A határozat elvi tartalma: A próbára bocsátás intézkedés, amely a önállóan, büntetés helyett alkalmazható. A kifejtettekből következően törvénysértő, amikor a próbára bocsátást, mint intézkedést és a járművezetéstől eltiltást, mint büntetést a bíróság egyidejűleg alkalmazta. Kúria ítélet Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . KrecsikEldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): Elsőfok: Másodfok: Harmadfok: Bfv.II.1562/2016/
- felülvizsgálat tanácsülés
- január
- ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége ... terhelt ótarjáni Járásbíróság
- szeptember 9-én meghozott 5.Bpk.408/2015/
- számú „ítélete” - Az indítvány előterjesztője: Nógrád Megyei Főügyészség B.443/2016/
- BF. szám Az indítvány iránya: ... terhelt javára Rendelkező rész Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Nógrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Salgótarjáni Járásbíróság 5.Bpk.408/2015/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a 4 (négy) hónap közúti járművezetéstől eltiltást kiszabó rendelkezést mellőzi. Megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság jogerős határozatának helyes megnevezése: v é g z é s. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. [1] [2] [3] A Salgótarjáni Járásbíróság - tárgyalás mellőzésével folytatott eljárás keretében a
- szeptember
- napján kelt 5.Bpk.408/2015/
- számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki egy rendbeli ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés]. Ezért 1 év próbára bocsátotta és 4 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől. A járművezetéstől eltiltás tartamába beszámította a
- augusztus
- napjától eltelt időt. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete jogorvoslat hiányában
- október
- napján jogerőre emelkedett. A jogerős határozatban megállapított tényállás szerint ... terhelt
- április 11-én 20:00 óra körüli időben a tulajdonát képező ... típusú motorkerékpár vezetőjeként közlekedett a cím
- előtti útszakaszon, ahol a motorkerékpárral az útpadkára, majd az árokba hajtott és közúti baleset során megsérült. A baleset következtében súlyos sérülést: gerinctörést, koponyacsonttörést szenvedett el. A terhelttel szemben foganatosított intézkedés során a helyszínen az általa kifújt Lion Alcometer 500 típusú légalkoholmérő készülék 0,68 mg/l alkoholos befolyásoltságot mutatott. A terhelt szervezetében a cselekmény időpontjában szeszesital fogyasztásából származóan 1,89-1,97 g/l (ezrelék/ véralkohol volt. A terhelt fenti cselekményével megvalósította a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét, egyben megszegte a KRESZ 4. §
(1)bekezdés c) pontjában írtakat. II. [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Nógrád Megyei Főügyészség nyújtott be B.443/2016/1. BF. szám alatt felülvizsgálati indítványt ... terhelt javára a Be. 417. §
(1)bekezdés II/a) pontja alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból. A felülvizsgálati indítvány
- szeptember 19-én érkezett a Salgótarjáni Járásbírósághoz. Az indítvány szerint a Btk.
- §
(2)bekezdése értelmében a próbára bocsátás kizárólag önállóan, büntetés helyett alkalmazható intézkedés. A Btk. 33. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében a járművezetéstől eltiltás büntetés, amely a
(3), az
(5)és
(6)bekezdésben foglalt meghatározott feltételeke mellett más büntetés mellett is kiszabható. A járművezetéstől eltiltás büntetés és a próbára bocsátás intézkedés egymás mellett történő alkalmazása a büntető anyagi jog szabályait sérti. A járásbíróság a terhelt által a baleset következtében elszenvedett súlyos sérülésekre és azok következményeire tekintettel elegendőnek [7] [8] tartotta intézkedésként próbára bocsátás alkalmazását. Nyilvánvalóan a vádiratban hivatkozott Btk. 55. §
(2)bekezdésében foglalt kötelező rendelkezés alapján szabott ki emellett törvénysértően járművezetéstől eltiltást is. A Btk. 55. §
(2)bekezdés második mondata azonban különös méltánylást érdemlő esetben lehetővé teszi e büntetés mellőzését. A ... terhelt által elszenvedett sérülések a járművezetéstől eltiltás mellőzését megalapozó különös méltánylást érdemlő körülménynek tekintendők. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot változtassa meg, és a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó rendelkezést mellőzze. A Legfőbb Ügyészség a BF.1337/2016/2-I. számú átiratában a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt helyes indokai alapján fenntartotta. Azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be. 427. §
(1)bekezdés a) [helyesen: b)] pontja alapján változtassa meg, és mellőzze a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltást; állapítsa meg, hogy a határozat helyes megnevezése végzés, egyebekben a határozatot hagyja helyben (helyesen: hatályában tartsa fenn). A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára nem tett észrevételt. III. [9] A Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - kizáró rendelkezés hiányában - tanácsülésen bírálta el. [10] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében hivatalból [Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdés] bírálta felül. [11] Ennek során a felülvizsgálati indítványt és a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta. [12] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen egyebek mellett akkor van helye, ha a vádlottal szemben a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Az ügyészség ilyen anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott, amikor azt állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon alkalmazott próbára bocsátás intézkedést a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásával egyidejűleg. [13] A Be. 423. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Erre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) alapján döntött a felülvizsgálati indítvány tárgyában. [14] A Btk. 63. §
(1)bekezdésének b) pontja szerint a próbára bocsátás intézkedés, amely a
(2)bekezdés értelmében kizárólag önállóan, büntetés helyett alkalmazható. A járművezetéstől eltiltás viszont a Btk. 33. §
(1)bekezdés f) pontjában megjelölt büntetés. [15] Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság fenti jogszabályhelyek megsértésével hozott döntést, amikor a próbára bocsátást, mint önálló intézkedést és a járművezetéstől eltiltást, mint büntetést egyidejűleg alkalmazta, illetve kiszabta. (EBH 2011.2390.) [16] A Kúria ezért e törvénysértést a felülvizsgálati indítványnak megfelelően megállapította és - miután a felülvizsgálatot megalapozó és a végzés hatályon kívül helyezését eredményező ún. abszolút eljárási szabálysértés nem észlelt - azt oly módon küszöbölte ki, hogy a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazásával a megtámadott határozatot megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. [17] A Btk. 55. §
(2)bekezdése értelmében a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben azonban a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. [18] A Nógrád Megyei Főügyészség helyesen utalt felülvizsgálati indítványában arra, hogy az eljárt bíróság az elkövetett bűncselekmény miatt elsődlegesen intézkedést kívánt alkalmazni. A Kúria mind a Főügyészség, mind a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyetértett abban is, hogy a terhelt által elszenvedett súlyos sérülések a járművezetéstől eltiltás mellőzését megalapozó különös méltánylást érdemlő körülményként értékelendők. Erre figyelemmel a fentebb részletezett törvénysértést a járásbíróság által kiszabott négy hónap közúti járművezetéstől eltiltás büntetés mellőzésével küszöbölte ki, és az egy év próbára bocsátás intézkedést érintetlenül hagyta. [19] Miután az elsőfokú bíróság határozatát az ügyész indítványára tárgyalás mellőzésével hozta meg, a Be. 544. §
(1)bekezdése értelmében pedig e határozat helyes megnevezése végzés, a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogerős határozatának helyes megnevezése - ítélet helyett - végzés. [20] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [21] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő