A határozat elvi tartalma: AmenAmennyiben bizonyított, hogy a bűncselekményt egy tényleges bűnszervezet működéséhez kapcsolódva, illetve annak keretei között követték el, úgy a végrehajtás körülményeiből - különösen a konkrét magatartás mások megelőző vagy további láncolatos cselekményeit feltételező jellegéből, ezek szükségszerű és ezért előre láthatóan bekövetkező eseményeiből - lehet következtetést vonni arra, hogy az alkalomszerű tettes (részes) cselekménye megvalósításakor a bűnszervezetben történő elkövetést felismerte. Kúria végzés Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.II.602/2016/
- felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Tóth Györgyi, előadó bíró . Feleky István, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... I. rendű terhelt Elsőfok: ítélete Másodfok: Harmadfok: Járásbíróság
- október 15-én nyilvános tárgyaláson meghozott 5.B.1711/2014/
- számú Törvényszék
- június
- napján nyilvános ülésen meghozott 4.Bf.227/2015/
- számú ítélete - Az indítvány előterjesztője: ... terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész Az embercsempészés bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntető ügyben ... I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 5.B.1711/2014/
- számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék 4.Bf.227/2015/
- számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Szegedi Járásbíróság a
- október 15-én meghozott és kihirdetett 5.B.1711/2014/
- számú ítéletében ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettességben elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1),
(2)bekezdés b./ pont,
(3)bekezdés d./ pont, Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pont]. Ezért őt - mint bűnszervezetben elkövetőt - 3 év 2 hónap börtönbüntetésre és 4 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy ... I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, beszámította a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt, 150 eurónak megfelelő forint összegre nézve a
- február
- napi árfolyamnak megfelelő vagyonelkobzást rendelt el; rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [2] A kétirányú fellebbezések folytán eljáró Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június 10-én tartott nyilvános ülésen meghozott 4.Bf.227/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta az alábbiak szerint: ... I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény megnevezése helyesen: embercsempészés bűntette; e bűncselekmény jogszabályi alapjának megjelöléséből mellőzte a Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontját; akként rendelkezett, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház; pontosította az előzetes fogvatartás beszámítására és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terheltet illetően a bűnszervezetben elkövetés nem állapítható meg. Álláspontja szerint bizonyos fokú szervezett elkövetés ellenére az I. rendű terhelt nem ismerte fel, hogy cselekményével egy bűnszervezet tevékenységéhez nyújt segítséget és a tudata nem fogta át a bűnszervezet Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pontjában meghatározott valamennyi ismérvét. Erre figyelemmel elsődlegesen a bűnszervezetben elkövetés megállapításának a mellőzését, a kiszabott büntetés enyhítését, másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta. [4] A Legfőbb Ügyészség a BF.673/2016/1-I. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a büntetőjog szabályainak megsértése nélkül állapították meg, hogy a terheltek és közöttük az I. rendű terhelt a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. A cselekmény jogi minősítése törvényes. Mivel pedig feltétlen eljárási szabálysértés sem történt a Legfőbb Ügyészség I. rendű terhelt tekintetében a jogerős bírósági döntés hatályában fenntartását indítványozta. [5] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdés] bírálta felül. [6] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta [7] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek esetén nyílik lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem vizsgálható, nem bírálható felül. [8] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a terheltek a Btk. 353. §
(1)bekezdésében büntetni rendelt embercsempészés bűntettét társtettesként, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen [Btk. 353. §
(1)
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés d) pontja] követték el. Felülvizsgálati indítványában mindezt a védő nem is vitatta, kizárólag a bűnszervezetben elkövetés megállapítását sérelmezte. [9] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Erre a felülvizsgálati okra hivatkoztak a védők, ezért a Kúria érdemben is felülvizsgálta a rendkívüli perorvoslattal támadott jogerős ügydöntő határozatot. [10] A Kúria az irányadó tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jogerős ítéletben foglalt tényállás a létező és működő bűnszervezetre vonatkozó tényeket maradéktalanul tartalmazza. [11] A Btk. 459. §
(1)bekezdése szerint bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [12] Helyesen állapította meg a jogerős határozat, hogy I. rendű terhelt
- december
- napján,
- január
- és
- napjain előkészületi jellegű cselekményeket végzett, majd az embercsempészést
- február
- napján hajtotta végre, így az egy hónapos időtartam, a mobiltelefonok kiosztása is a szervezettségre utal, vagyis a terheltek több bűncselekmény végrehajtására, ezáltal hosszabb időre szervezett csoport tagjaként történő közreműködésre vállalkoztak. [13] A bűnszervezetben elkövetés akkor állapítható meg, ha azt az elkövető tudata - akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal átfogta. Ha az elkövető e felismerése ellenére, illetve annak megfelelően az alapcselekményt megvalósítja, akkor tudata legalább eshetőleges szándékkal a következményeket hogy magatartása kifejtésével az adott bűnszervezet működéséhez hozzájárul, ahhoz csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik bizonyosan átfogta. [14] Ehhez képest a 4/
- Büntető jogegységi határozat indokolásának IV/
- pontja is tartalmazza, hogy az elkövető tudattartalma egyidejűleg két irányban, az alapcselekmény megvalósítása és ezzel párhuzamosan a bűnszervezet tárgyi ismérveinek felismerése kapcsán vizsgálandó. A vizsgálat (a bizonyítási eljárás) eredményeként pedig a tényállásban kell a tudattartalomra következtetést megalapozó körülményeket levonni. Az eljárt bíróságok minderre figyelemmel voltak. [15] A cselekmények végrehajtása során az I. rendű terhelt és három társának célja az volt, hogy a ... határt illegálisan átlépőket ország 1-be szállítsák. I. rendű terhelt ezen túlmenően azzal is tisztában volt, hogy a ország 2-ből, illetve a ország 3ból menekültek Magyarországra történt illegális belépése általa nem ismert személyek által alkotott, több kontinensen át működő szervezet erre irányuló összehangolt tevékenységének eredménye. Az elkövetés konkrét körülményei alapján nyilvánvaló volt a számára, hogy a bűncselekmények elkövetése három vagy több személyből álló csoport részvételével történik. [16] Mindezen körülményekből csak arra lehet következtetni, hogy a tudata átfogta a bűnszervezet valamennyi fogalmi ismérvét. [17] A 4/
- Büntető jogegységi határozat szerint: bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki eseti jelleggel akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg. Amennyiben bizonyított, hogy a bűncselekményt egy tényleges bűnszervezet működéséhez kapcsolódva, illetve annak keretei között követték el, úgy a végrehajtás körülményeiből különösen a konkrét magatartás mások megelőző vagy további láncolatos cselekményeit feltételező jellegéből, ezek szükségszerű és ezért előre láthatóan bekövetkező eseményeiből lehet következtetést vonni arra, hogy az alkalomszerű tettes (részes) cselekménye megvalósításakor a bűnszervezetben történő elkövetést felismerte. Ezen további, az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartamára vont következtetés alapja, hogy a hatályos törvény (a korábbi szabályozástól eltérően) nem a bűnszervezet belső, hanem olyan külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek a kívülálló számára is felismerhetők. [18] A Kúria mindezek alapján azt állapította meg, hogy a Btk.
- §
(1)bekezdésének
- pontja szerinti bűnszervezetben elkövetés megállapítására törvényesen és a következetes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően került sor. [19] A Kúria megállapította továbbá, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés a törvényes keretek közé esik. [20] A jogbiztonság érdekében és a jogerő tiszteletének a jegyében a törvény korlátozza a jogerős ügydöntő határozatban megállapított büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatát. Ha a minősítés törvényes és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a büntetés nemét vagy mértékét meghatározó rendelkezéseket nem lehet megtámadni abból az okból, hogy eltúlzottan vagy akár törvénysértően súlyosak vagy enyhék. A büntetéskiszabás önmagában nem képezheti felülvizsgálat tárgyát. [21] Mindezekre figyelemmel miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 424.§
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. [22] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421.
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. ,
- november
- . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Tóth Györgyi s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő