Kfv.37204/2007/5 – Kúria

Kfv.IV.37.204/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az M. K. Á. K. Kht. felperesnek azOrszágos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen uszadék-eltávolítási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság beavatkozott - a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.K.22.624/2006/

1. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 14.K.22.624/2006/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A B. folyó s-i közúti hídjának pillérénél uszadék akadt fenn, amelyet a város polgármesteri hivatala jelzett az elsőfokú vízügyi hatóságnak. Az elsőfokú hatóság
4. február 10-i határozatával a felperest kötelezte az uszadék eltávolítására. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
5. szeptember 5-i határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A Megyei Bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a vízgazdálkodásról szóló
6. évi LVII. törvény /a továbbiakban: Vg. tv./
7. §-a,
8. § /1/ bekezdése, valamint
9. § /2/ bekezdés b/ pontja, továbbá a vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról rendelkező 120/
10. /VIII. 6./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Korm. r./ melléklete értelmében az alperesi beavatkozó köteles a folyó medrében lévő mederakadály eltávolítására. E kötelezettségének teljesítése a közérdekűség mértékét nem haladja meg, és mindaddig nem tartozik a felperes feladatkörébe, amíg az uszadék a híd állékonyságát nem veszélyezteti. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Pp.
11. § /1/ bekezdésében foglaltakkal; az elsőfokú bíróság nem tett eleget teljes körűen indokolási kötelezettségének, ítéletéből nem állapítható meg, mely bizonyítékra alapozta azon ténymegállapítását, hogy a híd állékonyságát az uszadék nem veszélyeztette. Kiemelte, hogy a hídpilléren fennakadó uszadék szűkíti a mederszelvényt, fokozza az árvízi kockázatot, a híd környezetében káros mederelfajuláshoz vezet, és rontja a vízi közlekedés biztonságát is. A káros medermélyülések és a hídra nehezedő nyomás a híd állékonyságát veszélyeztetik. Az alperes rámutatott arra is, hogy a közúti közlekedésről szóló
12. évi I. törvény
13. § /5/ bekezdése, valamint
14. § /1/ bekezdése értelmében a híd az út műtárgya, ezért annak biztonságát a felperesnek kell biztosítania; tehát a lerakódott uszadékot is a felperesnek kell eltávolítania. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
15. § /1/ bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalnia kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a megyei bíróság szabálytalan ténymegállapítását kifogásolta. Az alperesi állásponttal szemben azonban a megyei bíróság a híd veszélyeztetettsége körében tényállást nem rögzített, csupán az alkalmazott jogszabályokat értelmezte; a híd veszélyeztetettségének tényét ugyanis sem az elsőfokú hatóság, sem az alperes nem állapította meg. Az elsőfokú hatóság határozatának indokolásában a feltorlódott uszadék lehetséges hatásait ismertette, és az alperes is az uszadék eltávolításának indokaként említette, hogy az a meder rendeltetésszerű használatát, a vizek akadálymentes levonulását gátolhatja; illetve arra utalt, hogy a híd pillérein fennakadt jelentős mennyiségű uszadék adott esetben veszélyeztetést jelenthet. Az elsőfokú hatóság és az alperes tehát tényállásszerűen nem állapította meg a híd veszélyeztetettségét, ennek ellenére az útfenntartásra, illetve a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok értelmezésével arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uszadék eltávolítása a felperes kötelezettsége. A megyei bíróság az alperes e jogértelmezését felülbírálva jutott arra a következtetésre, hogy az uszadékot a vízgazdálkodási feladatokat ellátó alperesi beavatkozónak kell eltávolítania. A megyei bíróság e jogértelmezését ítélete indokolásában részletesen, a vonatkozó jogszabályok ismertetésével, indokolta és magyarázta. A Legfelsőbb Bíróság is úgy ítélte meg, hogy a Vg. tv.
16. § /1/ bekezdése szerinti közérdek körébe tartozik, és az alperesi beavatkozó feladatát képezi a perbeli mederakadály eltávolítása (Korm. r. melléklete II/
17. pontja). A jogerős ítélet indokolása tehát nem ellentétes a Pp.
18. § /1/ bekezdésében foglaltakkal, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
19. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
20. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
21. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Budapest,
22. április
23. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő