SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.811/2016/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Halász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Halász Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek – a Moldován és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Moldován András ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- január
- napján kelt 1.P.21.604/2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 60.000,- (Hatvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt 1.440.000,- (Egymillió-négyszáznegyvenezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperes közjegyzőként
- szeptember 3-án .../2010/
- számon fizetési meghagyást bocsátott ki a felperessel, mint kötelezettel szemben 500.000,- Ft tőke és járulékai erejéig. A felperes a fizetési meghagyást
- szeptember 14-én vette át, majd azzal szemben a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához papír alapon ellentmondást nyújtott be. A MOKK az ellentmondást
- október 4-én továbbította az alpereshez, aki azt
- számú végzésével hivatalból elutasította. Végzése első fokon jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást kérő kérelmére az alperes .../2011/
- szám alatt végrehajtási lapot bocsátott ki. A felperes a közjegyzőhöz
- március 21-én érkezett beadványában kérte, hogy a jogerősítő záradékot saját hatáskörében helyezze hatályon kívül. Az alperes
- számú végzésével a kérelmet elutasította, melyet másodfokon a ... Megyei Bíróság 4.Pkf..../2011/
- számú végzésével helybenhagyott. A végzés a rávezetett hivatalos feljegyzés szerint a felperes részére kézbesítésre került. A felperes keresetében 18.000.000,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest kártérítés címén. Hivatkozása szerint az alperes közjegyzőként eljárva súlyos eljárási hibákat vétett, mert a határidőben postázott ellentmondást függetlenül attól, hogy azt a MOKK elkésetten küldte meg az alperesnek, nem utasíthatta volna el. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes nem küldte meg részére a ... Megyei Bíróság másodfokú végzését. Ezen túlmenően állította, a ... Városi Bíróság
- január 26-án utasította a közjegyzőt a végrehajtási lap visszavonására, amelyet azonban figyelmen kívül hagyott. Előadása szerint kára abból keletkezett, hogy az alperes eljárási hibái miatt nem tudta felvenni a számára hitelező intézménytől a hitelszerződésében kikötött második részletet. Ennek közvetlen oka az volt, hogy ingatlanára végrehajtási jog került bejegyzésre. Ezokból ingatlanában jelentős károk keletkeztek, valamint – hivatkozása szerint – egészségi állapota is jelentősen megromlott az évekig tartó idegeskedés miatt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte azzal, hogy eljárása mindenben megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában elsődlegesen leszögezte, az alperes kártérítési felelősségére az államigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésének szabályait kell alkalmazni. A felperes hivatkozásait vizsgálva a csatolt iratok alapján megállapította, a ... Megyei Bíróság végzésének első oldalára a kiadmány hitelét igazoló tisztviselő aláírásával feltüntetésre került, hogy annak egy kiadmányát a felperes részére is megküldte, így a határozat kézbesítése tekintetében az alperest mulasztás nem terheli. Osztotta az alperes álláspontját atekintetben is, hogy az elrendelt végrehajtásra figyelemmel a végrehajtási eljárás megszűnéséig a végrehajtási jog jogszerűen került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, a bejegyzést nem érintette az a körülmény, ha a felperes a végrehajtást kérővel egyeztet. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyeztetés következtében a végrehajtást kérő ugyan bejelentette a végrehajtónak, hogy szüneteltetni kívánja az eljárást, ennek ellenére a végrehajtó intézkedett a végrehajtási jog bejegyzése iránt. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amely annak megváltoztatására és az alperes kereset szerinti marasztalására irányult. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban kifejtett azon álláspontját, miszerint őt nem terheli mulasztás amiatt, hogy a MOKK késedelmesen továbbította az alperes részére határidőben benyújtott ellentmondását. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást nem folytatta le a Pp. szabályai szerint, nem kapott lehetőséget bizonyítékai benyújtására sem, melynek következtében az elsőfokú ítélet megalapozatlan, felülbírálatra alkalmatlan. Fellebbezésének kiegészítésében előadta, eljárási szabályt is sértett az elsőfokú bíróság azzal is, hogy őt személyesen nem hallgatta meg. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A fellebbezés alaptalan. A felperes fellebbezésének indokaként kizárólag arra hivatkozott, hogy az alperest mulasztás terheli az ellentmondás elutasításával összefüggésben, valamint eljárási szabálysértést követett el az elsőfokú bíróság azzal, hogy a szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le és őt nem hallgatta meg. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. Ennek keretei között az elsőfokú bíróság a
- január
- napján megtartott első tárgyaláson a felperest személyesen meghallgatta, nyilatkozatát a
- sorszámú jegyzőkönyvben rögzítette. Személyes meghallgatása során így lehetősége volt az általa relevánsnak minősített tények előadására, ugyanakkor – a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint – köteles volt tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. Etekintetben tehát eljárási szabálysértés nem történt. A Pp. 141. §
(1)bekezdése értelmében ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. Ebből következően nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság azzal sem, hogy a felperes személyes meghallgatását követően érdemi határozatot hozott. A per eldöntése szempontjából releváns bizonyítékok ugyanis ekkorra már rendelkezésre álltak. Megjegyzi az ítélőtábla, a felperes fellebbezéséhez sem csatolt olyan bizonyítékot, amelyet állítása szerint az elsőfokú eljárás során nem volt lehetősége benyújtani. Az a felperesi hivatkozás pedig, miszerint személyes meghallgatására nem került sor, a fentiekből következően egyértelműen iratellenes. A felperes fellebbezésének érdemi hivatkozásait tekintve az ítélőtábla álláspontja a következő: A felperes keresetében az alperes közjegyzői munkájával összefüggésben bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítését kérte. Károkozó magatartásként fellebbezésében azt jelölte meg, hogy az alperes a fizetési meghagyásos eljárás során az általa a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához határidőben benyújtott ellentmondása ellenére jogszabálysértően rendelkezett annak elutasításáról. Az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 3/
- számú Polgári Jogegységi Határozatban foglaltakra utalva helyesen állapította meg, hogy a közjegyző nemperes eljárásban végzett tevékenysége a bírósági eljárás része, az ezzel összefüggésben keletkezett károk megtérítése iránti perekben ezért a Ptk.
- §-ában rögzítettek alkalmazásának van helye. A Ptk.
- §-a a munkáltatói kártérítési felelősség egy speciális esetét, az államigazgatási – illetve a bírósági és ügyészségi – jogkörben okozott károkért való felelősséget szabályozza. Ennek megfelelően többletfeltételeket is megállapít a kártérítési felelősség általános szabályaihoz képest. Így az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének feltételei: államigazgatási tevékenységi körbe eső jogellenes magatartás, kár bekövetkezése, a kettő közötti okozati összefüggés, vétkesség, továbbá hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőséget a károsult igénybe vette. A kártérítési felelősséget ugyanakkor aktív és passzív magatartás, vagyis mulasztás is megalapozhatja. A közigazgatási jogkörben – akár mulasztással – elkövetett jogszabálysértés azonban csak akkor minősül felróható károkozó magatartásnak és alapoz meg kártérítési felelősségét, ha a jogszabálysértés kirívóan súlyos (hasonlóan: eBDT
- és BH
- számú eseti döntések), mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén pedig a mérlegelés kirívó okszerűtlensége vagy megalapozatlansága. Jelen ügyre vetítetten a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének speciális feltételei közül a rendes jogorvoslat igénybevételének követelménye kapott lényegi szerepet. Nincs helye ugyanis a kártérítési felelősség megállapításának, ha a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőséget a károsult nem merítette ki. A perbeli esetben az alperes ellentmondást elutasító .../2010/
- számú végzése
- november
- napján fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett, így e határozat tekintetében az alperes kártérítési felelőssége a Ptk.
- §-ban foglalt speciális konjunktív feltétel hiányában kizárt. Egyebekben megjegyzi az ítélőtábla, az ellentmondás továbbítása tekintetében az alperes kártérítési felelőssége fel sem vetődhet, hiszen a felperes által kifogásolt esetleges késedelmes továbbítás nem az ő magatartására vezethető vissza. Egységes ugyanakkor a bírói gyakorlat abban, hogy az ellentmondásra nyitva álló határidő számításánál – miután azt tájékoztatás ellenére nem a megfelelő helyre nyújtotta be a felperes az ellentmondásnak az alperesi közjegyzőhöz történő megérkezését, annak időpontját kell figyelembe venni, ahogyan azt a ... Megyei Bíróság 4.Pkf..../2011/
- számú végzésének indokolása is tartalmazza (hasonlóan: BH 1996.
- számú döntés). A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült, a jogi képviselő készkiadásait és munkadíját tartalmazó eljárási költségeit megfizetni a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján, amelyet az ítélőtábla a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés b) pontja,
(5)és
(6)bekezdése alapján állapított meg. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése,
- §-a értelmében az állam terhén marad. S z e g e d,
- december hó
- napján Dr. Kiss Gabriella sk. . Bálind Attila sk. . Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró