A határozat elvi tartalma: A mezőgazdasági igazgatási szerv határozata tekintetében a földbizottság sem rendelkezik kereshetőségi joggal. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.886/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó A per tárgya: szerződés jóváhagyása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- május 13-án kelt 5.K.27.247/2015/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.247/2015/14 számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló ... és ..., mint eladók, valamint az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó), mint vevő között
- július 18-án külön-külön adásvételi szerződés jött létre a szolnoki ..., ... és ... hrsz.-ú ingatlanok eladókat megillető tulajdoni hányadaira. A felperes Jász- [2] Nagykun-Szolnok Megyei Elnöksége helyi földbizottsági feladatkörében eljárva határozatával úgy döntött, hogy az adásvételi szerződések jóváhagyását nem támogatja, mert a beavatkozó indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a földek tulajdonjogát. Az állásfoglalás ellen a beavatkozó terjesztett elő kifogást, az azt elbíráló Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a
- április 23-án kelt határozataival az állásfoglalást megváltoztatta, az adásvételi szerződéseket jóváhagyta. Az alperes a
- május 5-én kelt 571.173/6/
- és 571.174/6/
- számú határozataival a perbeli adásvételi szerződéseket jóváhagyta. Az indokolásban hivatkozott a Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése fenti határozataiban tett azon megállapítására, mely szerint a felperes neveJászNagykun-Szolnok Megyei Elnöksége állásfoglalásának kialakítása során megsértette a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv. )
- §
(1)bekezdését, mivel a döntés hozatalra előírt törvényi határidőt nem tartotta be. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. §
(2)bekezdésére figyelemmel a képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi tv. 23.-
- §-ai megsértésével került sor. A kereseti kérelem [3] A felperes külön-külön keresettel támadta az alperes határozatait kérve azok bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú bíróság a pereket tárgyi és személy összefüggésük folytán egyesítette. Az elsőfokú ítélet [4] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a kereseteket elutasította. Az indokolásban felhívta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1),
(4)bekezdéseit, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés a) pontját és az Alkotmánybíróság 17/
- (VI.5.) AB határozatát. (a továbbiakban: ABh.) Érvelése szerint a felperest a Ket.
- §
(4)bekezdése alapján az ügyféli jogállás megilleti, így perindítási jogosultsággal rendelkezik. A kereshetőségi jog kapcsán a bíróság vizsgálta, hogy a felperes a keresetben meghatározott igény érvényesítésére rendelkezik-e jogosultsággal. Hangsúlyozta, a kereshetőségi jog közvetlen jogi érdekeltséget feltételez, a támadott határozatnak a felperesre közvetlen hatással bíró befolyással kell lennie. Az ABh.
- pontja értelmében a helyi földbizottság közvetlen érdekeltséggel az általa vizsgált adásvételi szerződések tekintetében nem rendelkezik, mindössze a termőföld forgalmában érdekelt. Ez a közvetett érdekeltség nem alapozza meg a felperes kereshetőségi jogát, hiszen az alperesi határozat a felperesre vonatkozóan jogot nem keletkeztet, kötelezettséget nem ír elő, jogkövetkezménnyel nem jár a számára. A keresetek elutasítása a felperesi kereshetőségi jog hiányán alapul. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a kereseteknek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Okfejtése szerint a jogerős ítélet sérti a Ket.
- §
(1),
(4)bekezdéseit, a Pp. 212. §
(1)bekezdését, 327. §
(1)bekezdését, az Fétv. 103/A. §
(2)bekezdését, az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdését, a helyi földbizottságok ügyféli jogairól szóló 175/
- (VII.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
- §-át és az [6] [7] ABh. irányadó rendelkezéseit. Kifejtette, a perindítási jogosultsága megalapozott, fennáll. A földbizottságot - illetve a törvényben megjelölt esetben a jogkörében eljáró Kamarát - jogállása alapján közvetett magánjogi érdekeltnek kell tekinteni. Az Alkotmánybíróság döntéséből következik, hogy amennyiben a földbizottság döntése ügyféli nyilatkozatnak minősül, abban az esetben a hatósági határozattal szemben is megnyílik számára a jogorvoslati lehetőség. A hatósági eljárás során sérült az Alaptörvényben szabályozott tisztességes eljárás alapelve. A felperes részletesen idézte az ABh.-ban foglaltakat. Kiemelte, előadását alátámasztja a Rendelet
- §-a is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A beavatkozó a felülvizsgálati kérelemre nem nyilatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [10] A Kúria a felülvizsgálattal érintett jogkérdésekben a Kfv.IV.37.442/2016/
- számú ítéletében döntött. A felülvizsgálati bíróság jelen ügyben eljáró tanácsa a Kúria másik tanácsának fenti ítéletében foglaltakkal mindenben egyetért, az abban írtaktól nem kíván eltérni. [11] E szerint a Pp.
- §-a alapján a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz. A 2/
- Közigazgatási jogegységi határozat értelmében az igényérvényesítési jogosultság (kereshetőségi jog) fennállásának megállapítása a jogvita érdemére tartozó kérdés; a kereshetőségi jog hiányában a kereset ítélettel való elutasításának van helye. A Kúria hangsúlyozza, az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a felperes kereshetőségi jogának megállapítása mellett ítélettel határozott, így nem sérült a Pp.
- §a. [12] A felülvizsgálati bíróság az ügy érdemében utal a Kúria által közzétett EBD2016.K.
- elvi bírósági döntésre, mely kimondja, a földbizottság a szerződés-jóváhagyási eljárásban hozott állásfoglalások tekintetében kereshetőségi joggal nem rendelkezik. Jelen per tárgya nem a földbizottság állásfoglalását tartalmazó határozat, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv - az alperes - döntését megtestesítő határozat bírósági felülvizsgálata. Ez a különbség azonban nem érinti a földbizottság (a perbeli esetben a Kamara) kereshetőségi joga vonatkozásában irányadó jogi álláspont érdemét. [13] A jogerős ítélet és a felülvizsgálati kérelem is hivatkozott a ABh. határozatának azon részére, amely a földbizottság jogállását elemzi és értékeli. Az ABh. az
- és
- pontjában rögzíti: „A földbizottság jogállására vonatkozó szabályok alapján, illetve a hatósági jogkörre utaló törvényi rendelkezés hiányából az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le, hogy a törvényhozó a földbizottságot nem közhatalom gyakorlására hatalmazta fel, nem hatósági jogkört biztosított számára. Ezt erősíti meg az a szabály is, mely szerint a földbizottság a magánjogi érdekeltekkel nem közvetlenül, hanem a jegyző útján érintkezik. A közhatalmi döntések meghozatalának címzettje kétséget kizáróan a Hatóság. A földbizottságnak olyan sajátos magánjogi jogosultságot biztosít a Földforgalmi tv., amelyet a termőföld forgalmában érdekelt, de az egyes adásvételi szerződések tekintetében saját alanyi joggal nem rendelkezők (nem szerződő felek és nem elővásárlási jogosultak) képviseletében gyakorol. A földbizottság, illetve az általa képviseltek érdekeltsége a Földforgalmi tv.
- §-ának
(3)bekezdése értelmében tehát magánjogi természetű, a
(4)bekezdés értelmében pedig - mely szerint a földbizottság tagja a saját vagy hozzátartozója ügyével összefüggő eljárásban nem vehet részt - közvetett jellegű. A földbizottságot - illetve a többi ügyben megjelölt esetben a jogkörében eljáró Kamarát - jogállása alapján annak ellenére közvetett magánjogi érdekeltnek kell tekinteni, hogy a Földforgalmi tv. és az Fétv. működési szabályokat határoz meg számára. Így a Földforgalmi tv. 24.-
- §-a értelmében a földbizottság a Hatóság megkeresésére kiadott állásfoglalásában az egyes adásvételi szerződéseket a köztudomású tényekre és legjobb ismereteire alapozva értékeli. A szerződés értékelésének a törvényben megjelölt, de nem kizárólagos szempontjai a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésének, a felek titkos fenntartásainak, a jogszabály megkerülésének, a visszaélésszerű joggyakorlásnak, a gazdasági szükséglet nélküli felhalmozási célú tulajdonszerzésnek, illetve az értékarányosságnak vizsgálatát írják elő. A földbizottság állásfoglalásának közjogi jogkövetkezményeit - az adásvételi szerződés jóváhagyását, illetve megtagadását - nem maga, hanem a Hatóság alkalmazza. [14] A Kúria rámutat, az ABh. határozatára tekintettel nem lehet úgy értelmezni a földbizottság pozícióját, hogy jelen közigazgatási perben kereshetőségi joggal rendelkezik. A Földforgalmi tv. alapján a felperes a termőföld forgalmában érdekelt, azonban egyes adásvételi szerződések tekintetében saját alanyi joggal nem rendelkezők képviseletében gyakorol jogosultságot. Esetében hiányzik a közvetlen érdekeltség, mely a kereshetőségi jog feltétele. [15] A
- június 9-től hatályos Rendelet
- §-a értelmében a helyi földbizottság vagy az annak feladatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény
- §a alapján ellátó Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az ügyfél jogait gyakorolja az e feladatkörét érintő közigazgatási hatósági eljárásokban. A
- §
(1)bekezdése kimondja, ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A 2. §
(2)bekezdése szerint e rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. [16] A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a Rendelet 1. §-a a közigazgatási eljárásokra irányadó, nem rendelkezik arról, hogy a bírósági eljárásban is alkalmazni kell. Ez a jogszabályhely tehát a felperes kereshetőségi jogát nem alapozza meg. [17] A felperesnek a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát érintően kereshetőségi joga nincs, az jogát vagy kötelezettségét közvetlenül nem érinti. Ehhez kapcsolódóan a felperesnek nem sérülhetett az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésében szabályozott azon joga, mely arra vonatkozik, hogy a hatóságok az ügyét részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. [18] A Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket. A döntés elvi tartalma [19] A mezőgazdasági igazgatási szerv határozata tekintetében a földbizottság kereshetőségi joggal nem rendelkezik. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el. [21] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [22] A felperes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett illetéket az állam viseli a 2012. évi CXXVI. törvény 41. §
(2)bekezdése alapján. [23] A jogerős ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő