 hónapig (szünetek, hétvége, betegség ideje) volt szükség többlettakarításra, míg a szükséges ruházat mosása miatt a mosási többletköltsége ebben a teljes időszakban indokolt volt. Ennek megfelelően 2007.08.09-2009.12.
- között (takarítás-mosás) havi 8.000,-Ft, 2010.01.01-2010.09.
- között (takarítás-mosás) havi 8.000,-Ft, 2010.09.01.-2011.08.
- (7 hónap takarításmosás, 5 hónap mosás) összesen 110.000,-Ft, 2011.09.01-2012.08.
- (7 hónap takarítás-mosás, 5 hónap mosás) összesen 110.000,-Ft, 2010.09.01-2013.08.
- (takarítás-mosás) havi 10.000,-Ft, 2013.09.01-2014.08.
- (2,5 hónap bejárós, a többi bentlakó) összesen 121.406,-Ft. 2014.09.
- napjától takarítás-mosás költségei is felmerülnek. (P..../2009/99.)
- - ruházati többletkiadásra 1.040.018,-Ft (2007.08.19-2015.02.28.) és ezen összeg után
- május
- napjától középarányos időponttól törvényes kamata és
- március
- napjától havi 11.480,-Ft járadék; (P..../2009/99.) I.r. felperes hivatkozása szerint a kúszó-mászó életmód miatt mind az alsó, mind a felső ruházata jobban használódik, a B.Z. Intézetbe is napi 5 váltás ruhára volt szükség. I.r. felperes nyilatkozott a vásárolt ruhák árairól, amely alapján havi 11.480,-Ft összegű járadék igényt határozott meg. (P..../2009/99.)
- - telefon többletkiadásra 274.400,-Ft (2007.08.09-2013.04.30.) és ezen összeg után
- június
- napjától középarányos időponttól törvényes kamata és
- május
- napjától havi 4.000,-Ft járadék; (P..../2009/56/F/1.) I.r. felperes hivatkozása szerint a családjuktól a gyermek betegsége miatti elszakadás következtében többet telefonálnak, mind a gyermek kezeléseit, mind a rokonokkal való kapcsolattartást, mind saját, egyébként személyesen elintézhető ügyeiket is így intézik. Kártyás telefont használ, amelynek költségei havonta átlagosan 4.000,-Ft összeggel emelkedtek.
- - lakáshasználati többletkiadásra 273.150,-Ft (2008.07.01-2015.02.28.) és ezen összeg után
- május
- napjától középarányos időponttól törvényes kamata, 1.450,-Ft (2015.03.01-03.16.), majd havi 2.900,-Ft (2015.05.01-12.06.) és 2015.12.
- napjától havi 7.250,-Ft járadék; (P..../2009/118.) I.r. felperes hivatkozása szerint a napi többszöri mosás, vasalás, takarítás a rezsiköltségeket megnövelte, ezek a többletköltségek a gyermek hároméves kora után (amikor I.r. felperes visszament volna dolgozni) is felmerültek. I.r. felperes hivatkozása szerint a rezsiköltség 25%-kal több az otthontartózkodás miatt, a mosás, takarítás, tisztítás miatti többlet víz- és áramfogyasztás a teljes rezsiköltséget 10%-kal emeli meg. I.r. felperes nyilatkozott arról, hogy mely időszakban lakott átmeneti otthonban, mely időszakban bérelt lakásban, és időszakonként mekkora összeget kíván elszámoltatni. (P..../2009/
- és P..../2009/118.) I.r. felperes csatolta az átmeneti otthonok igazolásait (P..../2009/55.)
- - pelenka többletköltségre 1.070.595,-Ft (2009.08.09-2015.02.28.) és ezen összeg után
- május
- napjától, mint középarányos időponttól törvényes kamata és
- március
- napjától havi 16.655,-Ft járadék; (P..../2009/99.) I.r. felperes hivatkozása szerint az egészséges gyermekek általában kétévesen szobatiszták, gyermek 1 azonban jelenleg is pelenkázásra szorul. A közgyógyellátás napi 4 pelenkát fizet, azonban neki naponta 10 pelenkára van szüksége. A gyermek négyéves koráig 40 db pelenka 2.299,-Ft összegbe, négyéves kor után 34 db pelenka 2.299,-Ft összegbe került. A havi 300 pelenkázáshoz szükséges 320 db-os kiszerelésű törlőkendő amit az OEP nem támogat - ára 1.700,-Ft. Havonta 3 db Bepanthen plus krémet használnak fel, amelynek ára 1.000,-Ft/darab. Az I.r. felperes csatolta az általa használt pelenkák és törlőkendő termékleírását. (P..../2009/56.)
- - gyógytorna, fejlesztő terápiák költségére 80.000,-Ft; (P..../2009/56/F/1.) I.r. felperes hivatkozása szerint gyermek 1-et egészségi állapota miatt egész életében rehabilitációra szorul: I.r. felperes Dévény terápiára, akupunktúrára, masszázsra hordja a gyermeket. Az I.r. felperes minden esetben csak a beteg gyermek ellátásával, gondozásával kapcsolatban felmerülő többletköltségeket érvényesítette a vagyoni kárigények között. A gyermekkel kapcsolatban kapott támogatások (állami támogatás, OEP-támogatás) összegét figyelembe vette, azokat kártérítési igényként érvényesíteni nem kívánta. (P..../2009/61.) Alperes ellenkérelmében az I.r. felperes keresetével kapcsolatos előadást részben nem vitatva a kereset elutasítását kérte. A háztartási kisegítő többletköltsége vonatkozásában a napi 1 órán felüli időtartamot vitatta, a követelt díj egységárát nem vitatta. A tisztasági többletkiadásra, az élelemfeljavításra, a ruházati többletkiadásra, telefon többletkiadásra, a lakáshasználati többletkiadásra vonatkozó követelést alperes vitatta. Alperes a pelenkázási többletkiadásra vonatkozó követelést alperes hároméves életkor alatt és a napi 2 db többletpelenkát meghaladóan vitatta. Alperes vitatta a nem a kezelőorvos által felírt gyógytorna-fejlesztő terápia szükségességét, költségét. (P..../2009/88.) -o-o-o-o-o- A bíróság tanúként hallgatta meg tanú 1-et, tanú 2-őt és tanú 3-at. Tanú 1 - az I.r. felperes anyja- tanúvallomásában a részítélettel elbírált vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban előadta, hogy gyermek 1 nyitott gerinccel, dongalábbal, kimozdult csípővel született, a heréi nem voltak megfelelő helyen. Lánya hol együtt lakott II.r. felperessel, hol szétváltak. Amikor szétváltak, a lánya nála lakott, segített gondozni gyermek 1-et. A felpereseknek város 3-ba kellett költözniük, mert a gyermeket gyakran kellett kezelésre vinni. 2012-ig anyagilag is támogatta őket. Gyermek 1-nek speciális tornára volt szüksége, többet kellett takarítani, mivel állandóan a földön mászott, a harisnyákat, nadrágokat gyakrabban kellett cserélni. Több fogyott mosószerből, fertőtlenítő szerből is. Többet kellett pelenkázni, mivel sem a vizeletét, sem a székletét nem tudta visszatartani. A gyermeket jelenleg is pelenkázni kell. A gyermek önállóan szinte semmire sem képes. (P..../2009/56.) Tanú 2 - az I.r. felperes testvére - tanúvallomásában a részítélettel elbírált vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban előadta, hogy gyermek 1 nyitott hátgerinccel született, sérve, dongalába volt, vizeletét nem tudta visszatartani. Az orvosok és az óvoda miatt költöztek fel testvéréék város 3-ra, előbb anyaotthonban, majd bérelt lakásban éltek. A gyermek ruházatát gyakrabban kell váltani, kényelmesebb alsó ruházat kell neki, speciális cipőre van szüksége. Nagyobb a feje, így nagyobb a sapkamérete is. Több pelenkára, csontozatot erősítő vitaminokra is szükség van. A gyermekkel a pelenkázás miatt, a lába miatt, csípője miatt és a feje miatt kezelésre kell járniuk. A gyermekkel az átlagosnál többet kell foglalkozni, többet kell takarítani is utána. (P..../2009/56.) Tanú 3 - a felperesek barátja - a Mezőtúri Járásbíróságon tanúvallomásában a részítélettel elbírált vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban előadta, hogy 2007 decembere és 2009 júniusa között város 1-ben laktak és naponta tartották a felperesekkel a kapcsolatot. I.r. felperes viszi gyermek 1-et a B.Z. Intézetbe, majd otthon megfőz, háztartási munkákat végez, kora délután a gyermekért megy. Otthon az iskola instrukciói alapján foglalkoznak a gyermekkel. I.r. felperes babakocsiban sétáltatja a gyermeket, otthon háromlábú bottal próbálkozik járni. Vacsora után fürdetés következik. I.r. felperes előbb anyaotthonban lakott, amíg a gyermek bentlakásos volt a B.Z. Intézetben, majd bérelt lakásba költöztek. A gyermek gondozása-ápolása, a háztartási munka I.r. felperesre hárul, II.r. felperes legtöbbször éjjel dolgozik, így ritkán tud segíteni I.r. felperesnek. I.r. felperes segít a gyermeknek fürdeni, öltözködni. A gyermek korához képest megfelelő szellemi képességgel rendelkezik, de mozgásában korlátozott. Amíg város 1-ben laktak szívességből segített az I.r. felperesnek a háztartási munkák elvégzésében. Város 7-be kell járniuk a gyermek vizelete miatt, Város 3-ba járnak a gyermek lába miatt műtétekre, illetve ortopédiai kezelésekre. (P..../2009/65.) -o-o-o-o-o- A bíróság orvosszakértői véleményt szerzett be gyermek 1 egészségi állapotára és ápolásával-gondozásával kapcsolatos feladatok meghatározására. A szakvélemény ápolás-gondozásra vonatkozó része - szerint gyermek 1 a helyváltoztatással összefüggő mindennapi tevékenységekben segítségre szorul, a szükséges tárgyakat bottal való járás, illetve ülés esetén is elérhetővé kell tenni a számára. Öltözködéséhez segítségre szorul. A mozgásszervi műtétek időszakában a gyermeknek otthoni mozgásgyakorlásra is szüksége van. Jelenleg is állandóan pelenkázni kell napi 4-5 alkalommal, a vizeletcsepegés miatt gyakrabban kell ruházatát cserélni. Segítségre szorul a speciális intézményben történő képzésre való eljuttatásban is. Egészséges gyermek 6 éves korban napi 3-4 óra odafigyelést igényel, ha közösségbe jár úgy utaztatásának kívül napi 2 órát. Egészséges gyermek ápolása-gondozása kb. 10 éves korig indokolt, kb. napi 2-3 óra időtartamban. A gyermek ruházatának és környezetének tisztán tartásával, étkeztetésével kapcsolatos háztartási munkák egészséges gyermekhez képesti többlete napi 1 óra. Önálló közlekedésre nem képes, tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem tud. Orvosilag indokolt speciális étrendet követnie nem kell. A gyermek környezetében a talaj tisztaságára fokozottan ügyelni kell, ami részben takarítással, részben váltócipő alkalmazásával oldható meg. A kúszó-mászó életmód miatt a nadrágok, harisnyák hamarabb elhasználódnak, cipőt kevesebbet használ, a lábfej deformitása miatt lassabban is növi ki azt. A gyermek átlagosan napi 5 pelenkacserére szorul a folyamatos vizeletcsepegés miatt. Egészséges gyermekhez viszonyítva 3 éves korig nem merült fel többletpelenkázási igény. A gyermek esetében a szakorvos által előírt gyógyászati-fejlesztő terápiákon való részvétel, fizikoterápiás módszer indokolt. A terápiákon való részvételt az OEP téríti.(P..../2009/79.) B.Z. igazságügyi orvosszakértő 1 személyes meghallgatása során előadta, hogy a gyermek fejlődési rendellenessége az, hogy nem záródott be a gerincvelő, ún. spina bifida alakult ki nála, ez további fejlődési rendellenességet eredményezett: a gyermek dongalábú, csípőficamos, vízfejű és inkontinens. Az oxigénhiányos állapot, a vakbélgyulladás nem ilyen fejlődési rendellenesség. A herék hasüregből való leszállása inkább nem, mint igen tekintendő ilyen fejlődési rendellenességnek. A latex-allergia nem tekinthető ilyen fejlődési rendellenességnek. Ennek lehet genetikai háttere, azonban ez jelenleg tudományosan nem bizonyított. Ápolás-gondozás vonatkozásában a gyermek esetében napi 2 óra többlet-időtartam határozható meg az öltöztetés, mozgásgyakorlás és pelenkacsere miatt. Egy éves korig ilyen többletidőtartam nem merült fel. A gyermek életmódja miatt az otthoni talaj tisztítása mennyiségileg többletmunkát jelent. A gyermek nadrágja, harisnyája jobban használódik, a cipője viszont kevésbé. Többlet-ruhaköltség 3 éves korig nem merült fel. A nyitott gerinc ellátása, csípőműtét után volt szükség többlet pelenkára, a gyermek pelenkázását az OEP téríti. Az OEP által támogatott napi 4 pelenkán felül még 2 pelenka indokolt a gyermeknél. Dévény terápia, akkupunktúra, masszázs akkor volt indokolt, ha azt a kezelőorvos írta elő. A gyermek mozgástevékenysége, öltözködése feltételezhetően javulni fog. A gyermek számára rostdús, főzelékben gazdag étrend indokolt, ahogyan az egészséges gyermek esetében is. (P..../2009/107.) A bíróság gyermek 1 egészséges gyermekhez képest felmerülő többletszükségleteire vonatkozóan új szakértőt rendelt ki. A szakvélemény szerint pelenkázás (napi legalább 7-8 alkalom), öltöztetés napi legalább 1,5-2 órát; mosakodás, fürdés, fogmosás, WC használat legalább napi 2 órát; a végtagok legalább napi 3 alkalommal való átmasszírozása, előírt gyógytorna elvégzése legalább napi 2 órát igényel. A gyermek képest legalább napi 6 óra ápolást-gondozást igényel - életkorától függetlenül - inkontinenciája és mozgásszervi állapota miatt. Az egészséges gyermek ápolása-gondozása-felügyeletéhez képest a gyermek 1-3 éves korig napi 2 óra, 3-6 éves korig napi 4 óra, 6 éves korától napi 6 óra többlet-időtartamot jelent. Az egészséges gyermekhez képest a vizeletcsepegés, ruházat átázása, járásképtelenség miatt többlet háztartási tevékenységek merülnek fel, amelynek időtartamát pl. a háztartás jellege, mérete határozza meg. A gyermek számára speciális diéta nem indokolt, a mozgásszegény életmód miatt az átlagos, kiegyensúlyozott étrenden felül magasabb rost- és vitamintartalmú élelmiszerek, tejtermékek fogyasztása ajánlott. A gyermek mászó életmódja miatt az alsó ruházata 3 éves életkortól nagyobb mértékben használódik el. Mindez a gyermek testsúlyának növekedésével is nőtt. A felső ruházat nagyobb mértékű elhasználódása nem következett be. A gyermek jelenleg is pelenkázásra szorul napi 6-8 darab pelenka indokolt. Az OEP által támogatott napi 4 db pelenka nem elegendő. A gyermek egész életében rehabilitációra szorul, mozgásában korlátozott marad. A sajátos nevelési igényű gyermek mozgáskorlátozottsága miatti konduktív nevelést, oktatást számára a Mozgássérültek B.Z. Nevelőképző és Nevelőintézet Általános Iskolája biztosítja. A komplex rehabilitáció keretében szükséges heti két alkalommal gyógyúszás, heti egy alkalommal gyógytorna és gyógymasszázs. (P..../2009/135.) B.Z. igazságügyi orvosszakértő 2 személyes meghallgatása során előadta, hogy az ápolás-gondozás többlet időtartamába nem tartozik bele különböző vizsgálatokra való utaztatás időtartama. A többlet ápolásra, gondozásra egyrészt a gyermek mozgáskorlátozottsága, gyógytorna, illetve masszázs, másrészt az inkontinenciája miatt pelenkacsere, illetve személyes higiénia biztosítása miatt van szükség. Ez - mivel a gyermek
- szeptember
- napjától járt gyógytornára, masszázsra -
- szeptember
- napjától indokolt, időtartama napi két óra. Az ápolás-gondozás körében az adott életszakaszokra átlagos időtartamot határozott meg a szakértői vélemény. Többlet háztartási munka is indokolt, aminek az időtartama álláspontja szerint nem szakértői kérdés. A többlet háztartási kisegítés lehet, hogy a gyermek 2-3 éves korában is megjelenik, de a gyermek 3 éves kora után már mindenképpen megállapítható. A gyermeknek gasztroenterológiai problémája nincsen, azonban a mozgásszegény életmódjára tekintettel az egészséges gyermekhez képest is indokolt olyan élelmiszereket (gyümölcslé, joghurt) fogyasztania, amivel emésztése könnyebbé válik. Gyermek 1 ruházata közül a harisnya és a nadrág használódik jobban - az egészségeshez képest kb. kétszer olyan gyorsan -, az életmódja miatt kevesebb cipőre van szüksége, de gyógycipőből is évente legalább kettő elfogy. A gyermek az egészséges gyermekekkel hasonló ütemben növekszik, így a ruhaméretek miatt többlet ruháztatást nem igényel. Az alsó ruházat gyorsabb elhasználódása a mosásból, illetve abból ered, hogy a súlya jobban az alsó végtagjaira terhelődik. Naponta átlagosan 6-8 pelenka használata indokolt, ebből 4-et finanszíroz az OEP. A Dévény torna a gyermek fiatalabb korában indokolt volt, ezt most a B.Z. Intézet által ajánlott Sindelar-kezelés váltotta fel. Orvosilag a gyermek alsó végtagjainak masszírozása a járósín és az alvósín cseréje során szintén indokolt, ez a gyermek súlyának változásával időigényesebb és nehezebb feladat. A masszírozás az alsó végtagra vonatkozik, az ezzel kapcsolatos időtartamot az ápolási-gondozási többlet időtartamba beleszámolták. A gyógycipő annyival speciálisabb, hogy abból kevesebb kell, mint a rendes cipőből. A téli-nyári váltásra, és az elhasználódásra tekintettel az évi 2 pár elhasználását tartotta indokoltnak. A gyermekek nagy átlagának mozgásfejlődését figyelembe véve ruházati többletköltség a gyermek 3 éves korától indokolt. (P..../2009/144.) … iü. Orvosszakértő 1 ismételt meghallgatása során előadta, hogy a szakértői véleményben az ápolás-gondozás időtartamát gyermekgyógyásszal konzultálva a gyermek inkontinenciájára, mozgáselmaradására tekintettel határozta meg. Ebbe beletartozik az, hogy öltözködéséhez segítséget igényel, környezetét extra módon kell tisztán tartani, illetve a szükséges többlet mosatás is. A másik szakvélemény eltérése abból eredhet, hogy ők gyógypedagógust kértek fel a nyilatkozattételhez. Minden gyermeknek egészséges táplálkozásra van szüksége, magas rost és fehérje tartalmú élelmiszerekre, illetve mozgásának megfelelő táplálkozásra. Megfelelő mennyiségű szénhidrát bevitele akkor is szükséges, ha a gyermek egyáltalán nem mozog. Az egészséges gyermekhez képest szükséges élelmezésen túlmenően gyermek 1 esetében másfajta élelmezésnek orvosi indoka nincsen. Az alsó ruházat használódik el jobban gyermek 1 esetében, ott, ahol a tompor, fenék tájék, térd súrlódik. Ha cipőt nem használ, az kevesebbet kopik. Felső ruházatát ugyanúgy kinövi, illetve az ugyanúgy kopik, mint az egészséges gyermeknél. A ruhakopás 3 éves kora óta is megmarad, ami jelentős eltérés az egészséges gyermekhez képest. Ruházat fokozott kopása nemcsak a kúszó-mászó életmódból, hanem az inkontinencia miatti átázásból is, illetve a ruházat e miatti tisztításából is ered. Pelenka költségét, amennyiben bentlakásos, illetve kezeléseken van, úgy az OEP, illetve az alapítvány finanszírozza. Otthoni gondozása esetén finanszíroz napi 4 db-ot az OEP. A gyermekgyógyász álláspontja szerepel a szakvéleményben. A tárgyaláson tett, napi 6 pelenkára vonatkozó nyilatkozatát fenntartotta. A Terebessy-féle nyilatkozatban meghatározott fejlesztéseket szükségesnek tartotta. Az otthoni gyógytorna időtartamát az ortopéd kezelő orvos által megadott masszírozás jelenti, ez alkalmanként legfeljebb 10 perc lehet. (P..../2009/146.) -o-o-o-o-o- Az I.r. felperes vagyoni kártérítésre előterjesztett igénye az alábbiak szerint részben alapos. I. Az alkalmazandó jogszabályról A
- évi CLXXVII. törvény
- §-a szerint a Ptk. (
- évi V. törvény) a Ptk. szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás - ideértve a mulasztást is - esetén kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik. A felperesek által hivatkozott kár bekövetkezése még a
- évi V. törvény hatálybalépése előtt történt, így az eljárásra még az
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. -o-o-o-o-oII. Alperes kártérítési felelőssége Bár a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 31.P..../2009/
- számú - a Győri Ítélőtábla Pf.I..../2011/
- számú közbenső ítéletével jogerőre emelkedett - közbenső ítélete megállapította az alperes felelősségét gyermek 1 a születést követően diagnosztizált fejlődési rendellenesség felismerésének elmaradása miatt a felpereseket ért károkért, így ebben a kérdésben a bíróságnak már döntenie nem kellett, azonban az eljárás során felmerült az a kérdés, hogy pontosan mely egészségügyi panaszokat kell a közbenső ítéletben megjelölt fejlődési rendellenességnek tekinteni. A bíróság a ... Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének nyilatkozatát elfogadva megállapította, hogy gyermek 1 fejlődési rendellenessége körébe a nyitott gerinc, az ebből eredő dongaláb, csípőficam, vízfejűség és inkontinencia tartozik. (P..../2009/111.) -o-o-o-o-o- III. Az I.r. felperest ért vagyoni kár A Ptk. 355.§