← Magyarország

Kfv.37429/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok mellőzésére a földforgalmi törvény értelmezésében csak akkor van lehetőség közös tulajdon megszüntetésénél, ha a közös tulajdon nem csak a felek között, hanem az egész ingatlanra vonatkozóan megszűnik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.429/2016/

  1. A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke . Kovács Ákos előadó bíró . Fekete Ildikó bíró Az I. rendű felperes: (...) A II. rendű felperes: (...) A felperesek képviselője: . Ruttkai Tamás ügyvéd Az alperes: árom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: (...) főosztályvezető A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
  2. sorszám) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.269/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.27.269/2015/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A (...) külterület (...) hrsz-ú szőlő, községi mintatér művelési ágú 6.6223 ha területű ingatlan különböző illetőségeinek hat tulajdonosa van. Az ingatlan 4234/87414 részének tulajdonosa illetőségét adásvételi szerződéssel eladta két tulajdonostársának, és a szerződők
  5. április 4-én kérték az alperes szervétől a jogváltozás bejegyzését. Az elsőfokú hatóság a kérelmet [2] elutasította, egyúttal egy bejegyzett földhasználati jogot is törölt, mert az ennek alapjául szolgáló haszonélvezeti jog időközben lejárt. Az elutasító döntés indoka az volt, hogy a társtulajdonosok egymás közt kötött szerződését közös tulajdont megszüntető szerződésnek tekinteni nem lehetett. Az alperes
  6. július 15-i 30139/
  7. számú határozattal az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert a mező- erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  8. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgtv.)
  9. § b) pontja szerinti feltételek, a közös tulajdon megszűnése a földön nem valósult meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] Ez ellen a határozat ellen a felperesek nyújtottak be keresetet, és kérték tulajdonjoguk bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Előadták, hogy a Földforgtv.
  10. §-ának b) pontja alapján elővásárlási jog nem áll fenn, mert a közös tulajdon a tulajdonostársak között megszűnne. Az elsőfokú ítélet [4] A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint tévesen értelmezték a felperesek a Földforgtv.
  11. §-ának b) pontját és
  12. §-ának

(1)bekezdését, tekintettel a kérelem előterjesztésekor már hatályban volt az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtásáról szóló 109/
  1. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 68/B. §-ára, mely a perbeli esetre ad a felperesek álláspontjával szemben rendelkezést A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] [6] [7] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási határozat megváltoztatását, és az ingatlanra felperesek tulajdonjogának bejegyzését. Felülvizsgálati kérelmükben előadták, hogy a perbeli ingatlan és a hozzá hasonló családi tulajdonban lévő ingatlanok nem kerülhetnének egy családtag tulajdonába, mert azt adott esetben az elővásárlási jog akadályozhatná. A Földforgtv. rendelkezésével ellentétesen fogalmaz meg szabályt az Inyvhr. módosító rendelkezése, amit egyébként jelen ügyben a jogviszony időpontjára tekintettel alkalmazni sem lehetett volna. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Földforgtv.
  2. § b) pontja értelmében elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel esetén. [10] Az Inyvhr.
  3. november 30-tól hatályos 68/B. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog átruházásról szóló szerződés hatósági jóváhagyásának hiányában a mezőés erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  4. évi CXXII. törvény
  5. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti esetben akkor folytatható le, ha a jogügylet eredményeként az érintett ingatlan egyetlen személy tulajdonába kerül. [11] Tekintettel arra, hogy a felperesek kérelmüket
  1. április 4-én terjesztették elő az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál, és az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  2. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  3. §
(1)bekezdése egyebek mellett azt is kimondja, hogy beadványokat az előterjesztésük időpontjában a hatályos jogszabályok szerint kell elintézni, következik az, hogy a perbeli esetre az Inyvhr. 68/B. §-át alkalmazni nem lehet. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól, hogy ez a rendelkezés a Földforgtv. 20. §
  1. b)pontjára, ha utóbb is de értelmezést adott. Nevezetesen választ adott arra a Földforgtv. által nem pontosan rendezett kérdésre, hogy a közös tulajdonnak a szerződő felek között, vagy az egész termőföldön kell-e megszűnni ahhoz, hogy az elővásárlási jog ne álljon fenn. Tagadhatatlan, hogy a Földforgtv. 20. §
  2. b)pontjának ilyen, az Inyvhr.-ből következő értelmezése megnehezíti családi tulajdonba kerülését a közös tulajdonban lévő ingatlanoknak, de az utóbb hozott jogszabályi rendelkezésből az olvasható ki, hogy a jogalkotónak a törvény meghozatalakor nem ez volt a célja. [12] Megjegyzi a Kúria, hogy hasonló ügyekben a jelen üggyel azonos tényállás esetén korábban azonos következtetésre jutott, és gyakorlatától eltérni nem kíván. [13] A kifejtett indokok alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban értékelhető költsége nem merült fel, ezért a felülvizsgálati eljárás viselése felől a Kúriának rendelkezni nem kellett. [15] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperesek az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 59. §-ának
(1)bekezdése alapján figyelemmel arra, hogy felülvizsgálati kérelmükön 50.000 forint illetéket már leróttak, csak további 20.000 forint illeték megfizetésére kötelesek. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.