A határozat elvi tartalma: A felperes által kifogásolt eljárási cselekmények tekintetében a tisztességes eljárás követelményének megsértése nem állapítható meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.286/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: Nagyné dr. Marton Veronika ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Országos Bírósági Hivatal A per tárgya: Bírósági jogkörben okozott kár megtérítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.461/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 10.P.20.618/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 1999/
- tanévtől a Miskolci Egyetem (a továbbiakban: egyetem) nappali tagozatos PhD képzésben vett részt. Az egyetem a 2001/
- tanévre a beiratkozását nem engedélyezte. A felperes jogorvoslati kérelme folytán a rektor a hallgatói jogviszony megszűnése helyett a szünetelését állapította meg. A felperes ezt követően a tanulmányait folytatta. [2] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a 23.P.21.502/2009/
- számú ítéletével elutasította a felperesnek az egyetemmel szemben előterjesztett keresetét, amelyben az egyenlő bánásmód követelményének, a becsület, a jóhírnév és az oktatáshoz való jog megsértésének megállapítása mellett az egyetem 3.000.000 forint nem vagyoni kárának megfizetésére kötelezését kérte. A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla a Pf.I.20.486/2010/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a felperes által fizetendő perköltséget felemelte. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.IV.20.217/2011/
- számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében az alperest 300.000 forint nem vagyoni kár és kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Kereseti álláspontja szerint az egyetemmel szemben folyamatban lévő perben az alperes bíróság azzal, hogy nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, nem követelte meg az alperestől az ügyvédi költségre vonatkozó megbízási szerződés csatolását és felesleges tárgyalásokat tartott, megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, amely a Pp.
- §
(1)és
(3)bekezdései alapján a kártérítési kötelezettséget megalapozza. Kérte az alperest kötelezni az egyetem által
- október 26-án az ellenkérelme mellékleteként csatolt költségjegyzék kiadására és az egyetem által a
- április 28-i tárgyaláson csatolt irat másolatának kiadásával felmerült 100 forint kára megfizetésére. [4] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet rendelkezett az eljárási illeték viseléséről. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakra tekintettel, mely szerint a felperesnek a kiegészítő ítélet ellen előterjesztett fellebbezése nem joghatályos, mert a felperest a bíróság a peres eljárások indítása és vitele ügycsoportban
- június 30-ától korlátozó gondnokság alá helyezte, rögzítette, hogy a felperes jogi képviselője ezen időpontot megelőzően,
- június 9-én kapott meghatalmazást a felperestől, így a részére
- július 28-án kézbesített kiegészítő ítélet ellen a fellebbezést benyújthatta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletével a felperes kereseti kérelmeit elbírálta és a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján további tájékoztatási [7] [8] elutasította és kötelezettség sem terhelte, ezért a felperesnek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására vonatkozó másodlagos fellebbezési kérelme alaptalan. [9] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a Pp. 2. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezés speciális kárfelelősségi szabály, amely a bíróság objektív felelősségén alapul. A per tisztességes lefolytatásához való jog sérelme esetén a méltányos elégtételt biztosító kártérítésre való jogosultság alapján nem támasztható vagyoni vagy nem vagyoni kártérítési, vagy kártalanításra vonatkozó igény. Ezért a perben a felperesnek nem kellett hivatkoznia valamely személyiségi joga sérelmére és nem kellett igazolnia vagyoni vagy nem vagyoni kárát sem. A kereset jogalapjaként megjelölt Pp. 2. §
(1)és
(3)bekezdései alapján az, hogy a bíróság a fél ügyét tisztességes eljárás során bírálta-e el, az eljárás perrendszerű, a felet a polgári perben illető eljárási jogok biztosítása mellett történt lefolytatásának a vizsgálatával határozható meg. A perben a felperes az alperes részéről az eljárás tisztességes lefolytatásához való jogának megsértését abban jelölte meg, hogy az előzményi perben az alperes nem kötelezte az egyetemet az ügyvédi megbízási szerződés további példányának a csatolására, feleslegesen tartott tárgyalást, mert nem vette figyelembe, hogy annak az elhalasztását kérte. Az áttételt követően nem küldte meg az egyik beadvány mellékleteként csatolt díjjegyzéket és nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének. [10] A másodfokú bíróság indokolása szerint a felperes keresete nem a bizonyítottság, hanem a jogalap hiánya miatt került elutasításra az előzményi perben, a nem megfelelő tájékoztatásnak az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatása. Miután az előzményi perben hozott jogerős ítélet felülvizsgálata folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy a jogvita elbírálásához szükséges tényállást az elsőfokú bíróság feltárta, ebből következően a jogalap hiánya miatt az alaptalan kereseti kérelemmel kapcsolatban a tájékoztatás hiányossága az alperes terhére nem volt róható. Ezért ebből az okból a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nem volt megállapítható. [11] Az előzményi perben az egyetem 2009. október 26-ai beadványához csatolt „Közös nyilatkozat megbízási szerződésről" okiratot az alperes valóban nem küldte meg a felperes részére az alperes beadványának megküldésével egyidejűleg, az azonban a tárgyaláson ismertetésre került és a kért költségjegyzéket a másodfokú bíróság a felperes másodfokú eljárásban előterjesztett kérelmére megküldte, amelyet a jogi képviselő átvett. Az előzményi perben eljárt bíróságok tehát a Pp. 3. §
(6)bekezdése alapján gondoskodtak arról, hogy a felperes megismerhesse a bírósághoz benyújtott iratokat, ezért alaptalan a költségjegyzék kiadása és a kártérítés iránti kereset. [12] A bíróság ügy érdemében hozott jogerős döntése, így az annak részét képező perköltség mértékéről és viseléséről történő határozata nem vonható a tisztességes eljáráshoz való jog körébe. Ezért alaptalanul kifogásolta a felperes azt is, hogy a jogerős ítélet az egyetem által csatolt irattal az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodást, a kikötött megbízási díjat igazoltnak tekintette. [13] Alaptalan a felperesnek a tárgyalások megtartásával kapcsolatos fellebbezési érvei. Az elsőfokú bíróságon
- április 18-án a
- április 22-ei tárgyalást,
- június 19-én a június 26-ai tárgyalást kérte elhalasztani, ellenkező esetben további határidőt kért párfogó ügyvéd igénybevételére beadványa elkészítéséhez, illetve a tárgyalás távollétében történő megtartását kérte. A felperes azonban mindkét, az alperes jelenlétében megtartott tárgyaláson személyesen megjelent. Ezt meghaladóan rámutatott a másodfokú bíróság arra, hogy a Debreceni Törvényszék - a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.394/2012/
- számú ítéletével helybenhagyott 5.P.20.040/2012/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által a tisztességes eljáráshoz fűződő jogának felesleges tárgyalások tartásával, az eljárás elhúzódásával történt megsértésére hivatkozással érvényesített kárigénye jogerősen elbírálást nyert. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a jelen perben ebben a keretben a 10.P.21.051/2012/
- számú,
- sorszám alatt kiegészített végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, a másodfokú bíróság helybenhagyó végzését pedig a Kúria végzésével hatályában fenntartotta. [14] Mindezek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy az előzményi perben eljárt bíróságok jogellenes magatartásának hiánya kizárja a kárfelelősségüket a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetnek való helytadás, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet megsértette a Pp. 3. §
(3)bekezdését, 213. §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését és 206.§
(1)bekezdését. A felperes nem tartotta elfogadhatónak a jogerős ítélet indokait, mert állítása szerint a kifogásai a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét megalapozzák. [16] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] Az eljárt bíróságok érdemben helytálló döntést hoztak és azt helyes indokokkal támasztották alá, amellyel a Kúria is egyetért. A másodfokú bíróság a felperes által keresete alapjául hivatkozott valamennyi sérelmének vizsgálatával kimerítő és részletes indokát adta annak, hogy a felperes ügyében a Pp. 2. §
(3)bekezdésének alkalmazását megalapozó tisztességes eljárás követelményének megsértése nem állapítható meg. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát megállapítani nem lehetett. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [18] Pp.
- § Záró rész [19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- december
- Dr. Mészáros Mátyás s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő