A ...Törvényszék ... (....) felperesnek - a ...Ügyvédi Iroda... (....) ügyvéd által képviselt ... Város Önkormányzata (....) I. rendű, a ... jogtanácsos által képviselt...Megyei Kormányhivatal (....) II. rendű, a ... Ügyvédi Iroda ... (...) ügyvéd által képviselt... Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (...) III. rendű, a ...(....) ügyvéd által képviselt ... Város Önkormányzata (...) IV. rendű, a ...(...) ügyvéd által képviselt ... Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (....) V. rendű, valamint ….Főváros Kormányhivatala (... szám) VI. rendű alperesek ellen, személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és járulékai iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi, hogy fizessen meg az I., és III. rendű alperesek részére 15 napon belül egyetemlegesen 50.000,- (Ötvenezer) forint + Áfa, a II. rendű alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) forint, a IV-V. rendű alpereseknek egyetemlegesen 50.000,- (Ötvenezer) forint + Áfa, a VI. rendű alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint perköltséget. A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a... Ítélőtáblához címzett, a Balassagyarmati Törvényszéken, három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a perben az alábbi tényállást állapította meg: A...Városi Bíróság ...számú ítéletével a... felperesnek ...alperes (jelen per felperese) ellen, gyermekelhelyezés iránt indított perében ítéletet hozott, mellyel a felek kapcsolatából
- október
- napján született ...utónevű gyermeket a felperesnél helyezte el. Kötelezte az alperest, hogy a gyermek tartására a felperesnek
- december
- napjától kezdődően havonta előre 40.000,- Ft határozott összegű gyermektartásdíjat, míg
- augusztus
- napjától kezdődően a főállásban elért jövedelmének a bérköltség terhére kifizetett összes munkabére 20%-át, de legalább 40.000,- Ft alapösszeget, valamint az érdekeltségi (rendelkezési, vagy más hasonló) alap terhére kifizetett egyéb juttatása 20%-át annak esedékességekor fizesse meg. Kötelezte továbbá a bíróság az alperest (jelen per felperesét), hogy a folyamatos gyermektartáson felül fizesse meg a felperesnek a
- december
- és
- július
- napja között lejárt és hátralékos 544.500,-Ft gyermektartásdíjat. Kimondta, hogy az ítélet a folyamatos gyermektartásdíj vonatkozásában fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. A bíróság az alperes (jelen per felperese) és a ... utónevű gyermek közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozta: az alperes jogosult a gyermeket minden páros héten szombaton 9,00 órától magával vinni, és 18,00 órára az anyához visszavinni, majd a gyermek
- életévének betöltését követően minden páros héten szombaton 9,00 órától magával vinni, és vasárnap 18,00 órára a felpereshez visszavinni. Ezen kívül a gyermek
- életévének betöltését követőn minden páratlan héten pénteken 16,00 órától - 19,00 óráig jogosult a gyermekkel lenni Gyömrőn, illetve a gyermek mindenkori tartózkodási helyén a településen belül. Kimondta, hogy a felperes köteles a gyermeket a fent megjelölt időpontban megfelelően felkészítve az alperesnek átadni, majd őt fogadni. Az alperest (jelen per felperesét) január
- napjától kezdődően valamennyi intézményi szünet fele időtartamára rendkívüli kapcsolattartás illeti meg, melynek pontos időpontjáról és esetleges beosztásáról a felek minden naptári év május
- napjáig kötelesek megállapodni, ennek hiányában az időpont a szünetek első fele. Karácsony, Húsvét és Pünkösd második napján 9,00 órától - 18,00 óráig jogosult az alperes a gyermekkel lenni. A gyermek átadásának és visszaadásának helye a felperes mindenkori tartózkodási helyének kapujában van. A felek kötelesek a kapcsolattartás akadályáról a kezdő időpontot megelőzően legalább 48 órával hitelt érdemlő módon értesíteni egymást. Amennyiben a kapcsolattartás a felperesnél, illetve a gyermeknél felmerült ok miatt marad el, azt a következő hétvégén azonos időtartamban pótolni kötelesek. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét, és az alperes (jelen per felperese) viszontkeresetét elutasította. A ...Megyei Bíróság mind másodfokú bíróság az ... számú ítéletével ezen ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. A... Városi Bíróság ... számú végzésével a
- sorszámú ítéletet kijavította. Az alperes által fizetendő perköltség összege vonatkozásban.
- sorszámú végzésével az alperes (jelen per felperese) ítélet kijavítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította. Ezen végzést a ... Megyei Bíróság, mint másodfokú Bíróság ... számú végzésével helybenhagyta. Ebben leszögezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor megállapította, hogy az alperes (jelen per felperese) kérelme nem alapos, miután az olyan elírásra vonatkozó utalást nem tartalmaz, amely a
- számú ítélet kijavítására alapot adna. Helyesen utalt arra is, hogy a kapcsolattartás tárgyában nem állnak fenn az előzetes végrehajthatóság kimondásának a Pp.231.§-ában írt törvényi feltételei. Az alperes (jelen per felperese) az ítélet gyermekelhelyezésről szóló rendelkezése ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyből adódóan nyilvánvaló, hogy annak járulékos rendelkezése - a kapcsolattartásról szóló ítéleti döntés - sem emelkedett jogerőre. Kétségtelen, hogy önálló fellebbezés hiányában a másodfokú eljárás eredményeként az alperes (jelen per felperese) és a gyermek kapcsolattartására vonatkozó ítéleti döntés nem módosulhat. A kapcsolattartás a felülbírálat tárgyát csak feltételesen, abban az esetben képezheti, ha a gyermekelhelyezés tárgyában hozott ítéleti rendelkezés megváltoztatásra kerül, akkor ugyanis a felperes és a gyermek kapcsolattartásának szabályozása válik szükségessé, és az elsőfokú ítélet ebben a körben nem támadott rendelkezése, mint járulékos rendelkezés hatályát veszti. Tekintettel viszont arra, hogy a gyermekelhelyezésről szóló rendelkezés nem jogerős, az ahhoz kapcsolódó - attól függő rendelkezés sem emelkedett jogerőre. Ebből következően az alperesnek (jelen per felperesének) jelenleg az ideiglenes intézkedés szerinti kapcsolattartási joga végrehajtható. Az ítélet jogerőssé válásáig a kapcsolattartás végrehajtásában problémát okozott, hogy az anya az ideiglenes intézkedés szerint, míg az apa (jelen per felperese) az ítélet szerint kívánt kapcsolatot tartani. A végrehajtás elrendelése ügyében a... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal .... számú másodfokú végzésében
- január
- napján érdemben helybenhagyta az elsőfokú gyámhivatal döntését abban, hogy megállapítható az apa (jelen per felperese) önhibája abban, hogy nem a végrehajtható ideiglenes intézkedésben foglalt kapcsolattartási rendet tartja be, hanem a nem jogerős ítélet szerint a gyermek
- életévének betöltését követően a gyermeket nem szombaton 13,00 órára, hanem vasárnap 18,00 órára vitte vissza a gondozó szülőnek. A felperes jelzése alapján kiskorú... veszélyeztetése ügyében indult eljárás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ... Város Polgármesteri Hivatalában. ... Város Gyámhivatala, illetve a felperes, mint kapcsolattartásra jogosult szülő egyaránt jelezte, hogy más eljáró szerv kijelölését kérik. Ennek eredményeképpen a
- szeptember
- napján kelt .... számú végzésével a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala az eljárásra ...Város Gyámhivatalát jelölte ki. A felperes és a gyermek édesanyja között vitát képezett az, hogy a ... utónevű gyermek óvodás volt, az időszakos kapcsolattartás iránt pedig az intézményi szünetekről rendelkezett, és mindketten az intézményi szünet fogalmát másként értelmezték. Mind a
- évi, mind a
- évi nyár tekintetében mindkét szülő végrehajtási eljárásban kérte megállapítani a másik fél önhibáját. ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a
- november
- napján kelt ... számú végzésével ... Városi Gyámhivatal...sz. végzésével módosított ...számú végzését megsemmisítette, és ...gondozó szülő
- június 18-án előterjesztett, valamint...ló kapcsolattartásra jogosult szülő (jelen per felperese)
- június 29-én kelt
- június 16-tól esedékes kapcsolattartás végrehajtása ügyében új eljárás lefolytatását rendelte el. Egyidejűleg megkereste ... Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálatát, hogy a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez, a családi konfliktusok oldásához a szülőknek, a gyermeknek alapellátás keretében nyújtson segítséget. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára
- október
- napján kelt... sz. végzésében foglaltak alapján az eljáró szerv kijelölése tárgyában hozott végzésével ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a kiskorú... kapcsolattartási ügyeinek elsőfokú intézésére... Főváros XV. kerületi Önkormányzat Gyámhivatalát jelölte ki. Egyidejűleg megállapította, hogy ... kapcsolattartásra jogosult szülő (jelen per felperese)
- szeptember 29-én előterjesztett, a 2008-
- évben elmaradt kapcsolattartás pótlásának elrendelése, végrehajtási kérelme a ...Megyei Kormányhivatal
- június 6-án kelt ... számú eljárásra utasító végzése ellenére továbbra is elbírálatlan. Elbírálatlan továbbá ... (jelen per felperese) ...számon
- január 25-én iktatott kérelme a
- nyári és őszi szünet pótlásának elrendelése tárgyában. Elbírálatlan továbbá .... számon
- február 6-án jegyzőkönyvbe foglalt kérelme, a
- téli szünet és
- december 31-én esedékes folyamatos kapcsolattartás tárgyában. Elbírálatlan továbbá ... gondozó szülő
- május 7-én...alszámon iktatott végrehajtási kérelme (
- tavaszi szünet) illetve ... kapcsolattartásra jogosult szülő
- június 12-én előterjesztett ... számon iktatott (április 5-6) pótlása, illetve ... számon előterjesztett valamennyi kérelme elbírálása (kérelme) is. Elbírálatlan ... (jelen per felperese) ... számon
- július 23-án iktatott kérelme (
- július 20-án elmaradt folyamatos kapcsolattartással összefüggésben) ugyancsak a nyári kapcsolattartással összefüggésben... számon
- augusztus 1-én iktatott kérelme. Ugyancsak a
- évi nyári időszakos kapcsolattartással összefüggésben kell elbírálni Dr. Kótai László kapcsolattartásra jogosult szülő (jelen per felperese)
- július 19-én kelt végrehajtási kérelmét, a
- július 16-tól esedékes kapcsolattartás elmarásával összefüggésben. Az ügyben keletkezett elsőfokú iratok másolatát egyidejűleg a kijelölt gyámhivatalhoz áttette ...Főváros Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, és felhívta az eljárásra kijelölt elsőfokú gyámhivatalt, hogy 30 napos ügyintézési határidőn belül hozzon döntést. A gyámhivatal ezen határozatának indokolásában azt állapította meg, hogy az elsőfokú gyámhivatal kiskorú Kótai ...apai kapcsolattartásának végrehajtási ügyében a ... anya által kezdeményezett eljárásban a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, az apai önhiba vizsgálatát elmulasztotta. Előírta, hogy a megalapozott döntés meghozatalához mit szükséges tisztázni az ügyben. A felperes
- december
- napján a ... Megyei Főügyészség Magánjogi és Közigazgatási Jogi Osztályához
- december
- és
- február
- napján pedig a ... Megyei Főügyészség Nyomozásfelügyeleti Vád-előkészítési és Vádképviseleti Osztályához nyújtott be kérelmeket, melyekben kiskorú ... gyámhatósági ügyeiben közrendvédelmi ügyészi intézkedés megtételét kérte. A beadványok áttétel folytán a ...-környéki Járási Ügyészséghez kerültek. A ..-környéki Járási Ügyészség
- március
- napján felhívta a felperest a beadványainak kiegészítésére. A felperes ennek eleget tett, és a Pest megye területén illetékes elsőfokú gyámhatósági szerv kiskorú ... ügyeiben indult eljárásai mellett a ...Megyei másodfokú gyámhatósági szerv, valamint a ... Főváros Kormányhivatal XV. kerületi Gyámhivatala és az Emberi Erőforrások Minisztériuma eljárása és határozata vonatkozásában is kérte az ügyészi törvényességi ellenőrzést. ... Város Gyámhivatala kiskorú ... apai kapcsolattartásának végrehajtása ügyében a
- január
- napján kelt .... számú végzésében az anya...kérelmének helyt adott két kapcsolattartási időpont vizsgálatát követően, és az apát (jelen per felperesét) felhívta a kapcsolattartás vonatkozásában született hatályos bírói ítéletben foglaltak betartására. A másodfokon eljárt ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala
- június
- napján kelt ... számon hozott másodfokú döntésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú döntéssel szemben a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- január
- napján kelt ... számú végzésével elutasította a felperes kérelmét azzal, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan, a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott. ... szám alatt... Város Gyámhivatala előtt több kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem kapcsán indult eljárás, külön alszámokkal jelölve. A felperes a kapcsolattartási kérelmek elbírálása vonatkozásában kizárási kérelmet terjesztett elő, valamint a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala szintén kérte a kizárását a ... számú végzés ellen a felperes által benyújtott fellebbezés, és egyéb panaszok elbírálásából. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a
- október
- napján kelt ... számú végzésével ... Város Gyámhivatalának és a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának kizárásáról döntött. Az ezen végzés alapján eljáró ... Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a
- november
- napján kelt.... számú végzésével kiskorú ...kapcsolattartási ügyeinek elsőfokú intézésére ... Főváros kerületi Önkormányzat Gyámhivatalát jelölte ki. Ezen végzés megállapította, hogy több kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem elbírálatlan maradt. A ... Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztálya ... számú
- július
- napján kelt iratával megállapította, hogy a fenti kizárást követően a ...Gyámhatóság ezen kérelmek vonatkozásában már nem hozhatott érdemi döntést, azt a további eljárásra kijelölt elsőfokú hatóságnak, és a ... XV. kerületi Önkormányzat Gyámhivatalának kellett meghoznia. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a ... Gyámhatóság a kifogásolt kérelemről a jogszabályi határidőn belül elmulasztott döntést hozni, annak ellenére, hogy a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ... számú végzésével szintén felhívta ... Város Gyámhivatalának figyelmét arra, hogy a kiskorú ...ügyében benyújtott kapcsolattartás végrehajtására irányuló kérelmeket vizsgálja meg, és hozza meg a döntését. Tekintettel arra, hogy
- január
- napjától - a járások megalakulásával - a korábban ...Város Gyámhivatala hatáskörébe tartozó ügyekben a ...Megyei Kormányhivatal ...Járási Hivatal Járási Gyámhivatala jár el, ezért a felperes kérelmének helyt adva a a ... Megyei Főügyészség jelzéssel élt a ... Járási Hivatal Járási Gyámhivatal felé, a ... Gyámhatóság ... számú kapcsolattartási ügyében tapasztalt ügyintézési határidő elhúzódása és döntés elmulasztása miatt. A védelembevételi eljárás kapcsán a Főügyészség megkereste az elsőfokú gyámhatóságot az ezzel kapcsolatos iratok beszerzése érdekében, azonban a gyámhivatal arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy a járások megalakulásakor az önkormányzattól a járáshoz történő átköltözésnél nem csak irodaváltás, hanem épületváltás is történt több ügyintéző vonatkozásában, és valószínűsíthető, hogy ennek során az iratanyag ismeretlen helyre került, ugyanis az jelenleg nem lelhető föl. A ... Megyei Főügyészség ezért a felperes kérelmének helytadva a védelembevételi iratok pótlása iránt szintén jelzéssel élt a gyámhivatal felé. ... Város Gyámhivatala
- június
- napján kelt ... számú végzésében kiskorú ...kapcsolattartás végrehajtási ügyében felszólította a felperest, hogy 48 órán belül vigye vissza a gyermeket ... szülőhöz. Ezen végzést a gyámhivatal a
- július
- napján kelt ... számú végzésével módosította, mellyel szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a ... számú döntés elleni fellebbezés elbírálása vonatkozásában is ...Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatalát jelölte ki, mely a
- november
- napján kelt ... számú végzésével a ...számú végzéssel módosított, ... számú végzést megsemmisítette, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az új eljárás lefolytatására ... Főváros XV. kerületi Önkormányzat Gyámhivatalát jelölte ki. A ...Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a
- július
- napján kelt ... számú végzéséről való tudomásszerzést követően a felperest személyesen, telefonon, és írásban is kérte a végzés saját hatáskörben történő visszavonását. Ennek kapcsán a másodfokú gyámhatóság azt a tájékoztatást adta részére, hogy a döntést saját hatáskörben nem kívánják visszavonni, azonban a végzés bíróság általi felülvizsgálatát kérheti. A felperes ezt követően is kérte döntés módosítását, és felülvizsgálati kérelmet is benyújtott. A... Megyei Főügyészség a fenti számú iratában megállapította, hogy a ...számú végzés vonatkozásában a felperes fellebbezését az elsőfokú gyámhatóság késedelemmel terjesztette fel a másodfokú szervhez. Ezt azzal indokolta, hogy az önkormányzati igazgatási szünet miatt a gyámhivatali feladatokat ellátó személyek száma egy főre csökkent, aki a ráháruló feladatokat késedelemmel tudta ellátni. A Minisztérium felé adott tájékoztatás, miszerint a felperesnek nincs folyamatban lévő ügye a kormányhivatal előtt, a fellebbezés másodfokú hatósághoz történő megérkezését megelőzően keletkezet. A ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala miután tudomást szerzett a fellebbezésről, a minisztériumot erről tájékoztatta, és kérte a ...számú elsőfokú végzés ellen benyújtott fellebbezés és egyéb panaszok elbírálásából történő kizárását. Ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma a...Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát, illetve ... Város Gyámhivatalát a ... számú végzésével kizárta kiskorú ...kapcsolattartási ügyéből. Az ügyészség megállapítása szerint a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala eljárásában nem állapítható meg olyan törvénysértés, amely ügyészi intézkedés megtételét indokolná. ... Város Jegyzője a ... számú végzésével visszavonta a
- november
- napján kelt ... számú határozatát, amelyben kiskorú ... gyermeket ideiglenes hatállyal a felperesnél helyezte el. Ezen határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. A ...Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a felperes kérelmének megfelelően felterjesztette a minisztérium felé a felperes jogorvoslati és egyben kizárási kérelmét. A minisztérium .... számú végzésével kiskorú... ideiglenes hatályú elhelyezési ügyéből a másodfokon eljáró ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát kizárta. Az eljárásra kijelölt ...Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala .... számon hozott végzésével az elsőfokú hatóság ... számú végzését helybenhagyta. A ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a
- április
- napján kelt ...számú végzésében a .. Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát felhívta, hogy a..Város Önkormányzata Jegyzőjétől még le nem zárult ügyként átkerült gyermekveszélyeztetési ügyben hozza meg döntését legkésőbb 30 napon belül. A ... Megyei Kormányhivatal ...Járási Hivatal Járási Gyámhivatala a
- május
- napján kelt ...sz. határozatával a felperesnek a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó kérelmét elutasította. Ezzel szemben a felperes a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. Az elsőfokú hatóság az ügy iratait a
- július
- napján kelt .... számú átiratával terjesztette fel a másodfokú szervhez. A ...Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztálya ... szám alatt élt jelzéssel a ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatal Járási Gyámhivatala felé. ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a ...sz. végzésével helybenhagyta a jegyzői gyámhatóság... számú ideiglenes hatályú elhelyezés visszavonásáról szóló végzését. A ... Megyei Kormányhivatal... Járási Hivatala Járási Gyámhivatala a
- május
- napján kelt ... számú határozatával a felperesnek kiskorú ... ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó kérelmét elutasította. A rendelkezésre álló adatokat mérlegelve azt állapította meg, hogy a gyermeknek a családból való az azonnali kiemelését alátámasztó súlyos veszélyeztetettség jelenleg nem áll fenn. A felperes az alapvető jogok biztosához ...fordult, ki az ügy kapcsán vizsgálatot folytatott le, melynek eredményeként jelentést készített. Az ügy az alapvető jogok biztosánál ... szám alatt volt folyamatban. Az alapvető jogok biztosa jelentésében az Alaptörvény XXIV. cikkére hivatkozott, a tisztességes eljáráshoz fűződő jogra. Az általa megállapított tényállás szerint a felperes kérelmére a védelembevételi eljárásból a ...Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a 9... számú
- július
- napján kelt végzésében a ... Gyámhatóságot kizárta és az eljárás lefolytatására ... Város Jegyzői Gyámhatóságát jelölte ki. Tekintettel arra, hogy a védelembevétel ügyében
- január 1-től a ...st Megyei Kormányhivatal ...Járási Hivatal Járási Gyámhivatala az illetékes, az alapvető jogok biztosának megkeresését a jegyző áttette a gyámhivatalhoz. A gyámhivatal vezetőjének tájékoztatása szerint a Szociális és Gyámhivatal felügyeleti hatáskörében eljárva a ... számú
- április 19-én kelt végzésében a gyámhivatalt felhívta arra, hogy a gyermek veszélyeztetése ügyében hozzon döntést. Az eljárás során a gyámhivatal véleményt kért a ... Gyermekjóléti szolgálattól, majd az ügyben tárgyalást tartott. A felperes kérésére az ügyben korábban eljárt ... Gyámhatóság az anya és a gyermek vizsgálatára igazságügyi pszichológus szakértőt rendelt ki. A szakvélemény a gyámhivatalhoz
- március
- napján érkezett meg. A gyámhivatal mérlegelve a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatokat, valamint a rendelkezésre álló iratanyagot a felperes gyermeke ideiglenes elhelyezésére vonatkozó kérelmét a
- május 22-én kelt P...számú határozatával elutasította. A gyámhivatal a védelembevételi eljárás keretében
- május 23-án pszichiátriai szakértőt rendelt ki annak tisztázására, hogy az ügyben érintett szülők viselkedése utale olyan személyiség jegyekre, amelyek egyértelműen veszélyeztetik a gyermek egészséges testi, lelki fejlődését, szükséges-e a védelembevétel.
- június 5-én a gyámhivatal a felettes szervtől, miután a felperes a hivatalvezetőt visszaéléssel vádolta, és becsületsértő megjegyzéseket tett, kérte az ügyből való kizárását. Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a gyermek védelembevételi ügyében sem a gyömrői, sem a péceli gyámhatóság érdemben nem döntött, az eljárás lefolytatására és a döntéshozatalra a
- január 1-től illetékessé váló gyámhivatalt a felügyeleti szervnek kellett felszólítania. Megállapította, hogy a vizsgált ügyben eljárt mindkét gyámhatóság indokolatlanul késedelmes eljárása visszásságot okozott a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben. Ennek alapján felkérte a ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatal Járási Gyámhivatala vezetőjét, hogy annak garanciális jelentősége miatt eljárásai és döntései során fordítson fokozott figyelmet a Ket. 33.§
(1)bekezdésében előírt ügyintézési határidő betartására, valamint a Ket. alapelveinek figyelembevételével való ügyintézésre. A ... Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatal Járási Gyámhivatala ... Járási Gyámhivatal Vezető a
- június
- napján kelt iratával az alapvető jogok biztosának hivatalát ... főtitkárhelyettest arról tájékoztatta, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint felügyeleti szerv hatáskörében eljárva
- április
- napján érkezett végzésében felhívta a ...Megyei Kormányhivatal ...Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát, hogy a korábban kijelölés alapján eljáró ... Város Önkormányzat jegyzőjétől még le nem zárult ügyként átkerült kiskorú veszélyeztetési ügyben hozza meg a döntését legkésőbb 30 napon belül. A ... Járási Gyámhivatal feladata volt, hogy az eljárás lefolytatásakor feltárja szükséges-e kiskorú .. azonnali hatályú ideiglenes elhelyezése az édesapánál, jelen per felperesénél. Amennyiben a veszélyeztetettség fennáll, de a gyermek családból való kiemelése nem indokolt, védelembevétel elrendelése. A ...Járási Gyámhivatal megkereste a ... Családsegítő Szolgálatot, hogy küldje meg a véleményét a veszélyeztetettséggel kapcsolatban, illetve
- május 14-én a tényállás tisztázása érdekében tárgyalást tartott….Város Jegyzője, mint elsőfokú gyámhatóság, a felperes kérésére a ...számú végzésével... igazságügyi pszichológus szakértőt rendelte ki az anya és gyermek viselkedésével kapcsolatos szakvélemény kialakítására. Ez a szakértői vélemény
- március
- napján érkezett meg a ... Városi Gyámhivatal részére. ... szakvéleményében a gyermek anya általi befolyásolását valószínűsítette, a gyermek személyisége a szülők közötti konfliktusok során sérültnek imponál, valószínűleg mindkét fél irányában erős lojalitás konfliktussal küzd, a gyermek viselkedésében észlelhető a szülők ellennevelése. A ...gyámhivatal mérlegelte a tárgyaláson elhangzottakat, illetve a rendelkezésre álló iratanyagot és a felperes kérelmét elutasította, mivel a gyermek családból való azonnali kiemelését alátámasztó súlyos veszélyeztettsége nem állt fenn. Tekintettel arra, hogy a... által elvégzett pszichológiai vizsgálat csak az anyára és kiskorú ... terjedt ki, a védelembevétel eljárás keretében a Járási Gyámhivatal a
- május
- napján kelt ... számú végzésével pszichiátriai szakértőt rendelt ki annak tisztázására, hogy az érintett személyek viselkedésében megtalálhatóak-e olyan személyiségjegyek, amelyek egyértelműen veszélyeztetik a gyermek egészséges testi, lelki fejlődését. A Járási gyámhivatal a
- július
- napján kelt a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal Hivatalvezetője részére címzett levelében kérte kiskorú ... védelembevétele ügyében a ...Járási Gyámhivatal kizárását, mivel a felperes a gyermek nála történő ideiglenes hatályú elhelyezésére vonatkozó kérelmének elutasítását követően minősíthetetlen hangnemben megvádolta a Járási Gyámhivatal vezetőjét, hivatásával történő visszaéléssel, valamint becsületsértő megjegyzéssel illette. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára
- október 16-án kelt ... számú végzésében a ... Főváros Kormányhivatalát egyrészt másodfokú eljárásra jelölte ki, másrészt elsőfokú eljáró szerv kijelölésére. A minisztériumi végzés alapján született ...számú végzésével ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala ... Város Gyámhivatal ... számú végzésével módosított ...számú végzését megsemmisítette és ... gondozó szülő
- június 18-án előterjesztett, valamint ... (jelen per felperese) kapcsolattartásra jogosult szülők
- június 29-én kelt
- június 16-tól esedékes kapcsolattartás végrehajtása ügyében új eljárás lefolytatását rendelte el és az eljárásra kijelölte ... Főváros XV. kerületi Gyámhivatalát. Ezen megismételt eljáráson kívül megállapította ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala, hogy ..., jelen per felperese, kapcsolattartásra jogosult szülő
- szeptember 29-én előterjesztett 2008.,
- évben elmaradt kapcsolattartás pótlásának elrendelése végrehajtási kérelme a …. Megyei Kormányhivatal
- június 6-án kelt ... számú eljárásra utasító végzése ellenére továbbra is elbírálatlan. Elbírálatlan továbbá ..., jelen per felperese ...számon
- január 25-én iktatott kérelme a
- nyári és őszi szünet pótlásának elrendelése tárgyában. Elbírálatlan továbbá ..., jelen per felperese ... számon
- február 6-án jegyzőkönyvbe foglalt kérelme a
- évi szünet és
- december 31-én esedékes folyamatos kapcsolattartás tárgyában. Elbírálatlan továbbá ...gondozó szülő
- május 7-én ... alszámon iktatott végrehajtási kérelme (
- tavaszi szünet), illetve ...kapcsolattartásra jogosult szülő
- június 12-én előterjesztett ... számon iktatott (április 5-
- pótlása, illetve .... számon előterjesztett valamennyi kérelme elbírálása) kérelme is. Elbírálatlan továbbá ... (jelen per felperese).. számon
- július 23-án iktatott kérelme (
- július 20-án elmaradt folyamatos kapcsolattartással összefüggésben) ugyancsak a nyári kapcsolattartással összefüggésben ... számon
- augusztus 1-jén iktatott kérelme. Ugyancsak a
- évi nyári időszakos kapcsolattartással összefüggésben kell elbírálni ... jelen per felperese kapcsolattartásra jogosult szülő
- július 19-én kelt végrehajtási kérelmét a
- július 16-tól esedékes kapcsolattartás elmaradásával összefüggésben. Ezt követően mind az első-, mind a másodfokú gyámhivatal az elbírálatlan kérelmek tárgyában döntést hozott…. számú végzésével ... Kormányhivatala XV. kerületi Gyámhivatala ... számú végzését ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala megváltoztatta (2008.,
- évi elbírálatlan kérelmek - eljárás megszüntetés). A végzés indokolási része tartalmazza, hogy ...
- szeptember 29-én keltezve az alábbi végrehajtási kérelmet nyújtotta be: „kérem intézkedjenek a
- november és
- december folyamán jogosan járó megítélt, de végre nem hajtható láthatások pótlására. Kéri nyilatkozatukat, hogy a gyámhivatal mulasztást követett el, amikor a végrehajthatatlan láthatások végrehajtása ügyében nem intézkedett. Az elmúlt 56 héten a hetente járó láthatások betartására fel kellett volna szólítani az anyát. Kéri a tavalyi évi őszi szünet, téli szünet,
- tavaszi szünet felének megfelelő láthatás utólagos biztosítását." A határozat hivatkozik a gyámhatóságoktól, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/
- (IX. 10.) kormányrendelet (Gyer)
- §
(1)bekezdésére,
(2)bekezdésére,
(4)bekezdésére, megállapítva, hogy a kapcsolattartás körében hozott jogerős bírósági határozat végrehajtása a gyámhivatal feladata, a végrehajtás egyetlen célja a jogerős határozatban előírt kötelezettség kikényszerítése állami kényszer útján. A gyámhivatal akkor rendelheti el a jogosult szülő kérelmére a végrehajtást, ha ennek jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak, tehát van kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott és végrehajtható határozat, a végrehajtási kérelem benyújtására jogszabályban megállapított határidő még nem telt el, továbbá az önhiba megállapítható. A végrehajtás alapja kizárólag a kapcsolattartást szabályozó végrehajtható hatósági döntés. A kapcsolattartásra jogosult szülő
- szeptember 29-én kérte a
- évben, illetve a
- decemberében jogosan járó, de végrehajthatatlan láthatások pótlásának elrendelését, végrehajtási eljárásban.
- márciusában született az első ideiglenes intézkedés a kapcsolattartásról, ezt megelőzően nem volt kapcsolattartás szabályozásáról szóló hatóság útján kikényszeríthető döntés. Megállapította a másodfokú hatóság, hogy a kapcsolattartás végrehajtása ügyében az apa semmilyen eljárást nem indított, illetve
- decemberét követően a kapcsolattartások komolyabb probléma nélkül folyamatosan zajlottak. 2010-ben nem az apa, hanem az anya kérelmére indult először végrehajtási eljárás, majd
- nyarát követően az eltérő értelmezések miatt folyamatosan indult a végrehajtási eljárások, elsősorban az időszakos kapcsolattartások kérdésében. Értelmezhetetlen az apa kérelme azon túl, hogy határidőn túl nyújtotta be, azért is, mert a szünetek időtartamára vonatkozó jogerős szabályozás csak
- február 22-én született. Az apa tehát visszamenőlegesen, egy adott időpontban nem létező (2008., 2009.,
- tavasz) szabályozás szerint kéri megállapítani a gyermeket gondozó szülő felróható magatartását, illetve ennek körében végrehajtási intézkedésként előírni a pótlás rendjét, amely nem csak hogy határidőn túl került benyújtásra, tehát az elmaradt kapcsolattartást követő 30 napon túl, hanem ezen felül olyan kötelezettség előírását jelentené, amely nem végrehajtási, hanem szabályozási kérdés és amelyre a gyámhivatal, illetve bármely közigazgatási szerv, sem a gyermekelhelyezési per időtartama alatt, sem pedig a jogerős döntést követő két éven belül nem jogosult. Ezen másodfokú döntés ellen a felek felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be. A .... számú végzésével... Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a XV. kerületi gyámhivatal ... számú végzését megváltoztatta (
- évi nyári szünet és annak pótlása). A végzés indokolási részét ... Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala ezen végzés indokolási részével azonosan állapította meg. A végzés indokolása rögzíti, hogy az eljárás tárgya... (jelen per felperese) kapcsolattartásra jogosult szülő
- február 23-án előterjesztett ... szám alatt
- nyári szünet, illetve
- őszi szünet pótlásának elrendelése kérelme tárgyában hozott .... számú végzése volt. Az elsőfokú gyámhivatal a végrehajtási kérelmet elutasította hivatkozva arra, hogy az ítélet csak a folyamatos kapcsolattartás elmaradása esetén ír elő pótlási kötelezettséget és határozza meg a pótlás rendjét, ezért az időszakos kapcsolattartás esetleges elmaradása esetén pótlás előírására végrehajtási eljárásban nincs lehetőség. ... Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala jelen per felperese fellebbezése folytán megállapította végzésében, hogy az eljárásra az általános illetékességi szabályok szerint ...Városi Gyámhivatal a
- november 24-én kelt ... számú végzésével felszólította ... kapcsolattartásra jogosult szülőt, hogy az ideiglenes intézkedésben foglaltak szerint tegyen eleget a kapcsolattartásnak (... Megyei Bíróság idézett intézkedése gyermek átadásátvételének helye tekintetében megváltoztatta ... Városi Bíróság .... számú ideiglenes intézkedését az apai kapcsolattartás tekintetében). Ezen időszakban a kapcsolattartás végrehajtásában problémát okozott, hogy az anya az ideiglenes intézkedés szerint, míg az apa az ítélet szerint kívánt kapcsolatot tartani. A végrehajtás elrendelése ügyében a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ... számú másodfokú végzésében (
- január 14.) döntött, érdemben helybenhagyva az elsőfokú gyámhivatal döntését azzal, hogy megállapítható az apa önhibája abban, hogy nem a végrehajtható ideiglenes intézkedésben foglalt kapcsolattartási rendet tartsa be, hanem a nem jogerős ítélet szerint a gyermek
- életévének betöltését követően a gyermeket nem szombaton 13 órára, hanem vasárnap 18 órára vitte vissza a gondozó szülőnek. ... Város Gyámhivatala, illetve…. (jelen per felperese) kapcsolattartásra jogosult szülő egyaránt jelezte, hogy más eljáró szerv kijelölését kéri, ennek eredményeként a
- szeptember 27-én kelt 90PM-1356/8/
- számú végzésével a …. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal az eljárásra ... Város Gyámhivatalát jelölte ki. A
- nyári szünetben esedékes kapcsolattartás ügyében ... gondozó szülő nyújtott be végrehajtási kérelmet
- augusztus 29-én (
- július 2-3.,
- július
- visszavitel,
- nyári szünet). Az anya kérelmére indult eljárásban tett nyilatkozatot írásban ... (jelen per felperese)
- szeptember 29-én: „kérem, hogy a nyári intézményi szünet időtartamára, mely a tanévnek megfelelő szünet biztosítsák a szünidő felének megfelelő időben a láthatást, mely nem a 28 nap fele, hanem a június
- - szeptember 4-ig terjedő időszak fele. A hiányzó rész pótlására kérem felszólítani ….." A
- november 3-án kelt iratában pontosította a kérelmét „jelen kérelmemmel csatlakozom a korábbi kérelmemhez, a nyári szünet valós időtartamának a tanítási szünetnek megfelelő idő és ne az óvoda tényleges bezárásnak megfelelő idő felét is hajtsák végre." A másodfokú gyámhivatal leszögezte, hogy ... felülvizsgálati kérelme alapján a ... Környéki Törvényszéken nemperes eljárás indult a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ...számú másodfokú végzésével megváltoztatott ... számú elsőfokú végzés ügyében, mely végzésben ... gondozó szülő végrehajtási kérelme alapján megállapították ... kapcsolattartásra jogosult szülő önhibáját
- augusztus 5-én, mert a gyermeket nem aznap 19 órakor, hanem csak vasárnap 18 órakor vitte vissza a gondozó szülőnek. Ezen döntésében a gyámhivatal megállapította, hogy az anya jogosult volt az apai nyári időszakos kapcsolattartást illetően két hetet a gyermekkel együtt tölteni úgy, hogy ezen idő alatt ne kelljen a folyamatos kapcsolattartást biztosítania, illetve, hogy az ezen okból elmaradt folyamatos kapcsolattartást emiatt pótolnia kelljen. A határozat tartalmazza, hogy az apa csak az anyai végrehajtási kérelemben foglaltakra reagálva utólag a jövőre nézve is kötelező érvényű iránymutatásként kérte megállapítani a kérelmében foglaltakat. A végrehajtási eljárás alapja azonban kizárólag a kapcsolattartást szabályozó végrehajtható hatósági döntés lehet, a végrehajtás elrendelése körében sem a pótlási kötelezettség előírására, sem a pótlás rendjének megállapítására nincs jogszerű lehetőség. Az apa jelen per felperese végrehajtási intézkedésként kérte előírni a pótlás rendjét, amely nem csak hogy határidőn túl került benyújtásra, hanem arra a gyámhivatal sem a gyermekelhelyezési per időtartama alatt, sem pedig a jogerős döntést követően 2 éven belül nem jogosult. A
- őszi szünet kapcsán a határozat rögzíti, hogy a bírósági ítélet egyértelműen fogalmazva, intézményi szünetben biztosít időszakos kapcsolattartást a különélő szülő részére, nem pedig iskolai szünetben. Tekintettel arra, hogy az óvodában
- november 2-
- között nem volt intézményi szünet az apa időszakos kapcsolattartása nem volt jogosult, emiatt a végrehajtási kérelme is alaptalan, ezért az apai kérelmet nem csak azért kellett elutasítani, mert a pótlás elrendelése nem végrehajtási kérdés, hanem azért is, mert a végrehajtási kérelem alaptalan. A
- nyári kapcsolattartás végrehajtásának kérdésében a... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala jogerősen döntött, tehát ugyanazon tényállás alapján újabb eljárásnak nem volt helye az ügyben, jelen eljárásban a hivataluk csak az apa pótlás elrendelésére vonatkozó kérelmében döntött. ... számú végzésével...Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a XV. kerületi gyámhivatal ... számú végzését megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el (
- téli szünet és
- december 31.). A megismételt eljárásban elsőfokú döntés született, ezt azonban már nem...Főváros Kormányhivatala bírálta el tekintettel arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma
- augusztus 2-án kelt ... számú végzésével a fellebbezés elbírálására, illetve új elsőfokú eljáró szerv kijelölésére a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát jelölte ki. ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a ... számú végzésével a XV. kerületi gyámhivatala ... számú végzését megváltoztatta. (Mindkét szülő végrehajtási kérelmet nyújtott be a
- nyári szünet kapcsán). A határozat rögzítette, hogy a végrehajtási eljárásban a hatóságnak azt kellett volna tisztáznia, hogy jogosult volt-e az apa a kapcsolattartásra június 16-án és milyen jogcímen visszaviteli kötelezettsége volt-e az apának június 17-én és ha nem vitte vissza a gyermeket, akkor annak elmaradása felróhatóe neki, illetve van-e olyan kimentési ok, amely bizonyítja, hogy az apa úgy járt el az apai kapcsolattartás gyakorlása során, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Eldöntendő jogkérdés az, hogy a június 16-án nem vitatottan megkezdődött kapcsolattartás folyamatos avagy időszakos kapcsolattartás. A határozat rögzítette, hogy a szülők között lezajlott e-mail váltás nem minősül megállapodásnak, tekintettel arra, hogy az apa
- június
- napjában még az anya
- július 16-ban jelölte meg a nyári szünet kezdő időpontját. Nem igazolható, hogy az apa megkapta volna a voks bizottság 1/
- (I. 30.) sz. rendeletét arról, hogy a gyermek óvodája mikor tart zárva. Az anya pótlólagos nyilatkozata alapján megállapítható, hogy nem igényelte a nevelési év végét megelőzően, hogy ... a nevelési év végét követően a következő nevelési év kezdetéig óvodába járjon, vagyis...június 4-ét követően nem járt óvodába. Ugyanakkor az anya igazolta, hogy az apa számára
- május 21-én közölte a nyári időszakos kapcsolattartás időpontját,
- július 16.-
- augusztus
- Az apa érvelése azért is téves, mert álláspontja szerint június 16-17-én folyamatos, majd 18-tól időszakos kapcsolattartásra jogosult. Az időszakos kapcsolattartás alatt, ami álláspontja szerint június 16-án kezdődött, nem lett volna helye folyamatos kapcsolattartásnak. Az intézményi szünet alatt azt az időpontot kell érteni, amikor az óvoda zárva tart, ami azonban nem azonosítható az iskolai szünettel. Vagyis a kapcsolattartásra jogosult szülő azzal, hogy a gyermeket bár folyamatos kapcsolattartásra vitte el június 16-án, azonban arról annak végső időpontjában nem vitte vissza, majd önkényesen kijelölve a nyári időszakos kapcsolattartás kezdő időpontjaként június 18-át és a gyermeket ezt követően csak július 15-én vitte vissza gondozó szülőhöz, annak ellenére, hogy a gyermek visszavitelére az anya többször felszólította, többször tájékoztatva az apát arról is, hogy július 16-án kezdődik a nyári időszakos kapcsolattartás, felróható magatartást tanúsított, ezért a végrehajtás elrendelése jogszerűen történt. Ennek alapján az anya nem követett el jogsértő magatartást azzal, hogy az óvodavezető tájékoztatása alapján a nyári időszakos kapcsolattartás kezdő időpontjaként július 16-át jelölte meg….
- nyárán tehát
- június 16-tól az apánál tartózkodott július 15-ig időszakos kapcsolattartás jogcímén. Ezen túlmenően a szülők sem előzetes végrehajtást nem kérhetnek, sem pedig döntést nem hozhat a végrehajtás módja vonatkozásában a következő kapcsolattartásra a gyámhivatal, sem azt nem engedélyezhető, hogy bárki beszámítson időtartamokat vagy pedig azt, hogy önkényes pótlási időpontokat jelöljön ki, ezért mind az apa, mind az anya kérelmeit el kellett utasítani azzal, hogy a
- július 20-a külön eljárás tárgyát képezi. ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a .... számú végzésével a XV. kerületi gyámhivatal...számú végzését helybenhagyta (
- tavaszi szünet). A döntéssel szemben jelen per felperese felülvizsgálati kérelemmel élt. Ezen végzés tárgyát a felperes, mint kapcsolattartásra jogosult szülő
- április 14-én kelt
- tavaszi szünettel, illetve
- május 2-án kelt
- április 30-án elmaradt kapcsolattartással összefüggő végrehajtás iránti kérelme képezte. A határozat rögzítette, hogy az apa (jelen per felperese) kérelmére indult végrehajtási eljárásban a hatóságnak azt kellett tisztáznia, hogy jogosult volt-e az apa kapcsolattartásra
- április 5-6., valamint április
- napján, illetve van-e olyan kimentési ok, mely bizonyítja, hogy az apa úgy járt el az apai kapcsolattartás gyakorlása során, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Rögzítette a határozat, hogy a szülők között lezajlott e-mail váltás nem minősül megállapodásnak. A bírósági ítélet egyértelműen fogalmaz, intézményi szünetben biztosít időszakos kapcsolattartást a különélő szülő részére, nem pedig iskolai szünetben. Tekintettel arra, hogy az óvodában
- április 5-
- között, illetve
- április
- - május 1-jén nem volt intézményi szünet, az apa az időszakos kapcsolattartásra nem volt jogosult. Emiatt a végrehajtási kérelme is alaptalan. ... Főváros Kormányhivatala ... számú végzésével a XV. kerületi gyámhivatal ...8/
- számú végzését megváltoztatta (
- július 20.). A határozattal szemben jelen per felperese felülvizsgálati kérelemmel élt. Ezen eljárás tárgyát a felperes, mint kapcsolattartásra jogosult szülő
- július 23án előterjesztett
- július 20-án esedékes elmaradt folyamatos kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelme képezte. Az elsőfokú hatóság a gyámhivatal végzésében megállapította, hogy ezen időpont a
- nyári szünet időpontjára esett, a szünet első fele illette meg a kapcsolattartó szülőt, ezért ebben az időpontban nem volt folyamatos kapcsolattartási joga. A határozat rögzítette, hogy a végrehajtási eljárásban a hatóságnak azt kellett tisztáznia, hogy jogosult volt-e az apa kapcsolattartásra július 20án és milyen jogcímen. A nem vitatottan elmaradt folyamatos kapcsolattartás elmaradása felróható-e az anyának, illetve van-e olyan kimentési ok, amely bizonyítja, hogy az anya úgy járt el az apai kapcsolattartás gyakorlása során, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Rögzítette a végzés, hogy a szülők között lezajlott e-mail váltás nem minősül megállapodásnak, az anya igazolta, hogy az apával
- május 24-én közölte a nyári időszakos kapcsolattartás időpontját,
- július 16-tól
- augusztus 10-ig. Az apa június 16-tól számította a szünet időtartamát és a gyermeket július 15-én vitte vissza a gondozó szülőhöz. Ebben az esetben azonban nyilvánvalóan nem állapítható meg anyai önhiba abban, hogy július 16-tól nem biztosította az apának az időszakos kapcsolattartást. ...
- nyarán tehát
- június 16-tól az apánál tartózkodott július 15-ig időszakos kapcsolattartás jogcímén, ezt követően az anya a soron következő folyamatos kapcsolattartásra a gyermeke nem adta át és erről előzetesen értesítette az apát. A négy hetes nyári időszakos apai kapcsolattartást követően az anya jogosult volt két hetet a gyermekkel folyamatosan eltölteni, ami annyit jelent, hogy az ebbe az időszakba eső folyamatos apai kapcsolattartást az anya sem biztosítani, sem pedig pótolni nem köteles. ...Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a ... számú végzésével a XV. kerületi gyámhivatal .... számú végzését helybenhagyta (
- húsvét). ... számú végzésével ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala a XV. kerületi gyámhivatal ... és .... számú végzését egybe foglalta és megváltoztatta (
- téli szünet). ...(jelen per felperese) felülvizsgálati kérelemmel élt a határozattal szemben. Ezen határozat tárgyát szintén az időszakos kapcsolattartás képezte, (A
- évi téli szünettel kapcsolatban a felperes, mint kapcsolattartásra jogosult szülő
- december
- napjának délelőttjére, valamint december 29-
- napján elmaradt kapcsolattartásra vonatkozó végrehajtási kérelme, illetve ... gondozó szülő
- január 14-én kelt
- évi téli szünettel kapcsolatban
- december
- napjával összefüggésben előterjesztett végrehajtási kérelme). A másodfokú hatóság ezen végzésével ... (jelen per felperese) kapcsolattartásra jogosult szülő
- január 2-án előterjesztett
- december 29-30-án esedékes folyamatos kapcsolattartása ügyében indult végrehajtási eljárást, mivel a végrehajtási kérelmet az apa a jogszabályban megállapított teljesítési határidőt megelőzően nyújtotta be, megszüntette. A
- december 21-én esedékes, de részben meghiúsult időszakos kapcsolattartás végrehajtását, illetve az erre irányuló kérelmet elutasította, míg ... végrehajtási kérelmének helyt adott. Megállapította, hogy a felperes, mint kapcsolattartásra jogosult szülő
- december 21-én kezdődött folyamatos kapcsolattartással összefüggésben ismételten nem megfelelően tett eleget a kapcsolattartást szabályozó ... Megyei Bíróság
- február 22-én kelt .... számú ítéletével helybenhagyott ... Városi Bíróság
- július 2-án kelt ... számú ítéletével szabályozott kapcsolattartási rendnek akkor, amikor a gyermeket december 21-én 19 órakor nem vitte vissza a gondozó szülő lakásához. Ugyancsak megsértette a kapcsolattartás szabályait akkor, amikor december 26-án 18 óra helyett, csak december 17-én reggel 9 órakor vitte vissza a gyermeket a gondozó szülőhöz, ezért 50.000.- Ft eljárási bírsággal sújtotta. ...Város Jegyzője a
- november
- napján kelt ... számú határozatával kiskorú ... ideiglenes hatállyal a felperesnél helyezte el. Az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntést a gyámhatóság a ... számú végzésével visszavonta arra hivatkozással, hogy az nem volt kellően megalapozott. Ezen döntést ...Főváros Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a ... számon hozott végzésével helybenhagyta. A... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint felügyeleti szerv hatáskörében eljárva felhívta a ...Járási Hivatal Járási Gyámhivatalát, hogy a korábban kijelölés alapján eljáró ... Város Önkormányzat Jegyzőjétől még le nem zárult ügyként átkerült kiskorú veszélyeztetési ügyben hozza meg a döntést. A lefolytatott eljárás eredményeképpen a ...Járási Hivatal Járási Gyámhivatala .... számú határozatával a gyermek ideiglenes elhelyezésére irányuló kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán, kijelölés alapján eljáró ...Főváros Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ... szám alatt végzést hozott, amelyen a ... Járási Hivatal Járási Gyámhivatala döntésének elnevezését végzésre változtatta és az ideiglenes hatályú elhelyezésre irányuló eljárást megszüntette. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetének helyt adott és a
- május
- napján kelt ... számú végzésével ...Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala... számú másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, az első fokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kötelezte. A bíróság megítélése szerint a tényállás teljes körű tisztázását nem végezte el a hatóság, ezért új eljárást kell lefolytatnia, mely eljárás során tisztázni kell a kirendelt igazságügyi szakértői véleményben foglaltakat, esetlegesen az azóta elkészült pszichiáter szakértői véleményt is értékelni kell, meg kell hallgatni a szülőket, a közeli hozzátartozókat, az óvoda pedagógusokat, védőt, gyermekorvost, családgondozó, illetve be kell szerezni a környezettanulmányt. A végzés indokolása szerint a csatolt iratok egy része iktatás nélküli, nem eredeti irat, illetve volt olyan irat, például pedagógiai vélemény, melyről hiányzott az aláírás. Elmaradt az ügyben eljáró igazságügyi szakértő meghallgatása, illetve a hatóság nem várta meg a második szakértői vélemény vizsgálatának eredményét. Nem hallgatták meg a családgondozót (az általa becsatolt iratokat fogadta el a hatóság) és nem hallgatták meg a védőnőt. A bíróság végzése
- november
- napján érkezett meg a másodfokon eljárt ... Főváros Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához, ahonnan az iratok iktatását követően
- november
- napján továbbküldték az első fokon eljárt ...Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának, ez
- november
- napján érkezett a címzett gyámhivatalhoz. A ...Járási Gyámhivatal a
- november
- napján kelt végzésével ezen megkeresést átadta a ...Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához azzal, hogy a címzett gyámhatóság az Emberi Erőforrások Minisztériuma által másodfokú ügyintézésre kijelölt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyámhatóság. A ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a megkeresést és mellékleteit áttette a ... Megyei Kormányhivatal...Járási Hivatal Járási Gyámhivatalához. A ... Járási Gyámhivatal a
- január
- napján kelt végzésével a bírósági végzést áttette a ... Járási Gyámhivatalhoz, tekintettel arra, hogy illetékessége hiányát állapította meg. A ...Járási Hivatal végzése
- január
- napján érkezett meg a ...Járási Gyámhivatalhoz. A ... Járási Gyámhivatal
- február
- napján belföldi jogsegélyt kért az eljárás eredeti iratainak beszerzése érdekében, valamint
- február
- napján kelt végzésével az eljárás megindításáról értesítette a felperest és ..., valamint megkereste a gyermekjóléti szolgálatot, hogy a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozóan tegye meg javaslatát. A ...Járási Gyámhivatal a
- március
- napján kelt kérelmében kérte kiskorú ... ügyében minden ügycsoportban a kizárását a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalától. A ... Járási Ügyészség a felperes kérelmére ügyészi ellenőrzést folytatott a hatáskörébe és illetékességébe tartozó ...Járási Gyámhivatal vonatkozásában, megállapította, hogy annak a körülménynek a kialakulásában, hogy a bíróság végzésében előírt új eljárás megindítására
- január
- napján került sor, részben közrejátszott, hogy a ...Járási Gyámhivatal nem
- novemberében, hanem téves áttételt követően intézkedett az eljárás megindítása iránt, ezért a felperes kérelmének helyt adva jelzéssel élt a ... Járási Gyámhivatal vezetője felé (…. Járási Ügyészség Közérdekvédelmi Csoport ... szám). Az ügyészség ezen iratában tájékoztatta a felperest arról is, hogy felperes által sérelmezett ... Járási Hivatala Járási Gyámhivatala által hozott ... számú döntés törvényességének kontrollja és ennek eredményeképpen a törvényességi kérdésben való mindenkire kötelező érvényű döntés meghozatala a folyamatban volt bíróság eljárásban megtörtént, így az az Ütv.
- §
(1)bekezdése szerint ügyészi törvényességi ellenőrzés tárgyává már nem tehető. Felhívta a felperes figyelmét arra is, hogy a főügyészség ... számú levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy jelzéssel élt a …. Járási Gyámhivatal vezető felé a péceli gyámhatóság kapcsolattartási ügyekben tapasztalt mulasztása (ügyintézési határidő elhúzódása és döntés elmulasztása), valamint amiatt, mert a védelembe vételi eljárás adatai nem voltak fellelhetők. A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- március
- napján kelt ... számú végzésével ... Főváros Kormányhivatala ...számú
- február
- napján kelt másodfokú határozatát ...Város Önkormányzat Jegyzője ... számú
- november
- napján kelt elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt hatóságot új határozat hozatalára és új eljárás lefolytatására utasította, kötelezte. A bíróság megállapította, hogy a ... számú határozat, mely ideiglenes hatállyal az apánál helyezte el a kiskorú fiúgyermeket, megfelel formailag a Ket. rendelkezéseiben foglaltaknak és annak indokolása is logikus és okszerű, tartalmazza azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek alapján a jegyző az ideiglenes hatályú elhelyezés mellett döntött, ezen túlmenően jogszabályi hivatkozások is szerepelnek a határozatban. Ehhez képest a felülvizsgálni kért elsőfokú határozat a ... számú határozat indokolása hiányos. Nem derül ki belőle, hogy melyek azok az okok, amelyek sürgősséggel visszavonásra késztették Pécel Város Önkormányzata Jegyzőjét a korábban meghozott
- november 20-i határozat vonatkozásában. A másodfokon eljárt hatóság pedig nem észlelte ezt az igen jelentős hiányosságot, megvizsgálta az üggyel kapcsolatos előzményiratokat, azt rögzítette és a másodfokú határozatában leírta azt, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatása ügyében a szülők között per van folyamatban és idézte az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. De mindezek tekintetében nem értékelte, hogy az elsőfokú határozat teljességgel hiányos és az indokolása alkalmatlan a határozat rendelkező részének alátámasztására. Megállapította, hogy az elsőfokú hatóság határozata jogszabálysértő tekintettel arra, hogy a Ket. által előírt tartalmi elemek hiányoznak a határozat indokolásából, a másodfokú határozat pedig azért jogszabálysértő, mert azt nem észlelte és ezen hiányosságok ellenére és dacára helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A felperes a keresetlevelét eredetileg ... Város Önkormányzata I. rendű, valamint a...Megyei Kormányhivatal II. rendű alperesek ellen terjesztette elő. Az ügy kijelölés folytán került a ...Törvényszékhez tekintettel arra, hogy a felperes a ... Környéki Törvényszékkel szemben kizárási indítványt terjesztett elő. A felperes keresetében azt kérte, hogy a törvényszék a Ptk.
- §
(1)bekezdés a.) pontja alapján állapítsa meg, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették az emberi méltósághoz és a magánélethez fűződő jogát, mint a Ptk.
- §-ában deklarált általános személyiségi jogból, illetve a Ptk.
- §-a szerinti méltóságból levezethető személyiségi jogait azzal, hogy az I. rendű alperes önkormányzat - az I. rendű alperes polgármesteri hivatalának gyámhatósága - nem bírálta el hónapokig a törvényes ügyintézési határidőt sokszorosan túlhaladva sem a gyermekével a
- október 24-én született ... való apai kapcsolattartás végrehajtására irányuló következő kérelmeit: - a
- szeptember 29-én előterjesztett 2008-
- évi elmaradt kapcsolattartás pótlásának elrendelésére irányuló kérelmét a ... Megyei Kormányhivatal ...számú eljárásra utasító végzése ellenére. - A .... számon
- január 25-én iktatott kérelmét a
- nyári és őszi szünet pótlására - A .... számon
- február 6-i kérelmét a
- téli szünet és a
- december 31-én esedékes folyamatos kapcsolattartás vonatkozásában. - A ... számon
- július 23-án előterjesztett kérelmét a
- július 20-i folyamatos kapcsolattartás vonatkozásában. - A
- július 19-én kelt kérelmét a július 16-i kapcsolattartás vonatkozásában. A II. rendű alperes pedig felügyeleti szervként nem intézkedett az elbírálás iránt, míg az ellenérdekű fél kérelmét az I. rendű alperes a meghallgatása nélkül bírálta el. Kérte mindezek alapján, hogy a törvényszék az I. és II. rendű alpereseket a fent felsorolt magatartások miatt a Ptk. 84.§
(1)bekezdés b.) pontja alapján a további jogsértéstől tiltsa el, és a c.) pont alapján kötelezze bocsánatkérő levél küldésre számára. Kérte, hogy a bíróság a Ptk. 84.§
(1)bekezdés e.) pontja alapján kötelezze a fenti okokból az I. - és II. rendű alpereseket egyetemlegesen 500.000,-Ft, és ennek a Ptk. 301.§-a szerinti törvényes kamatai megfizetésére
- március 6-tól kezdődően a kifizetés napjáig. Előadta, hogy a ... Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság előtt ...számon, és ezt megelőzően a ... Városi Bíróság előtt .... számon folyamatban volt perben a gyermeket ... helyezte el a bíróság, az elhelyezés megváltoztatása iránti per folyamatban van. Az ítéletben foglalt kapcsolattartást... ne hajtotta végre, ezért számos alkalommal kellett végrehajtást kérni az erre kijelölt I. rendű alperestől. Az I. rendű alperes a kérelmeit hónapokon keresztül nem bírálta el. A Ket.
- §-a szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelmeire pedig a II. rendű alperes semmit sem tett. Végül elfogultság miatt mindkét alperes az eljárásból kizárásra került, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma... Főváros Kormányhivatalát, az pedig a ... kerület Gyámhatóságát jelölte ki. Ezzel szemben ... kérelmét meghallgatása nélkül két nap alatt bírálta el az I. rendű alperes. Az óvoda fenntartója, a ... Önkormányzat levélben tájékoztatta, hogy június közepétől 2012-ben intézményi szünet van az óvodában. A gondozó szülőt tájékoztatta arról, hogy tudomása van arról, mikor van az intézményi szünet, és erre a gondozó szülő nem reagált semmit. A levelezésük során azt, hogy mikor van az intézményi szünet, a gondozó szülő is elfogadta. Ehhez képest a gondozó szülő a gyámhatóságot megkereste azzal, hogy a szünet csak július közepén kezdődik majd, és így a gyermek részére való kiadását a gyámhatóság kényszerítse ki. Ezt követően vette kézhez a gyámhatóság VGY60/31/
- számú végzését, melyben a gyámhatóság karhatalommal fenyegetve arra utasította, hogy a gyermeket adja ki, holott éppen az ítélet szerinti kapcsolattartás folyik. A gyámhatóság nem hallgatta meg őt, mielőtt a végzést kibocsátotta. Hivatkozott a Csjt. 74.§-ára mely szerint a bíróságnak, és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során elháríthatatlan akadály esetét kivéve mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Álláspontja szerint a kapcsolattartás a szülői felügyelet körébe tartozó kérdés. Elháríthatatlan akadály nem volt, rendelkezésre állt volna, ha tudott volna az eljárásról. A gyámhatóság meg sem kísérelte vele a kapcsolatot felvenni. Megjegyezte, hogy a Ket.51.§
(1)bekezdése értelmében is az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Neki ez a joga ebben az eljárásban valahogyan elsikkadt. A végzés ellen, bár a végzés a fellebbezési jogot kizárta, fellebbezéssel élt. Előadása szerint, azzal a magatartásával, hogy ezen végzés kibocsátását kérte a gondozó szülő, megzavarta a gyermekkel való kapcsolattartást, a kapcsolattartás az ő magatartása miatt nem lehet zavartalan, a gyámhatóság pedig asszisztált ehhez a jogsértő magatartáshoz. A kapcsolattartás akadályozása körében hivatkozott a házasságról, család és a gyámságról szóló 1952. évi IV.tv.1.§
(2)bekezdésére, a gyermekek jogairól szóló ...-ban
- november 20-án kelt egyezményre, annak
- cikk
- pontjára. Előadta, hogy a közigazgatósági hatóságok ezen cikkben foglalt kötelezettsége azt az általános eljárási elvet is jelenti, hogy a bíróságoknak nem csupán a jogszabályoknak megfelelő, hanem a gyermek legjobb érdekének megfelelő, azaz a fennálló lehetőségek közül a gyermek egészséges fejlődése szempontjából mindig a legjobb döntést kell meghozni az eljárás teljes tartama alatt. Az egyezmény
- cikkének
- pontjában írt, a gyermek legjobb érdeke meghatározásba bele tartozik, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a gyermek szüleivel való közeli és szoros kapcsolatának szükségletére, különös tekintettel egyrészt arra, hogy a kapcsolattartási jog a gyermek egyik legfontosabb, ugyanakkor legsérülékenyebb alapvető emberi joga, másrészt pedig arra, hogy a szülő gyermek kapcsolat minden későbbi emberi kontaktus alapmintája. Hivatkozott a Csjt. 92.§
(1)bekezdésére, a 8/1990.(IV.23) AB határozatra, az Alapvető Jogok Biztosa AJB- 2302/
- sz. alkotmánybírósági beadványára. Előadta, hogy a családi élethez fűződő joga olyan személyiségi jog, ami megalapozza a kért jogkövetkezményeket. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több esetben is megfogalmazta, hogy a kapcsolattartástól való elesés olyan jogsérelem, amely kárigényt is megalapoz. Hivatkozott a
- július 14-én kelt .. Magyarország elleni ügyében hozott 29.436/
- számú Emberi Jogi Bírósági döntésre, melyben a bíróság leszögezte, hogy: - a családi élethez fűződő jog körébe tartozik a kapcsolattartás joga, ahogy azt már a bíróság kimondta, a ... elleni 71099/
- számú ügyében
- április 5-én született ítéletben. - a hatóságoknak az ügy egyedi sajátosságait is szemmel tartva mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kapcsolattartási joggal a külön élő szülő élni tudjon, ( a fenti ítélet
- pont.) - a hatóságoknak gyorsan kell eljárniuk, mert a késedelmük ilyen ügyekben helyrehozhatatlan károkat okoz, (ítélet 45.pont) - az ilyen jellegű jogsérelem mindenképpen nem vagyoni kárral jár.(ítélet
- pont). E mellett az emberi méltósághoz fűződő jogból az is következik, hogy a hatóságnak elfogulatlanul, és pártatlanul a törvények tiszteletben tartásával kellene eljárnia az ügyében. Ezért az I. rendű alperes azon magatartása, hogy a kérelmeit hónapokig nem bírálta el, míg ... kérelmét meghallgatása nélkül azonnal eldöntötte, a tisztességes eljárás követelményét, és így az emberi méltósághoz való jogát súlyosan megsértette. Hivatkozott az Alaptörvény B. cikk
- bekezdésére, az alaptörvény XIV. cikkére, az alaptörvény II. cikkére, illetve I. cikk
(3)bekezdésére, valamint az alaptörvény XV. cikk
(2)bekezdésére
(4)bekezdésére,
(5)bekezdésére. Álláspontja szerint ezek alapján az I. rendű alperes eljárása sértette az alkotmányos jogait és a személyiségi jogait, a II. rendű alperes pedig számos kérelme ellenére nem tett semmit ez ellen. A II. rendű felperes felelősségét megalapozó körülmények körében hivatkozott a Ket. 20.§
(2)bekezdésére, 33.§
(2)bekezdésére, 33.§
(1)bekezdésére és
(5)bekezdésére, előadva, hogy több alkalommal kérte a Ket.20.§-a szerinti eljárás lefolytatását, több alkalommal tett panaszt a II. rendű alperesnél, de a II. rendű alperes semmit sem tett. A kamat igénye kezdő időpontja a
- december 7-i végzés, az ideiglenes intézkedés dátumához igazodott. A
- február 6-i kérelmét március 6-ig már el kellett volna bírálni, így ettől az időponttól kért kamatot, illetve előadta, hogy valamennyi többi kamatigényét olyan időponttól terjeszti elő, amikor a jogsérelem biztosan bekövetkezett. 3/F/
- sorszám alatt csatolt iratában a felperes előadta, hogy jelen perben a kérelmei ellenére hónapokig el nem bírált ügyek késedelmét mind a ... kérelmére indult ügyben a meghallgatása hiányában történő döntéshozatalt peresíti. Utalt azon ügyek sorsára, melyekben az Emberi Jogok Európai Bírósága azért hozott elmarasztaló ítéletet, mert a kapcsolattartási jog végrehajtása utóbb nem történt meg. Az újabb gyakorlatból hivatkozott a ...(
- július ...sz. ítélet), ... (2005.június ...sz. ítélet) ...(
- november 21-i 10427/
- sz. ítélet) valamint a ... (2009.október ... sz. ítélet) döntésekre. Előadta, hogy az emberjogi bíróság esetjoga szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményének
- cikke értelmezése során abból kell kiindulni, hogy az államnak nem egyszerűen a családi és magánéletben történő beavatkozástól kell tartózkodnia, hanem az egyezmény adott esetben kifejezett tevőleges állami magatartást kíván meg. E követelménynek jelen ügyre vetítése azt jelentette volna, hogy az alperesek kötelesek lettek volna a gyermekével való kapcsolattartási jogát kikényszeríteni, az ügyekben idejében döntést hozni. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy az ügyek egy részében azóta más gyámhatóság tévesen, neki nem kedvező döntést hozott, míg más döntések nyilván az igazát támasztják alá. Hiszen hosszú hónapokig volt teljesen bizonytalan a kapcsolattartás módja. A gyámhatóság ugyanis a hasonló ügyekben nem ad előre értelmezést az ítélet rendelkezéseiről, hanem csak utólag, a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárásban ad értelmezést arról, hogy hogyan kell értelmezni az ítéletet, hogyan kell gyakorolni a kapcsolattartást. Ennél fogva az ilyen döntésnek a jövőre mutató szerepe is van, a felek közötti helyes gyakorlat kialakításhoz nélkülözhetetlen. Ezért is nagyon fontos, hogy a kérelem idejében el legyen bírálva. Ugyanakkor természetesen azért is fontos, hogy az ellenérdekű fél ... az ítéletet betartsa, és a kapcsolattartás biztosítsa, mert ezzel kapcsolatban súlyos problémák voltak. Előadta, hogy ...asszony, ...Város Jegyzőjét is levélben kereste meg, hogy a .... számon a ... Városi Gyámhatóságon indult ügyben, és ugyanígy a
- április
- és
- kapcsolattartás pótlásának elrendelésével kapcsolatos ügyben haladéktalanul tájékozódjon az ügy állásáról, mert ez ügyben már a Ket. 20.§-a szerinti eljárást is kezdeményezte és a kormányhivatal hallgatása miatt a törvényszéktől is kérte, hogy a nem peres eljárásban kötelezze a gyámhatóságot az ügyben történő eljárásra. A levelére választ nem kapott. Előadta, hogy a Ket. 33.§
(2)bekezdése értelmében kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén az ügyet soron kívül kell elintézni. Hivatkozott a Ket. 33.§
(1)és
(5)bekezdéseire is, előadva, hogy ezeket a határidőket sokszorosan lépte túl az I. rendű alperes. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma végül 34115/5/
- számú végzésével az ügy elintézéséből kizárta a ... gyámhivatalt és a ...Megyei Kormányhivatalt, kijelölte a ... Kormányhivatalt, amely a GC-020/03930/2/
- számú végzésével a XV. kerületi gyámhivatalt jelölte ki, amely hatóság az ügyében már hozott döntéseket, melyek fellebbezés alatt állnak. Így a felsorolt ügyekben az elsőfokú végzések is csak
- februárjában születtek meg. Ez több havi, egyes ügyekben gyakorlatilag egy éves késedelem. Álláspontja szerint az eljárás ésszerű időtartamának vizsgálata során kiemelkedő jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy az eljárás egy kiskorú gyermek életéről szól. Az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata szerint egyes ügytípusokban, figyelemmel az érintett jogviszonyok természetére, a tagállamoktól gyorsabb ügyintézés várható, az elmarasztalás pedig már egy objektíve rövidebb időtartam esetén is lehetséges.
- sorszámra érkezett iratában a felperes III. rendű alperesként perbe vonta ...Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát, kérve, hogy a bíróság állapítsa meg a Ptk. 84.§
(1)bekezdés a.) pontja alapján, hogy a III. rendű alperes is megsértette az emberi méltósághoz és magánélethez fűződő jogát, mint a Ptk. 75.§.-ban deklarált általános személyiségi jogból, illetve a Ptk. 76.§-a szerinti méltóságból levezethető személyiségi jogát azzal, hogy nem bírálta el hónapokig a törvényes ügyintézési határidőt, sokszorosan túlhaladva sem a gyermekével, a
- október 24-én született ... való apai kapcsolattartás végrehajtására irányuló következő kérelmeit. Ezen kérelmek megegyeztek az I. rendű alperesnél megjelölt kérelmekkel.
- sorszámra érkezett beadványában perbe vonta IV. rendű alperesként ... Város Önkormányzatát, V. rendű alperesként ... Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát. Kérte, hogy a törvényszék a Ptk. 84.§
(1)bekezdés a.) pontja alapján állapítsa meg, hogy az I.-III.-és IV.-V. rendű alperesek megsértették a magánélethez fűződő jogát, mint a Ptk. 75.§-ában deklarált általános személyiségi jogból, illetve a Ptk. 76.§-a szerinti méltóságból levezethető személyiségi jogát, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő személyiségi jogát, mint a Ptk.75.§-ában deklarált általános személyiségi jogból, illetve a Ptk. 76.§-a szerinti méltóságból levezethető személyiségi jogát azzal, hogy az általa a gyermeke Kótai Gergő ügyében indított védelembevételi ügyben az ügyintézési határidőt sokszorosan túllépték. Kérte, hogy a törvényszék az I.-III.-és IV. és V. rendű alpereseket ezen magatartások miatt a Ptk. 84.§
(1)bekezdés b.) pontja alapján a további jogsértéstől tiltsa el, a c.) pont alapján kötelezze bocsánatkérő levél küldésére számára. Kérte, hogy a bíróság a Ptk. 84.§
(1)e.) pontja alapján kötelezze a fenti okokból az I.-III.- és IV.- és V. rendű alperest egyetemlegesen a már előterjesztett kereseti kérelmében szereplő összegen túl, további 100.000,-Ft és ennek
- 07.14-től a kifizetés napjáig járó Ptk. 301.§-a törvényes kamatai, mint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Amennyiben a törvényszék az I.- és III. rendű alperes felelősségét a IV.- és V. rendű alperes felelősségével nem tekinti egyetemlegesnek, másodlagosan az I. és II. rendű alperest 50.000,-Ft, és a fent említett késedelmi kamat, valamint IV. és V. rendű alperes szintén 50.000,-Ft, és a fent említett késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. A kamat kezdő időpontja vonatkozásában előadta, hogy eddig a időpontig már döntés kellett volna, hogy szülessen. A felperes perbe vonta ... Járási Hivatalát, ezt követően e vonatkozásban a keresetétől elállt, a törvényszék 25.P.20.336/2013/
- számú végzésével a VI. rendű alperes (...Járási Hivatal) vonatkozásában a pert megszüntette. A felperes ezt követően perbe vonta a ...Kormányhivatalát arra tekintettel, hogy ezen hivatal járt el a ... Járási Hivatal azon végzése vonatkozásában, melyet a gyermek ügyében meghoztak, otthagyva a gyermeket a másik félnél, a második pszichológus véleményét be sem várva.
- sorszámra érkezett iratába a felperes az I., II. és III. rendű alperes jogellenes magatartásának tekintette, hogy az I. rendű alperes polgármesteri hivatalának gyámhatósága nem bírálta el hónapokig a törvényes ügyintézési határidőt sokszorosan túlhaladva sem a gyermekével a
- október 24-én született ...való apai kapcsolattartás végrehajtására irányuló következő kérelmeit: - a
- szeptember 29-ével előterjesztett 2008.,
- évi elmaradt kapcsolattartás pótlásának elrendelésére irányuló kérelme a ... Megyei Kormányhivatal ... számú eljárásra utasító végzése ellenére - a ...számon
- január 25-én iktatott kérelmét a
- nyári és őszi szünet pótlására - a .... számon
- február 6-i kérelmét a
- téli szünet és
- december 31-én esedékes folyamatos kapcsolattartás vonatkozásában - a .... számon
- július 23-án előterjesztett kérelmét a
- július 20-i folyamatos kapcsolattartás vonatkozásában - a
- július 19-én kelt kérelmét a július 16-i kapcsolattartás vonatkozásában A II. rendű alperes pedig felügyeleti szervként nem intézkedett az elbírálás iránt, míg az ellenérdekű fél kérelmét az I. rendű alperes a meghallgatása nélkül bírálta el. Tekintettel arra, hogy a Ket. és az ágazati törvények világos határidőt szabnak a hasonló kérelmek elbírálására, ezt a pert
- §
(1)bekezdése szerinti határidő pedig az I-III. rendű alperes többszörösen, sokszorosan túllépte, így a jogellenesség nem cáfolható. A jogellenesség annál is inkább nyilvánvaló, mert a hatóság ilyen mulasztását a Ket. 33/A. §-a szigorúan szankcionálja. A meghallgatása nélküli döntéshozatala egy részről a Gyer. által már idézett szabályaiba ütközően jogellenes, másrészt a tisztességes eljárás alaptörvényben és Emberi Jogok Európai egyezményében szabályozott elvébe is ütközik, így az jogellenes. A magatartás felróható is volt, ebben a körben hivatkozott arra, hogy az ügyben irányadó régi Ptk. 339. §
(1)bekezdés alapján nem neki kell bizonyítania a felróhatóságot, hanem az alpereseket terheli az exculpátio, az alperesek lennének kötelesek kimenteni a mulasztásukat, ezt eddig nem tették meg. Előadta, hogy az érvényesített kárigény még szerény is, több okból érte őt nem vagyoni kár. Az emberi méltósághoz és a magánélethez fűződő jogát, mint a Ptk.
- §-ban deklarált általános személyiségi jogból, illetve a Ptk.
- §-a szerinti méltóságból vezethető személyiségi joga is sérült, az által, hogy amennyiben nem kap jogvédelmet a gyermek kapcsolattartása jogellenes akadályozása ellen, akkor a gondozó szülő nem fogja betartani a továbbiakban sem a kapcsolattartás szabályait, jelen esetben is ez történt. Nem tudhatták, hogy pontosan hogyan kell értelmezni az ítélet kapcsolattartásra vonatkozó részét, ugyanis hatósági értelmezése elmaradt, ezt további vitákat szült, újabb eljárások indultak. Mivel nem bírálták el a kérelmét időben, II. rendű állampolgárnak érezhette magát, aki egyszerűen nem fontos, akinek az ügyét évekig el lehet fektetni, illetve akinek a meghallgatása nélkül dönteni lehet, ez a méltóságát súlyosan sértette. Álláspontja szerint ilyen súlyos jogsértés tekintetében az általa ebben a körben érvényesített nem vagyoni kárigény igen szerény. Ismételten felhívta a figyelmet ...a Magyarország elleni ügyében hozott döntésre. Az I. és a III. rendű alperes vonatkozásában jogellenes magatartásként állította azt is, hogy a Szoc/1490/9/
- számú péceli jegyzői gyámhivatali védelembe vételi ügyében iratanyagot elveszítette. A hatóság az ügyben gondosan köteles eljárni, a Ket.
- §
(1)bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézés elvéből ez következik, ennek megfelelően az ügyre vonatkozó iratok elvesztése jogellenes. A magatartás felróható is volt. Több okból is érte emiatt nem vagyoni kár, az emberi méltósághoz és a magánélethez fűződő joga is sérült az által, hogy az iratok elvesztése miatt elveszett az esélye arra, hogy megfelelően legyenek értékelve az érvei és ezáltal a magánélethez fűződő jogokkal kapcsolatos ügyben sérül a magánélethez fűződő joga, az iratok hiánya további vitákat szül, újabb eljárások indulhatnak, II. rendű állampolgárnak érezhette magát, aki egyszerűen nem fontos, akinek az irataira a hatóság nem köteles vigyázni. Az I., III., IV. és V. rendű alperesek jogellenes magatartásaként állította, hogy az általa gyermeke, ... ügyében indított védelembe vételi ügyben az ügyintézési határidőt sokszorosan túllépték. Ez is sérti a magánélethez fűződő, illetve az emberi méltósághoz fűződő jogát, a kára itt is többrétű, nem bírálták el a kérelmét, így nem tudhatta hónapokig, hogy a fiát valóban bántalmazzák-e, az a lelki megterhelés, amelyet egy szülőt ér az ilyen alperesi magatartás miatt köztudomásúan meglehetősen nagy kár. Hivatkozott itt is a hozzátartozói kártérítési meglehetősen széles joggyakorlatára. Mivel nem bírálták el a kérelmét időben II. rendű állampolgárnak érezhette magát, aki egyszerűen nem fontos, akinek az ügyét évekig el lehet fektetni, ez a méltóságát súlyosan sértette. A ...Járási Gyámhivatal, így a VI. rendű alperes vonatkozásában jogellenes magatartásként állította, hogy a gyermeke... ügyében indított védelembe vételi ügyben az eljárási határidő túllépte, valamint a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére elutasította az ideiglenes hatályú elhelyezés iránti kérelmét, illetve valótlan tartalmú tájékoztatást adott az ügyre kijelölt ... Megyei Kormányhivatal részére, hogy a ...Megyei Kormányhivatal részére küldött tájékoztatásban azt állította, hogy becsületsértő megjegyzésekkel illette volna a gyámhivatal vezetőjét. Jogszerűtlen a határidő túllépése, jogellenes, hogy nyilvánvalóan okszerűtlen határozat meghozatala, nyilvánvalóan okszerűtlen bizonyítás, ugyanis a Ket. 4. §
(1)bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményét sérti. A róla tett jóhírnevét sértő tényállításokat a Ptk. jó hírnevet és becsületet védelmező rendelkezéseivel ellentétesek, ezért jogellenesek. Itt is sérült a magánélethez, az emberi méltósághoz való joga, a kára többrétű, egyrészt a jó hírneve sérült, őt mások előtt befeketítették, összeférhetetlen embernek tüntették fel, másrészről nem bírálták el a kérelmét, így nem tudhatta hónapokig, hogy a fiát valóban bántalmazták-e, illetve mivel nem megfelelően, gondosan bírálták el, a mai napig nem rendezték a fia helyzetét, holott minden jel arra mutat, hogy a gondozó szülő bántalmazza. Mivel nem bírálták el a kérelmét időben, II. rendű állampolgárnak érezhette magát, aki egyszerűen nem fontos, akinek az ügyét évekig el lehet fektetni, illetve akinek az ügyét nem kell gondosan vizsgálni. ...Főváros Kormányhivatala VI. rendű alperes vonatkozásában előadta, hogy megsértették a tisztességes eljáráshoz fűződő, illetve az emberi méltósághoz fűződő jogát, a családi élethez fűződő jogát, ezért 2 millió forint kártérítés megfizetésére, illetve bocsánatkérő levél küldésére kötelezni kérte a VI. rendű alperest. Ezen hivatal, ahogy a korábban perbe fogott péceli, gödöllői és ... megyei gyámhivatalok is, egyaránt a személyes ismérvei alapján jártak el vele szemben, törvénysértő módon, szándékosan és tudatosan ártottak neki, amikor nem fért kétség hozzá, hogy szabálysértően jártak el, például a másik fél hibájáért őt marasztalták el, akkor bosszúból megbírságolták. 1 éve hozott döntést a ... Közigazgatási Bíróság, melyben kötelezte őket a jogszerűtlen eljárások megismétlésére, azóta sincs még elsőfokú döntés se, amiben aktív módon közreműködtek, hazudozással, akta elfektetéssel. A jelen és korábban a perbe vont összes hivatal állította, hogy megfenyegette őket. Arra a kérdésre, hogy mikor, kit és mivel, nem tudtak válaszolni, majd elálltak feljelentési szándékuktól. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A II. rendű alperes arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint nem jól jelölte meg a felperes az I. rendű alperes személyét, nem az önkormányzatot, hanem a polgármesteri hivatalt kellett volna megjelölni alperesként, azt cáfolta, hogy a járási gyámhivatal lenne az I. rendű alperesnek, illetve a ... Város Gyámhivatalának a jogutódja, ugyanis külön megállapodás jött létre a járási gyámhivatalok, illetve a polgármesteri hivatalok, az önkormányzatok között, ami arról szólt, hogy milyen ügyeket, milyen kötelezettségeket, vagyontárgyakat vesznek át a járási hivatalok és melyek maradnak a polgármesteri hivatalnál. Csatolta a megállapodást a járási (...) hivatalok kialakításához, előadva, hogy ezen megállapodás 6/2. melléklete nem tartalmazta ezen kártérítési pert, ezért hivataluk részéről jogutódként nem került átvételre. Tekintettel arra, hogy a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 89. §
(4)bekezdése alapján álláspontjuk szerint csak az átvett közigazgatási hatáskörökkel összefüggésben, folyamatban lévő perekben járhat el a hivataluk, ezért polgári peres ügyekben jogutódlás hiányában félként perben nem állhatnak. A II. rendű alperes előadta továbbá, hogy a felperes maga is elismeri, hogy kártérítési keresetét azért terjesztette elő, mert álláspontja szerint az I. rendű alperes nem járt el határidőben kérelmei tárgyában. Keresetében megemlíti, hogy a II. rendű alperessel szemben azért terjeszti elő keresetét, mivel felügyeleti szervként nem intézkedett az elsőfokú hatóságnál kérelmének elbírálása iránt. Előadta, hogy a kereseti kérelemből nem derül ki, hogy konkrétan melyik kérelem ügyében nem történt a felperes szerinti felügyeleti intézkedés. Tényként annyi állapítható meg, hogy a II. rendű alperes szakigazgatási szerve a szociális és gyámhivatal a XIV-C-001/826/5/2012. számú 2012. június 6. napján kelt végzésével felhívta az elsőfokú hatóságot, hogy 15 napos határidővel hozza meg alakszerűségében is megfelelő döntését a felperes óvodai szünidő tekintetében előterjesztett kérelme tárgyában. A II. rendű alperes tehát eleget tett a Ket. 20. §
(2)bekezdésében foglalt kötelezettségének és a jogszabályban meghatározott 3 napos határidőt jóval lerövidítve utasította az elsőfokú hatóságot arra, hogy 15 napon belül hozzon döntést. Ezen folyamatot azonban megakasztotta az a tény, hogy a felperes ... számú határozat tárgyában, mely egyben arról rendelkezett, hogy az óvodai szünet kérdésében külön végzéssel kell döntenie az elsőfokú hatóságnak, kérelmet terjesztett elő annak saját hatáskörben történő megváltoztatása iránt, mely kérelemnek a másodfokú hatóság nem tett eleget a
- június 22-én kelt tájékoztatása szerint. Ezt követően a felperes bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt a ... számú határozat ellen, mely alapján megindult eljárásban a ...Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- január
- napján kelt ... számú végzésével a felperesi kérelmet elutasította. Ezt követően ezen ügyben indított perújítási eljárásban ugyanezen bíróság
- március
- napján kelt ... számú végzésével a perújítási kérelmet szintén elutasította. Ebből következik, hogy a II. rendű alperes nem volt további lehetősége az elsőfokú hatóság irányába eljárni, mivel a bírósági eljárások miatt az ügyben függő jogi helyzet alakult ki, mely csak
- március
- napján hárult el. A II. rendű alperes azért sem járhatott el az ügyben, mert a felperes kizárási kérelemmel élt felügyeleti szervénél, amely ennek
- október
- napján kelt 34115-5/
- számú végzésével helyt adott. Az ügy intézésre ezt követően ... Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala került kijelölésre, tehát az ügyben bármilyen intézkedés csak ezen tehetett volna. Az I., III. rendű alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdés g.) pontja szerint keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, ha a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező. Másodlagosan kérte, hogy amennyiben a felperes nem kéri az I. rendű alperes elbocsátását a perből arra való hivatkozással, hogy a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a Pp. 64. §
(2)bekezdés és a Pp. 159. §
(2)bekezdése alapján viszontkereset terjeszthető annak megállapítása iránt, hogy a felperest a keresetben érvényesített jog nem illeti meg. A tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmet is előterjesztett, míg az ügy érdemében előadta, hogy a kereset tartalmában nem más, mint egy közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére vonatkozó igény, amely a felperes állítása szerint abból ered, hogy az eljáró hatóságok nem tettek eleget a törvényben meghatározott ügyintézési határidő betartására vonatkozó rendelkezéseknek. Hivatkoztak arra, hogy a felperes állításával ellentétben az eljáró hatóság esetleges eljárási szabálysértése önmagában személyiségvédelmet nem alapoz meg. Az emberi méltóság és a magánélethez fűződő jog megsértésének megállapítására ugyanis csak az adhat alapot, ha az eljárási szabálysértés a fél személyiségének lényegét alkotó ismérvek miatt következik be. Amennyiben a késedelem nem kifejezetten az adott személynek szól, nem az emberi méltóság megsértését célozza, úgy a jogsértő mulasztás nem ad alapot személyiség védelemre. Miután a per adatai nem bizonyítják, azt a felperes sem állította, hogy alperesek kifejezetten az ő személye miatt nem tartották be az ügyintézési határidőket, ezért az alperesek terhére a személyhez fűződő jog megsértését megállapítani nem lehet. Az emberi méltóság fogalmát sem az alaptörvény, sem a Ptk.
- §-a nem határozza meg, az alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az úgynevezett általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti, melyet a bíróság és minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. A felperes személye ellen irányuló közvetlen támadás hiányában a Ptk.
- §-ában védett emberi méltóság megsértésének megállapítására nincs lehetőség. A személyhez fűződő jogok, a személyiségi első rendű megnyilvánulásához, a jogalanyi minőséghez kapcsolódnak, a személyiség kiteljesedését biztosítják méltóságának kifejeződései. Ekként általánosak azaz minden jogalanyt megilletnek, a jogalany természetéhez igazodóan. Az alanyi jogok köre azonban lényegesen szélesebb, mint a jogalanyokat megillető személyhez fűződő jogok köre. Különösen a bírósági vagy más hatósági eljárásokban résztvevő magánszemélyeket illetnek meg olyan alanyi jogok, amelyek az alaptörvényben is gyökerezhetnek, mégsem terjed ki rájuk a Ptk. 75-
- §-a szerinti általános személyiségi jogi védelem. Az ilyen jellemzően az eljárás lefolytató hatósággal, az állami közhatalmat gyakorló szervvel szemben fennálló jogok védelmét más módon, törvényi és szervezeti garanciák biztosítja az állam. E jog biztosítása a hatósági eljárásban nem mindenkit, hanem kifejezetten csak az államot terheli, az államnak vagy az állami közhatalmat gyakorló hatóságnak ez a közjogi kötelezettsége és az azzal szemben az eljárás alá vont személyt megillető alanyi jogok nem transzformálódik egyúttal polgári jogi védelembe részesített személyiség joggá. Az eljárásjog megsértése tehát közjogi jogsértés. A közjogi jogsértésért fennálló felelősség polgári jogi vetületét a Ptk. XXX. fejezete szabályozza. A hatósági eljárásban a felperest megillető eljárási jog tehát nem abszolút szerkezetű, mint a személyiségi jogvédelmet szolgáló jogok (Ptk. 75-
- §-ai), hanem relatív szerkezetű jog. Ennek alapján a felperes a Ptk. XXX. fejezete szerint igényelhet az őt ért sérelemért jogorvoslatot. Ennek alapján a felperes személyiségi jogsértést nem, esetleg hatósági eljárási jogsértésért indíthat pert, a felperes által hivatkozott 49/
- (VI. 30.) Ab. határozat 3.
- pontja valóban azt rögzíti, hogy a hatóság hibás jogértelmezése az állampolgárok zaklatását eredményezheti. Jelen esetben azonban a felperes sérelmére zaklatás nem volt tapasztalható. A felperes fordult folyamatos kérelmeivel a kapcsolattartással összefüggésben a hatóságokhoz és nem fordítva . A felperes által csatolt iratok, határozatok tartalma alapján a megfelelő határidőben történő ügyintézéshez fűződő esetleges jogsérelmen túl egyéb olyan alperesi magatartás nem állapítható meg, ami a felperes személyét, egyéni autonómiáját sértette volna. Ezen okoknál fogva a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglalt objektív szankciók alkalmazásának sem lehet helye, mert jelen esetben nem személyhez fűződő, hanem eljárási alapjogok megsértéséről lehet szó. A személyhez fűződő jog jellemzői abszolút szerkezetű és mindenki köteles tiszteletben tartani, az ésszerű időn belüli ügyintézés követelménye viszont a hatóságok, bíróságok számára állapít meg kötelezettséget, melynek jogosultjai kizárólag az eljárásban résztvevő felek, azaz relatív szerkezetű viszonyrendszerről van szó. Önmagában tehát az ésszerű időn belüli ügyintézés jogának sérelmének esete nem alapozza meg a Ptk. 84. §
(1)bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását. A IV., V. rendű alperesek szintén a kereset elutasítását kérték előadva, hogy az önkormányzat a felperes ügyében egyébként sem járt el. A VI. rendű alperes előadta, hogy a polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van jogellenesség, felróhatóság, kár, okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység között. A felperes semmivel nem igazolta, támasztotta alá azt, hogy az alperes a VI. rendű alperes mely magatartása volt jogellenes és felróható, amivel összefüggésben őt bárminemű kár érte volna. A régi Ptk.
- §-a kapcsán előadta, hogy az általános szabályok alapján a kártérítés tárgyi feltétele az, hogy valamely jogellenes magatartása okozati összefüggésben kár keletkezzék. Ezen törvény helyi alkalmazásában azonban jogellenes magatartásként csak azok vehetők figyelembe, amelyek személyhez fűződő jogot sértenek. Nem sorolható tehát minden a károkozás tilalmában ütköző tevékenység. A kártérítési igény megalapozottságához a jogsértő felróhatóságának megállapítása e körben is elengedhetetlen. Szükséges az okozati összefüggés a magatartás és a kár között, szükséges továbbá, hogy a kárt okozó magatartás valamely személyhez fűződő jogsértéséből származzék. A nem vagyoni kártérítés intézményénél, ugyanis nincs vagyoni kár. A jogellenesség alapján ennél fogva nem is a károkozás, hanem a személyhez fűződő jogsértés. A jogellenesség tehát a Ptk.
- §
(1)bekezdéséből következik, nevezetesen abból, hogy a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, azokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A ... Bíróság által követett gyakorlat megköveteli a nem vagyoni kár bekövetkeztének vizsgálatát, ami arra ad választ, hogy a felrótt magatartás eredményeként adott esetben a külvilágban is észlelhető módon csökkent a személyi, testi vagy lelki életminősége, illetőleg hátrányosan változott a jogi személy autonómiája, értékelése. A nem vagyoni kártérítés lényegében nem más, mint kárpótlás az elszenvedett sérelemért, mértékeként a jogsértés súlyához igazodik, melyről a bíróság mérlegeléssel dönt. Ennek során értékelni kell egyebek mellett a jogsértő magatartás módját, annak hatását, eredményét egyaránt, továbbá a felróhatóság súlyát, valamint az érintett esetleges közrehatását is. E körben hivatkozott a VI. rendű alperes a Bhk.
- számú és a Bh.
- számú eseti döntésre, valamint a 34/
- (VI. 1.) Ab. határozat III. pontjára. A VI. rendű alperes álláspontja szerint a felperes által állított alperesi magatartás nem valósított meg olyan személyiségi jogsértést, melynek következtében a felperes élet, illetve társadalmi életben való részvétele megnehezült volna, illetve testi, lelki életminősége csökkent volna. Tájékoztatta a törvényszéket arról is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint felette szerv ... Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatalát ... kiskorú kapcsolattartási ügyéből kizárta és a másodfokú eljárások lefolytatására a ... Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát jelölte ki. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A bíróság a perbeli tényállást a felek perbeli előadásai, illetve az ügyben beszerzett gyámhivatali és ügyészségi iratokból állapította meg. A Ptk.
- § - a szerint A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A
- §
(1)bekezdése szerint akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
- a)követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- b)követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- c)követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
- d)követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
- e)kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A perben az I., illetve a IV. rendű alperesek helytállóan hivatkoztak arra, hogy köztük és a felperes között jogviszony nem jött létre, az önkormányzat nem gyámhivatali hatóság, így velük szemben a felperes keresetének nem lehet helye. A törvényszék ugyanakkor nem tartotta megalapozottnak az I. és IV. rendű alperesek permegszüntetésére vonatkozó kérelmét, ugyanis nem arról van szó, hogy a pert csak jogszabályban meghatározott személyek ellen lehet indítani. A törvényszék pedig felhívta a felperest, hogy nyilatkozzon, hogy vonatkozásukban a keresetét fenntartja-e azzal a tájékoztatással, hogy az igény nem velük szemben érvényesíthető, a felperes ennek ellenére a keresetét változatlanul fenntartotta. Kereshetőségi jog hiányában azonban velük szemben a felperes keresete nem foghat helyt, ezért a törvényszék e vonatkozásban a felperesi keresetet elutasította. A II., III. és V. rendű alperesek vonatkozásában vitat tárgyát képezte az, hogy ki köteles helytállni az esetlegesen okozott kárért. Ezen megállapodás tárgyát a járásokhoz átkerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan és ingóvagyon, vagyoni értékű Magyar Állam általi ingyenes használati, illetve az átadó döntése szerint egyéb jogcímen történő jogának alapításához kapcsolódó főbb feladatok, illetve a felek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása képezte. A 6/1. számú melléklet tartalmazza a járási hivatalnak átengedett vagyonelemeket érintő perek és végrehajtási eljárások felsorolását, a 6/2. számú melléklet a folyamatban lévő és átvételre kerülő munkajogi, büntetőjogi kártérítési és államigazgatási jogkörben okozott megtérítésére irányuló pereket, végrehajtási eljárásokat. A megállapodás megkötésének időpontjában ezen felperesi követelés nyilvánvalóan feltüntetésre nem kerülhetett, hiszen a megállapodás megkötésének időpontjában a per még el sem indult. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a polgármesteri hivatal tartozna felelősséggel a felperes ezen kártérítési igénye vonatkozásában. A gyámhivatali feladatok ellátása vonatkozásában a jogutód a járási hivatal, illetve a jogképességgel rendelkező kormányhivatal lett, így a törvényszék megítélése szerint a kártérítési felelősség kötelezettje, így az alperes is e vonatkozásban a kormányhivatal II. és VI. rendű alperes lehet. A közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésének feltételei az alábbiak: - jogellenes magatartás, felróhatóság - kár - a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés További feltétel az, hogy a károsult a kárelhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette, illetve a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. A felperes azonban személyiségi jogsértés megállapítását, illetve ezzel összefüggésben az alperesek bocsánatkérésre való kötelezését, valamint nem vagyoni kártérítés megfizetésére való kötelezését kérte. Ennek megfelelően igénye csak akkor lehet alapos, ha az alperesek a közigazgatási jogkörben történt jogellenes eljárásokkal okozati összefüggésben személyiségi jogsértés is megvalósult a terhére. A felperes a tisztességes eljáráshoz fűződő joga, továbbá az emberi méltósághoz, illetve magánélethez fűződő joga megsértésére hivatkozott. A 37/2011. (V. 10.) Ab. határozat szerint az emberi méltóság minden tárgyi jog megalkotásánál és alkalmazásánál a legfőbb alkotmányos vezérlőelv, az alkotmányos alapjogok, értékek és kötelezettségek rendszerének tényleges alapja. A 8/1990. (IV. 23.) Ab. határozat szerint olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. Az Emberi Jogok Európai egyezményének 8. cikke a magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog körében kifejti, hogy mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, a lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy más jogainak, szabadságának védelme érdekében szükséges. A Ket. 1. §
(2)bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének a gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A hatóság ügyintézője jogi személy, továbbá a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ide értve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. A Ket. 4. §
(1)bekezdése szerint az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. A 6/
- (III. 11.) Ab. határozat indokolása szerint a tisztességes eljárás (fair trial) követelménye nem egyszerűen egy a bíróságnak és az eljárásnak itt megkövetelt tulajdonságai közül, hanem az idézett alkotmányi rendelkezésben foglalt követelményeken túl - különösen a büntetőjogra és eljárásra vonatkozóan - az
- § többi garanciájának teljesedését is átfogja, sőt az egyezségokmánynak és az Emberi Jogok Európai Egyezményének - az alkotmány
- §-a tartalmához és szerkezetéhez mintát adó - eljárási garanciákat tartalmazó cikkei általában elfogadott értelmezése szerint a fair trial olyan minőség, melyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehetett csupán megítélni, ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás „méltánytalan" vagy „igazságtalan" avagy „nem tisztességes". A tisztességes eljáráshoz fűződő jog ugyanakkor nem személyiségi jog, hanem egy adott eljáráshoz fűződő eljárási garancia. A BDt.
- számú eseti döntés szerint is a tisztességes eljáráshoz való jog, mint eljárási alapjog, nem tekinthető egyben személyiségi jognak is, mivel a védendő érték nem közvetlenül az emberi személyiségből fakad. Ez a jog elsődlegesen nem az emberi individuum védelmét, hanem az állami közreműködés mellett zajló eljárások megfelelő funkciójú megvalósulását, illetve érvényesülését szolgálja. Önmagában tehát az, hogy a felperes ügyében eljáró hatóságok az eljárási határidőket nem tartották be, személyiségi jogsértés megállapítására nem adhat alapot. Az vitathatatlan tény, hogy az egyes ügyek intézése során eljárási késedelmek merültek fel, ezen eljárási késedelmek mint a védelembe vételi eljárás kapcsán, mind pedig a felperes által hivatkozott és el nem bírált kapcsolattartásokat érintő kérelmek kapcsán megállapítható. Az alapvető jogok biztosának... számú jelentése is megállapította, hogy a vizsgált ügyben mind a ... Város Jegyzői Gyámhatósága, mind a ... Járási Hivatal Járási Gyámhivatala vonatkozásában késedelmesen történt. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált ügyben eljárt mindkét gyámhatóság indokolatlanul késedelmes eljárása visszásságot okozott a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogokkal összefüggésben. Az eljáró ügyészségek is több esetben késedelmes ügyintézést tártak fel, mint ahogy az iratok elvesztése kapcsán is jelzéssel élt az eljáró ügyész szerv. Vizsgálni kellett azonban a perben azt is, hogy ezen szabálysértéseknek, a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének volt-e kihatása a felperes személyiségi jogaira, ez sértette-e az emberi méltóságát, illetve a magánélethez fűződő jogát. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az eljárási szabályszegések csak akkor valósítanak meg személyiségi jogsértést is egyben, amennyiben ezekre az adott személy lényegét alkotó tulajdonságok miatt került sor. Jelen eljárásban ez nem volt megállapítható, tehát a rendelkezésre álló iratokból nem volt levezethető az, hogy ezen eljárási szabályszegések a felperes személyére tekintettel történtek volna. Megállapítható volt ugyanakkor az is, hogy az eljárás nagy mértékben elnehezítette az, hogy az eljáró hatóságok sorozatosan kérték kizárásukat az egyes eljárásokból a felperes által velük kapcsolatban egyes beadványokban megfogalmazottak kapcsán. A bíróság vizsgálta továbbá azt is, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelme a felperes személyiségi jogaira, az emberi méltósághoz, a magánélethez fűződő jogára kihatással volt-e, a magánéletébe, a gyermekkel való kapcsolattartásába való olyan mértékű beavatkozásnak tekinthetőe, ami a személyiségi jogvédelmet megalapozza. Ezt a törvényszék jelen ügyben megállapítani nem tudta. Az el nem bírált kérelmek kapcsán megállapítható az, hogy a fő vitapont a szülők között az intézményi szünet fogalmának értelmezése volt. E körben is tetten érhető az, hogy a felperes az általa helyesnek vélt értelmezés szerint kívánta a kapcsolatot a gyermekével tartani, amire sor is került és a kapcsolattartással összefüggő problémák emiatt alakultak ki. A felperes tehát a gyermekével a kapcsolatot ezen időszakban is tartotta és tarthatta, az ügyintézés késedelme erre nem hatott ki, az eljáró gyámhivatalok egyébként az intézményi szünet fogalmára vonatkozóan állást foglaltak, mellyel azonban a felperes nem értett egyet, így nem helytálló azon álláspontja, hogy amennyiben határidőben születik meg a döntés, úgy az intézményi szünet fogalma vonatkozásában egyértelmű állásfoglalás született volna, amely mindenki számára irányadó. A felperes ugyanis semmilyen módon ezen értelmezést nem fogadta el. A védelembevételi eljárás kapcsán a törvényszék ugyancsak nem látta megállapíthatónak a személyiségi jog sérelmét. Tény, hogy ezen eljárásban is késedelmesen született határozat, illetve az elsőként a gyermeket a felperesnél ideiglenesen elhelyező határozat visszavonásra került, ezen határozatot azonban utóbb a bíróság hatályon kívül helyezte és az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította. A gyermek ügyében tehát határozat született, bár azzal a felperes nem értett egyet és ezen határozatot később az eljáró bíróság hatályon kívül is helyezte. Ugyanakkor önmagában az, hogy az adott határozat esetleg jogszabálysértő volt, személyiségi jogsértést szintén nem alapoz meg, hiszen a bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy csak a kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés alapoz meg kártérítési felelősséget, önmagában pedig ezen kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés sem szolgálhat személyiségi jogsértés megállapításának alapjául, kivéve, hogyha arra a fél, az adott személy lényegét alkotó tulajdonságok miatt került sor, ez pedig jelen perben nem állapítható meg. A II. rendű alperes vonatkozásában pedig megállapítható, hogy felügyeleti szervként eljárva intézkedés történt részéről, az elsőfokú gyámhatóságot határozathozatalára, eljárásra utasította. ... Kormányhivatala VI. rendű alperes vonatkozásában a felperes arra hivatkozott, hogy őt személyében megalázták, személyére tekintettel történtek így az eljárások, ez azonban a perben rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg. A törvényszék mellőzte ...tanúkénti meghallgatását, tekintettel arra, hogy a perben az iratok rendelkezésre álltak, tanúvallomásából egyéb bizonyíték a bíróság megítélése szerint várható nem volt. Önmagában pedig az, hogy ő milyen kijelentést tekintett a személyére nézve becsületsértőnek, saját szubjektív megítélése, a perben rendelkezésre álló iratokból is megállapítható, hogy a felperes kemény hangú kritikus leveleket fogalmazott meg az egyes eljáró hatóságok irányába, melyek tartalmát egy ügyintéző szubjektíve értékelheti a becsületét sértő kijelentésnek. Ezen nyilatkozatát ... a kizárás kapcsán tette, így a törvényszék álláspontja szerint ezen nyilatkozat személyhez fűződő jogsértés megállapítására nem ad alapot. A felperes a ... Törvényszékkel szemben is kizárási indítvánnyal élt, a törvényszék azonban a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján ítéletet hozott, tekintettel arra, hogy a személyére vonatkozó kizárási okot nem maga jelentette be, így a bejelentés elintézéséig tekintettel arra, hogy a 13. §
(1)bekezdés e.) pontja alá tartozó kizárási okról van szó, ítéletet is hozhatott. A felperes pervesztes lett, a törvényszék, ezért kötelezte az alperesek részére perköltség, ügyvédi munkadíj fizetésére. Az ügyvédi munkadíj megállapítása a 32/
- (VIII. 28.) IM. rendelet
- §-án alapul. Az ügyvédi munkadíj megállapításánál a törvényszék figyelemmel volt a pertárgy értékére, az ügy nehézségére, az egyes jogi képviselők által a perben kifejtett munkára. A le nem rótt eljárási illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- és
- §-ainak megfelelően. Az ítélet elleni fellebbezés jogosultsága a Pp.
- §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- november
- napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő