A határozat elvi tartalma: 1) A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezés a bűncselekmény elbírálásának része, azonban a büntetés kiszabásának nem, ezért az esetleges téves rendelkezés felülvizsgálati okot nem képez. 2) A hatályos Btk. - szemben a korábban hatályos szabályozással - kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből többszörös visszaesőt, ha a szabadságvesztését fegyházban kell végrehajtani. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1067/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Tóth Györgyi, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: zsarolás bűntette Terhelt(ek): ... III. rendű Első fok: ékéscsabai Járásbíróság, 11.B.174/2015/43., ítélet,
- december 7., tárgyalás Másodfok: Törvényszék, 9.Bf.87/2016/21., ítélet,
- május 23., nyilvános ülés Az indítvány előterjesztője: ... III. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A zsarolás bűntette miatt I. r. terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben ... III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 11.B.174/2015/
- számú és a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 9.Bf.87/2016/
- számú ítéletét ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Békéscsabai Járásbíróság a
- december
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 11.B.174/2015/
- számú ítéletében három terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal [2] [3] [4] [5] [6] [7] érintett ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], amiért őt mint többszörös visszaesőt 7 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a fegyházbüntetéséből a terhelt legkorábban annak 4/5 része kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 62.250 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A járásbíróság ítélete ellen ... III. rendű terhelt tekintetében a terhelt és védője által bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt fegyházbüntetése tartamát 5 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 6 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet ... tekintetében helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... III. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványában a védő elsődlegesen a terhelt felmentését, másodlagosan a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, harmadlagosan a terhelt cselekménye 2012. évi C. törvény - a továbbiakban Btk. - 367. §
(1)bekezdése szerinti minősítését, kiszabott büntetésének enyhítését és feltételes szabadságra bocsáthatóságával kapcsolatban a Btk. rendelkezéseinek alkalmazását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1079/2016/
- számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg és a támadott határozat ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartására tett indítványt. ... III. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva a Kúria a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül ... tekintetében a támadott határozatot. Felülbírálata során a Kúria az utóbb említett körbe eső, a védő által nem hivatkozott, a támadott határozat hatályon kívül helyezését igénylő eljárási szabálysértést nem észlelt, a védő felülvizsgálati indítványát pedig - egyezően a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakkal - részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. A védő felülvizsgálati indítványában eljárásjogi okokból az indokolási kötelezettség elmulasztására utaláskor hivatkozott felülvizsgálati okra, mivel a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel, a Be. 373. §
(1)bekezdés III/a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. [8] A Kúria megállapította, hogy a védő indítványa e körben alaptalan, mivel a megjelölt büntetőjogi főkérdések tekintetében a jogerős határozat pontosan nyomon követhető, abból egyértelműen kiderül, hogy a bíróságnak mely rendelkezése milyen tényeken alapul. A felülvizsgálati indítványból is megállapítható, hogy a védő elsődlegesen e körben nem is az indokolási kötelezettség elmulasztását, hanem az ítélet megalapozatlanságát, a bizonyítékok mikénti értékelését sérelmezte, márpedig az ítélet esetleges megalapozatlansági hibái, a rendelkezésre állt bizonyítékok bizonyító erejének mérlegelése a védő által hivatkozott felülvizsgálati ok körén kívül eső, a felülvizsgálati eljárásban érdemben nem vizsgálható. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében ugyanis a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. E törvényi rendelkezésből is következően a felülvizsgálati eljárásban kizárólag a felülvizsgálati okot képező jogkérdések bírálhatók el, mégpedig a jogerős határozatban rögzített tények alapul vétele mellett. [9] A védő terhelt felmentésére irányuló indítványának alapja a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálati ok lehetne, mely szerint felülvizsgálati okot képez, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. E körben azonban a védői indítvány törvényben kizárt, mivel nem jogkérdéseket feszeget, hanem kizárólag a tényállásban rögzítettekkel ellentétes tényadatokon alapulóan tartja a terhelt felmentését indokoltnak. Az indítvány e körben az ismertetett tilalomba ütköző. [10] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabtak ki. E felülvizsgálati ok szempontjából kellett elbírálni a védőnek a korábbi Btk. rendelkezéseivel szemben a hatályos Btk. rendelkezései alkalmazására irányuló kifogását, a hatályos Btk. 367. §
(1)bekezdésére utalását és a terhelt feltételes szabadságra bocsáthatósága kérdéskörét. [11] E kérdéskörökben a Kúria megállapította, hogy az eljárt bíróságok az alkalmazandó jog kérdésében törvényes álláspontot foglaltak el, a terhelt cselekménye minősítése és a joghátrány alkalmazása körében anyagi jogi szabálysértés nem történt. Ezért a terhelt büntetésének mértéke nem vizsgálható, a terhelt feltételes szabadságra bocsáthatóságával kapcsolatos kifogás nem felülvizsgálati okra hivatkozó, de egyben alaptalan is. [12] A terhelt cselekményét a jogerős határozat a korábbi Btk. 323. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő zsarolás bűntetteként értékelte, a tényállásban írt élet, testi épség elleni fenyegetésre tekintettel (fejbelövés, fej levágása), a hatályos Btk. rendelkezései szerint ugyanez a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerinti cselekmény. A védő a cselekmény alapesetére, a 367. §
(1)bekezdésére hivatkozott, a minősítésváltozás (alapeset megállapítása) szükségére szövegszerűen azonban nem utalt, ezért a Btk. 367. §
(2)bekezdés b) pontjának figyelmen kívül hagyása vagy elnézésen alapuló, vagy jogi érveléssel alá nem támasztott. A Kúria ezért rögzíti, hogy a terhelt cselekményének hatályos Btk. szerinti helyes minősítése a 367. §
(1)bekezdés és a
(2)bekezdés b) pontja szerinti értékelés lenne. [13] A korábbi és a hatályos Btk.
(2)bekezdésében foglaltak szerint is a terhelti cselekményt az elkövetése idején hatályos törvény alapján kell elbírálni, a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény csak abban az esetben alkalmazható, ha aszerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. [14] A Kúria már korábban állást foglalt abban a tekintetben (EBH 2015.B.6.), hogy önmagában nem felülvizsgálati ok, ha az alapügyben eljárt bíróság nem, vagy törvénysértően határozta meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját. Az ezzel kapcsolatos rendelkezés ugyanis része ugyan a Btk. 2. §-a szerinti elbírálásnak, azonban nem része a büntetés kiszabásának, márpedig felülvizsgálati okot a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában írtak szerint csak ez utóbbival kapcsolatos törvénysértő rendelkezés képezhet. [15] A teljesség érdekében szükséges rögzíteni, hogy a védőnek a terhelt hatályos Btk. szerinti feltételes szabadságra bocsáthatóságával kapcsolatos érvelése érdemben is téves, mivel a hatályos Btk. rendelkezései a terheltre nézve hátrányosabbak lennének, miként azt az első fokon eljárt Békéscsabai Járásbíróság elsőfokú ítélete 19. oldal 6. bekezdésében rögzítette is, a terhelt a hatályos szabályok szerint nem lenne feltételes szabadságra bocsátható. A Btk. 38. §
(4)bekezdés a) pontja ugyanis kizárja a feltételes szabadságra bocsátásból a többszörös visszaesőt, ha szabadságvesztését fegyház fokozatban kell végrehajtani. [16] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel ... III. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványának nem adott helyt és a támadott határozatot a terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. [17] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [18] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Györgyi s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő