Pfv.21749/2016/9 – Kúria

(1),

1. CXII. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §,
5. CXII. Tv.
6. §

(1),

1. CXII. Tv.
2. §,
3. CXII. Tv.
4. §

(1),

1. CXII. Tv.
2. §

(2),

1. CXII. Tv.
2. §

(2),

1. CLXI. Tv.
2. §,
3. CLXI. Tv.
4. §,
5. CLXI. Tv.
6. §,
7. CLXI. Tv.
8. §,
9. LXXVI. Tv.
10. §

(2), Alaptörvény VI. cikk

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.749/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Mészáros Mátyás a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Karsai Dániel ügyvéd) Az alperes: Kúria Az alperes képviselője: Dr. Vasady Lóránt bíró A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.510/2016/6/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.24.522/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy a 6/
3. PJE határozatot eredményező jogegységi eljárásban keletkezett alábbi közérdekű adatokat 15 napon belül küldje meg a felperesnek az általa megadott id.gomorilaszlo@t-online.hu e-mail címre: A véleményadásra felkért szervezetek, továbbá a véleményt adó szervezetek nevét, azt, hogy hány és milyen kérdésekben kért véleményt az alperes a jogegységi határozat meghozatalát megelőzően. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja és a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. február 14-én közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Ebben hivatkozott arra, hogy az alperes elnöke a .. részére adott nyilatkozatában megemlítette, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal foglalkozó alperesi munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a .. , a .., a .., az ügyészség, a szaktárca és a civil szféra véleményét. A felperes feltételezte, hogy az alperes a saját szakmai ismeretein kívül eső tények megállapítása végett a 6/
5. PJE határozat meghozatala előtt is kikérte szakmai és civil szervezetek véleményét. A felperes ezen indokolás mellett kérte, hogy az alperes küldje meg a devizahiteles ügyek kapcsán meghozott bármely elvi vagy jogegységi alperesi határozathoz kikért szakmai és civil szervezetek vagy személyek véleményeivel kapcsolatos adatokat a következők szerint:
6. A véleménynyilvánításra felkért szervezetek száma, neve;
7. A véleményt adó szervezetek, személyek neve;
8. Hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes;
9. A véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata;
10. A 6/
11. PJE határozatot az alperes honlapján az Alkotmánybírósághoz hasonlóan egészítse ki az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírák nevével és véleményével. [2] Az alperes a kért adatok kiadását megtagadta. Alperes hivatkozott az információs önrendelkezési jogok és az információszabadságról szóló
12. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
13. §

(5)bekezdésére, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló

1. évi CLXI. törvény (továbbiakban: Bszi.)
2. §

(1)bekezdésére. [3] A felperes ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A hatóság által folytatott vizsgálat során az alperes fenntartotta a felperessel is közölt álláspontját. A NAIH álláspontja az volt, hogy közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat a 6/

1. PJE számú jogegységi határozat elkészítéséhez véleményadásra felkért szervezetek neve, személyek száma. Hasonlóan ilyennek minősítette azt a kérdést, hogy az alperes milyen kérdésekben kért véleményt és hány ilyen eset volt. A véleményekről magukról azt állapította meg, hogy azok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok. Rögzítette ugyanakkor, hogy a jogegységi eljárással összefüggő minden dokumentum nem tartozhat a nyilvánosságra, de mivel a tevékenységével összefüggő adatokról van szó és az alperes a hatóság vizsgálata során nem bizonyította ezen adatokkal kapcsolatban, hogy azok nyilvánossága a döntés meghozatalát követően is közvetlen veszélyt jelentene a külső befolyástól mentes működésre, a hatóság a közérdekű adatigénylés teljes elutasítását nem tartotta megalapozottnak. [4] A hatóság megállapította azt is, hogy a Bszi.
2. §

(1)bekezdése alapján a jogegységi tanács ülései nem nyilvánosak, ezért a jegyzőkönyv egyértelműen nem nyilvános adatokat tartalmaz. A hatóság szerint az ülés nyilvánosságától azonban meg kell különböztetni azt, hogy a döntés meghozatalához mely szervezetektől kért véleményt az alperes. Az összesített adatok, a szervezetek megnevezése nem veszélyeztetné a jövőben a külső befolyástól mentes működést. A hatóság döntése szerint a felhasznált vélemények másolatának megismerésével kapcsolatban sem alkalmazható a dokumentumok egészére az Infotv. 27. §

(6)bekezdése, azokból legfeljebb az Infotv. 30. §

(1)bekezdésében írt adatelv alapján a külső befolyástól mentes működést ténylegesen veszélyeztető adatok tehetők felismerhetetlenné. Ugyanakkor a Bszi. 37. §

(1)bekezdésére figyelemmel a hatóság álláspontja is az Infotv. 27. §

(6)bekezdése alá tartozik a bírák véleménye. Mindezekre tekintettel a hatóság azt kérte az alperestől, hogy a megadott szempontok alapján teljesítse az adatigénylést. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] Miután az alperes a teljes elutasításra vonatkozó álláspontot fenntartotta, a felperes a törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 6/

1. PJE határozat meghozatala során keletkezett alábbi adatok kiadására:
2. A véleményadásra felkért szervezetek, személyek neve;
3. A véleményt adó szervezetek, személyek neve;
4. Hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes;
5. A véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata;
6. A 6/
7. PJE határozat kapcsán az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírák neve. [6] A felperes álláspontja szerint az általa igényelt adatok egyértelműen közérdekű adatnak, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, ezek kiadását az alperes jogszerűen nem tagadhatja meg. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen hivatkozott arra, hogy az Infotv.
8. §

(2)bekezdés g) pontja alapján törvény, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot korlátozhatja. Az alperes álláspontja szerint ilyen jogszabálynak minősül a Bszi. 37. §

(1)bekezdése, amely deklarálja, hogy a jogegységi tanács ülése nem nyilvános. Ehhez képest az alperes szerint a felperesi adatigénylés e törvényi előírások szerint nem nyilvános eljárás adatainak megismerésére irányul, amelyet a jogszabály nem tesz lehetővé. Elsődlegesen hivatkozott arra, hogy a Bszi. külön nevesíti a tanácskozás és a szavazás nem nyilvános jellegét, illetve azt tartalmazza, hogy a jogegységi határozat, annak rendelkező része és indokolása nyilvános. Másodlagosan az alperes arra hivatkozott, hogy a kért adatok nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak, mivel a jogegységi eljárással összefüggésben kiadni kért adatok egy, a Bszi. szerint nem nyilvános bírósági eljáráshoz, tanácskozáshoz, illetve szavazáshoz kapcsolódnak. Hangsúlyozta azt, hogy a véleménynyilvánításra felkért, illetve véleményt adó személyek nevére vonatkozó adatok azért nem lehetnek nyilvánosak, mert személyes adatnak minősülnek. Előadta: a kereseti kérelem 5. pontjában írt adatokat az alperes nem tartja nyilván, azok nem állnak rendelkezésre. Külön utalt az alperes arra, hogy a jogegységi eljárásban ellen- és különvélemény nem keletkezik, az pedig a tanácskozási titok körébe tartozik, hogy melyik bíró miként szavazott. [8] Az alperes hivatkozott arra is, hogy a kért adatok döntést megalapozó adatnak minősülnek. A jogegységi határozat, mint döntés megszületett, de az Infotv. 27. §

(6)bekezdése alapján az alperes továbbra is megtagadhatja az adatok kiadását, ha azok megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az alperes szerint az igényelt állásfoglalások egy nem nyilvános eljáráshoz, a döntést hozó szakmai testület részére készültek, azokat készítői nem a nyilvánosságnak, hanem az adott bírói fórumnak szánták. A jövőbeni felkéréseket jelentősen nehezítené, hogy ha azokat annak tudatában kellene teljesíteni, hogy az állásfoglalások a széles nyilvánossághoz korlátozás nélkül eljutnak. Az adatok kiadása esetén veszélybe kerülne az a törvényi elvárás, hogy a független bírák ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben befolyásmentesen járhassanak el, a jövőbeli szakmai véleménynyilvánítás elnehezülne azzal, ha a vélemények a határozat meghozatala után nyilvánosságra kerülnének. Az alperes álláspontja szerint a külső személyek, szervezetek által készített vélemények a belső használatra szánt munkaanyagok, emlékeztetők, tervezetek, vázlatok, javaslatok sorsát osztják, a döntés előkészítése körében keletkeznek, ezek nyilvánosságra hozatala jelentősen hátráltathatnák a köztisztviselőket feladataik teljesítésében, ezért mentesnek kell lenniük a nyilvánosság alól. Kiemelte: a kérdéses döntés meghozatala nem jelenti kényszerítően a döntéselőkészítő jelleg megszűnését. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Megállapította, hogy az alperes egyértelműen közfeladatot ellátó szerv, feladata az igazságszolgáltatás és ezen belül a joggyakorlat egységesítése ellátásával összefüggésben keletkezett adatok közérdekű adatnak minősülnek. Utalt ugyanakkor arra, hogy az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja alapján a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az adatfajták meghatározásával törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes közfeladatot lát el, de nem minden, a kezelésében lévő és közfeladatuk ellátására vonatkozó adat minősül közérdekű adatnak. Így pl. az ítélkezési tevékenység kapcsán egyedi ügyekben keletkezett adatok mégsem minősülnek mindenki számára hozzáférhető adatnak, azok nyilvánosságára az adott bírósági eljárásra vonatkozó speciális eljárási törvényeket kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanilyen, bár nem konkrét egyedi ügyben lefolytatott, de egy meghatározott eljárásrend szerint zajló bírósági eljárásnak minősül a jogegységi eljárás, amelyre vonatkozó szabályokat a Bszi. tartalmazza. Ebből következően pedig a jogegységi eljárás során keletkezett adat nyilvánosságával kapcsolatban nem az Infotv., hanem a Bszi. jogegységi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ebből a szempontból ugyanis az elsőfokú bíróság szerint az Infotv. és a Bszi. között általános-különös viszony áll fenn. [10] Az elsőfokú bíróság idézte a Bszi. III. fejezetének vonatkozó rendelkezéseit, ezek közül kiemelte azt, amelynek értelmében a jogegységi tanács ülése, illetve maga a határozathozatal nem nyilvános. Külön kifejezett rendelkezéseket a Bszi. nem tartalmaz a jogegységi eljárás során beszerzett véleményekre, de az elsőfokú bíróság szerint a Bszi-nek az ülés és a tanácskozás zárt jellegére vonatkozó rendelkezéseiből értelemszerűen következik, hogy a jogalkotó célja az volt, hogy a jogegységi eljárás keretében keletkezett, a nem nyilvános ülést és nem nyilvános döntéshozatalt előkészítő anyagok ne minősüljenek olyan nyilvános anyagnak, amelyek mindenki által megismerhetőek. Az elsőfokú bíróság szerint az ülés és a tanácskozás zárt jellegéből logikusan következik, hogy az azt előkészítő belső vagy akár külső szervtől származó anyagok nem nyilvánosak, miután a nem nyilvános ülésen pontosan ezen vélemények megvitatása történik. A nyilvánosságra egyértelműen a jogegységi eljárás eredményeként meghozott döntés tartozik, annak indokaival együtt. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által igényelt valamennyi adat nem nyilvános adat, nincs is szükség annak érdemi vizsgálatára, hogy a kért adatok döntés előkészítő anyagnak minősülnek-e, kiadásuk ezen utóbbi jogcímen megtagadható-e vagy sem. A jogegységi eljárás során született szavazatok, ellenszavazatok, ellenvélemények kapcsán külön hivatkozott a Bszi. 38. §

(2)bekezdésére is. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az id.gomorilaszlo@tonline.hu e-mail címre küldje meg a 6/

1. PJE határozatot eredményező jogegységi eljárásban keletkezett következő közérdekű adatokat:
2. A véleményadásra felkért szervezetek, személyek nevét;
3. A véleményt adó szervezetek, személyek nevét;
4. Hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes;
5. A véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolatát. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget. A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, az alkalmazandó jogszabályok körét helyesen állapította meg, a levont következtetéseivel azonban a másodfokú bíróság túlnyomórészt nem értett egyet. A jogerős ítélet rögzítette: nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el, a működésével összefüggésben keletkezett és kezelésében lévő adatok ezért közérdekű adatok. Az sem volt vitás, hogy a fő tevékenységet képező ítélkezés során egyedi ügyekben keletkezett adatokra az eljárási törvényeket kell alkalmazni. Ezen adatok csak minimálisan és a törvényi keretek között hozhatók nyilvánosságra. Az sem volt vitatott, hogy a perbeli jogegységi eljárás az alperes speciális, az ítélkezési tevékenység egységének megteremtését célzó eljárás, amelynek kereteit a Bszi. rendelkezései szabják meg. [12] A jogerős ítélet indokolása az eldöntendő kérdésnek azt minősítette, hogy az Infotv.
6. §

(2)bekezdés g) pont, illetve

(5)és

(6)bekezdésében írt korlátozó rendelkezések a konkrét esetben mennyiben alkalmazhatóak, mennyiben érvényesülnek. A jogerős ítélet nem vitatta azt, hogy a jogegységi eljárás tekintetében a megismerési jogot a Bszi. korlátozza, azonban álláspontja szerint ez nem a teljes jogegységi eljárásra vonatkozik, hanem csupán arra, hogy a jogegységi tanács ülése nem nyilvános és a korlátozás csak a jogegységi tanács ülése során keletkezett adatok megismerhetőségének korlátozására vonatkozik az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontja. [13] A Bszi. III. fejezete rendelkezéseinek ismertetését követően a jogerős ítélet arra a következtetésre jutott, hogy a jogegységi ülés eredménye már nyilvános adat, függetlenül attól, hogy a született döntésfajták közül a Bszi. csak a jogegységi határozat közzétételéről rendelkezik. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy az egyéb döntések bárki számára megismerhetővé váljanak. A jogerős döntés szerint egyértelmű az a következtetés, hogy az eljárás többi része, így az előkészítése során az alperesnél keletkezett adatok is a korlátozástól mentesen megismerhető közérdekű adatok körébe tartozóak. Olyan egyéb jogszabályt, törvényt az alperes sem tudott megjelölni, ami a teljes eljárás egészére vonatkozóan tartalmazna olyan szabályokat, amelyek gátját képeznék a kért adatok kiadásának. [14] Ezt követően azt vizsgálta a másodfokú bíróság, hogy az Infotv. 27.§.

(5)és

(6)bekezdés alapján jogosan tagadta-e meg az alperes a kért adatok kiadását, azok döntés-előkészítő jellegére hivatkozással. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a kért adatok a jövőbeni döntés megalapozását szolgálták-e, illetve azok megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetik-e vagy sem. [15] A másodfokú bíróság szerint az alperes ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Nem értett egyet a másodfokú bíróság az alperes azon álláspontjával, hogy a bekért vélemények a jövőbeni döntések megalapozását is szolgálják, mert álláspontja szerint az alperes erre nézve semmilyen konkrétumot nem jelölt meg. Bizonyításként a bíróság számára a véleményeket nem bocsátotta rendelkezésre, ezért hivatkozása általános jellegű, amely a Kúria egy egyedi ügyben hozott határozata és az Alkotmánybíróság 6/

1. számú határozatában kifejtettek alapján sem elfogadható. A másodfokú bíróság kiemelte: a nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan és így szükségtelen korlátozásának minősül. A másodfokú bíróság nem fogadta el az alperes azon érvelését, hogy a vélemények megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy a további jogegységi eljárásokban megnyilvánuló feladatainak illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását akadályozná vagy a jogegységi döntések előkészítése során álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztetné. Álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a devizahiteles ügyekkel összefüggésben fokozott társadalmi érdeklődés érvényesül és korábban a gyülekezési szabadság kereteit is feszegető módon nyilvánult meg, még nem olyan körülmény, amely a jövőbeni jogegységi határozatok meghozatalát bármilyen módon is hátrányosan befolyásolhatná. A másodfokú bíróság szerint az alperesnek számolnia kell azzal, hogy döntései esetleg indulatokat váltanak ki, ezek pedig egyébként jellemzően egyedi döntésekkel voltak összefüggésben, nem pedig a jogegység megteremtésére vonatkozó határozatokkal. Nem tartotta elfogadhatónak a jogerős ítélet, hogy a szakmai anyagot készítők amiatt, mert személyük és az ügyben kifejtett véleményük megismerhető lesz a jövőben, ne állnának az alperes rendelkezésére. Megállapította, hogy az alperes nem hivatkozott arra, hogy a vélemények adására vonatkozó felkérése során titoktartást ígért vagy kért volna, ezért a véleményezők a jogerős ítélet szerint alappal számolhattak azzal, hogy közreműködésük ténye és eredménye ismertté válik. A véleményt adókat semmi sem gátolja abban, hogy akár maguk hozzák publikációik vagy szakmai viták során nyilvánosságra a kérdéskörben kifejthető érveiket. [16] A jogerős ítélet indokolása rögzítette, hogy az alperes a véleményt készítő természetes személyek személyes adatainak védelmére, illetve a szerzői jogok védelmére a fellebbezési ellenkérelmében csak érintőlegesen és konkrétumok megjelölése nélkül hivatkozott. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy az alperes elnökének a ..hoz eljuttatott nyilatkozata szerint állami szerveket, társadalmi szervezeteket kért fel a véleményadásra. Az ezen szervezetek nevében eljáró személyekre a véleményekből más következtetés , minthogy a szervezetek keretein belül fejtik ki tevékenységüket, nem vonható le, ez pedig megismerhető adat. [17] A szerzői jogok eshetőleges sérelmére való hivatkozást sem találta megalapozottnak a jogerős ítélet. Álláspontja szerint a szerzői jogról szóló
2. évi LXXVI. tv. (továbbiakban: Szjt.)
3. §-a és 15/A. §-ának rendelkezései együttesen sem olyan tartalmúak, hogy a szerzői jog önmagában gátja lenne egy közérdekű adat megismerésének. Az Szjt. 15/A. §-ának elemzése után arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adatigénylés teljesítése az ott szabályozottak szerint is az általános határidők szerint történik, azaz fő szabályként a törvényben meghatározott, ha az adatigénylésre bíróság kötelezte az adatkezelőt, akkor a bíróság által megszabott határidőn belül kell a megtekintés lehetőségét a törvényben megállapított szabályok szerint biztosítani. Külön hangsúlyozta a jogerős ítélet, hogy az alperes semmiféle konkrétumot nem jelölt meg, illetve nem bizonyított semmit arra vonatkozóan, hogy a véleményekkel összefüggésben személyes adatokat kezelnek vagy lennének az igényelt adatok között szerzői jogi védelem alatt álló művek. Mindezek alapján a másodfokú bíróság kötelezte az alperest a vélemény adására felkért szervezetek, személyek számának, nevének, a véleményt adók számának, nevének és az általuk adott vélemények kiadására. Megjegyezte az alperes által megfogalmazott kérdések tekintetében, hogy azok miért tartoznának a meg nem ismerhető adatok körébe, az alperes még érveket sem sorakoztatott fel, pusztán az eljárás nem nyilvános voltára hivatkozott. [18] Egyetértett ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal a keresetlevél
4. pontjában megjelölt adatok tekintetében történt elutasítással, ezért ebben a körben az elsőfokú ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. Az
5. pontban a felperesi adatigény nem a számarányokra vonatkozott, hanem az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírák nevére. Miután formális ellen, illetve különvélemény a jogegységi eljárást szabályozó rendelkezések között szabályozva nincs, ezért minden további vizsgálat és bizonyítás nélkül elfogadható, hogy ilyen az eljárás során nem keletkezett. Az egyes bírák által megfogalmazott, és az ülés során elhangzott ellenérvek, vélemények nem tartoznak a megismerhető adatok körébe. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte a részben megváltoztató rész tekintetében és az elsőfokú ítélet helybenhagyását igényelte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Ebben a körben utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság őt bizonyításra nem hívta fel, így arra nem is kerülhetett sor. Megsértett jogszabályként hivatkozott az Infotv.
6. §

(1)bekezdésére, a 27. §

(2)bekezdésének g) pontjára, 31. §

(2)bekezdésére, a Bszi. 37. §

(1)bekezdésére, továbbá a Pp. 3. §

(3)bekezdésére azzal, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségről való tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének. A kérelem elvi alapját illetően előadta, hogy az információszabadság sem korlátozhatatlan alapjog, a jelen esetben a korlátozás alapját a Bszi. teremti meg. Álláspontja szerint a nem nyilvános eljárás „kerülő úton" sem tehető nyilvánossá, nem sérthetőek meg az alapvető jogalkotói szándékok. A kifejtett álláspont szerint a jogegységi eljárás nem szakaszolható nyilvános, illetve nem nyilvános szakaszra, a törvény értelmében csak maga a döntés és annak indokolása nyilvános. A felülvizsgálati kérelem szerint párhuzam vonható ebben a kérdésben azzal a kialakult gyakorlattal, amely az önkormányzati képviselő-testület zárt ülései tekintetében fogalmazódott meg. [20] A felkért természetes személyek vonatkozásában hivatkozott az alperes arra is, hogy az személyes adatnak minősül, nekik semmiféleképpen sem kell tűrniük azt, hogy a nem nyilvános üléshez készült véleményük, amely a döntéshozatal alátámasztására szolgál, utóbb nyilvánosságra kerüljön. Nem volt korábban sem a Kúriánál olyan gyakorlat, amely az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozott volna. [21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében fenntartotta azon álláspontját is, hogy a kiadni kért adatok döntés-előkészítő adatnak minősülnek, és az alperes vezetője, azaz a Kúria elnöke jogosult volt mérlegelés alapján egyedi döntést hozni az ügyben. Ennek a döntésnek méltányolható okai, indokai voltak, alapvetően azzal, hogy a vélemények nem nyilvános eljáráshoz készültek, a véleményt adók ennek tudatában nyilatkoztak. A döntésnek méltányolható indoka az is, hogy a jövőben hasonló ügyek lehetnek és amennyiben a véleményt adókra előzetesen a nyilvánosság nyomása helyeződne, az befolyásolhatná őket véleményük tartalmának meghatározásánál. [22] Az alperes ismételten utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság 34/

1. határozatára is figyelemmel az akta nyilvánosság nem vonatkozik a munka-dokumentumokra, jelen esetben pedig még csak aktanyilvánosságról sem lehet beszélni. Az Alkotmánybíróság 5/
2. számú határozatára hivatkozva kifejtette azt is, hogy a döntés meghozatala nem jelenti feltétlenül a döntés-előkészítő jelleg megszűnését és az adat kiadásának kötelezettségét. [23] A felülvizsgálati kérelem részletesen kívánta alátámasztani azt, hogy a kért adatok kiadása miért veszélyeztetné az alperes törvényes működési rendjét, befolyástól mentes működését, veszélyeztetné a vélemény szabad kifejtését a döntés-előkészítés folyamatában. Az alperes fenntartotta azon álláspontját, hogy az adatok kiadása veszélyeztetné a befolyásmentes működést, a szakmai véleménynyilvánítás lehetőségét korlátozná, alapvetően a véleményt adó szempontjából. Reális annak lehetősége, hogy újabb devizahiteles ügyek kapcsán szükséges a Kúria fellépése a jogegység megteremtéséhez és ehhez ismételten szakmai vélemények bekérése válik szükségessé. Összességében előadta, hogy a konkrét esetben a megtagadáshoz fűződő közérdek erősebb az adatok nyilvánosságához fűződő érdeknél, egyébként pedig a döntés lényege magában a határozatban és az indokolásban részletesen megismerhető. A szerzői jog szerepét illetően a felülvizsgálati kérelemben az alperes előadta, hogy a másodfok által hivatkozott Szjt. 15/A. § a kérdéses időszakban még nem is volt hatályos, ugyanakkor a teljes vélemények kiadása szerzői jogi szempontból változatlanul aggályosnak tekinthető. [24] A felülvizsgálati kérelemben az alperes kifejtette, hogy amennyiben mindezen aggályokat a Kúria nem osztaná és az adatok elvileg kiadhatóak lennének, abban az esetben az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
3. §

(3)bekezdését, mert nem konkrét, csak általános tájékoztatást adott a bizonyítási kötelezettségről és miután jogkérdésben döntött, bizonyításra nem is került sor. A bizonyítás lefolytatására érdemben már a másodfokú bíróság előtt nem is volt lehetőség, mindezekből következően nem róható az alperes terhére a bizonyítási indítványok és a konkrét bizonyítás hiánya, ha pedig a Kúria bizonyítást tartana szükségesnek, abban az esetben új eljárás lefolytatására lenne szükség. [25] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, továbbá perköltség megítélésére tartott igényt. Elsődlegesen előadta, hogy a Bszi. nem zárja ki az adatkiadást, mivel az Infotv. alapján a korlátozáshoz törvény által meghatározott adatfajták megjelölése szükséges, ilyen pedig a Bszi-ben nem szerepel. A felperes álláspontja szerint a jogegységi eljárás nem nyilvános voltára való utalás nem szolgálhat mindenre jó („joker") érvként. Ez a meghatározás nem teszi az eljárás összes adatát titkossá. Rámutatott az ellenkérelem arra, hogy a megszorító szabályokat szűken kell értelmezni, a jogszabály másodfokú értelmezése felel meg az általános alapelveknek. Utalt az ellenkérelem arra is, hogy az önkormányzati zárt ülésekkel nem állítható fel analógia, hiszen azok a döntések más szervezetekre vonatkoznak, más jogszabályok alapján, ráadásul a felperes nem is az ülés jegyzőkönyvének kiadását kéri. [26] A személyes adatokra, mint az adatkiadás akadályára való hivatkozás körében a felperes előadta, hogy ez jogi személyek esetében fel sem merül, továbbá nem lehet érdemben azzal érvelni, hogy más lehetne bárkinek a véleménye a szakmai értelemben, ha azt a nyilvánosság is megismerheti. Utalt arra is az ellenkérelem, hogy a felkért intézmények „fenyegetettsége" nem is értelmezhető. Az ellenkérelem utalt az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik legutóbbi ítéletére, amely a magyar Helsinki Bizottság ügyében született a Nagykamara előtt. A strasbourgi székhelyű bíróság ebben foglalkozott a szabad véleménynyilvánítás, a szólásszabadság jogának a személyes adatok védelméhez való jog ütközése kérdéseivel. Ennek nyomán kifejtette, hogy ha az adat a szakmai munkával, hivatalos eljárással kapcsolatos, akkor a személyes adatok védelme háttérbe szorul. Kiemelte azt is, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján minden esetben elvégzendő az ún. „szükségesség-arányosság" teszt. Külön kiemelte az ellenkérelem azt, hogy nem kaphat senki a jogszabály által „bianco" felhatalmazást az adatkiadás megtagadására, konkrétan kell megneveznie a lehetséges hátrányokat, miközben az alperesnek nyilvánvalóan eleve számolnia kell a szakmai kritikák lehetőségével. [27] Az ellenkérelem nem találta megalapozottnak az adatok döntés-előkészítő jellegére való hivatkozást sem. Megjegyezte, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja következetes abban, hogy minden esetben érdemi felülvizsgálatra van szükség a bíróság részéről, márpedig az alperes a konkrét esetben nem bizonyította, hogy az adatok kiadása veszélyeztetné a Kúria törvényes működési rendjét, a befolyásmentes ítélkezés, illetve tevékenység lehetőségét. Önmagában az, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a Kúria kritikáját váltaná ki, nem minősül a működés reális veszélyeztetésének. [28] A szerzői jogra való hivatkozás kapcsán a felperes előadta, hogy az adatok kiadása nem sértené a szerzői jogot, egyébként pedig kérdéses, hogy a kérdéses vélemények tudományos műnek minősülnek-e vagy sem. Megjegyezte azt is, hogy az Infotv. 27. §

(2)bekezdése nem tartalmaz utalást a szerzői jogra, mint általános akadályra. [29] Az ellenkérelem komolytalannak minősítette azt az előadást, hogy a legfelsőbb bírói fórum jogi képviselője bizonyítási tájékoztatás hiányára alapozottan kívánná a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. Nem találta reálisnak azt az igényt, hogy a Kúriát perbeli jogaira külön ki kellene oktatni. Álláspontja szerint egyébként az általános tájékoztatás megtörtént az elsőfokú bíróság részéről, az alperes tudatában volt bizonyítási kötelezettségének, annak gyakorlásától semmilyen módon nem volt elzárva, három irányú védekezést is előterjesztett (Bszi., döntés-előkészítés, szerzői jog), de bizonyítást nem ajánlott fel, ezen kötelezettségének nem tett eleget. Összességében az ellenkérelem szerint, miután jogsértés nem volt megállapítható a jogerős ítéletben, annak hatályában fenntartása indokolt. Az alperes képviselője a tárgyaláson az ellenkérelemre azt az észrevételt tette, hogy alapvetően a véleményt adó személyeket ért kritikák zárhatják ki a jövőben hasonló vélemények beszerzését. A bizonyításra való kioktatás tekintetében előadta, hogy a Kúria a jelen ügyben ugyanolyan peres fél, mint bárki más, így a kioktatás ugyanúgy terheli a bíróságokat a Kúriával szemben is. [30] Minderre a tárgyaláson a felperes úgy reagált, hogy nincs tudomása arról, hogy a Kúriával szembeni támadások, illetve konkrét személyekkel kapcsolatos kritikák bárkit is megakadályoztak a külső vélemény adásában, mindez csak hipotetikus feltételezés, de ezt az alperes nem bizonyította. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A Kúria a Pp. 275. §

(3)és

(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest arra kötelezte, hogy a 6/

1. PJE határozatot eredményező jogegységi eljárásban keletkezett közérdekű adatként 15 napon belül küldje meg a felperesnek az általa megadott e-mail címre a véleményadásra felkért szervezetek, továbbá a véleményt adó szervezetek nevét, illetve azt, hogy hány és milyen kérdésekben kért véleményt az alperes a jogegységi határozat meghozatalát megelőzően. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kötelezte az alperest, hogy részperköltséget fizessen meg a felperes részére. [32] A Pp.
2. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem korlátai között vizsgálhatja felül. A jelen esetben a kereseti kérelem 5. pontja tekintetében az elutasító döntés fellebbezés hiányában már első fokon jogerőre emelkedett, ennek felülvizsgálatával tehát a Kúria nem foglalkozhatott. [33] Az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
2. §-a szerint a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A
3. §
4. pontja értelmében személyes adat az érintettel kapcsolatban hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az
5. pont értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A
6. pont értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből rendeli. [34] Az Infotv.
7. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A 27. §

(2)bekezdés g) pontja értelmében a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény, hatósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. Az

(5)bekezdés szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. A

(6)bekezdés szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az

(5)bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A 28. §

(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban, elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A 31. §

(2)bekezdése értelmében a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséhez megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 37. §

(1)bekezdése szerint a jogegységi tanács ülése nem nyilvános. A 32. §

(1)bekezdése szerint jogegységi eljárásnak akkor van helye, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésekben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges vagy a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől. A 36. §

(1)bekezdése szerint a jogegységi tanács elnöke az indítvánnyal kapcsolatban véleményeket szerezhet be. A Bszi.

1. §-a részletesen rendelkezik a jogegységi határozat kötelező tartalmi elemeiről. A
2. §

(1)bekezdése szerint a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni. [35] A Kúriának elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy történt-e olyan eljárásjogi szabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását indokolná. Az alperes szerint ugyanis erre alapot szolgáltathatna az, hogy nem részesült megfelelő kioktatásban az őt terhelő bizonyítási kötelezettség konkrét tartalmáról, miközben a jogerős ítélet a terhére rótta a bizonyítás elmaradását. A felperes szerint komolytalan az az alperesi hivatkozás, hogy az ország legmagasabb bírói fórumát jogi tájékoztatásban kellene részesíteni. Az alperes érvelése szerint a perben a Kúria alperesként pontosan olyan jogokkal bír, mint bármely más peres ügyfél. [36] A Kúria szerint nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely új eljárás elrendelését indokolná. A Pp. 3. §

(3)bekezdése értelmében a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. A jelen esetben a bizonyítási terhet maga az Infotv. telepíti az adatkezelő alperesre. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság az általános tájékoztatást megadta, az alperes nem volt elzárva a bizonyítás lehetőségétől - az egy később tárgyalandó kérdés, hogy egy adott megtagadási jog tekintetében ténylegesen lehetséges-e a bizonyítás vagy sem. [37] Miután a Kúria az Alaptörvényben és törvényben meghatározott közfeladatot lát el, a felperes által kért adatok egyértelműen közérdekű adatnak minősülnek, így a keresetet helytállóan vizsgálták érdemben a bíróságok. [38] A Kúria nem osztotta az alperes, illetve az elsőfokú bíróság álláspontját arról, hogy a Bszi. rendelkezése alapján a jogegységi eljárás általános „nem nyilvánossága" (titkossága) zárná ki a kért adatok kiadását. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés ugyanis helyes értelmezés szerint a jogegységi tanács ülésére vonatkozik („nem nyilvános"), és ezt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Következetes és egyértelmű a bírói gyakorlat abban, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát eshetőlegesen korlátozó rendelkezéseket minden esetben megszorítóan kell értelmezni. Ebből az következik, hogy kifejezett és egyértelmű rendelkezés lett volna szükséges ahhoz a jogegységi eljárásban beszerzett külső vélemények vonatkozásában, hogy azok kiadása jogszabályi rendelkezésre hivatkozással megtagadható legyen. Ez az értelmezés felel meg az Infotv. 27. §

(2)bekezdés g) pontjának is, hiszen a Bszi. rendelkezésében adatfajták konkrét megjelölése egyáltalán nem szerepel. [39] Ettől eltérő a helyzet a Kúria szerint a döntés-előkészítő adatra, mint az adatkiadás megtagadási okára való hivatkozás esetében. Az ugyanis egyértelmű, hogy a döntéshozatalt megelőzően beszerzett külső (nem a szervezeten belüli) vélemények a jogegységi határozat, mint döntés előkészítését szolgálták. Az is egyértelmű, hogy maga a döntés a felperesi kérelem, illetve kereset előterjesztését megelőzően megszületett. Ebből az következik, hogy az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdése alapján az alperes elnöke jogosult volt mérlegelési jogkörében döntést hozni arról, hogy a kért adatokat kiadják-e vagy sem. Az Alkotmánybíróság döntései nyomán is kialakult gyakorlat szerint ez a döntés nem diszkrecionális, annak érdemi bírósági felülvizsgálatára kell lehetőséget biztosítani. Fontos szempont ugyanakkor az is, hogy a döntés megszületése nem jelenti automatikusan az előkészítés adatainak nyilvánosságát. [40] A Kúria nem értett egyet a jogerős ítélettel abban, hogy az elnöki döntés megalapozottsága tekintetében az alperest részletes (tételes) bizonyítási kötelezettség terhelné, hiszen a mérlegelés a konkrét esetben éppen hogy jövőbeni, ebből következően pedig nem teljesen bizonyos körülményekre kell, hogy vonatkozzon (az adat kiadása mennyiben befolyásolná az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését). A Kúria szerint azt kell megvizsgálni, hogy a döntés alapját képező indokok okszerűnek tekintendők-e objektív szemléletmód alapján. Az alperes arra hivatkozott, hogy a vélemények kiadása - miközben ennek lehetőségéről a véleményt adókat előzetesen nem tájékoztatták - a jövőre nézve elriaszthatná a külső véleményt adókat a további vélemények adásától, figyelemmel arra is, hogy felfokozott érzelmekkel járó kérdésekben nem kizárt a szerzőkkel kapcsolatos atrocitás bekövetkezése sem. [41] A Kúria szerint ez az indokolás különösen a természetes személy véleményadásra felkért, illetve véleményt adók esetében nem okszerűtlen, a mérlegelés törvényi felhatalmazáson alapul. Fontosnak tartja hangsúlyozni a Kúria, hogy az állampolgárok, a bírósági ügyfelek jogait és jogos érdekét érdemben érintő döntés, azaz maga a jogegységi határozat, annak részletes indokaival együtt teljes mértékben nyilvános. A jogegységi határozat meghozatala, akárcsak az ítélkezési tevékenység, olyan összetett folyamat, amelynek alapvetően az eredménye bír jelentőséggel, az eredményhez vezető gondolatokról, meggondolásokról pedig az indokolás köteles számot adni a nyilvánosság felé. Maga a határozat indokolása tartalmazza a tárgyalt kérdéseket (I. pont) és a legfőbb ügyész véleményét (II. pont) egyaránt. [42] A Kúria azt is rögzíti, hogy természetesen a Kúria alperesnek, mint közintézménynek fokozottan tűrnie kell a tevékenységével kapcsolatos különböző véleményeket, beleértve az akár élesen megfogalmazott kritikai észrevételeket is, ez azonban nem érinti azt, hogy a felkért külső véleményadókat is terhelné ez a fokozott tűrési kötelezettség. Nem okszerűtlen a Kúria szerint az a következtetés, hogy amennyiben a felkért, illetve a jövőben felkérendő véleményadók személyükben támadhatóvá válnak, ez befolyásolhatja közreműködési hajlandóságukat, illetve véleményük befolyás-mentességét is - a külső, befolyás-mentes vélemények hiánya (elmaradása) pedig alkalmas lehet a Kúria tevékenységének veszélyeztetésére is. A konkrét esetre vonatkozó ilyen mérlegelés a Kúria szerint valójában érdek-összemérést jelent, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata is szükségesnek tart az alkotmányos alapjogok ütközése esetén (közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog ütközése a személyes adatok védelmével, illetve az alperes befolyás-mentes működéséhez fűződő érdekkel). Az alperes elnökének mérlegelése nem volt önkényes, nem volt ellentétes a logika alapvető szabályaival sem. Ilyen körülmények között a Kúria a vélemények kiadására irányuló kereseti kérelmet (negyedik kereseti kérelem) nem találta alaposnak. [43] A Kúria álláspontja szerint a vélemény adására felkért, illetve a véleményt adó természetes személyek neve egyértelműen személyes adatnak minősül (Infotv. 3. § 2. pont), ezért azt az érintett hozzájárulása nélkül [Infotv. 5. §

(1)bekezdés] nem lehet kiadni és nem állnak fenn az Infotv.

1. §ában szabályozott kivételes okok sem. A negyedik kereseti kérelem elutasítása kapcsán kifejtett indokok alapján ebben a tekintetben sem állnak fenn olyan indokok, amelyek egy érdek-összemérés esetén a természetes személyek nevének kiadását indokolnák. [44] Az első és második kereseti kérelem kapcsán a vélemény adására felkért, illetve a véleményt adó szervezetek számának és személyének megjelölése tekintetében az alperes álláspontját ugyanakkor már nem találta megalapozottnak a Kúria. A szervezeteknek közvetlenül nem egy-egy konkrét személyhez köthető intézményi véleménye esetében kellő alappal nem feltételezhető, hogy a Kúria hivatalos felkérését elhárítaná (elháríthatnák), illetve az érintettek esetleges reagálásától való félelem véleményüket befolyásolhatná. A Kúria ezért a felkért, illetve a véleményt adó szervezetek számára és nevére vonatkozó adatok kiadását elrendelte. [45] A Kúria szerint önmagában a külső véleményadóknak feltett kérdések számát és tartalmát illetően a korábban elemzett veszélyek fennállása nem észlelhető, hiszen a kérdések magától az alperestől származóak, a Kúria kritizálhatósága pedig kétséget kizáróan fennáll. A jogegységi eljárás kérdései pedig magában a határozatban is szerepelnek. A Kúria ezért a kérdések számára vonatkozó adat és a kérdések tartalmának kiadását elrendelte. [46] A Kúria szerint a szerzői jogi korlátokra való hivatkozás sem megalapozatlan az alperes részéről. A szerzői jogról szóló
2. évi LXXVI. törvény
3. §

(1)bekezdése értelmében a szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A

(2)bekezdés szerint a mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. A véleményekről alappal feltételezhető, hogy azok a szerzői jog hatálya alá tartozó tudományos művek és nem merült fel adat arra, hogy az alperes ilyen hozzájárulásokat kért, illetve kapott volna. [47] A Kúria saját mérlegelése során figyelembe vette azt is, hogy a döntés és annak részletes megismerhetősége révén a felperes közvetve megismerhette a döntést megalapozó álláspontokat is, így a kereset részleges elutasítása jelentős érdeksérelmet számára nem okozhat. A Kúria jelen döntése kizárólag a konkrétan elbírált ügyre vonatkozik, így nem bír elvi jelentőséggel a közérdekű adatok megismerhetőségének terjedelmét illetően, különösen a közvagyonnal rendelkezés tekintetében. A jelen ügy sajátossága volt a Kúria szerint, hogy az igény egy sok összetevőjű speciális döntéshozatali folyamathoz kapcsolódóan került előterjesztésre. [48] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta a rendelkező rész szerint. A Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján határozott a részlegesen pernyertes felperes javára járó felülvizsgálati eljárási költség nagyságáról, amelynek megfizetésére az alperest kötelezte. Az eljárás illetékmentes. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [49] Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdés,

1. évi CXII. törvény (Infotv.)
2. §,
3. §, 2.,
4. és
5. pont,
6. §

(1)bekezdés,

1. §,
2. §

(1)bekezdés, 27. §

(2)bekezdés g) pont,

(5)és

(6)bekezdés, 31. §

(2)bekezdés,

1. évi CLXI. törvény (Bszi.)
2. §,
3. §,
4. §,
5. §,
6. §, Pp.
7. §

(3)bekezdés, 81. §

(1)bekezdés, 206. §

(1)bekezdés, 275. §

(3)és

(4)bekezdés,

1. évi XCIII. törvény
2. § o) pont,
3. évi LXXVI. törvény
4. §

(1)és

(2)bekezdés Záró rész [50] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. december
2. Dr. Mészáros Mátyás s.k. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő