Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.482/2016/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Rácz Zoltán Ügyvédi Iroda (felperesi képvisel címe: dr. Rácz Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szűcs Viktor ügyvéd) által képviselt alperes (alperes székhelye) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- július 14-én kelt 38.G.40.980/2016/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 80.000 (Nyolcvanezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes alapító tagja a B.C.Ü.Sz. Kft. Az alperes önálló képviseleti móddal rendelkező egyik ügyvezetője
- január 14-től határozatlan időtartamra a felperes volt. Az alperes alapítója
- január 19-én hozott 1/
- (I. 19.) számú alapítói határozatával a felperest az ügyvezetői tisztségéből visszahívta. Az ezen időpontban meghozott 2/
- (I. 19.) számú alapítói határozat értelmében az alperes tagja elfogadta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új Alapító Okiratot. Az alperes
- február 12-én az alapítói határozatok alapján változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához, amelyben kérte a cégjegyzék
- rovata változásának bejegyzését (
- január 19.), valamint a felperes ügyvezetői jogviszonyának megszűnése miatt a felperes cégjegyzékből való törlését (13/
- rovat). A cégbíróság a
- február 16-án kelt Cg.01-09-959414/
- számú végzésével a változásbejegyzést elrendelte, amely határozata a Cégközlöny
- február 19-i számában közzétételre került. A felperes a
- március 2-án benyújtott keresetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)-
(3)bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
- február 16-án kelt Cg.01-09-959414/
- számú változásbejegyzést elrendelő végzésének a hatályon kívül helyezését kérte, továbbá kérte, hogy a jogsértő állapot helyreállítása érdekében a bíróság a Ctv.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján A.A., mint a társaság vezető tisztségviselőjét sújtsa pénzbírsággal. Előadta, hogy az ügyvezetői megbízást
- január 14-től munkaviszonyban látta el, ezért az ügyvezetői tisztségéből felmenteni, visszahívni kizárólag a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseinek megfelelően és azzal összhangban lehetett volna. Az alperes alapítói határozata nem tekinthető a felperes munkaviszonyát megszüntető jogszerű felmondásnak, ezért jogellenes és a közhitelesség elvébe ütközik a felperes ügyvezetői jogviszonyának
- január
- napjával történő törlése a cégnyilvántartásból. Hivatkozása szerint a perbeli változás alapját képező alapítói határozatok érvénytelenek, mert nem kerültek jogi képviselő által ellenjegyzésre. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az alperes egyedüli tagja, a B.C.Ü.Sz. Korlátolt Felelősségű Társaság kizárólag tagjai, A.A. és a felperes által hozott taggyűlési határozat alapján dönthetett volna a felperes ügyvezető tisztségből való visszahívásáról. Mindezek alapján az alapítói határozatok jogszabályba, az Mt.
- §-ának
(1)bekezdésébe, a 78. §ának
(1)-
(2)bekezdésébe, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-ába, a 3:
- §-ába és a 3:
- §-ába, továbbá a Ctv.
- §-ába, a
- §-ának
(2)bekezdésébe, 23. §-ának
(1)bekezdésébe ütköznek. A felperes előadta, hogy az alperes ellen 24.M.457/
- ügyszámon a munkáltatói felmondás jogellenességének megállapítása iránt per van folyamatban, továbbá az alapítói határozatok hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 38.G.40.753/
- számon indított pert. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezésében vitatta, hogy a változást bejegyző végzés jogszabálysértő, álláspontja szerint a felperes alaptalanul hivatkozott a közhitelesség, illetve jóhiszeműség elvének sérelmére. Kifejtette, hogy a munkaviszony felmondásának követelményei csak a munkajogi jogviszony szempontjából bírhatnak jelentőséggel, a társasági jogviszony keretében az nem vizsgálható. A felperes által vitatott végzés a társasági jogi normáknak maradéktalanul megfelel, a felperes által hivatkozott jogszabályok, az alapító okirat (társasági szerződés) formai követelményeit szabályozzák, amikor előírják az ügyvédi ellenjegyzés szükségességét. Az alperesnél mint egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az egyedüli tag gyakorolja, az ő hatáskörébe tartozik az alperes tekintetében bármely határozat meghozatala, az alapítónál taggyűlési határozatra nincs szükség. A Fővárosi Törvényszék a
- július 14-én kelt 38.G.40.980/2016/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 120.000 forint + áfa összegű perköltséget. Az ítélete indokolásában megállapította, hogy a Ctv.
- §
(1)-
(3)bekezdése szerinti per megindítására a felperes jogosult volt, mert a támadott változásbejegyzést elrendelő végzés a személyét érintő rendelkezést tartalmazott. Kifejtette, hogy az egyszemélyes alperesi társaság legfőbb döntéshozó szerve az alapítója, ezért a keresettel érintett határozatok meghozatalára a Ptk. 3:109. §-ának
(1)-
(2)bekezdésére figyelemmel kizárólag az alapító volt jogosult. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felek között sem vitatottan a felperes az ügyvezetői tevékenységét a Ptk. 3:112. §
(1)bekezdésében foglaltak értelmében munkaviszony keretében látta el, ezért munkaügyi perre tartozik az ügyvezetői munkaviszony felmondása jogszerűségének vizsgálata. A társasági jogviszonyban a Ptk. 3:21. §-ának
(3)bekezdése és a 3:25. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint az alperes alapítójának kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, hogy az ügyvezető személyéről döntsön. Kiemelte, hogy e jogszabályok is különbséget tesznek a megbízatás és a megbízás fogalmak között. Alaposnak találta az alperes védekezését, amely szerint a döntéshozó szerv határozatának ügyvéd által történő ellenjegyzését sem a Ptk., sem a régi Gt. nem követeli meg. Az alperes álláspontját osztotta abban is, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a közhitelesség, illetve jóhiszeműség elvének sérelmére. Figyelemmel arra, hogy a keresettel támadott változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabályba nem ütközött és olyan körülmény sem állt fenn, amelyet a cégbíróságnak a változásbejegyzés elbírálásakor észlelnie kellett volna, a felperes alaptalan keresetét elutasította. Kitért arra is, hogy a Ctv. 81. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti intézkedés a cégbíróság előtti törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható, továbbá a jelen pernek nem lehet előkérdése sem a munkaügyi, sem az alapítói határozatok hatályon kívül helyezése iránti per, ezért a tárgyalás felfüggesztésének sem lehetett helye. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes perköltségének viselésére, amelynek körében az alperesi jogi képviselő munkadíját az alperes által benyújtott megbízási szerződés alapulvételével állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával keresete teljesítését kérte. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a munkaviszonyt a felek kizárólag a vezető tisztség ellátására létesítették, úgy a legfőbb szerv visszahívást elhatározó határozatának meg kell felelnie az Mt. felmondási szabályaira vonatkozó rendelkezéseinek is. Az Mt. 66. §
(1)és
(8)bekezdése értelmében a munkáltató alperest indokolási kötelezettség terhelte volna, valamint a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos további jognyilatkozatok, cselekmények megtételére lett volna köteles. Előadta, hogy az alapítói határozatot
- február 3-án vette át, ezért a
- január
- napjával történő visszamenőleges hatályú visszahívása az Mt. rendelkezéseivel ellentétesen történt. Amennyiben az alapítói határozat felmondásra irányuló jognyilatkozat nélkül is hatályosulhatott, az ügyvezetői tisztsége abban az esetben
- február
- napján szűnt meg. A cégnyilvántartás ettől eltérő dátumot nem tartalmazhat, ezért a cégnyilvántartásban a
- január
- napjával történő törlés jogellenes, a közhitelesség elvébe ütközik. Álláspontja szerint az alapítói határozatok a Ptk. 3:
- §, a 3:
- § és a 3:
- § szerint érvénytelenek, mert azok nem lettek jogi képviselő által ellenjegyzéssel ellátva, sem közokiratba foglalva. A Ctv.
- §
(2)bekezdésének a) pontja az ellenjegyzés hiányát egyértelműen érvénytelenségi okként nevesíti. A Ptk. 3:109. §
(2)bekezdése értelmében az alperesi társaság egyedüli tagja a B.C.Ü.Sz. Korlátolt Felelősségű Társaság a saját taggyűlési határozata alapján dönthetett volna a személyi kérdéseiben, azaz a felperes ügyvezetői tisztségéből való visszahívásáról. Véleménye szerint az alperes a változásbejegyzési eljárás során a Ctv. 22. §
(1)bekezdésében előírt jóhiszeműség és tisztesség elvét megszegte, a közhitelesség elvébe vetett bizalmat megsértette, amikor benyújtotta a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához az okiratokat. A fellebbezésében azzal is érvelt a Ptk. 3:
- §-ában foglaltakra hivatkozással, hogy a társaság egyedüli tagjának a B.C.Ü.Sz. Korlátolt Felelősségű Társaságnak a két tagja közötti jogvita nem képezi a társaság elsődleges érdekét. Előadta, hogy az alperes egyedüli tagjának tagjai, a felperes és A.A. házastársak, A.A. eljárását a közöttük megromlott házastársi viszony indokolja. Emiatt történt a felperes álláspontja szerint munkaviszonyának megszüntetése, ezért a változásbejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgáló alperesi joggyakorlás a Ptk. 1:
- §-ában előírt jóhiszeműség és tisztesség elvébe, valamint az
- §-ban szabályozott joggal való visszaélés tilalmába ütközik, hiszen szemben áll olyan korábbi magatartással, amelyben a felperes okkal bízhatott, és ezért joggal való visszaélést jelent. A másodfokú eljárásban a fellebbezésének indokait kiegészítette azzal a tényállítással, hogy B.C.Ü.Sz. Korlátolt Felelősségű Társaság alapító tag képviseletben a határozatok meghozatala során eljáró A.A. ügyvezetői tisztsége az 5 éves időtartamra figyelemmel
- április 22-én letelt a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdése alapján. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni a Ctv. 65. §-ának
(3)bekezdése szerint, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Ezzel ellentétben a felperes jogi érvei nem tartoznak abba a körbe, amit az eljáró cégbíróság a változásbejegyzést elrendelő végzés meghozatala során figyelembe vehet. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság határozata megfelel a jogszabályoknak. Az elsőfokú eljárásban általa előadottak fenntartása mellett hangsúlyozta, hogy a munkáltató jognyilatkozatának esetleges jogellenessége csak a munkajogi jogviszony szempontjából bírhat jelentőséggel. A keresettel támadott határozat az alkalmazandó társasági jogi normáknak maradéktalanul megfelel, mert a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő bármikor visszahívható. A felperes fellebbezésében felhozott érvelésére figyelemmel kiemelte, hogy az alapítói határozatnak az alperes, és nem az alapítójának az érdekével kell összhangban állnia. Vitatta a felperesnek azt az állítását, amely szerint az alperes tagja, a B.C.Ü.Sz. Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjének, A.A.nak a megbízatása 2014. április 22-én megszűnt. A fellebbezés megalapozatlan. A Pp. 235. §
(1)bekezdésének értelmében a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására. A felperes a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértésének okait az eredetileg előterjesztett kereseti kérelméhez képest a fellebbezésében bővítette, amelyeket a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő letelte után adott elő először a fellebbezésben, ezért ezeket az újabb okokat a Fővárosi Ítélőtábla a jogszabályi feltételek hiányában érdemben nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a per eldöntéséhez szükséges tényállást és érdemben a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, amelynek indokaival a Fővárosi Ítélőtábla egyetért, ezért azok megismétlése szükségtelen. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésének indokait kizárólag a fellebbezésben foglaltakra tekintettel egészíti ki az alábbiakkal: A Ctv. 65. §-a
(1)bekezdése alapján a felperes jogosult volt kereset előterjesztésére, mivel a támadott végzés reá rendelkezést tartalmazott, ügyvezetői minőségének, képviseleti jogának cégjegyzékből törléséről szólt. Ez a jogi lehetősége annak ellenére fennállt, hogy az alapítói határozat felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő. Az alapítói határozat felülvizsgálatára, illetve a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perek szabályai lényegüket tekintve eltérnek. Nem azonos a kereset benyújtására jogosultak köre, a perindításra nyitva álló jogvesztő határidő időtartama, számítása, eltér az előterjeszthető petitum és a peres eljárásban vizsgálható jogszabálysértések köre. A Ctv. 65. §-a szerinti perben a bíróság vizsgálati jogköre kizárólag arra terjed ki, hogy a cégbíróság a reá irányadó eljárási szabályoknak megfelelően járt-e el. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése értelmében a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás során annak megvizsgálására jogosult és köteles, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az
- és
- számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Az ügyvezető-változás nem igényli a társasági szerződés módosítását. Az ügyvezető tisztségből való visszahívásán alapuló, az ügyvezető törlésére irányuló változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság feladata a visszahívásról szóló határozatot tartalmazó okirat jogszerűségének vizsgálata. A Ctv. tételesen meghatározza, milyen okiratok csatolása kötelező a változásbejegyzési kérelem tárgyára figyelemmel. A jogalkotó ugyanis a cégeljárás gyors befejezését tartotta szem előtt, az ebből eredő jogsérelem orvoslásának rendjét is erre tekintettel határozta meg. A változásbejegyzési kérelem mellékletét képezte az egyszemélyes társaságként működő alperes tagja által hozott 1/
- (I.19.) számú alapítói határozat, amelynek nem érvényességi kelléke az ügyvédi ellenjegyzés. A felperes a Ctv.
- §
(2)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül benyújtott keresetében a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének jogszabálysértéseként kizárólag az alapítói határozat ügyvédi ellenjegyzésének hiányára hivatkozott. Ez a jogszabálysértés a fentebb kifejtettek szerint nem áll fenn, és a perben eljáró bíróság sem hivatalból, sem a jogvesztő határidő lejárta után a felperes által megjelölt más jogszabálysértést nem észlelhet. Mindezekből következik, hogy a jelen per tárgyává tett változásbejegyzést elrendelő végzés a felperes által megjelölt okból nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság helyesen tartotta szem előtt, hogy a jelen pernek nem előkérdése sem a munkaügyi, sem az alapítói határozatok hatályon kívül helyezése iránti per, így a tárgyalás felfüggesztésének nem lehetett helye, továbbá a Ctv. 81. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti intézkedés kizárólag a cégbíróság előtti törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazható. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - az indokolás részbeni kiegészítése mellett - annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felmerült költségeit maga viseli, és a
(2)bekezdés alapján köteles az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22) IM rendelet 2. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján, az alperes és a jogi képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj összege alapján állapította meg a 4/A. §
(1)bekezdésének megfelelően az áfára is figyelemmel. Budapest,
- november
- Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pusztai Anita előadó bíró Dr. Kurucz Zsuzsánna bíró