A határozat elvi tartalma: A földhasználati jogot az ingatlan adataiban bekövetkezett változás esetén csak az ingatlan térmértékek egyezősége esetén lehet hivatalból átvezetni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.063/2016/
- A tanács tagjai: . Kárpáti Zoltán a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Rab Ferenc ügyvéd Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos Alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó Alperesi beavatkozó képviselője: . Nagy S. Tibor ügyvéd A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperesi beavatkozó A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 8.K.27.363/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi 8.K.27.363/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A (...) külterület (...) hrsz-ú legelő, kivett árok művelési ágú 9 ha 1787 m2 területű ingatlan kizárólagos tulajdonosa a felperes. Az ingatlan a (...) hrsz-ú ingatlan megosztása folytán alakult ki. Ez utóbbi hrsz-ú ingatlannak több tulajdonosa volt, és ezen a már megszűnt nagyobb területű ingatlanon, ennek 10 ha 6074 m2 területén volt bejegyezve földhasználata a beavatkozónak. E megszűnt ingatlan egy illetőségének a volt tulajdonosától származott a beavatkozói földhasználati jog, és ugyanettől a személytől vette a perbeli ingatlant a felperes, aki mint tulajdonos került a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzésre. Az alperes elsőfokú hatósága a beavatkozó földhasználatát is bejegyezte az ingatlanra, melyen így már két földhasználati jog állt fenn egy időben. A másodfokú hatóság észlelve, hogy egy ingatlan egészét két földhasználati jog terheli, új eljárásra utasította elsőfokú szervét. Az új eljárásában született elsőfokú határozatot az alperes
- április 7-én hozott 700026-2/
- számú határozatában megváltoztatta, elrendelte az 0351/13 hrsz-ú perbeli ingatlanra a beavatkozó földhasználatának eredeti használati jogcímre való visszaállítását, egyúttal törölte a felperes tulajdonjog jogcímén bejegyzett földhasználati jogát. Határozatát a Ket.
- §
(3)bekezdésére alapította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, melyben a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a beavatkozó földhasználati jogát a földnyilvántartásba nem lehetett volna bejegyezni. Ezzel szemben tulajdonjoga alapján őt földhasználónak kellett volna tekinteni., és ekként nyilvántartásba venni. Az elsőfokú ítélet [6] [7] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 13. §
(5)bekezdése szerinti, az adatok hivatalból történő átvezetésére nem volt lehetőség, mert az ingatlan térmértékének megváltozása ezt nem tette lehetővé. A földhasználati nyilvántartás ugyanis nem tartalmazott olyan bizonyítékot, amiből az tűnt ki, hogy az alperesi beavatkozó földhasználata a felperesi (...) hrsz alatt kialakított ingatlanra állna fenn. Az alperesnek új eljárásában a beavatkozót a földhasználat jogszerűségének igazolására kell felhívni, tekintettel arra, hogy a korábbi érvényes bejegyzés ellenére nem állt rendelkezésre olyan okirat, amely a megváltozott ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelő bejegyzést lehetővé tenné. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. [9] Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a jelen ügyben rendelkezésre álló iratokból és körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy a beavatkozónak a földhasználati joga a (...) hrsz-ú ingatlan megosztása folytán kialakult (...) hrsz-ú ingatlanon áll fenn. Ezt alátámasztja az a körülmény, hogy a korábbi földhasználati jog (...) AK értékű területre vonatkozott, és a kialakított perbeli ingatlan AK értéke is (...) AK-t tett ki. [10] A beavatkozó jogszabálysértésként a Korm.r. 13. §
(5)bekezdését jelölte meg. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [12] Az alperes észrevételt nyújtott be, melyben a csatlakozott felülvizsgálati kérelemben foglaltakhoz. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] Helyes döntést hozott a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi bíróság, amikor az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. [15] A Korm.r. 13. §
(5)bekezdése szerint a járási hivatal bejelentés hiányában a földhasználati nyilvántartásban hivatalból átvezeti a földrészletnek az 5. §
(1)bekezdés c), e),
- f)és
- g)pontja szerinti adataiban bekövetkezett és az ingatlan-nyilvántartásban már átvezetett változásokat (a továbbiakban: adatváltozás), ha a földrészletnek az adatváltozást megelőzően bejegyzett földhasználója és az általa használt terület mértéke az adatváltozást követően nem változik. [16] A felülvizsgálati kérelemben a beavatkozó azt emeli ki, hogy a földrészletek adataiban bekövetkező változást a földhivatal hivatalból akkor vezeti át, ha az adatváltozást megelőzően bejegyzett földhasználó és az általa használt terület AK értéke az adatváltozást követően nem változik. A terület mértéket és az AK értéket lényegében olyan viszonyban állónak tekinti, ami az AK érték egyezősége esetén a hivatalból átvezetésre lehetőséget ad. [17] A beavatkozó által kifejtett állásponttal ellentétben a Korm.r. 5. §
(1)bekezdése
- d)pontjában a földhasználati lapon feltüntetett adatok között külön említi a használt terület mértékét, és
- e)pontjában - egyebek mellett - a használt terület aranykorona értékét. Ezeket az adatokat nem lehet úgy tekinteni, hogy a változás előtti és változást követő egyik adat egyezősége megengedhetővé tenné a terület mérték változás előtti és változást követő mértékének eltérését. [18] A Korm.r. 13. §
(5)bekezdése nem az AK értékhez, hanem a használt terület mértékéhez köti a hivatalbóli átvezetés lehetőségét. A területmértéket a Korm.r. 5. §
(1)bekezdés d) pontja hektárban tízezred pontossággal rendeli feltüntetni. [19] Ehhez képest a (...)-as ingatlan terület mértéke 9 ha 1787 m2, míg a beavatkozói földhasználati jog bejegyzésére alapul szolgáló, a szerződésben rögzített terület 10 ha 6074 m2-t tett ki. A hivatalbóli átvezetés feltételei tehát a terület mértékek eltérése miatt hiányoztak. [20] Minthogy ezt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében helytállóan állapította meg, a jogerős ítéletet a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §-a alapján ő köteles megfizetni a felperes Pp.
- § szerint felszámítható felülvizsgálati eljárási költségeit. [22] Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdésén alapszik. [23] A Kúria az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- . Kárpáti Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró