Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.936/2016/3/II. A Fővárosi Ítélőtábla a Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kozma Péter ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt 68.P.24.319/2015/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... internetes oldalon ... napján közzétett „..." című cikkben, valamint ugyanezen a honlapon tárolt, a ... ... napján sugárzott ..., ... és ,,, órás ... archív adásaiban a felperes nevét közzétette, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltja és kötelezi arra, hogy 15 napon belül magánlevél formájában fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértésért. A felperest feljogosítja ezen levél nyilvánosságra hozatalára. Egyekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 36.000 (Harminchatezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 67.200 (Hatvanhétezer-kettőszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 16.800 (Tizenhatezernyolcszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes írásaiban, tudósításaiban megtett azon tényállításaival, miszerint 1.) „... pénteken, ... tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: pártja elfogadhatatlannak tartja, hogy ... délig nem reagált arra a hírre, miszerint lánya és ... személyi titkára élettársi kapcsolatban vannak." (az ... internetes oldalon ... napján közzétett: „..." című cikk) 2.) „Az ellenzéki párt úgy véli, a ... felmerülhet az elfogultság gyanúja, ugyanis sajtóhírek szerint lánya és a ... ... titkára élettársak. Az ... szerint a ... azért késlekedhetett majdnem két hetet az eljárás indításával, mert nem akart lánya párja ellen nyomozni. A párt azt hangoztatja: ha az elfogultság fennáll ..., azonnal távoznia kell hivatalából." (az ... internetes oldalon ... napján közzétett: ... című cikk) 3.) „Tisztáznia kell magát a ... ... - az ... szerint. Az ellenzéki párt úgy véli, a ... felmerülhet az elfogultság gyanúja, ugyanis sajtóhírek szerint a lánya és a ..., ... titkára élettársak" (az ... internetes oldalon ... napján közzétett: ... című cikk) 4.) „Az ... úgy véli, a ... felmerülhet az elfogultság gyanúja, ugyanis sajtóhírek szerint lánya és a ..., ... titkára élettársak" (az ... internetes oldalon ... napján közzétett: ... című cikk) 5.) „A bulvárlap számolt be arról is korábban, hogy ... családi kapcsolatok révén a ... volt érdekelt: lánya élettársa ... ... személyi titkára, felperes neve." (az ... internetes oldalon ... napján közzétett: „..." című cikk) 6.) „Tisztáznia kell magát a ... ... - az ... szerint. Az ellenzéki párt úgy véli, a ... felmerülhet az elfogultság gyanúja, ugyanis sajtóhírek szerint lánya és a ..., ... titkára élettársak. Az ... szerint a ... azért késlekedhetett majd két hetet az eljárás indításával, mert nem akart lánya párja ellen nyomozni. A párt azt hangoztatja: ha az elfogultság fennáll ..., azonnal távoznia kell hivatalából." (... napján sugárzott ... órás, ... órás és ... órás ... archív, az ... internetes oldalon tárolt archív adásai) 7.) „A bulvárlap számolt be arról is korábban, hogy ... családi kapcsolatok révén a ... volt érdekelt: lánya élettársa ... ... személyi titkára, felperes neve." (a ... napján sugárzott ..., ... órás és ... órás ... archív alperesi honlapon tárolt adásai) megsértette a felperes magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes ... című írásában azon állításaival, miszerint „Az ellenzéki párt úgy véli, a ... felmerülhet az elfogultság gyanúja, ugyanis sajtóhírek szerint lánya és a ... ... titkára élettársak. Az ... szerint a ... azért késlekedhetett majdnem két hetet az eljárás indításával, mert nem akart lánya párja ellen nyomozni. A párt azt hangoztatja: ha az elfogultság fennáll ..., azonnal távoznia kell hivatalából", alperes „..." című írásában azon állításával, miszerint „A bulvárlap számolt be arról is korábban, hogy ... családi kapcsolatok révén a ... volt érdekelt: lánya élettársa ... ... személyi titkára, felperes neve", alperes ... napján sugárzott ... órás, ... órás és ... órás ... archív adásaiban azon állításaival, miszerint „Tisztáznia kell magát a ... .. - az ... szerint. Az ellenzéki párt úgy véli, a ... felmerülhet az elfogultság gyanúja, ugyanis sajtóhírek szerint lánya és a ... ... titkára élettársak. Az ... szerint a ... azért késlekedhetett majd két hetet az eljárás indításával, mert nem akart lánya párja ellen nyomozni. A párt azt hangoztatja: ha az elfogultság fennáll ..., azonnal távoznia kell hivatalából", azt a való tényt, hogy - a felperes korábban a ... tartozó ... vezérigazgatójának a titkárságán dolgozott, illetve - felperes élettársa Magyarország ... a lánya és - a ... jelentős számú befektető károsodott a társaság szabálytalan eljárása során. abban a hamis színben tüntette fel a felperest, hogy büntetőjogi értelembe véve is felelős lehet a ... történt visszaélések kapcsán, ám élettársának édesapja miatt a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülte, illetve felperes részese a ... eddig felelősségre vont személy(ek) és a ... közötti összeesküvésnek, ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, valamint eltiltását a további jogsértéstől, kérte az alperes kötelezését saját költségén, sajnálkozását kifejező, a felperes által nyilvánosságra hozható levél formájában történő elégtétel adásra. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy törvényi kötelezettsége a közérdeklődésre számot tartó ... és az ahhoz kapcsolódó tényekről tudósítania. A tárgybeli esetben a sajtó-, és a szólásszabadság előnyben részesül a felperes magánéletének védelmével szemben. Hivatkozott továbbá arra, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A jóhírnév megsértése körében előterjesztett kereset vonatkozásában azzal védekezett, hogy a híradás arról szólt, hogy felmerülhet a ... elfogultsága, a felperest nem tüntette fel hamis színben. Az általa sérelmezett közlés véleménynyilvánításnak minősül. Hivatkozott továbbá a ... műsorok vonatkozásában arra, hogy ezen híradások a ... internetes oldalon találhatók, melyet a ... üzemeltet. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint + áfa összegű perköltséget, valamint az államnak a nemzeti adó- és vámhatóság külön felhívására 36.000 forint eljárási illetéket. Határozatának indokolásában idézte az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésében, a VI. cikk
(1)-
(2)bekezdésében foglalt szabályokat, az
- évi
- tvr.-rel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán
- december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
- cikkének rendelkezését, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
- november 4-én kelt Egyezmény
- cikkében foglaltakat. Ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény 2:
- §
(1)-
(2)bekezdésében, a 2:
- §-ában, a 2:
- §
(2)bekezdésében foglalt szabályokat, az Alkotmánybíróság 56/
- (IX. 10.) AB határozatában, a 15/
- (IV. 13.) AB határozatában írt, kapcsolódó megállapításokat. Idézte az Alaptörvény IX. cikk
(1),
(2),
(4)bekezdésében, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 7. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdésében foglaltakat, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló (Smtv.) 4. §
(3)bekezdésében, a 14. §
(1)bekezdésében, a 21. §
(1)bekezdésében írt szabályokat. Részletezte a 7/
- (III. 7.) AB határozat szabad véleménynyilvánításhoz kapcsolódó megállapításait, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- pontjában,
- §
(1)bekezdésében írtakat. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a felperes keresetlevelében utalt az Infotv. fent hivatkozott rendelkezéseire, illetve azok megsértésére, azonban kereseti kérelmének tartalma szerint ezen jogszabályi rendelkezésekkel csupán a határozott kereseti kérelme indokolásaként hivatkozott. Határozott kereseti kérelem előterjesztésére csak a magánélet védelméhez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapítása, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megállapítása iránt került sor, illetőleg ezen személyiségi jogok megsértése okán kérte az objektív jogkövetkezmények alkalmazását. Rögzítette, hogy a kereset tárgyává tett első cikk azon a napon jelent meg, amikor a ... információi nyomán ...-én szinte a teljes magyar sajtóban egyidejűleg megjelent az a hír, hogy a ... személyi titkára a ... lányának az élettársa. Az információ azért bírt kiemelt hírértékkel, mert addigra már széles körű közéleti, társadalmi érdeklődést váltott ki az, hogy a három héttel korábban kirobbant kiemelkedően súlyos és jelentős vagyoni kárral fenyegető, valamint az állampolgárok viszonylag széles körét közvetlenül is érintő ... kapcsán a nyomozást végző ... miért nem foganatosított a pénzintézet vezetőivel szemben, illetőleg a vagyonukat érintően kényszerintézkedéseket. Tényként állapította meg, hogy a ... miatt megindult büntetőeljárás a társadalom széles nyilvánosságát érintő és foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó üggyé vált, melyről a sajtónak nemcsak joga, hanem törvényi kötelezettsége is volt a nyilvánosság tájékoztatása. Ennek során a sajtó jogosult nemcsak a hivatalos közlések továbbítására, hanem információgyűjtésre és az azokból történő következtetések levonására is. Így került nyilvánosságra az az információ is, hogy a ... elnök-vezérigazgatójának egyik közvetlen munkatársa a nyomozást felügyelő ... lányának az élettársa. A kereset tárgyává tett első három cikk egymást követő napon jelent meg, egyik sem nevezte meg név szerint a felperest. Az írások tényszerűen és tárgyilagosan a ..., az azzal kapcsolatos nyomozásról, büntetőeljárásról szólnak, döntően a ... szerepével, esetleges elfogultságával foglalkoznak. Kizárólag ebből a szempontból került sor annak a felperes által sem vitatott ténynek a közlésére, hogy a ... lánya és a ... ... titkára élettársak. A sérelmezett sajtóközlések közül egyedül a ... napján sugárzott ... adás hátteréül szolgáló, „..." című írásban került név szerint is megemlítésre a felperes. Az alperes által üzemeltetett ... internetes oldalról azonnal, automatikusan elérhető, így látható és hallható a ... internetes oldalán eredetileg itt nyilvánosságra hozott, a ... ... és ... napján sugárzott híradásokban is - az ugyanazon napon írt közlésekkel megegyező módon és tartalommal - a felperes munkaköri és párkapcsolata. Megállapította, hogy a keresetben kifogásolt alperesi közlések lényegében azonos szövegtartalommal bírnak. Hírértéküket a közérdeklődésre számot tartó ... kapcsán a büntetőeljárásban gyanúsított ... és a ... közötti személyi és ennek okán érdekösszefonódásra utaló következtetés levonása adta. A felperes magánélete részét képező információnak abból a szempontból volt jelentősége, hogy az élettársi kapcsolatban álló személyeknek a közvetlen munkatársa, illetve közvetlen hozzátartozója olyan személy volt, aki a közérdeklődésre számot tartó közügy meghatározó alakja (...), illetőleg a közhatalmat gyakorló .... A felperes magánéletére vonatkozó információ kizárólag ebben az aspektusban jelent meg. Az alperes való tényeket közölt, a felperes a párkapcsolat tényét nem vitatta. Mindhárom sajtóközlemény a felperes hozzájárulása nélkül, de tényszerűen, diplomatikusan és a valóságnak megfelelően hozta nyilvánosságra a magánéleti információt. Az elsőfokú bíróság meggyőződése szerint az érintett hozzájárulásának hiánya nem jelenti a magánéletbe való önkényes beavatkozást. A perbeli esetben az alperes közérdeklődésre számot tartó, jelentős súlyú bűncselekménnyel összefüggésben tudósított, így a felperes magánéletének egy konkrét, ugyanazon részletét nyilvánosságra hozó közlése nem tekinthető indokolatlan, önkényes és szükségtelen híradásnak. A sérelmezett cikkekkel az alperes nem sértette meg a felperes információs önrendelkezési jogát, sem a magánélet védelméhez fűződő személyiségi jogát, mint ahogy a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát sem. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a véleménynyilvánítási szabadság és a személyiségvédelem kollízióját a perbeli esetben akként kellett feloldani, hogy a sérelmezett cikkekkel az alperes nem lépte túl a sajtószabadság, a közéleti véleménynyilvánítás alkotmányos határait, a felperes magánéletébe való beavatkozás nem volt sem indokolatlan, sem szükségtelen. Nem találta alaposnak a jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló kereseti kérelmet sem. E körben rögzítette, hogy a ... napján közzétett cikk az egyetlen írás a sérelmezett írások közül, amely név szerint megnevezi a felperest. A kereset tárgyává tett mondat fő alanya azonban nem a felperes, hanem a .... A kifogásolt mondatból nem olvasható ki a felperes lehetséges büntetőjogi felelősségre vonásának lehetősége. A felperes a mondathoz olyan jelentéstartalmat társított, ami nem merül fel a közlés megfelelő értelmezése során. A sérelmezett mondat nem kelti azt a látszatot, mintha a felperes a büntetőeljárás tárgyát képező ügyben bármilyen módon érintett lenne. A ... napján közzétett írásból a kereset tárgyává tett mondatok, továbbá az ezzel szó szerint megegyező, tárolt ... adásrészlet tekintetében pedig azt állapította meg, hogy ezen közlésekben a felperes név szerint nem került megemlítésre, továbbá a közlések időben korábbiak voltak, ezért a felperes személyével kapcsolatos való tényeknek a nyilvánosságra hozatala nem sértett személyiségi jogot. Ezen túlmenően pedig az ügy általános ismertetéséből eredően nem nélkülözött minden alapot az a következtetés, ami a ... meghatározó szereplője és a ... között érdekösszefonódást gyanított. A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen ítélte meg, hogy a perbeli tényállás mellett az alperes nem jogsértő módon hozta nyilvánosságra a magánszférájához tartozó adatokat. Nem vitatta, hogy a ... büntetőjogi és jogpolitikai vonatkozásai közügynek, egyéb vonatkozásai pedig közérdeklődésre számot tartó ügynek számítanak. Helyesen került sor annak megállapítására, hogy adott ügyben az egyébként szűken korlátozható alapjogok konfliktusát kellett megítélni figyelemmel arra, hogy nem közszereplő, de személye kapcsolódott egy közérdeklődésre számot tartó eseménysorozathoz. Sérelmezte, hogy amellett, hogy az első fokon eljárt bíróság alaposan meghatározta az irányadó jogszabályokat, nem volt figyelemmel az EJEB bírósági joggyakorlatára, nem megfelelő körültekintéssel és alapossággal került sor a mérlegelési szempontok figyelembe vételére. Így nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy mennyire járul hozzá a sérelmezett cikk a közügyek megvitatásához, mennyire ismert az érintett személy, milyen a korábbi nyilvánossággal kapcsolatos magatartása, értékelni szükséges a nyilvánosságra hozatal tartalmát, formáját, módját, az információk megszerzésének módját, helyességét, valódiságát. Hivatkozott a 7/
- (III. 7.) AB határozat, a 11/
- (IV. 4.) AB határozat, valamint a 32/
- (XI. 22.) AB határozat indokolásában írtakra. Mindezek alapján a bíróságnak állást kellett volna foglalnia abban a kérdéskörben, hogy az alperes híradásai mennyiben járultak hozzá a közügyek megvitatásához, értékelni kellett volna a híradások önkényességét, a magánszférájába történt beavatkozás szükségességét és arányosságát, valamint a korábbi nyilvánossággal kapcsolatos magatartását és az információk megszerzésének módját, azok helyességét, valódiságát. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem kellő mértékben vette figyelembe, hogy nem részese a hivatkozott közügynek, büntetőeljárás személyével szemben nem indult. Attól, hogy közös ismerőse a közügy valódi szereplőjének, ..., illetőleg a közszereplőnek minősülő ..., maga még nem válik a közügy érintettjévé. A személyes kapcsolatok ténye önmagában nem bír sem jelentéstartalommal, sem kellő hivatkozási alapot nem nyújt következtetések levonására. A ... mindössze annyi köze van, hogy a ... tartozó egyik cég alkalmazásában állt, ahogy több száz egyéb munkavállaló is. Utalt arra, hogy a ... családtagjainak is számtalan személyes kapcsolata van, ami nem jelenti azt, hogy a közjogi méltóság működésére bármilyen befolyást gyakorolhatnának ezen személyek. A sajtó által felkapott bulvárhír valóságalappal nem bír. Az alperes nem bizonyította az érintettek között érdemi kapcsolat fennállását. Nem vitatta, hogy élettársa a ... egyik leánya, kapcsolatuk azonban nem érintkezik semmilyen ponton a .... Téves az az okfejtés is, miszerint személye és ... között érdemi kapcsolat állt fenn. Hivatkozott arra, hogy a sajtó nem tárt fel olyan körülményt, amelyek a nyomozóhatóság, vagy az ügyészi szervezet kötelezettségszegésére utaltak volna, csupán a magánéleti kapcsolat tényét tárta fel és nem állított olyan többletkörülményt, amely alapján ezt a kapcsolatot közérdeklődésre számot tartó tényként kellett volna közölni. Ilyen tényelőadás hiányában magánélete nem tartozik a nyilvánosságra. Súlyosan félrevezető az a feltételezés, amely szerint az ... intézkedése mögött összefonódás áll. Ennek közlése során az alperes elmulasztotta a kellő körültekintést. Köztudomású tény, hogy a nyomozást nem az ..., hanem a rendőrség végzi, az előzetes letartóztatásra irányuló eljárás lefolytatására a nyomozóhatóság javaslatára kerül sor. Hangsúlyozta, hogy a sérelmezett cikkek tartalma semmiben nem járult hozzá a ... körülményeinek tisztázásához, nem adott magyarázatot az ügy lényegi kérdéseire. A feltárt körülményekből következtetések levonására nem került sor. Mindebből következően a magánéletébe történt beavatkozás önkényes volt, az alperes a megszólalás lehetőségét sem ajánlotta fel. Vitatta az első fokú ítélet indokolásában megjelenő azon megközelítés helyességét, mely szerint a magánéletbe történő beavatkozás önkényességének kérdése pusztán azon az alapon eldönthető, hogy az érintett ügy magánéleti vonatozású, vagy annak van közéleti érintettsége. Közügyben, illetve közérdeklődésre számot tartó ügyben is megvalósulhat ugyanis a magánéletbe való beavatkozás önkényessége, ha a sérelmezett közlés anélkül ad a magánélet szférájába tartozó információkat, hogy az a közügy megvitatása szempontjából szükséges lenne, illetve az ekként okozott sérelem nem arányos a téma megvitatásához fűződő közérdekkel. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget az alperes név és egyéb azonosító adatok nélkül is teljesíteni tudta volna. A sajtó részéről adott a lehetőség a közlés hitelességének igazolására abban az esetben, ha a nyilvánosságra hozott adatokat bárki cáfolja. Előadta, hogy az alperes híradásai országos nyilvánosság előtt tárták fel magánéletének legszemélyesebb vonatkozásait, annak ellenére, hogy önként soha nem élt a nyilvános sajtómegjelenés lehetőségével. Az információk megszerzésének módját illetően kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy az alperes milyen módon jutott hozzá magánéleti adataihoz. A megszerzett adatok ellenőrzését az alperes elmulasztotta, az érintett feleknek megfelelő nyilatkozat megtételére vonatkozó lehetőséget nem biztosított. Mindezek alapján nevének, családi kapcsolatainak, munkahelyi adatainak engedély nélkül történő nyilvánosságra hozatala - annak indokolatlanságán és szükségtelenségén keresztül - önkényesnek minősül, mind a nemzetközi, mind a hazai bírói gyakorlat szerint jogellenesnek tekintendő. A jóhírnév sérelmének körében arra hivatkozott, hogy a kifogásolt közlések objektíve alkalmasak voltak a jóhírnevének megsértésére. Mind a cikkek címe, mind az azokban megfogalmazott utalások a ... vezetőjéhez köthető viszonyáról azt sugallják, hogy aktív részese a .... Fellebbezési ellenkérelmében az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a kereset tárgyává tett közlés megjelenését megelőzően már más sajtószervek közzétették a felperes nevét, így az a közvélemény előtt az alperesi megjelenés időszakában már széles körben ismert volt. Fenntartotta azon álláspontját, miszerint a felperes beazonosítása név nélkül nem lehetséges, maga a felperes hivatkozott arra, hogy több százan is dolgoztak ... titkárságán. A felperes fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla részben alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján a tényállást helyesen állapította meg, érdemi döntésével a másodfokú bíróság döntő részben egyetértett. A jogvita elbírálása során irányadó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában ismertette, azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. Az első fokon eljárt bíróság határozatának indokolásában helyesen hivatkozott arra, hogy a felperes kereseti kérelmének elbírálása során a magánélethez való jog, valamint a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság konfliktusát kellett feloldani az alapjogi teszt szempontjainak figyelembevétele mellett [Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdése]. Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a meggyőződésre, hogy a perbeli esetben közérdeklődésre számot tartó ügyről tudósított az alperes. A keresetben sérelmezett közlések ezen ügyhöz kapcsolódtak, azzal összefüggésben állnak. Az Alkotmánybíróság kapcsolódó határozataiból [7/
- (III. 7.), 13/
- (IV. 18.) AB határozatok] következően abban az esetben, ha a magánélet oltalma alá eső közlések tartalmának nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik, a magánélet védelme háttérbe szorul. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a felperes fellebbezésében hivatkozott alkotmánybírósági határozatokban részletezett szempontok szem előtt tartása mellett elvégzett értékelés eredményeként is az állapítható meg, hogy a felperes ... fennálló munkakapcsolata, valamint a ... vezető magánéleti kötődése olyan, a tárgybeli közléshez mint közérdeklődésre számot tartó ügyhöz kapcsolódó személyes adat, amelyek nyilvánosságra hozatala az érintett közügy megvitatása érdekében nem tekinthető önkényes és indokolatlan közlésnek, az a véleménynyilvánítási szabadság magasabb szintű oltalmát élvezi. E körben a másodfokú bíróság visszautal az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásban rögzítettekre és a határozata indokolásában kifejtett érvekre, azok megismétlése nélkül. Ugyanakkor a felperes nevének közlése - tekintettel arra, hogy a felperes nem közszereplő - már nem tekinthető feltétlenül szükségesnek. A másodfokú bíróság megítélése szerint a perbeli esetben a sajtó céljának eléréséhez a név nélkül történő tudósítással is eleget tudott volna tenni az alperes. A közölt egyéb személyes adatokra figyelemmel a hiteles tudósítás követelményét nem veszélyezteti az anonimitás, a felperes pontos nevének ismerete hiányában a közügyek szabad megvitatásához fűződő jog sem szenved sérelmet. Az alperes védekezése okán a másodfokú bíróság arra utal, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami megengedhetővé teszi azt, hogy abban az esetben, ha az érintett személy neve már egyszer nyilvánosságra került, akkor a továbbiakban az jogsértés nélkül közölhető. Minderre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a felperes nevének közzététele miatt a személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértését az új Ptk. 2:
- §
(2)bekezdése és a 2:
- § e) pontja alapján megállapította. A Ptk. 2:
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a kérelemnek megfelelő elégtétel adására kötelezte. Az alperes jogsértés abbahagyására irányuló kötelezését már nem tartotta szükségesnek, miután a jogsértés nem folyamatos. A jóhírnév megsértésére irányuló kereset körében a másodfokú bíróság megítélése szerint a kifogásolt közlések a valós tényeket nem tüntették fel hamis színben és nem keltik azt a látszatot, hogy a felperes büntetőjogi értelemben véve is felelős lehet a ... történt visszaélések kapcsán, ám élettársának édesapja miatt a felelősségre vonást elkerülte. E kérelem tárgyában az elsőfokú bíróság indokolásában kifejtetteket mindenben osztotta. Fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, egyebekben a per főtárgya tekintetében az első fokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú döntés eredményeként a pernyertesség, pervesztesség aránya megváltozott, az 7030%-ban állapítható meg a felperesre terhessebben. Ezen aránynak megfelelően a Pp. 81. §
(1)bekezdésében, a Pp.
- §-ában foglaltakra figyelemmel döntött a másodfokú bíróság a perköltségviselés tárgyában. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előlegezett 36.000 forint kereseti és 48.000 fellebbezési illeték összegének 30%-át az alperes, 70%-át a felperes köteles viselni. Az illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésén alapul. Az ügyvédi munkadíj mértékének meghatározásakor a másodfokú bíróság ugyanezen pernyertességi, pervesztességi arányra figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése,
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel határozott. Az ügyvédi munkadíj mértéke a 4/A. § szerint a tevékenység ellenértékét tartalmazó áfa összegét nem tartalmazza, így azt a bíróság az ügyvédi munkadíj mértékén, mint adóalapon felül számította fel. Budapest, 2016. december 15. . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke - előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Molnár József s.k. bíró