Pfv.20715/2016/4 – Kúria

(1),

1. CXII. Tv.
2. §

(1),

1. CXII. Tv.
2. §

(5), A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.715/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bencze ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Káplár Anikó jogtanácsos A per tárgya: személyes adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.987/2015/3-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 25.P.21.084/2015/
2. Bálint Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint költséget. belül fizessen meg az felülvizsgálati eljárási A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni, külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az .., mint megrendelő és a felperes, mint vállalkozó között
3. június 20-án vállalkozási szerződés jött létre az .. tulajdonát képező és az .. által üzemeltetett I. és II. számú száraz oltóegységek teljes körű kapacitásnövelő felújítására. A vállalkozási szerződést a felek utóbb nyolc alkalommal módosították. A vállalkozási szerződés 4.23 pontjában a vállalkozó úgy nyilatkozott, hogy az általa a szerződés alapján a megrendelő részére szolgáltatott dokumentumok (tervek) felhasználói jogával rendelkezni fog, amelyet a modernizációs projekt végéig a megrendelőre átruház. A szerződés 4.24 pontja értelmében a megrendelő által a jelen szerződés alapján a dokumentációra megszerzett felhasználási jogosultság időbeli korlátozás nélküli, különösen kiterjed a többszörözésre, A szerződő felek azt is rögzítették, hogy a megállapodás értelmében a vállalkozási díj a felhasználói jogok átruházására tekintettel került meghatározásra. A szerződés 13.2 pontja úgy rendelkezett, hogy a megrendelő a teljesítést jogosult folyamatosan ellenőrizni, melynek során külső szakértő igénybevételére jogosult, erről azonban a vállalkozót tájékoztatni köteles. Amennyiben a technológiai előírástól eltérő munkavégzést, a műszaki tartalmaktól eltérő teljesítést és azt állapítja meg, hogy a vállalkozó munkája nem lesz eredményes, úgy erre a vállalkozó figyelmét az építési naplóban jogosult felhívni. Amennyiben a vállalkozó a figyelemfelhívás ellenére a hibát nem küszöböli ki, tehát továbbra is fennáll a rendellenesség, illetve a munka eredménytelenségének veszélye, úgy a megrendelő jogosult törvényben biztosított jogait gyakorolni. A szerződés alapján végzett felperesi teljesítés vizsgálata alapján folytatott sikertelen egyeztetéseket követően az .. a szerződéstől elállt. [2] Ezt követően az .. .. közjegyző előtt igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló nem peres eljárást kezdeményezett a vállalkozási szerződés alapján végzett felújítás, annak hibás és késedelmes, azaz szerződést szegő voltának vizsgálatára. A közjegyző 42012/Ü/683/2014/
4. szám alatti végzésével a jelen per alperese .. rendelte ki a szakkérdésekben való véleménynyilvánításra, ezen végzéssel szemben a felperes fellebbezéssel élt. [3] Az .. a jelen per felperesével szemben a Székesfehérvári Törvényszék előtt 15.G.40.060/
5. szám alatt pert indított, az álláspontja szerinti hibás teljesítés miatt. Ezen per során
6. sorszám alatti,
7. szeptember 15-én kelt végzésével a bíróság felhívta az alperes .., hogy 8 napon belül nyilatkozzon arra, hogy a részére megküldött beadványokban felsorolt szakterületeket érintő összetett szakértői munkavégzés elvégzésére képesek-e, a szakvélemény elkészítését 30 napon belül vállalják-e és amennyiben igen, akkor nyilatkozzanak arra, hogy milyen díjkalkuláció mellett vállalják a szakvélemény elkészítését.. A
8. sorszámú végzésével a Székesfehérvári Törvényszék felhívta továbbá az alperest, hogy 8 napon belül három példányban állítsa össze előzetes díjkalkulációját, tételesen kimunkálva a 10.000.000 forintos díjról, hogy arról a bíróság a feleket tájékoztatni tudja. Az alperes
9. október 16-án küldött válaszában nyilatkozott a vállalási árról, amelyet 10.020.250 forint + áfában jelölt meg. Ebben a levelében a felperes a létesítménnyel kapcsolatos, jelenleg elérhető dokumentációkat elektronikus adathordozón rendelkezésre bocsátotta, amely összesen 5891 rajzot, műszaki leírást vagy egyéb dokumentumot tartalmazott. Az eljárt bíróság
10. december 18-án kelt
11. sorszámú végzésével eseti szakértőként az alperest kirendelte és kirendelő végzésében rögzítette, hogy amennyiben a szakértőnek további adatokra van szüksége, azokat közvetlenül a felektől szerezze be. A kirendelt szakértő részére az .. egy elektronikus adathordozón a szakértői vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatként 5891 állományt (fájlt) küldött meg. [4] A jelen per felperese a Székesfehérvári Törvényszék előtti perben kérte a szakértő számára rendelkezésre bocsátott adatoknak részére történő átadását, amely az adott perben nem történt meg. Felperes ezt követően,
12. január 26-án kelt levelében kérte az Infotv. 21.§.

(1)bek. alapján a jogsértő helyzet megszüntetését, így az elektronikus adathordozó átadását és az annak alapján készített díjkalkuláció visszavonását, kérte továbbá az ..-től, hogy a díjkalkulációhoz szükséges adatok beszerzése érdekében a Székesfehérvári Törvényszékhez való fordulását és a szakértő eljárása során az ..-től kapott adatok felhasználását mellőzze. A felperes ezen levelét az alperes 2015. január 28-án kapta kézhez. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében az Infotv. 22. §

(5)bekezdésére alapítottan kérte az alperes kötelezését az ..-től átvett, a felperes személyes adatait tartalmazó adathordozó kiadására. Kérte az alperes eltiltását a jogosulatlan adatkezeléstől, kötelezését a jogszerűtlenül megszerzett adatok törlésére, valamint nyilatkozattételre arra vonatkozóan, hogy kitől és milyen formában kapta meg az adathordozót. Másodlagosan kérte, hogy a Ptk. 2:51. §

(1)bekezdése alapján állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes megsértette magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy jogosulatlanul szerezte meg és használta fel a magántitkát, valamint személyes adatait, miután az .. által rendelkezésre bocsátott elektronikus adathordozón lévő dokumentumokat nem szakértői kirendelés keretében és nem az eljáró bíróságtól szerezte meg. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, eltiltását a további jogsértéstől, valamint kötelezését nyilvános elégtétel adására. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes, mint gazdasági társaság, nem minősül érintettnek, így természetes személy hiányában jogi személyként nem értelmezhető a személyes adat fogalma. Ehhez képest a felperesi társaság személyes adatainak jogosulatlan kezelése fogalmilag kizártnak tekinthető. Előadta azt is, hogy az alperest a Székesfehérvári Törvényszék a folyamatban lévő perbe kirendelte szakértői feladatok ellátására, így az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény rendelkezése alapján személyes adatok kezelésére jogosult volt. Hivatkozott arra is, hogy a szakértői vizsgálat tárgyát nem személyes adatok képezik. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget, továbbá kötelezte a felperest a le nem rótt illeték állam részére történő megtérítésére. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a felperes két különböző kereseti kérelmet terjesztett elő. Elsődlegesen az Infotv. 22. §

(5)bekezdésére alapozta az igényét, másodlagosan viszont a magántitok és a személyes adatok védelméhez fűződő joga sérelmének megállapítását és ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Az elsőfokú bíróság szerint tehát a felperes azonos tényállás mellett eltérő jogokat érvényesített oly módon, hogy másodlagos kereseti kérelmét az elsődleges kérelme sikerétől tette függővé, a kereseti kérelmek viszonyát pedig vagylagosként határozta meg. Ehhez képest az első fokon eljárt bíróság a személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítására és a jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó kereseti kérelmeket elő nem terjesztettnek tekintette, ezzel együtt azokat érdemben megvizsgálta. Az elsőfokú bíróság rögzítette: a Pp. az eshetőleges keresethalmazatot nem ismeri, ilyen keresetet hatályosan előterjeszteni nem lehet. [8] Az elsőfokú bíróság az adathordozó kiadására a jogosulatlan adatkezeléstől való eltiltásra és a jogosulatlanul megszerzett adatok törlésére irányuló keresetet azzal utasította el, hogy az Infotv. tárgyi hatálya a Magyarország területén folytatott olyan adatkezelésekre és adatfeldolgozásokra terjedt ki, amelyek természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra, vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkoznak. Megállapította, hogy az Infotv. kizárólag természetes személyeket jogosít fel a személyes adatok jogellenes kezelése okán a

1. §-ban szabályozott bíróság előtti igényérvényesítésre. Miután a jogalkotó kizárólag a természetes személyeket illette a törvényben foglalt jogvédelmi eszközökkel, minden más jogképes személyt, így a jogi személyeket is e körből kizárt. [9] A korábban kifejtett jogi álláspontjára tekintet nélkül az elsőfokú bíróság érdemben vizsgálta a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog megsértésének megállapítására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereseti kérelmet is. Ebben a körben rögzítette, hogy az alperest szakértőként rendelték ki a jelen per felperese, valamint az .. közötti polgári peres eljárásban.. A kérdéses elektronikus adathordozó alperes részére történő kiadása
2. október 16-a előtt történt. Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy mindez még a bírósági szakértői kirendelést megelőzően történt, mivel az átadás célja éppen az volt, hogy előzetes munkaterv készüljön a szakértői kirendeléshez. Kifejtette: a Pp.
3. §

(1)bekezdésében foglalt azon kötelezettség, hogy a szakértőnek a feladatának teljesítéséhez szükséges adatok közlésére vonatkozik, nem a szakértő kirendelésével kezdődik, hanem az előzetes munkaterv készítésének elrendelése esetén már ehhez kapcsolódóan fennáll. A szakértő ugyanis csak a rendelkezésére bocsátott adatok alapján képes a munkaterv elkészítésére.. Nem értékelhető az elsőfokú bíróság szerint a szakértő terhére az, hogy az adatokat nem a bíróság adta át a szakértő részére, hanem közvetlenül a peres féltől kapta meg. Az elsőfokú bíróság külön kiemelte azt, hogy a szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. tv. 12.§.

(1)bekezdése értelmében a szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, etikai és a jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrizhetősége céljából törvényi felhatalmazás alapján jogosult kezelni, és egyértelmű, hogy a szakértőt a törvény alapján a tevékenysége során a tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Rámutatott arra is, hogy a gazdasági perben a szakértőnek közvetlenül átadott adatok meg nem ismerhetősége hátrányt nem okozhat, hiszen az igazságügyi szakértői működésről szóló jogszabály alapján a szakvéleménynek magában kell foglalnia a vizsgált adatokat, eszközöket. A peres fél továbbá lehetőséget kap arra a Pp. alapján, hogy a szakvélemény előterjesztése után a szakértőhöz kérdéseket intézhessen. Összességében az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az adatokhoz az alperes kirendelendő szakértőként jutott hozzá, így jogosulatlan megszerzés és felhasználás nem történhetett. A titoktartási kötelezettség betartása esetében személyiségi jogi sérelem a felperest nem érheti. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest a fellebbezési költség és a fellebbezési illeték megfizetésére. A jogerős ítélet az elsőfokú ítélet indokolásából mellőzte a felperes kereseti kérelmével kapcsolatban a vagylagos és látszólagos keresethalmazatra vonatkozó megállapításokat, tekintettel arra, hogy a felperes egyértelműen eshetőleges kereseti kérelmeket terjesztett elő, amelyeket érdemben kellett megvizsgálni. Az elsődleges kereseti kérelem kapcsán a jogerős ítélet először azt vizsgálta, hogy kiterjed-e a felperesre az Infotv. személyi hatálya. A jogerős ítélet is arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a felperesi gazdasági társaság jogi személy, ezért adatainak kezelésére vonatkozóan az Infotv. nem tartalmaz rendelkezést. Az Alkotmánybíróság 34/1994.(VI. 24.) AB. számú határozatának azon utalására, hogy a természetes személyekkel kapcsolatba hozható adatok védelmére irányadó rendelkezéseket alkalmazni kell a szervezetekre is, kifejtette, az Alkotmánybíróság megállapítása arra vonatkozott, hogy a korábbi Alkotmány

1. §-a szerinti védelem a szervezeteket is megilleti a magántitok védelmének körében, a gazdasági társaság is jogosult üzleti adatainak védelmében eljárni. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az akkor hatályos
2. évi LXIII. tv. (Avtv.) személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit a jogi személyekre is alkalmazni kellett volna. [11] Mindehhez képest a jogerős ítélet azt vizsgálta, történt-e a felperes sérelmére magántitok vagy üzleti titoksértés, illetve vizsgálnia kellett azt, hogy az előzetes munkaterv készítéséhez szükséges-e az adathordozón szereplő adatok megismerése. Figyelembe kellett venni azt is, hogy az alperest, mint szakértőt, jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség terhelte. A másodfokú bíróság szerint nemcsak a bíróság általi szakértői kirendelésre, hanem az előzetes bizonyításra és a közjegyzői bizonyításra is vonatkozó szabály. A másodfokú ítélet az adatok átadásának feltételezhető okaként jelölte meg azt, hogy a szakértő által meghozott kirendelés okán került sor arra, hogy a bizonyító fél a felperessel szerződéses viszonyban álló fél bizonyítási eljárás során szakértőként kirendelt alperes rendelkezésére bocsájtotta a kérdéses fájlokat Annak az időpontja, amikor az eljáró bíróság felhívta alperest az előzetes munkaterv díjkalkuláció elkészítésére, valóban megelőzte a peres eljárásban történő szakértői kirendelést, de a másodfokú bíróság fontosnak tartotta azt a tényt, hogy kifejezetten bírósági határozat alapján került sor az előzetes munkaterv elkészítésére irányuló felhívásra. Nyilvánvalónak tekintette, hogy a szakértő csak a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatok ismeretében képes a szakértői feladatról és annak várható költségeiről érdemben nyilatkozni, illetve munkatervet készíteni és előzetes díjszámítást elvégezni. Ehhez képest a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy jogosulatlan adatkezelés nem történt. Fontosnak tartotta annak rögzítését is, hogy szakértőként az alperest egyébként is titoktartási kötelezettség terheli. Erre figyelemmel a jogerős ítélet szerint is helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes nem sértette meg a felperes személyiségi jogát, az eljáró bíróság felhívására figyelemmel jogszerűen kezelte a felperes adatait.. Szükségtelennek ítélte meg az üzleti titok kérdéskörének vizsgálatát, tekintettel arra, hogy az adathordozó álláspontja szerint jogszerűen jutott az alperes birtokába. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetével egyező tartalmú ítélet meghozatalát. azaz az alperes kötelezését a kérdéses adathordozó kiadására, valamint kérte az alperes nyilatkozattételre kötelezését abban a körben, hogy az adathordozót kitől és milyen formában kapta meg. Kérte továbbá a személyiségi jogsértés megállapítását, az alperes jogsértés abbahagyására kötelezését, további jogsértéstől való eltiltást igényelt és kérte az alperest elégtétel adására is kötelezni. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felülvizsgálati kérelemben foglalt álláspontja szerint az alperes az adott időpontban jogszerűen, a kérdéses adatokat nem szerezhette meg. A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint az Infotv. tárgyi hatálya kiterjed a felperesre is, mert az Alkotmánybíróság ezt egy 1994-es határozatában megállapította. A titokvédelmi igények kapcsán előadta, hogy a közjegyzői eljárásban szakértői bizonyításra nem került sor, a kirendelő végzés ellen ugyanis maga a felperes fellebbezett és az csupán feltételezés, hogy ennek okán került volna sor az adatok átadására. Az adatok átadása időpontjában a bíróság még nem kért munkatervet, egyébként is a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges adatok biztosítása elsődlegesen a bíróság kötelezettsége. Felperes szerint az egyoldalú adatkérés, illetve adatszolgáltatás, majd az ezt követő adatkezelés jogszerűtlenül történt. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira való hivatkozással. Álláspontja szerint az Infotv. tárgyi hatálya ténylegesen nem terjed ki a felperesre, mint jogi személyre, jogsértés sem történt, hiszen a szakértő részére történt adatszolgáltatás egyértelműen a szakértői tevékenység elvégzése céljából történt. Egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a szakértői kirendelés kapcsán történhetett az adatok átadása, ez pedig a szakértői feladat ellátásához volt szükséges, a szakértő pedig kirendelés esetén eljárni köteles, jogosulatlan adatkezelést pedig nem végzett. A bíróság egyértelműen felhívta a szakértőt annak közlésére, hogy képes-e elvégezni a feladatot, azt vállaljáke és nyújtsanak be díjkalkulációt. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [15] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma, vagyis nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg (BH 1999.44. jogeset, BH 2013.119. jogeset.). [16] A Kúria szerint a jogerős ítélet helytállóan foglalt állást az Infotv. személyi hatályát illetően. A törvény 2. §

(1)bekezdése értelmében a törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy a felperes nem minősül természetes személynek, nem jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, így személyes adattal nem rendelkezik. Téves a felperes azon jogi álláspontja, hogy az Alkotmánybíróság 34/

1. (VI. 24.) AB számú határozat az Infotv. tárgyi hatályát kitágította volna a jogi személyekre. A határozat indokolásának azon megjegyzése, hogy az alapjogok rendszerint a jogi személyekre vonatkoznak, s így az alapjogok alkotmányos védelmét általában a jogi személyek is érvényesíthetik, nem jelenti az Infotv. tárgyi hatályának általános kitágítását, már csak azért sem, mert az Infotv. jóval a határozat megjelenését követően
2. január 1-jén lépett hatályba, szándékosan szűkítve a tárgyi hatályt. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság határozatának indokolása nyilvánvalóan nem minősül jogszabálynak, így az közvetlenül a bíróságokra nézve nem kötelező. [17] Miután a Kúria szerint az eljárt bíróságok ezt a körülményt helyesen értékelték, azt kellett vizsgálnia a Kúriának is, hogy történt-e a Ptk. szerinti magántitok (üzleti titok) sértés vagy sem. Az új Ptk. 2:
3. §

(1)bekezdése értelmében a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára. A

(2)bekezdés szerint a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése. Az kétségtelen, hogy az alperes szakértőkénti kirendelésére a bíróság által csak

1. december 16án került sor, a rendelkezésre álló adatok szerint pedig az .. (a felperes másik perbeli ellenfele) már
2. október 16-át megelőzően a szakértő rendelkezésére bocsátotta az adathordozón lévő felperesi adatokat. A Kúria szerint helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az ezt megelőző eseményekre is figyelemmel kell lenni és arra, hogy előzetes bizonyítás elrendelése is történt az ügyben a közjegyző részéről. A Kúria szerint is elfogadható az, hogy az .. az előzetes bizonyítási eljárás során szakértőként kirendelt alperes rendelkezésére bocsátotta a kérdéses adathordozón lévő adatokat. A szakértői kirendelést megelőzte az is, hogy az eljáró bíróság felhívta az alperest előzetes munkaterv, illetve díjkalkuláció elkészítésére, ugyanakkor az is ténykérdés, hogy kifejezetten bírósági határozat alapján került sor az előzetes munkaterv elkészítésére irányuló felhívásra. Az is egyértelmű, hogy a szakértő csak a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatok ismeretében tud a szakértői feladatáról és annak várható költségeiről érdemben nyilatkozni, továbbá munkatervet készíteni és előzetes díjszámítást végezni, így ehhez az adatok felhasználása semmiképpen nem minősíthető jogosulatlan adatkezelésnek. [18] Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
3. évi XLVII. törvény
4. §

(1)bekezdése szerint a szakértő a tevékenysége során a rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, etikai és jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni, a

(2)bekezdés szerint pedig a szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Ilyen körülmények között a Kúria szerint is az állapítható meg, hogy az alperes, mint szakértő nem sértette meg a felperes személyiségi jogát, a Székesfehérvári Törvényszék felhívására figyelemmel jogszerűen kezelte a felperes adatait. Az alperes oldalán tehát valóban nem volt megállapítható jogellenesség és felróhatóság, nem történt az alperes részéről személyiségi jogsértés sem az adatok kezelésével. A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [19] 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. §

(1)bekezdése, 22. §

(5)bekezdése,

1. évi V. törvény 2:
2. §

(1)és

(2)bekezdése, Pp. 78. §

(1)bekezdés, 206. §

(1)bekezdés, 255. §

(3)bekezdés, 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §

(2)bekezdés Záró rendelkezése [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő