← Magyarország

Gf.20079/2016/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.079/2016/5/I. A Győri Ítélőtábla a Dr. Varga László Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Szabó Balázs ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék

  1. február
  2. napján kelt G.20.894/2011/
  3. szám alatti ítéletével szemben a felperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az alperesnek 100.
  5. (Egyszázezer) Ft másodfokú perköltséget, továbbá az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 230.
  6. (Kettőszázharmincezer - háromszáz) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes mint megrendelő és az alperes mint kivitelező között
  7. december
  8. napján vállalkozási szerződés jött létre a felperes üzemcsarnoka 20 cm vastag szórt felületű ipari padlója kivitelezésére, dilatálva, kb. 4000 m2 területre, a tételes felmérés után meghatározandó 1.770.Ft/m2 + áfa díjért. Az alperes a munka befejezését
  9. december
  10. napjáig vállalta. A felek kikötötték, hogy a vállalkozó alperes köteles a vállalt munkát „a megfelelő rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotú tartalommal és I. osztályú minőségben” határidőre teljesíteni. Az alperes a teljesítés napján,
  11. december 20-án állította ki a felperes részére a számláját 3964 m2 betonozásról, 7.016.280.Ft + 25% áfa, együtt 8.770.350.Ft díjról. Az alperes azonban ténylegesen további 346,8 m2 területet betonozott le, melynek 736.591.Ft díját a felperes nem fizette ki. Ugyanezen felek között
  12. április
  13. napján újabb vállalkozási szerződés jött létre a felperes iparcsarnoka 20 cm vastag szórt felületű ipari padlója kivitelezésére, dilatálva, kb. 2000 m2 mennyiségben. A megrendelő felperes a díjat tételes felmérés után 2.000.Ft/m2 + áfa összegben vállalta megfizetni. Az alperes a szerződés alapján összesen 2092,6 m2 területet betonozott le. A bíróságok jogerős részítéletükkel (a ...i Törvényszék G.20.894/2011/
  14. szám, ...i Ítélőtábla Gf.II.20.321/2013/
  15. szám) megállapították, hogy az alperes által kivitelezett betonozás egyenetlen volt, így a munka értéke 10%-al csökkent. A jogerős részítéletben megejtett elszámolást követően a felperesnek még 251.184.Ft összegű árleszállítási igénye maradt fenn. A bíróságok további jogerős részítéletükkel (a ...i Törvényszék G.20.894/2015/
  16. és G.20.894/2015/
  17. szám, ...i Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/
  18. szám) határoztak a felperes hibás teljesítéssel okozott kár, 886.647.Ft hulladékanyag kiadása (ellenértéke) iránti keresetéről, valamint az alperes vágási díj iránti viszontkeresetéről. Ebben az eljárásrészben az alperes 851.181.Ft tőkeösszegű hulladékanyag megtérítése iránti felperesi követelést ismert el. A jogerős határozat - más rendelkezések mellett - a felperest kötelezte 1.400.292.Ft tőke, valamint annak a
  19. március
  20. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. A peres eljárás a még el nem bírált négy beszámítási kifogás tekintetében folytatódott. A felperes az eljárás jelen részében a
  21. december
  22. napján kelt vállalkozási szerződésből eredően beszámítási kifogást terjesztett elő - egyrészt - az alperes által végzett betonozási munka 10%-os mértékű árleszállítása jogcímén, 950.644.Ft-ot követelve; másrészt - a hibás teljesítéssel okozott kár jogcímén 1.927.846.Ft-ot követelve; míg harmadrészt - a
  23. sorszámú elsőfokú részítélettel elbírált,
  24. április
  25. napján kelt vállalkozási szerződés hibás teljesítése miatt a „még el nem számolt” 251.184.Ft-ot kívánt az alperes vállalkozói díjkövetelésével (beszámítási kifogásával) szemben érvényesíteni. Az alperes beszámítási kifogásában a
  26. december
  27. napján kelt vállalkozási szerződés alapján ki nem fizetett 736.591.Ft megtérítésére terjesztett elő ellenkövetelést, amelyet a jogerős részítélettel már elbírált felperesi hulladékanyag megtérítése iránti követelésbe kívánt beszámítani. Előadta, hogy az általa ki nem számlázott vállalkozói díjkövetelése elévült (2005-ben vált esedékessé), de a rPtk.297.§

(2)bekezdése alapján a felperes hulladékanyag ellenértéke iránti követelésébe beszámította. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a ...i Törvényszék G.20.894/2011/
  1. számú és a ...i Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletét (részben) megváltoztatta és az 1.400.292.Ft tőke marasztalási összeget 1.885.699.Ft tőkére, valamint annak a
  2. március
  3. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatára felemelte. Ezt meghaladóan ítéletével ezt a jogerős részítéletet, valamint a ...i Törvényszék G.20.894/2011/
  4. számú és a ...i Ítélőtábla Gf.II.20.321/2013/
  5. szám alatti részítéletét hatályában fenntartotta. A törvényszék határozata indokolásában, a
  6. december
  7. napján kelt vállalkozási szerződésből eredő igényeket illetően megállapította, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a felek a szerződésben arról rendelkeztek volna, hogy az alperesnek „egyenes” betonfelületet kell készítenie. A szerződéskötést megelőző tárgyalások során eljáró felperesi és alperesi ügyvezető személyes előadásában ugyanis erre nézve eltérően nyilatkozott. A bíróság kiemelte az eljárása során kirendelt igazságügyi műszaki szakértő azon véleményét, hogy a teljesítést követően mintegy 10 évvel már nem lehet meghatározni, hogy az elkészült betonfelület milyen minőségű volt a teljesítés idején. A jelenleg tapasztalható állapot lehet az alperesi hibás teljesítés következménye, de az üzemszerű működés és az épület szerkezetének mozgása következménye is. A felperes indítványára a bíróság által szintén megkeresett "A" Kht. nyilatkozata szerint pedig a betonozás minősége, a felület eredeti egyenetlensége nem tárható fel kopásállósági vizsgálattal. Emiatt a bíróság alaptalannak ítélte a felperes ezen szerződés alapján előterjesztett 950.644.Ft árleszállítás és 1.927.846.Ft hibás teljesítésből eredő kár megtérítése iránti követelését (beszámítási kifogását). A felperes azonban alappal számíthatta be a
  8. április
  9. napján kelt szerződés alapján még fennmaradó 251.184.Ft árleszállítás iránti követelését. (Ptk.296.§
(1)bekezdés) Ennek eredményeként az alapos felperesi beszámítási kifogást (251.184.Ft) beszámítva az alperesi beszámítási kifogásba (736.591.Ft) az alperesnek még 485.407.Ft ellenkövetelése maradt fenn. Ezt az ellenkövetelést beszámítva a jogerős részítélettel (a ...i Törvényszék G.20.894/2011/112. szám, a ...i Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. szám) elbírált 851.181.Ft felperesi hulladékanyag ellenértéke megtérítése iránti követelésbe, ez a felperesi követelés 365.774.Ft-ra csökken. Ezért az említett jogerős részítéletben meghatározott, a felperest terhelő 1.400.292.Ft tőke marasztalási összeg 1.885.699.Ft tőkeösszegre emelkedik. Erre figyelemmel a törvényszék ítéletében ezt az említett részítéletet a Pp.213.§
(2)bekezdése és a 3/
  1. PJE határozat alapján részben megváltoztatta és a marasztalási összeget 1.885.699.Ft tőkére (a késedelmi kamatokat nem érintve) felemelte, míg a további részítéleteket hatályában fenntartotta. A bíróság mellőzte a felperes indítványára a "B" Igazságügyi Szakértői Kft. kirendelését a
  2. december
  3. napján kelt vállalkozási szerződés alapján készült betonfelület teljesítéskori állapota vizsgálatára. Erről a kérdésről ugyanis a kirendelt "C" igazságügyi szakértő, valamint az "A" Kht. már nyilatkozott, amely szerint a felperes által megjelölt kellékhiba, az egyenetlenség már nem vizsgálható. Az elsőfokú ítélet (alaptalannak tartott) felperesi beszámítási kifogásra vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében kifejtette, hogy "C" igazságügyi szakértő véleménye beérkezését követően kezdeményezte az alperes által kivitelezett betonfelület kopásállósága szakértői vizsgálatát. A felperes az "A" Kht. szakértői válaszát mind tartalmi, mind pedig formai szempontból kifogásolta. Tartalmilag azért, mert az "A" Kht. a helyszínt nem tekintette meg. Formai okból pedig azért, mert az "A" Kht. nem szerepel az igazságügyi szakértők névjegyzékében, a Kht. nevében nyilatkozó "D" igazságügyi szakértő pedig a cégnyilvántartás szerint nem volt jogosult a Kht. nevében eljárni. Emiatt a felperes indítványára indokolt volt másik szakértőt kirendelni. A felperesi indítványra a törvényszék által mellőzött "B" Kft. az elsőfokú ítélet meghozatalát követően,
  4. április
  5. napján szakvéleményt készített az alperesi betonozási munka minőségéről, melyet a felperes a fellebbezéséhez csatolt. A magánszakvélemény lényegi megállapításai szerint a teljesítés amiatt nem felel meg a szabványnak, mert az alperes által kivitelezett betontáblák mérete túlzott, a lehetséges 20 m2 helyett 35,5 m2, így 78%-kal nagyobb mint a szabvány szerinti méret. A tágulási hézagok kialakítása egyszerű bevágásokkal történt, tehát nem előírásszerű. A betonfelület egyenetlen, a szintezésnél „minőségi osztályon kívüli” besorolású. Fellebbezésében kitért arra is, hogy a felperes mint laikus az egyenetlenséget jelölte meg a betonfelület hibájaként, de azt nem tudhatta, hogy az osztályba sorolási feltételeknek sem felel meg, illetve a dilatációra vonatkozó előírásokat sem ismerhette. Ezért a megismételt eljárás során szükséges igazságügyi szakértő arra vonatkozó kirendelése, hogy a padló állapota a teljesítéskor megfelelt-e a szerződésben, illetve a szabványban foglalt feltételeknek. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Megítélése szerint a felperes fellebbezéséhez csatolt szakértői véleményt a Pp.235.§
(1)bekezdése és 141.§
(6)bekezdése alapján figyelmen kívül kell hagyni, mert az elsőfokú bíróság a Pp.3.§
(3)bekezdésén alapuló tájékoztatása ellenére annak előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedett. A perbeli szakkérdésben "C" igazságügyi szakértő, valamint az "A" Kht. szakértői munkatervben megjelenő véleményét kérte figyelembe venni, amely szerint a teljesítéstől eltelt idő miatt a betonfelület teljesítéskori egyenetlenségére már nem lehet véleményt adni. Rámutatott, hogy a felperes a 2005. december 2. napján kelt vállalkozási szerződés teljesítése hibáját a 2014. évig nem állította, így számítania kellett rá, hogy az eltelt idő miatt arra már nem vonható le következtetés. Rámutatott, hogy a Pp.177.§
(2)bekezdése alapján a bíróság a szakvélemény adására gazdasági társaságot, így az "A" Kht-t is kirendelhette. Az "A" Kht. nevében nyilatkozatot adó "D" bejegyzett igazságügyi szakértő. *** Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.253.§
(3)bekezdés) bírálta felül és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. A törvényszék a helyesen megállapított tényekből érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva utasította el a felperes (beszámítási kifogásként érvényesített) árleszállítás és hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti szavatossági kifogását. Annak eldöntésénél, hogy a felperes a fellebbezéshez mellékelt új bizonyítékkal - a megbízásából készült szakértői véleménnyel - igazolhatta-e az alperes hibás teljesítését a Pp.235.§
(1)bekezdés III. mondatából kellett kiindulni. Eszerint a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141.§
(6)bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. Az idézett törvényhely helyes értelme szerint a fellebbezéséhez csatolt új bizonyítékot akkor kell érdemben elbírálni, ha annak elsőfokú eljárásbeli előterjesztésével a fél alapos okból késlekedett; így az elsőfokú bíróság nem, avagy tévesen tájékoztatta a bizonyítandó tényekről, a bizonyítási kötelezettségről és a bizonyítás indítványozása elmulasztása jogkövetkezményeiről. (Pp.3.§
(3)bekezdés) A szavatossági kifogás alapján a felperes volt köteles megjelölni a hibajelenséget, a kellékhibát és bizonyítani, hogy az alperes által kivitelezett ipari padló betonozása a teljesítés időpontjában nem felelt meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak (kellékeknek), és ezzel okozati összefüggésben milyen összegű árleszállításra, illetve kártérítésre tarthat igényt. (Ptk.305.§
(1)bekezdés, 306.§
(1)bekezdés b/ pont, 308/C.§, 310.§, Pp. 164. §
(1)bekezdés) A felperes a betonozás hibáját annak egyenetlenségében jelölte meg. A törvényszék pedig a megjelölt kellékhiba alapján a 3.§
(3)bekezdése alapján helyesen tájékoztatta a felperest a bizonyítandó tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás indítványozása elmulasztása jogkövetkezményeiről. (118.,
  1. tjk.) A törvényszék tájékoztatása alapján a felperes szakértői bizonyítást, majd - annak eredménytelenségét követően - a betonozás kopásállósági vizsgálatát indítványozta az "A" Kht. kirendelésével. Az ilyen módon lefolytatott bizonyítás eredményét a törvényszék helytállóan értékelte úgy, hogy a teljesítést követően eltelt időre figyelemmel már nem lehet meghatározni azt, hogy az elkészült betonfelület milyen minőségű volt a teljesítés idején. Az ítélőtábla kiemeli, hogy a hiba felismerése azt jelenti, hogy a jogosult tudomást szerez mindazokról a hibával kapcsolatos tényekről, amelyek ismerete szükséges a hiba miatti szavatossági igény érvényesítéséhez, vagyis a hibajelenség észlelése mellett felismeri a hiba okát, terjedelmét, jelentőségét és következményeit is. (A hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/
  2. (VI.21.) PK vélemény
  3. pont) Amennyiben a hiba felismeréséhez a jogosult a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik, ahhoz megfelelő szakismerettel rendelkező szakembert kell bevonnia. A konkrét esetben a felperes az elsőfokú eljárás során - következetesen - a betonozás hibájaként csak annak egyenetlenségére hivatkozott. Az elsőfokú eljárás során pedig nem volt elzárva attól, hogy a megbízásából eljáró szakértő igénybevételével esetlegesen ezen túli, további hibákat is felismerjen. Mivel erre nem került sor, az elsőfokú bíróságot a Pp.3.§
(3)bekezdése alapján további tájékoztatás nem terhelte és a felperes az újabb hibajelenséget feltáró szakvélemény másodfokú eljárásbeli benyújtásával alapos ok nélkül késlekedett. Ezen túl a fellebbezéshez mellékelt szakvélemény a felperes szavatossági kifogását a korábbitól eltérő ténybeli alapra - a betonozás felületi egyenetlensége mellett a betontáblák túlzott méretére és a nem előírásszerű dilatációra - alapította, amelyre a másodfokú eljárásban már nem kerülhet sor. (Pp.235.§
(1)bekezdés, 247.§
(1)bekezdés) Ezekre figyelemmel az ítélőtábla a fellebbezéshez csatolt szakvéleményt az elsőfokú ítélet felülbírálatánál figyelmen kívül hagyta. Helyesen hivatkozott az alperes fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy a Pp.177.§
(2)bekezdése szerint a bíróság a szakvélemény elkészítésére nem csupán igazságügyi szakértőt, hanem szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot is kirendelhet. Az ("A") Kht. építési termékek típusvizsgálatára, szerkezet- és anyagvizsgálatra és az építési kivitelezés egyes munkafolyamataira kiterjedő szakértői vizsgálatokat végez. A szakértői tevékenység esetén pedig az "A" Kht. nevében értelemszerűen nem a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető, hanem a szakértő nyilatkozik. A teljesség kedvéért megjegyzi az ítélőtábla, hogy fellebbezés hiányában az elszámolt 251.184.Ft-os „beszámítási kifogást” a felülbírálat nem érinthette. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a Pp.78.§
(1)bekezdése szerint a felperes viselni köteles a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket, valamint az alperes másodfokú perbeli képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjat. A fellebbezési perérték (2.878.490.Ft) után a felperes az Itv.46.§
(1)bekezdése alapján 230.300.Ft fellebbezési illetéket köteles viselni. Az ítélőtábla az alperest képviselő ügyvéd munkadíját a másodfokú eljárásban a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet 3.§-a alapján az áfával növelt 100.000.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
  2. október
  3. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró Dr. Szalay Róbert sk. bíró A kiadmány hiteléül kiadó: Győri Törvényszék G.20.894/2011/156.szám A Győri Törvényszék dr. Varga László ügyvéd (....) által képviselt Kft.
  4. (…) felperesnek dr. Szabó Balázs ügyvéd (...) által képviselt Kft.
  5. (…) alperes ellen vállalkozói díjtartozás megfizetése iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  6. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét megváltoztatja: a bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.885.699,- (egymilliónyolcszáznyolcvanötezer-hatszázkilencvenkilenc) Ft-ot és ezen összeg után
  7. március
  8. napjától az adott félévre a félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű, míg
  9. július
  10. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a bíróság a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  11. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét továbbá a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  12. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.321/2013/
  13. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét és a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  14. számú a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét hatályában fenntartja. A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 438.120,- (négyszázharmincnyolcezeregyszázhúsz) Ft feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Államnak az illetékes adóhatóság felhívására. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 170.380,- (egyszázhetvenezerháromszáznyolcvan) Ft feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Államnak az illetékes adóhatóság felhívására. A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 424.783,(négyszázhuszonnégyezer-hétszáznyolcvanhárom) Ft perköltséget. Ezt meghaladóan peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet három példányban kell a Győri Ítélőtáblához címezve előterjeszteni a Győri Törvényszéken. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél fellebbezése, ha a fellebbező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes igazságügyi hivatalnál. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha - - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. Indokolás: A bíróság a tárgyalás adatai és a csatolt egyéb iratok alapján a következő tényállást állapította meg: Peres felek
  15. december
  16. napján vállalkozási szerződést kötöttek, amelyben az alperes vállalta a felperes település 1-beli csarnokánál 20 cm vastag szórt felületű ipari padló elkészítését dilatálva kb. 4.000 m2 területen. A felek a munkáért 1.770,-Ft/m2 +ÁFA megbízási díjat kötöttek ki.(G.20.894/2011/12/F/8.) Az alperes a szerződés alapján összesen 4.310,8 m2 területet betonozott le, az alperes 3.964 m2 terület betonozásáról 8.770.350,-Ft összegű számlát állított ki, amelyet a felperes kifizetett. A felperes a további 346,8 m2 terület betonozásáért járó 767.295,-Ft vállalkozási díjat nem fizette meg az alperesnek. Az eljárás során nem volt megállapítható, hogy a vállalkozási szerződés szerinti alperesi teljesítés hibás lett volna. Peres felek
  17. április
  18. napján vállalkozási szerződést kötöttek, amelyben az alperes vállalta a felperes település 1-beli csarnokánál 20 cm vastag szórt felületű ipari padló elkészítését dilatálva kb. 2.000 m2 területen. A felek a munkáért 2.000,-Ft/m2 +ÁFA megbízási díjat kötöttek ki. (G.20.894/2011/12/F/1.) Az alperes e szerződés keretében összesen 2.092,6 m2 területet betonozott le. Az alperes által végzett betonozás egyenetlen volt, az a kőműves-szerkezetekre vonatkozó szabványnak nem felelt meg, így a
  19. április
  20. napján kötött szerződés alapján végzett teljes munka értéke 10%-kal csökkent. A teljes alperesi munka értékcsökkenése 502.224,-Ft. A bíróság az alperes vállalkozási díjra vonatkozó követelését és a hibás telesítés miatti felperesi igényt elszámolta (Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  21. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.321/2013/
  22. számú részítéletével
  23. május
  24. napján jogerőre emelkedett - részítélete), az elszámolás után a felperesnek 251.184,-Ft összegű követelése maradt fenn az alperessel szemben. Peres felek 2007 tavaszán szóbeli vállalkozási szerződést kötöttek, amelyben az alperes vállalta a Kft.
  25. teherautóján leszállított lemezekből … 313-as és ... 315-ös felsőkocsihoz szükséges alkatrészek kivágását. A szerződésből eredő, a felperes hulladékanyag értékével való elszámolásra és az alperes vágási díj megfizetésére vonatkozó igényének elszámolását követően a felperes köteles alperesnek 1.400.292,-Ft összeget és ezen összeg után
  26. március
  27. napjától az adott félévre a félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű,
  28. július
  29. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát megfizetni. (Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  30. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletével
  31. március
  32. napján jogerőre emelkedett részítélete) -o-o-o-o-oA felperes a peres eljárás során részítéletekkel el nem bírált, módosított beszámítási kifogása - a
  33. december
  34. napján kötött vállalkozási szerződés hibás alperesi teljesítése miatti 10%-os értékcsökkenésre vonatkozó, 950.644,-Ft összegű igényének; a
  35. december
  36. napján kötött vállalkozási szerződés hibás alperesi teljesítése miatti kártérítésre vonatkozó 1.927.846,-Ft összegű igényének (felperesi beszámítás I. tétel); - a
  37. április
  38. napján kötött vállalkozási szerződés hibás alperesi teljesítése miatti 10%-os értékcsökkenésre vonatkozó, még el nem számolt 251.184,-Ft összegű igényének (felperesi beszámítás II. tétel) a beszámítására vonatkozott. (G.20.894/2011/118.) A felperes a beszámítási kifogásokat elsődlegesen az alperes által
  39. december
  40. napján kötött vállalkozási szerződés elvégzett, de ki nem számlázott vállalkozási díjába, másodlagosan az alperesnek a 2007 tavaszán kötött szóbeli vállalkozási szerződés szerint járó vágási díjba kívánta beszámítani. (G.20.894/2011/142.) A felperes hivatkozása szerint a
  41. december
  42. napján kötött vállalkozási szerződés alapján az alperes által készítendő betonfelületnek egyenesnek kellett volna lennie, mivel nem volt az, így az alperesi teljesítés hibás volt. A hibás teljesítés miatt a
  43. december 2.-i szerződés alapján készült betonfelület 950.644,-Ft összeggel csökkent értékű volt. A felperes a betonfelületre robotot épített be, amelyhez acéllemezes alátétet kellett készíteni, amelynek költsége 1.927.846,-Ft volt. Felperes nem vitatta, hogy az alperesnek a
  44. december
  45. napján kötött szerződés szerint hibátlan teljesítés esetén - további 736.591,-Ft vállalkozási díj jár. Személy
  46. felperesi ügyvezető személyes meghallgatása során előadta, hogy a 2005-ös szerződést személy 2.-vel, az alperesi ügyvezetővel személyesen tárgyalta meg. Megbeszélték azt, hogy milyen robotokat kíván a felperes a csarnokba elhelyezni, s azt is, hogy ehhez vízszintes felületre, legminimálisabb, 1-2 mm-es eltérésre van szükség. Ebben állapodtak meg az alperesi ügyvezetővel. Az első gépeket
  47. január
  48. napján helyzeték el a csarnokban. 2014 nyaráig nem volt gond a felülettel, amíg lézervezérlésű robotot nem telepítettek a csarnokba. A lézervezérlésű robot telepítésekor számított a vízszintestől való minimális eltérés is, ezért lemérték a csarnokot. Az alperes által betonozott felület a vízszintestől való eltérést illetően ugyanúgy néz ki, mint amikor az alperes elvégezte a betonozást. (G.20.894/2011/128.) Alperes a peres eljárás során részítéletekkel el nem bírált, módosított beszámítási kifogása a
  49. december
  50. napján kötött vállalkozási szerződés elvégzett, de még ki nem fizetett vállalkozási díjára vonatkozó 736.591,-Ft összegű igényének (alperesi beszámítás I. tétel) a beszámítására vonatkozott. Alperes a beszámítási kifogást elsődlegesen a felperes felé fennálló hulladékanyag elszámolással kapcsolatos követelésbe kívánta beszámítani.(G.20.894/2011/118.) Alperes vitatta azt, hogy a
  51. december 2.-i szerződésben a felek kifejezetten egyenes betonozásban állapodtak volna meg. Alperes a szerződés szerinti I. osztályú betonfelületet készített. Alperes hivatkozása szerint az MSZ 04-803/
  52. sorszámú szabványt kellett alkalmazni, a teljesítés ennek megfelelt. A felperes által beépített robotokhoz az alperesi betonozás minőségétől függetlenül szükséges volt alaplemezeket helyezni. Alperes hivatkozása szerint a a
  53. április 3.-i szerződés alapján betonozást megfelelő, I. osztályú minőségben készítette el, az a készítés idején hatályban volt szabványnak megfelel. Személy
  54. alperesi ügyvezető személyes meghallgatása során előadta, hogy a felperesi ügyvezetővel tárgyalt a 2005-ös szerződésről. Nem tudta pontosan milyen gépeket akart odatelepíteni a felperes. A felperes ipari padló készítését kérte, nem volt arról szó, hogy a vízszintestől a lehető legkisebb legyen az eltérés. A betonozást egyszerre végezték el, ún. vibroléccel húzták le, gépi simítást végeztek, a teljes terület fedett volt, de a tetőzet helyenként hiányos volt. A per során végzett szakértői bejáráson már nem volt olyan a felület, mint a teljesítéskor: nagy targoncákkal járták, daru is ráment, a betontáblák egymáshoz képest elmozdultak. (G.20.894/2011/128.) -o-o-o-o-oA bíróság az alperes által a
  55. április
  56. napján kelt szerződés szerint lebetonozott terület nagyságának és minőségének vizsgálatára szakértői véleményt szerzett be. A szakvélemény szerint a 4310,8 m2-es csarnokon kívüli betonozott terület 2092,6 m
  57. (G.20.894/2011/52.) A szakvélemény szerint a betonozott terület fedetlen részén tócsák alakultak ki, de a felület az I. osztályú minőségnek megfelelő. (G.20.894/2011/62.) Szakértő személyes meghallgatása során előadta, hogy a gyártócsarnokba teherhordó szerkezetre az MSZ-04-803/
  58. számú szabvány szerint 2x2 m-es felületen 31 mm-es eltérés a megengedett, a kőműves-szerkezetekre vonatkozó MSZ-04803/
  59. számú szabvány szerint 2x2 m-es felületen 4 mm-es eltérés a megengedett. A felek szerződése nem határozta meg azt, hogy melyik szabványt kell alkalmazni. Statikusok az előbbi, építészek az utóbbi szabványt szokták alkalmazni. Az alperes által készített betonozás megfelel a nagyobb eltérést engedő szabványnak. A 31 mm azonban nagy eltérés, azóta jobb technológiákat alkalmaznak a betonozáskor. A szakértő a tárgyaláson korábbi nyilatkozatát megváltoztatta arra tekintettel, hogy a betonszerkezet felső síkja látszó burkolatként működik, így a kőművesszerkezetekre vonatkozó szabvány alkalmazása indokolt. Ennek megfelelően az alperesi teljesítés nem megfelelő minőségű és a munkadíj 10%-ának megfelelő értékcsökkenést kell alkalmazni.(G.20.894/2011/72.) A bíróság az alperes által a
  60. december
  61. napján kelt szerződés alapján végzett betonozás minőségének meghatározására szakértőt rendelt ki. A szakvélemény szerint a szerződés szerinti betonozásra, mivel a felület a teherhordó szerkezet záró része és egyben burkolat is, az MSZ-04803/1-1990 számú, „kőműves szerkezetek”-re vonatkozó szabvány alkalmazandó. A szerződés alapján 4,310,8 m2 terület betonozására került sor, a szakértői szemlén elvégzett szintezés eredménye a
  62. május 20-i állapotokat tükrözi. A padló ez alapján „osztályon kívüli” minőségi besorolású, gazdaságosan nem javítható. Az új hegesztőgépek elhelyezése során a magassági eltérések kiküszöbölését biztosító többlet fémlemezeket kell elhelyezni. Ennek a bekerülési költsége (anyagköltséggel és munkadíjjal) bruttó 482.280,-Ft. (G.20894/2011/136.) Szakértő személyes meghallgatása során előadta, hogy arra, hogy a betonozáskor milyen volt az elkészített felület már nem lehet választ adni. Jelenleg már nem lehet meghatározni, hogy a szakértői szemle során tapasztalt állapot az üzemszerű működés, az épület szerkezetének mozgása vagy az alperesi hibás teljesítés következménye. Az épületszerkezet mozgásának hatása minimális lehetett. Az alperes által készített betonfelület a betonozáskor a teherbírás szempontjából megfelelő minőségű volt. A felület jelenleg is ipari padlónak minősíthető, de osztályon kívüli állapotú. A felület jelenleg is alkalmas a rendeltetésszerű használatra. Az ún. kagylós kitörések az üzemeltetés során keletkeztek. A felület kopása nem különül el a környezetétől, de az általa alkalmazott szabvány a kopás mértékére, elfogadhatóságára adatot nem tartalmaz. Általában, ha a felületre helyezendő nagy súlyú gépek alapja nem volt betervezve a felületre, akkor a gépek alá talplemezeket helyeznek. (G.20.894/2011/143.) Olyan szabvány nincsen, amellyel a padló kopásállósága elméleti számítással osztályba sorolható. (G.20.894/2011/144.) -o-o-o-o-oA felperes beszámítási kifogása az alábbiak szerint részben alapos, az alperes beszámítási kifogása az alábbiak szerint alapos. I. Az alkalmazandó jogszabályról A
  63. évi CLXXVII. törvény
  64. §-a szerint ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  65. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Az
  66. §
(1)bekezdése szerint ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Valamennyi, a perbeli beszámítással érintett követelés alapjául szolgáló szerződés a 2013. évi V. törvény hatályba lépése előtt (a betonozásra vonatkozó szerződések 2005. december 2. napján és 2006. április 3. napján; a lemezvágásra vonatkozó szerződés 2007 tavaszán) jött létre, azokra a 2013. évi CLXXVII. törvény 50.§
(1)bekezdés alapján az
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. -o-o-o-o-oII. Felperesi beszámítási kifogások A Ptk.
  2. §
(1)bekezdése szerint építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A Ptk. 305. §
(1)bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A Ptk. 306. §
(1)bekezdése szerint hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban - választása szerint kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a
(2)bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A Ptk. 308/C. §-a szerint a szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők. A Ptk. 296. §
(1)bekezdése szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A
(2)bekezdés szerint a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A bíróság a jelen peres eljárás korábbi szakaszában beszerzett szakvélemény (G.20.894/2011/62.) és szakértői nyilatkozat alapján megállapította, hogy az alperes által a
  1. április
  2. napján kötött vállalkozási szerződés alapján végzett betonozás egyenetlen volt, értékcsökkenése 502.224,-Ft értékű. Az értékcsökkenés egy részét a bíróság beszámította az ugyanezen szerződésből származó vállalkozási díjtartozásba, a felperes korábban el nem bírált beszámítási kifogása a fennmaradó 251.184,-Ft összegre vonatkozott. A felperes a
  3. december
  4. napján kötött vállalkozási szerződés vonatkozásában is hivatkozott az alperes hibás teljesítésére: az alperes nem a szerződésben kikötött egyenes betonfelületet készített. A felperes - miután a megállapodást kötő két ügyvezető eltérő nyilatkozatot tett - az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy a szerződéses kikötésük része volt az, hogy az alperes egyenes betonfelületet készít, vagy akár az egyeneshez legjobban közelítő felületet készít. A beszerzett szakvélemény alapján nem állapítható meg, hogy az alperes által készített betonfelület milyen felületű, minőségű volt a teljesítés idején. A szakértői szemle csak a 2015-ös állapotokat tudta felmérni, azonban a 2006-os teljesítésre semmilyen megállapítást nem tudott tenni. Ilyen megállapítás az Kht.
  5. nyilatkozata szerint további vizsgálattal sem tehető. Ennek megfelelően az eljárás során nem sikerült feltárni a
  6. december
  7. napján kelt vállalkozási szerződés alapján végzett alperesi teljesítés minőségét, a betonfelület egyenességét, így nem volt megállapítható, hogy az alperes hibásan teljesítette volna a vállalkozási szerződést. Ennek megfelelően a felperes által előterjesztett 950.644,-Ft értékcsökkenésre és 1.927.846,-Ft hibás teljesítésből eredő kártérítésre vonatkozó beszámítási kifogás alaptalan. A felperes összesen 251.184,-Ft összegű követelését számíthatja be a Ptk.296.§
(1)bekezdése alapján - a felperes által célzottan megjelölt alperesi követelésbe - a
  1. december
  2. napján kelt szerződés alapján ki nem számlázott, de elvégzett betonozás vállalkozási díjába. -o-o-o-o-oIII. Alperesi beszámítási kifogás Alperes a
  3. december
  4. napján kelt vállalkozási szerződés alapján elvégzett betonozás ki nem fizetett vállalkozási díját, 736.591,-Ft összeget kívánt beszámítani. Az alperes által beszámítani kívánt követelést a felperes nem vitatta, így annak fennállását a peres eljárás során bizonyítani nem kellett. Az alperes összesen 736.591,-Ft összegű követelését számíthatja be a Ptk.296.§
(1)bekezdése alapján - az alperes által célzottan megjelölt felperesi követelésbe - a felperes 2007 tavaszán kötött vállalkozási szerződéséből fennálló hulladékanyag elszámolással kapcsolatos követelésbe. -o-o-o-o-o- IV. A beszámítási kifogások egybevetése A bíróság álláspontja szerint önmagában nincsen akadálya annak, hogy az egyik peres fél a másik peres fél által beszámítási kifogásként megfogalmazott követelésével szemben beszámítási kifogást terjesszen elő: mindegyik beszámítási kifogás mögött követelés áll, amelyek beszámításával a peres felek a másik felé fennálló tartozásukat kívánták csökkenteni. A bíróság előbb a felperesi beszámítási kifogást (251.184,-Ft) számította össze az alperesi beszámítási kifogással (736.591,-Ft), amelynek eredményeként az alperesnek további 485.407,-Ft beszámítási kifogása maradt fenn. Ezt alperes a felperes hulladékanyag elszámolásával kapcsolatos követeléssel szemben kívánta érvényesíteni. Ezt a hulladékanyaggal való elszámolást a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  1. számú részítélete és a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítélete tartalmazza. A hulladékanyag ellenértékeként az alperes bruttó 851.181,-Ft - az alperes által is elismert - összeggel tartozott a felperesnek. A fennmaradó 485.407,-Ft összegű alperesi beszámítani kívánt követelést ezzel a 851.181,-Ft összegű felperesi követeléssel kellett összeszámítani. Az összeszámítás során a fennmaradó felperesi követelés 365.774,-Ft. A beszámítás ilyen módon való elvégzésének abból a szempontból van jelentősége, hogy a beszámítani kívánt követelés nem érte el a felperes eredeti követelését, így a teljes összeg beszámítható. A felperesi követelés ugyanakkor egy nagyobb elszámolás részét képezte, így a jogerős részítéletben meghatározott felperesi marasztalás összege - mivel a felperesnek az elszámolás során alaposnak ítélt követelése 485.407,-Ft összeggel csökkent, így a felperesi marasztalás összege 485.407,-Ft összeggel nőtt - 1.885.699,-Ft összegre növekedett. A bíróság ennek megfelelően a 3/
  2. Polgári jogegységi határozat alapján az eljárást befejező ítéletében a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  3. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét a marasztalási összeg 1.885.699,-Ft összegre való felemelésével megváltoztatta, ezt meghaladóan a peres eljárás során meghozott jogerős részítéleteket (a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  4. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét, a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  5. számú - a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.321/2013/
  6. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét és a Győri Törvényszék G.20.894/2011/
  7. számú a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. számú részítéletével jogerőre emelkedett - részítéletét) hatályukban fenntartotta. -o-o-o-o-oV. További bizonyítási indítványok Felperes indítványozta újabb szakértő kirendelését a
  8. december
  9. napján kelt vállalkozási szerződés szerinti alperesi teljesítés vizsgálatára. Felperes hivatkozása szerint szakértői bizonyítás során megállapítható, hogy a felületi egyenetlenségeket a rossz kivitelezés vagy a használat miatti kopás okozta. Csatolta a Szakértői Kft. tájékoztatását arról, hogy az általa megtekintett betonfelület további vizsgálata eredményeként nyilatkozni tudnak, hogy milyen minőségi osztályú volt a betonfelület a teljesítéskor. (G.20.894/2011/155.) A bíróság az újabb szakértő kirendelését mellőzte, álláspontja szerint a betonfelület
  10. évi teljesítéskori állapota a kirendelt igazságügyi szakértő, Szakértő és az Kht.
  11. nyilatkozata alapján 2016-ban már nem határozható meg. A felperes megjelölte az általa hivatkozott hibát: ez az volt, hogy az alperesnek „egyenes betonfelületet kellett volna készíteni” (G.20.894/2011/118.), így a hibás teljesítés vizsgálata valójában nem a teljesítés minőségi osztályba sorolására irányulhatott volna, hanem csak az egyenetlenség meghatározására. Ennek megfelelően a bíróság az újabb szakértő kirendelését szükségtelennek tartotta, a felperesi bizonyítási indítvány teljesítését mellőzte. -o-o-o-o-oVI. A perköltség viselése Az illetékekről szóló
  12. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  13. §
(1)bekezdése szerint ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Az Itv. 41.§
(2)bekezdés első mondata szerint az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. A bíróság a perköltség összegét az alábbiakban állapította meg: - a keresetlevélben megjelölt követelések szerint (helyesen) 10.141.569,-Ft pertárgy értékű kereseti követelés után - 608.500,-Ft - a felperes részére engedélyezett személyes illetékfeljegyzési jog (G.20.894/2011/7.) alapján - feljegyzett kereseti illeték; (I.) - az alperes által előterjesztett (G.20.894/2011/8.) betonozási munkadíjban és lemezvágásból eredő elszámolásban álló (338.400+1.382.143), majd (G.20894/2011/14.) betonozási munkadíjban és lemezvágásból eredő elszámolásban álló (338.400+3.608.563), majd (G.20.894/2011/37.) betonozási munkadíjban, lemezvágásból eredő elszámolásban és tárolási díjban álló (338.400+1.658.571/2.797.349+720.000), majd a lemezvágásból eredő elszámolásban álló (3.811.138,-Ft) viszontkeresetből az eljárási illeték alapját az Itv.40.§
(1)bekezdése és a 41.§
(2)bekezdése alapján a különböző jogcímen előterjesztett igények legmagasabb összege adja (függetlenül, hogy az adott jogcímen előterjesztett igényt az alperes idővel leszállította, adott igényétől elállt), vagyis 338.400+3.811.138+720.000=4.869.538,-Ft 216.500+20.300+55.400=292.200,-Ft lerótt viszontkereseti illeték;(II.) - a lemezvágással kapcsolatos elszámolással és a
  1. 04.03.-i vállalkozási szerződés szerinti betonozással kapcsolatban felmerült 140.000,-Ft szakértői költség és díj (felperes 100.000,-Ft, alperes 40.000,-Ft összeget előlegezett),(III.) - a 2006.04.03.-i vállalkozási szerződés szerinti betonozással kapcsolatban felmerült 60.000,-Ft szakértői költség és díj (felperes 60.000,-Ft összeget előlegezett),(IV.) - a lemezvágással kapcsolatos elszámolással kapcsolatban felmerült 150.495,-Ft és 33.020,-Ft szakértői költség és díj (felperes 75.247,-Ft, alperes 75.247,-Ft összeget előlegezett, a szakértő részére a felperes 16.510,-Ft, alperes 16.510,-Ft összeget közvetlenül megfizetett),(V.) - a 2005.12.02.-i vállalkozási szerződéssel kapcsolatban felmerült 80.000,-Ft szakértői költség és díj (felperes 80.000,-Ft összeget előlegezett (VI.), valamint - a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet alapján a kifejtett ügyvédi tevékenységgel és a pertárgy (kereseti követelés és viszontkereseti követelés összege: 15.011.107,-Ft) értékével arányban álló felperesi (650.000,-Ft+ÁFA) és alperesi (650.000,-Ft) ügyvédi munkadíjban határozta meg.(VII.) A pervesztesség arányában (összesen követelt 10.141.569,-Ft összegből megítélt (Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I.) 2.848.087,-Ft, a pervesztesség aránya 28%) felperes a kereseti illeték összegéből 438.120,-Ft, az alperes 170.380,-Ft összeget köteles megfizetni a Magyar Államnak a 6/
  3. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése és a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján. A pervesztesség arányában (összesen követelt 4.869.538,-Ft összegből megítélt (Győri Ítélőtábla Gf.II.20.007/2015/9/I. megváltoztatva a jelent ítélettel) 1.885.699,-Ft, a pervesztesség aránya 39%) alperes a viszontkereseti illeték összegéből 178.242,-Ft összeget visel, míg a felperes 113.958,-Ft összeget köteles megfizetni az alperesnek a Pp.81.§
(1)bekezdése alapján. A III. pontban felmerült szakértői költség és díj vonatkozásában a pervesztesség arányára (felperes által követelt összegből (10.141.569,-Ft) megítélt összeg (2.848.087,-Ft), illetve az alperes által követelt összegből (338.400+3.811.138=) 4.149.538,-Ft megítélt összeg (1.885.699,-Ft); felperes 58,5%- alperes 41,5%) és az előlegezésre tekintettel alperes tartozik megfizetni felperesnek 18.100,Ft összeget. A IV. pontban felmerült szakértői költség és díj vonatkozásában az alperes pervesztes lett, így köteles megfizetni a felperes által előlegezett 60.000,-Ft összeget. Az V. pontban felmerült szakértői költség és díj vonatkozásában a pervesztesség arányára (felperes által követelt összegből (10.141.569,-Ft) megítélt összeg (2.848.087,-Ft), illetve az alperes által követelt összegből (3.811.138,-Ft) megítélt összeg (1.885.699,-Ft); felperes 60,5%- alperes 39,5%) és az előlegezésre tekintettel felperes tartozik megfizetni alperesnek 19.270,-Ft összeget. A VI. pontban felmerült szakértői költség és díj vonatkozásában a felperes pervesztes lett, így köteles viselni az általa előlegezett 80.000,-Ft összeget. A peres feleknek járó ügyvédi munkadíjak összeszámítása (kereseti követelés és viszontkereseti követelés összege: 15.011.107,-Ft, ebből felperesnek megítélt 2.848.087,-Ft, így felperes 81%-ban pervesztes) alapján a felperes köteles az alperesnek 369.655,-Ft összegű ügyvédi munkadíjat megfizetni a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján. Győr,
  1. február
  2. napján dr. Megyes Géza s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.