A határozat elvi tartalma: A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak büntethetőségéhez még feljelentés sem szükséges, a nyomozás rendőri észlelésen is alapulhat. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.918/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Feleky István előadó bíró, . Katona Sándor bíró Dr. Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... terhelt Első fok: émi Járásbíróság március
- tárgyalás Másodfok: Harmadfok: - 6.B.1815/2015/
- ítélet,
- Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 6.B.1815/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Veszprémi Járásbíróság a
- március
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett, majd
- március
- napján jogerős 6.B.1815/2015/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében [
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §,
- §
(1)bekezdés a) pont - tényállás
- pont], 1 rendbeli zaklatás vétségében [Btk.
- §
(2)bekezdés - tényállás
- pont] és 1 rendbeli magánlaksértés vétségében [Btk.
- (elírás, helyesen: 221.) §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont - tényállás
- pont]. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt - 3 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartás beszámításáról és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről. Egyszersmind felmentette az ellene 1 rendbeli becsületsértés vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] miatt emelt vád alól. Megállapította, hogy e cselekmény 1 rendbeli becsületsértés szabálysértése [
- évi II. törvény (Szabs.tv.)
- §], de e szabálysértés miatt az eljárást megszüntette. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében és a magánlaksértés vétségében a bűnösségének törvénysértő megállapítása miatt részfelmentés és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [4] A terhelt a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében azt kifogásolta, hogy senki nem tett feljelentést, nem volt feljelentő és az eljárásba nem vontak be orvosszakértőt. A magánlaksértés vétsége kapcsán állította, hogy apjának a lakásán egyharmad tulajdonjoga van, ott életvitelszerűen lakott. Emellett a lakás bejárati ajtajának bezárásával nem akadályozta meg apjának a bejutását, mert a lakásnak két bejárata van, és így apja a hátsó ajtón a lakásba juthatott volna. Végül „humánus döntést” kért, mivel „súlyos ítéletet” kapott. [5] A Legfőbb Ügyészség a BF.954/2016/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [6] Annak az állítása a terhelt indítványában, hogy a lakásnak két bejárata volt, szemben áll az alapítéletben rögzített tényállással, melyben ilyen ténymegállapítás nem szerepel. Az orvosszakértő hiányának sérelmezése pedig az ítéleti tényállás megalapozatlanságának sérelmezését jelenti. E részében az indítvány a törvényben kizárt, mert a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, s az semmilyen módon nem támadható. [7] Az indítvány egyebekben alaptalan. A terhelt apjának nyomozás során tett feljelentése tartalmazza a magánlaksértésre vonatkozó releváns tényeket, és egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Ezáltal joghatályos magánindítványt terjesztett elő. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetője hivatalból üldözendő, büntethetőségének nem feltétele a feljelentés. [8] Miután hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt, a Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [9] III. A Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben pedig nem alapos.
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek csak a Be.
- §
(1)bekezdésében [10] tételesen felsorolt okokból van helye. [11] Felülvizsgálati eljárásban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, és nem támadható tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bekezdés] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [12] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pont
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Ugyanakkor a terhelt az indítványában ennek alátámasztására a magánlaksértés kapcsán a [14] lakás két bejárati ajtajára hivatkozással az irányadó tényállásban nem szereplő tény állításával, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak kapcsán az orvosszakértő hiányára hivatkozással az irányadó tényállás megalapozatlanságát sérelmezte. Egyaránt az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének a helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösségének megállapítását - ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Ezeket az eljárásjogi indokokat - egyetértve a Legfőbb Ügyészség álláspontjával - a Kúria [15] nem vizsgálhatta.
- A magánlaksértés magánindítványra [Btk.
- §
(2)bekezdés] büntethető [16] bűncselekmény, amely miatt a vádat az ügyész, mint közvádló képviseli. Az irányadó tényállás helytállóan tartalmazza, hogy a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő. Miként azt a Legfőbb Ügyészség is helyesen jelezte - a sértett az elkövetés napján tett feljelentésében (nyomozati iratok 13-
- oldal) nemcsak azt adta elő, hogy a terhelt szidalmazta, fenyegette, de arra is kitért, hogy a terhelt „visszament a lakásba és magára zárta az ajtót”, majd onnan csak a rendőrség kiérkezése után jött ki. A sértett mindezek elmondását követően nyilatkozta, hogy kéri a terhelt felelősségre vonását, és, ha szükséges, a magánindítványát is előterjeszti. [17] A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni [Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat]. Ennek a sértett feljelentésben foglalt nyilatkozata megfelelt. [18] A terhelt az életvitelszerű ott-lakásra és egyharmad tulajdonjogára nyilvánvalóan annak alátámasztására hivatkozott, hogy ő jogszerűen tartózkodott a sértetti ingatlanban. E tényeket azonban az irányadó tényállás egyébként is tartalmazza. A bíróság azonban nem azért marasztalta el, mert jogszerűtlenül tartózkodott a lakásban. A bíróság azért állapította meg a bűnösségét, mert apját fenyegetéssel akadályozta meg a saját lakásába való bejutásában. A fenyegetés folytán pedig eleve közömbös, hogy a lakásnak volt-e további bejárata, hiszen nem a lakás ajtajának elzárásával, hanem fenyegetéssel tartotta a sértettet távol a lakáshasználati jogának érvényesítésétől. [19] A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak büntethetősége nemhogy magánindítványhoz, de még feljelentéshez sem kötött. A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg [Be.
- §
(1)bekezdés]. Következésképpen a feljelentés csak egyik alapját képezi a nyomozás elrendelésének és lefolytatásának. A jelen ügyben a mentőszolgálat által helyszínre hívott rendőr-járőr jelentése (nyomozati iratok 103-
- oldal) alapján került sor a nyomozás elrendelésére (nyomozati iratok
- oldal). Az indítvány elvi tartalma [20] A bűnösség megállapítása részben törvénysértő. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati indítvány nem alapos, mert a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő a magánlaksértést érintően, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak büntethetőségéhez pedig még feljelentés sem szükséges, a nyomozás rendőri észlelésen is alapulhat. A felülvizsgálati indítvány egyebekben a törvényben kizárt, mert a tényállás tilalmazott támadásán keresztül sérelmezi a bűnösség megállapítását. Záró rész [22] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdés
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat
- fordulata szerinti összetételben eljárva - miután hivatalból vizsgálandó feltétlen eljárási szabálysértést [Be.
- §
(5)bekezdés] nem észlelt - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be.
- §-a alapján - hatályában fenntartotta. [23] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- december
- . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő