← Magyarország

Gf.40316/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.316/2016/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Horicsányi László Ügyvédi Iroda (.......) által képviselt ........ felperesnek a dr. Pokó Diána ügyvéd (.......) által képviselt ........ alperes ellen közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. április 12-én kelt 38.G.42.390/2013/
  3. számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint alperest a Budapest Környéki Törvényszék ...... cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A felperes
  4. február 20-án szóban megkötött, majd
  5. március 10-én írásba foglalt adásvételi szerződéssel alperesi alaptőke 49,68%-át képviselő, nyomdai úton előállított alperesi törzsrészvényt vásárolt meg ....... A felperes 287 darab, egyenként 100.000 forint összértékékű, névre szóló törzsrészvénnyel (sorszám: A002871-A005740) és 26 darab egyenként 10.000 forint értékű törzsrészvénnyel (sorozatszáma: 0005797-0005822) rendelkezett. A felperest alperes nem jegyezte be a részvénykönyvbe, ezért a felperes pert indított az elsőfokú bíróság előtt 35.G.41.561/
  6. számon, továbbá, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága előtt alperes akkori székhelye szerint illetékes cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Az elsőfokú cégbíróság a Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.43.138/2010/
  7. számú végzésével helybenhagyott ...... számú végzésével alperes törvényes működése helyreállítása érdekében az ..... Kft.-t, képviseletében ..... felügyelőbiztost rendelte ki, akinek feladata volt a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedések megtétele, az új részvényesek részvénykönyvbe bejegyzése, a közgyűlés összehívása. A közgyűlés napirendjére kellett tűznie a vezető tisztségviselők megválasztását és a számviteli beszámolók elfogadását. A cégbíróság a felügyelőbiztost
  8. április 10-én jegyezte be a cégjegyzékbe, megbízatása
  9. március 5-től június 5-ig szólt. A kirendelt felügyelőbiztos a
  10. május 18-i meghívóval összehívta alperes közgyűlését
  11. június 4-én 14 órára a felügyelőbiztos székhelyére, oda felperest is meghívta, a meghívót a felperes ...... Fő út ..... alatti címére küldte meg, onnan a meghívó felbontatlanul visszaérkezett. Ezután a felügyelőbiztos a tudomására jutott ..... Kossuth út ..... alatti címre is megküldte a meghívót, ott ezen a címen
  12. május 28-án a meghívó átvételre került. A
  13. június 4-i közgyűlésen alperes részvényesei közül jelen volt ......2896 szavazattal, .... 21 szavazattal, így a leadható 5829 szavazat figyelembevételével a közgyűlés határozatképes volt. A részvényesek a közgyűlésen az
  14. számú határozattal megtagadták a felügyelőbiztos beszámolójának elfogadását, a
  15. számú határozattal a felperes részvénykönyvbe történő bejegyzésének elismerését, a
  16. számú határozattal elfogadták a felügyelőbiztosnak az alperes törvényes működésére vonatkozó javaslatát, a
  17. számú határozattal megválasztották ..... vezérigazgatónak, az
  18. számú határozat a felügyelőbizottság mellőzéséről, a
  19. a könyvvizsgáló megválasztásáról, a
  20. alperes székhelyének áthelyezéséről, a
  21. a cégbírósági eljárásra meghatalmazott jogi képviselő személyéről, a
  22. az alperes 2005-2009-ig terjedő üzleti éveire vonatkozó beszámolóinak elfogadásáról, a 14-es a
  23. napirendi pontban megjelölt kérdésekről való döntés mellőzéséről rendelkezett. A
  24. számú napirendi pont rögzítette, alperes törvényes működésének helyreállításához a felperes nevén nyilvántartott részvények valódi tulajdonosának bejegyzése szükséges. A közgyűlésen a felügyelőbiztos tájékoztatta a megjelenteket, hogy a cégbíróság végzése alapján
  25. június 4-én ..... bejegyezte a részvénykönyvbe, a közgyűlésen megjelent két végrehajtó is, akik bejelentették a felperes tulajdonában lévő, részvénykönyvben nyilvántartott részvények lefoglalását. A felügyelőbiztos e tényt a részvénykönyvbe bejegyezte. A felügyelőbiztos a
  26. június 17-én kelt levelével megküldte a felperes jászberényi címére azt a tájékoztatást, hogy a közgyűlésen jelenlévő bírósági végrehajtó a felperes 28.960.000 forint névértékű részvényeit lefoglalta, ennek tényét a részvénykönyvbe bejegyezte, egyidejűleg részére megküldte a közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet is. A felperes valamennyi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte a
  27. július 20-án benyújtott keresetlevelében, utalva a
  28. évi IV. törvény, illetve az alperesi alapító okirat rendelkezéseire. Előadta, a Gt. 232.§

(3)bekezdése ellenére a meghívó a közgyűlés időpontját megelőző 15 nappal nem került részére megküldésre, azt a lánya lakcímére kézbesítették 2010. május 28-án. Hivatkozott a Gt. 215.§
(2)bekezdése megsértésére is, arra, a felügyelőbiztosi jelentés nem képezte a közgyűlési meghívó mellékletét. A Gt. 213.§
(1)és
(4)bekezdése figyelmen kívül hagyásával gyakorolták a közgyűlésen jelenlévő részvényesek részvényesi jogaikat, a Gt. 44.§
(1)bekezdése ellenére a könyvvizsgáló nem volt jelen a beszámolók elfogadásakor, nélküle e napirendi pontokban nem lehetett volna érvényesen szavazni. A Gt. 20.§
(5)bekezdésével szemben a vezérigazgatói tisztségre megválasztandó részvényes is szavazott. A peres eljárás tartama alatt ..... pert indított a felperes ellen a részvény-átruházási szerződés érvénytelensége megállapítása iránt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság
  1. december
  2. napján 24.P.90.686/
  3. számú perben bírósági meghagyást bocsátott ki, megállapítva a ...... között
  4. március 10-én megkötött részvény adásvételi szerződés érvénytelenségét, s az eredeti állapot helyreállítása körében kötelezte ....., hogy 8 napon belül adja ki ...... részére a 2896 darab törzsrészvényt forgatmánnyal együtt. A kijavított bírósági meghagyás
  5. március 16-án jogerőre emelkedett. A bírósági meghagyás alapján ...... felperes jogutódjaként perbe kívánt lépni, majd később ezen kérelmét már nem tartotta fenn. Alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, a felügyelőbiztos úgy jegyezte be a felperest az alperesi részvénykönyvbe, hogy előtte nem látta a felperes részvényeit, s bár a felperes a részvénykönyvbe bejegyzésre került, de ezen bejegyzés törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát képezte. Vitatta a felperes perindítási jogosultságát, előadta, a közgyűlés szabályszerűen volt összehívva, megtartva, a határozatok is szabályszerűen születtek. Az elsőfokú bíróság a
  6. október 7-én kelt 11.G.42.249/2010/
  7. számú ítéletével a keresetet elutasította, a PKKB által kibocsátott jogerős bírósági meghagyásra figyelemmel megállapította a Ptk. 237.§
(1)bekezdése és a Gt. 212.§
(1)bekezdése felhívása mellett, hogy a felperes nem volt jogszerű birtokában, tulajdonában az alperes részvényeinek, így nem gyakorolhatta a részvényesi jogokat sem, a perindítás joga sem illette meg, ezért a kereset elutasítandó volt. A Fővárosi Ítélőtábla a 16.Gf.40.009/2012/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a
  2. május 21-én kelt Gfv.VII.30.292/2012/
  3. számú végzésével a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság
  4. sorszámú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, megállapítva, hogy a felperesnek 82.700, alperesnek 12.700 forint felülvizsgálati eljárási költsége merült fel. A Kúria határozatában kitért arra, a felperes mindaddig alperes részvényesének minősül, amíg - bár a perben hivatkozott bírósági meghagyás alapján arra köteles lenne - a részvényeket az eladó nevére történt forgatmányozással el nem látja, az eladó részére azt ki nem adja és a részvénykönyvből őt nem törlik. A bírósági meghagyásban foglaltak csak jogcímet teremtettek a felperessel korábban szerződött fél számára a részvények kiadásának követelésére. A perbeli részvények megszerzésére kötött átruházási szerződés semmisségének megállapítása és a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség ellenére a felperes még mindig rendelkezik alperes részvényeivel, azok lefoglalása miatt, a Vht. (
  5. évi LIII. törvény) 104.§
(3)bekezdése folytán azokat kiadni sem áll módjában. Ezért a megismételt eljárás során - amennyiben időközben nem nyer bizonyítást a felperes kereshetőségi joga elenyészése - érdemben el kell bírálni a keresetet. A megismételt eljárásban a felperes úgy nyilatkozott, hogy a részvényeket sem ......, sem más személy részére nem forgatmányozta, nem adta ki, azok továbbra is birtokában vannak, a felperesi részvények közül egy darab 10.000 forint névértékű törzsrészvényt a tárgyaláson felmutatott, a kereseti kérelmét fenntartotta. Alperes a kereset elutasítását kérte. Utalt a felperes rosszhiszeműségére, arra, amennyiben a felperesi részvényekre vezetett végrehajtás eredményes és a felperes a részvényeket kiadja a végrehajtónak, úgy kereshetőségi joga megszűnik. Hivatkozott a felek közt folyamatban volt perben hozott Kúriai ítéletre (Gfv.VII.30.255/2013/7.), mely szerint miután a felperest
  1. június
  2. napján jegyezték be a részvénykönyvbe, e naptól illetik meg a részvényesi jogok. A perbeli közgyűlésre a felperest meg sem kellett volna hívni, a meghívás napján még nem minősült részvényesnek. Kérte ...... felügyelőbiztos tanúkénti meghallgatását, csatolta az egységes szerkezetű alapító okiratot. Az elsőfokú bíróság a
  3. április 12-én kelt 38.G.42.390/2013/
  4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, s kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 forint + áfa perköltséget. Az elsőfokú bíróság rögzítette, a perbeli időszakban az alperes az
  5. évi CXLIV. törvény (Gt.) hatálya alatt állt, ezért a Gt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Utalva a Gt. 180.§
(2)bekezdésére, 180.§
(3)bekezdésére, 198.§-ára, továbbá az Alapszabály
  1. cikk 5.
  2. és
  3. cikk 7.
  4. pontjára, valamint az
  5. évi IV. törvény (régi Ptk.) 338/C.§-ára, a Gt. 220.§, 227.§ és a Ptk. 237.§-ára, kifejtette, a ......közti polgári perben kibocsátott bírósági meghagyásra figyelemmel a közöttük
  6. március 10-én kötött részvény adásvételi szerződés érvénytelen, a felperes nem tekinthető a perbeli részvények tulajdonosának, sem jogszerű birtokosának. A bíróság által jogerősen érvénytelenített szerződésre a felperes jogot nem alapíthat, alperessel szemben részvényesi jogait nem érvényesítheti akkor sem, ha ezen részvényeket azóta és továbbra is a birtokában tartja és a szerződéskötés előtti állapotot nem állítja vissza. A részvények tulajdonjogával
  7. március 16-tól már nem rendelkezik. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, a felperes részvénykönyvi bejegyzésével egyidejűleg a részvényekre vonatkozó végrehajtási jog is bejegyzésre került, a végrehajtó a perben tartott utolsó tárgyaláson kísérelte meg a végrehajtás foganatosítását, a részvények birtokba vételét, mely a felperes és jogi képviselője távolmaradása okán hiúsult meg. A felperes a per folyamatban léte alatt a részvények tulajdonjogával nem rendelkezett, illetve részvénytulajdonból eredő jogosultsága megszűnt, anyagi jogi értelemben a jogi érdeke megszűnt, ezért a kereset elutasítandó volt. Az alaptalan a Gt. 220.§
(1)bekezdése folytán is, mivel a részvényes a részvényesi jogok gyakorlására kizárólag a részvénykönyvbe való bejegyzést követően jogosult. A felperes a perbeli közgyűlésen került a részvénykönyvbe bejegyzésre, a közgyűlésre a felperest meghívni nem kellett, alperessel kapcsolatos részvényesi jogosultsága ezen a napon nyílt meg. Figyelemmel a Gt.-nek a társasági határozatok felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseire, a perbeli közgyűlés határozatait sem támadhatta meg, arra nem volt jogosult. Akkor lett volna jogosult, ha mint részvényest szabályosan a közgyűlésre meghívják és a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett volna. Az elsőfokú bíróság a Pp. 78.§-a, illetve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, előadva, az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során figyelmen kívül hagyta a Pp. 275.§
(5)bekezdését, a Kúria utasításait, így azon megállapítást is, hogy a felperes kereshetőségi joga fennáll, s a keresetet érdemben el kell bírálni. Az elsőfokú bíróság ismét a kereshetőségi jog hiányára hivatkozva utasította el a keresetet, annak érdemi elbírálása helyett, noha részletes bizonyítási eljárást is lefolytatott. Az ítélet indokolása egyebekben is következetlen. Annak ellenére, hogy a Kúria gyakorlatilag a kereshetőségi jog tekintetében a felperessel azonos álláspontra helyezkedett, azaz arra elegendő az alaki legitimáció, az elsőfokú bíróság tévesen úgy vélte, a felperesnek nincs tulajdonjoga, ugyanakkor a végrehajtói intézkedésre is utalt, márpedig a végrehajtás során csak az adós tulajdonában lévő dolgot lehet jogszerűen lefoglalni. A végrehajtási igényperben a jogelődnek a szóban forgó bírósági meghagyásra alapított kereseti kérelmét mind az első, mind a másodfokú bíróság elutasította, ez a felperes tulajdonjoga fennállását támasztja alá. Az alaki legitimáció igazolása szükséges és elegendő is, ez a felperes esetében fennáll. Tévedett az elsőfokú bíróság abban is, hogy a felperesnek nem lett volna keresetindítási joga, mivel a részvénykönyvbe csak
  1. június
  2. napján került bejegyzésre. Alperes által nem vitatott tény ugyanis, hogy a határozatokat a felperes részvénykönyvbe történő bejegyzése után hozták, a keresetindításkor a felperes a részvénykönyvben szerepelt. A másik ügyben, a Gfv.VII.30.255/2013/
  3. számú határozattal a Kúria azért utasította a felperes keresetét, mert abban a perben támadott határozatok meghozatalakor, illetve a perindításkor a felperes még nem volt a részvénykönyvbe bejegyezve. Egyébként a felperes korábban alperesnek felróható okból nem került szabályszerűen bejegyzésre a részvénykönyvbe, .... ugyan bejegyezte a felperest, azonban a bejegyzés érvényességéhez két igazgatósági tag aláírása lett volna szükséges, alperes akkori további igazgatósági tagjai, így ...., valamint ......, jogellenesen tagadták meg a bejegyzés aláírását. E jogellenes eljárás miatt került sor felügyelőbiztos kirendelésére, alperes saját felróható magatartására hivatkozik, mikor azzal érvel, hogy a felperest nem kellett volna meghívni a közgyűlésre. A cégbíróság által megszabott felügyelőbiztosi feladat elsősorban a részvénykönyvbe történő bejegyzés volt, így a felperest a közgyűlésre is szabályszerűen meg kellett volna meghívni. A felügyelőbiztos
  4. május közepén találkozott a felperes meghatalmazottjával és jogi képviselőjével is, azonban a felperes részvénykönyvbe történő bejegyzését még nem hajtotta végre, noha ezt meg kellett volna tennie. A felperes meghívását megkísérelte, de nem a személyes találkozó során megadott címről, így a meghívó kézbesítése nem volt szabályszerű. A felügyelőbiztos végül is a közgyűlés elején bejegyezte felperest a részvénykönyvbe, ettől az időponttól ő jogosult volt a részvényesi jogok gyakorlására. Jogosult lett volna részt venni is, de a felügyelőbiztos mulasztása miatt szabályszerű meghívót nem kapott, ugyanakkor jogosulttá vált a közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt is pert indítani. Megállapítható, hogy a
  5. június 4-i közgyűlés összehívása nem szabályszerűen történt, mert arra a felperes nem kapott határidőben meghívót, emiatt, de a per során előadott egyéb okok miatt is, jogszabálysértő határozatokat hozott a közgyűlés. Kérte elsősorban az ítélet kereseti kérelme szerinti megváltoztatását, a
  6. június 4-i közgyűlés határozatai hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, a kereset érdemi elbírálására utasítását. Alperes fellebbezési ellenkérelmében lényegileg az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak megalapozottságára figyelemmel. Előadta, az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes (helyesen: felperes) nem tekinthető a perbeli részvények tulajdonosának, sem jogszerű birtokosának, ezért perbeli legitimációval nem rendelkezik. Alaptalan azon hivatkozás, hogy a Kúria
  7. május 21-i végzése megállapította volna a felperes kereshetőségi jogát. A végzésben a Kúria azt is kimondta, hogy a felperes kereshetőségi jogának az eljárás folyamán végig fenn kell állnia, így azt vizsgálni kell. A
  8. március 25-i Gfv.VII.30.255/2013/
  9. számú ítéletével a Kúria kimondta ..... és...... között
  10. március 10-én írásba foglalt részvény adásvételi szerződés érvénytelenségét, mellyel egyidejűleg a felperes kereshetőségi joga megszűnt. Ezzel az ítélettel a felperes kereshetőségi joga hiánya bizonyosságot nyert, a másik végzés iránymutatásai megdőltek. A megismételt eljárásra vonatkozó utasítás csak abban az esetben áll fenn, amennyiben bizonyítást nem nyer időközben a felperes kereshetőségi jogának elenyészése. Az elsőfokú bíróság is helyesen érvelt azzal, érvénytelen szerződésre a felperes jogot nem alapíthat, részvényesi jogokat alperessel szemben nem érvényesíthet a birtokba adás ellenére. Utalt a felperesi jogi képviselő különböző eljárásokban tett előadásai ellentmondásaira a részvények birtokát illetően, és arra is, a Kaposvári Járásbíróság a felperest képviselő ügyvédi irodát 500.000, a felperes jogi képviselőjét 250.000 forint rendbírsággal sújtotta, mert a végrehajtási eljárásban a részvények kiadása tekintetében megtagadta a válaszadást. A felperes és jogi képviselője perlekedése is rosszhiszemű. Az elsőfokú bíróság ítélete egy évek óta fennálló jogszerűtlen állapotot szüntetett meg. A felperes részvényei végrehajtás alatt állnak, azokat a felperes jogellenesen tartja magánál s ehhez a jogi képviselő nyújt segítséget, ami elfogadhatatlan. Csatolta a Kaposvári Járásbíróság bírságra vonatkozó határozatát. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan: A per tárgyát képező határozatok meghozatalakor az alperes az
  11. évi CXLIV. törvény (Gt.) hatálya alatt állt, ezért a jelen ügy elbírálásakor a Gt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Gt. 180.§
(2)bekezdése értelmében a névre szóló részvény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - szabadon átruházható, a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata a részvény átruházását e törvény rendelkezései szerint korlátozhatja, illetve a részvénytársaság beleegyezéséhez kötheti. A
(3)bekezdés szerint a nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. A 198.§
(2)bekezdése alapján a névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A 47.§
(1)bekezdése értelmében a társasági határozat bírósági felülvizsgálatát többek közt a részvényes kérheti. A Gt. 9.§
(2)bekezdése, illetve 220.§
(1)bekezdése folytán irányadó régi Ptk. 338/C.§
(1)bekezdés b) 1. pontja szerint nyomdai úton előállított, névre szóló részvény esetén az jogosult az értékpapírból eredő jogok gyakorlására, akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata igazol, ezen túlmenően a 338/A.§
(1)bekezdésében írtakra tekintettel annak birtokában is van. A fenti jogszabályok értelmezése kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, birtoklás azonban csak annak jogszerűsége esetén jelenthet az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultságot. A felperes vonatkozásában azonban ezen jogosultság a részvények birtoklásának jogszerűtlensége miatt nem áll fenn. A ........ és ..... között folyamatban volt peres eljárásban kibocsátott bírósági meghagyás folytán a köztük
  1. március 10-én megkötött részvény adásvételi szerződés érvénytelen. Teljes mértékben osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját atekintetben, hogy
  2. március 16-tól a felperes jogellenesen tartja birtokban a részvényeket, a tulajdoni jogosultsága megszűnt. A Fővárosi Ítélőtábla utal arra, hogy a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.292/2012/
  3. számú végzésének írt azon feltétele már nem teljesül, hogy a felperes kereshetőségi jogának az eljárás végéig fenn kell állnia. A fentebb kifejtettekkel ellentétes értelmezés esetén bármely jogszerűtlen módon - akár bűncselekmény útján - a részvények birtokába jutó személy is gyakorolhatna részvényesi jogokat. Az a tény, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  4. december
  5. napján kelt 24.P.98.686/2010/
  6. számú, az 5-I. számú végzésével kijavított,
  7. március 16-án jogerőre emelkedett bírósági meghagyásával megállapította, hogy a .....s .....között
  8. március
  9. napján kötött részvény adásvételi szerződés érvénytelen és kötelezte ......, hogy a 8 napon belül a részére átadott 2896 darab ...... 10.000 forintos törzsrészvényét forgatmánnyal együtt ...... részére származtassa vissza, olyan körülmény, mely jelen perben semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, nem kerülhető meg. A részvények jogszerűtlen birtoklására a felperes jogot nem alapíthat, nem hivatkozhat arra, hogy részvényesi jogai gyakorlása körében támadhatja a jelen perbeli közgyűlési határozatokat. Utal továbbá a Fővárosi Ítélőtábla a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.255/2013/
  10. számú ítéletével megerősített azon tényre, hogy felperes
  11. június 4-én került az alperes alapszabályának megfelelően a részvénykönyvbe bejegyzésre, ennek azonban visszaható hatálya nincs. A felperest a
  12. június 4-én megtartott közgyűlésre ezért meg sem kellett volna hívni, ennek folytán megalapozatlan felperesnek a meghívása szabályszerűtlenségére vonatkozó, és ezen az alapon a közgyűlési határozatokat támadó előadása, a
  13. március 16-i időponttól pedig kereshetőségi joga megszűnt. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§
(1)bekezdése és 239.§-a alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest alperes javára fellebbezési perköltség megfizetésére a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)és
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegű, mérlegeléssel megállapított másodfokú eljárással kapcsolatos ügyvédi munkadíjat megállapítva. Budapest,
  1. november
  2. napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. Dr. Szunyogh Zsófia s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Gesztesi Diana tisztviselő bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.