A Balassagyarmati Törvényszék, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a 2015. év július hó 1. napján, 2015. év szeptember hó 28. napján, 2015. év december hó 2. napján, 2016. év január hó 21. napján megtartott nyilvános folytatólagos tárgyalások alapján meghozta és 2016. év január hó 26. napján kihirdette a következő í t é l e t e t: ... I. r. vádlott ... bűnös 2 (Kettő) rendbeli folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 294. § /1/ és /3/ bekezdés I. fordulat aa./ pont és b./pont II. fordulata). A törvényszék ezért őt halmazati büntetésül 3 (Három) év szabadságvesztésre és 3 (Három) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés büntetést börtönben kell végrehajtani. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 (Három) hónapnak a kitöltését követő nap. … II. r. vádlott bűnös 1 (Egy) rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. §. /1/ és /2/ bekezdés) A törvényszék ezért őt 2 (Kettő) év szabadságvesztésre és 2 (Kettő) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. A feltételes szabadság legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 (Három) hónapnak a kitöltését követő nap. ... III r. vádlott bűnös 1 (Egy) rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. § /1/ és /2/ bekezdés) A törvényszék ezért őt 1 (Egy) év 2 (Kettő) hónap szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti. A büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén - a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 (Három) hónapnak a kitöltését követő nap. A 2011. június 11-től - 2011. június 14. napjáig őrizetben volt, azóta szabadlábon lévő ... IV. r. vádlott bűnös 1 (Egy) rendbeli folytatólagosan és felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. § /1/ és /2/ bekezdés, 14. § /1/ bekezdés) A törvényszék ezért őt 1 (Egy) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti. A büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén - a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. - a szabadságvesztés büntetésbe a 2011. június 11. napjától - 2011. június 14. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja, - a feltételes szabadság legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 (Három) hónapnak a kitöltését követő nap. Az eljárás során lefoglalt, a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj. 79/2013. számon 5 (Öt) papírzsákban és 2 (Kettő) papírdobozban bűnjelként kezelt dolgok (okiratok) lefoglalását megszünteti és összesített bűnjeljegyzék tételszámai szerint megjelölt - az 1-től 12 tétel szám alattiakat kiadja a …i Okmányirodának, - a 62-től 416 tétel szám alattiakat kiadja a ... Hivatalnak, - 18, 21., 23., 34. és 37. alattiakat a kiállító hatóságnak, - a 27-től 33-ig, 35., 36., 38-tól 61. tétel szám alattiakat kiadja … II. r. vádlottnak, - a 13-tól 17-ig, 19., 20., 22., 24-től 26. tétel szám alattiakat kiadja ifj. ... IV. r. vádlottnak. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből ... a I. r. vádlott 62.590.(Hatvankettőezer-ötszázkilencven) Ft-ot, … II. r. vádlott 43.620.(Negyvenháromezer-hatszázhúsz) Ft-ot, … III. r. vádlott 5.880.- (Ötezernyolcszáznyolcvan) Ft-ot, ... IV. r. vádlott 167.557.- (Egyszázhatvanhétezerötszázötvenhét) Ft-ot köteles az államnak megfizetni, míg a további 36.585.(Harminchatezer-ötszáznyolcvanöt) Ft-ot a Magyar Állam viseli. Az ítélettel szemben vádlottak és védők a Be. 325. § /2/ bekezdése alapján a kézbesítéstől számított nyolc napon belül jelenthetnek be fellebbezést. I n d o k o l á s: A Nógrád Megyei Főügyészség a 2013. június 7. napján kelt B. 1135/2011/47-I. BTÖ. számú vádiratával emelt vádat ... a I. r. vádlottal szemben 2 rb. az 1978. évi IV. törvény 250. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /3/ bekezdés I. fordulata szerint minősülő hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, … II. r., … III. r. és … IV. r. vádlottakkal szemben pedig az 1978. évi IV. törvény 253. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt, melyet a … II. r. és …. III. r. vádlott tettesként, míg a … IV. r. vádlott felbujtóként követett el. Az ügyész perbeszédében a vádat a cselekmény jogi minősítését illetően módosította és indítványozta az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazását. Eszerint … I. r. vádlott cselekménye 2 rb. a Btk. 294. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /3/ bekezdés I. fordulat
- aa)és
- b)pont II. fordulata szerint minősülő folytatólagosan, kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntetteként, míg a … II.r., … III.r. és … IV. r. vádlottak cselekményei a Btk. 293. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének minősül, melyet … IV. r. vádlott felbujtóként, míg a … II.r és … III. r. vádlott önálló tettesként követett el. A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a vádirattal lényegében egyezően állapította meg az alábbi tényállást: ... I. r. vádlott elvált családi állapotú, élettársa nincs. Kiskorú gyermeke nincs, egy nagykorú gyermek tartásáról gondoskodik. Egészségügyi szakközépiskolát végzett, ápolónői szakképzettséggel rendelkezik. Jelenleg …ön dolgozik a …i Idősek Otthonában ápolónőként. Havi jövedelme 110.000.- Ft. Vagyona egy lakás, melynek értéke kb. 7.000.000- Ft. Tartozása kb. 100.000 Ft, melyet havi 10.000 Ft-tal fizet meg. Büntetve volt. A Balassagyarmati Városi Bíróság a 8. Bk. 694/2011/3. számú 2012. január hó 9. napján kelt és 2012. január hó 25. napján jogerőre emelkedett határozatával sikkasztás vétsége miatt 10 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. … II. r. vádlott elvált családi állapotú, egy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. Egyetemi végzettséggel rendelkezik, jelenleg nyugdíjas, nyugellátásának havi összege 70.700.- Ft. Vagyonát egy családi ház ½ tulajdoni illetősége képezi. Büntetve volt. 1. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2006. december hó 9. napján jogerőre emelkedett 4.B.80063/2006/50. számú határozatával magánokirat hamisítás vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje 2008. december 19. napján letelt. 2. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2012. szeptember hó 17. napján kelt, 2.B.XI.2505/2010/43. számú, – mely a Fővárosi Törvényszék 32.Bf.12983/2012/5. számú határozatával 2013. március hó 20. napján emelkedett jogerőre – 9. rb. közokirat hamisítás bűntette miatt 56.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. … III. r. vádlott hajadon családi állapotú, egy tartósan beteg kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. Szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik. … méhésznél dolgozik méhészként, havi jövedelme kb. 90.000-100.000 Ft, vagyonát egy családi ház 1/3 tulajdoni illetősége képezi. Büntetve volt. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2014. november hó 17. napján jogerőre emelkedett 12. B. 1516/2013/16. számú határozatával közokirat hamisítás bűntette miatt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. … IV. r. vádlott nős családi állapotú, két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. Egyetemi végzettséggel rendelkezik, jelenleg ügyvédként dolgozik, melyből havi 120.000.- Ft jövedelme van. Vagyona, tartozása nincs. Büntetve nem volt. ... I. r. vádlott 2002. évtől dolgozott a …i Okmányirodában ügyintézőként, feladata a gépjármű engedélyekkel kapcsolatos kérelmek ügyintézése volt. Ezen belül hozzá tartozott és a vádlott végezte a nem magyar állampolgár kérelmezők első vezetői engedélyének kiadására, illetve nem magyar állampolgár külföldön megszerzett vezetői engedélyének honosítására irányuló kérelmek ügyintézését. ... a I. r. vádlott a Btk. 459. §. /1/ bekezdés 11/k. pontja alapján hivatalos személynek minősült. ... a I. r. vádlottat 2007. év folyamán, pontosabban meg nem határozható időben megkereste munkahelyén … II. r. vádlott és felajánlotta neki, hogy hálás lenne, ha olyan külföldi állampolgárok vezetői engedélyének honosítását is elvégezné, akik nem rendelkeznek a jogszabályban (35/2000. XI. 30. BM. rendelet 14. §) előírt 6 hónapos ...i tartózkodási hellyel. Az I. r. vádlott ezt követően eleinte hetente három-öt alkalommal, alkalmanként 3-5 külföldi, elsősorban német állampolgár vezetői engedélyének honosítását végezte el úgy, hogy tisztában volt vele, hogy ezek a személyek nem rendelkeznek a jogszabályban feltételként megjelölt időt elérő magyarországi tartózkodási hellyel. Ennek ellenére a II. r. vádlott által adott jogtalan előnyért hivatali kötelezettségét megszegte. ... a I. r. vádlott ettől az időponttól kezdődően 2011. május 16. napjáig rendszeres haszonszerzésre törekedve 372 külföldi – 270 német, 53 osztrák, 30 román, 5 portugál, 4 olasz, 2 belga, 3 svéd, 3 holland, 1 szerb – állampolgár ... külföldi vezetői engedélyének honosítását intézte oly módon, hogy az ügyfelektől átvett iratok alapján tudva, hogy nem rendelkeznek 6 hónapos ...i tartózkodással, rögzítette az adatlapon a kérelmeket, azt elektronikus úton továbbította a ... Hivatala felé, ahol a vezetői engedélyeket elkészítették. … II. r. vádlott 2011 májusáig 301 külföldi állampolgár – 232 német, 53 osztrák, 4 portugál, 1 orosz, 3 román, 2-2 olasz- és holland, valamint 1-1 francia, szerb, belga és svéd – nevezetesen … részére szerzett ... I. r. vádlotton keresztül jogszabályi feltételek hiánya ellenére magyar vezetői engedélyt, melyért mindegyik után 2.500 Ft-ot fizetett az I. r. vádlottnak. ... a I. r. vádlottat 2008. év végén kereste meg … III. r. vádlott annak érdekében, hogy elsősorban német és román állampolgárok részére intézze az első vezetői engedélyhez jutását, akik nem tartózkodtak még 6 hónapja ...on. A III. r. vádlott 2011 májusáig összesen 71 külföldi állampolgár – 38 német, 27 román, 1 portugál, 1 holland, 2 olasz és 2 svéd – nevezetesen … első vezetői engedélyhez jutása során adott személyenként 5.000 Ft-ot ... I. r. vádlott részére azért, hogy a vádlott a hivatali kötelességét megszegve úgy továbbítsa az adatlapokat a KEKKH felé, hogy tudta, a kérelmezők nem rendelkeznek a jogszabályban meghatározott feltételekkel. A kész okmányokat ... I. r. vádlott adta át … II. r. és … III. r. vádlottak részére. … II. r. vádlottal 2009. év elején telefonon felvette a kapcsolatot … IV. r. vádlott azért, hogy külföldi személyek vezetői engedélyének honosítását kellene intézni olyan okmányirodában, ahol annak ellenére eljár az ügyintéző megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében, hogy a kérelmezők nem rendelkeznek a fentebb írt 6 hónapos ...i tartózkodási hellyel. A megállapodás értelmében … II. r. vádlott személyenként 150 eurót kért az I. r. vádlottnál történő közreműködésért oly módon, hogy ezt a külföldi állampolgárok adták át … II.r. a IV. r. vádlott által adott tájékoztatás alapján. Megállapodásuk értelmében a II. r. vádlottnak ebből az összegből kellett kifizetni ... I. r. vádlottat. ... IV. r. vádlott felbujtása alapján ... II. r. vádlott 37 külföldi állampolgár – … – vezetői engedélyének honosítását intézte el ... I. r. vádlott közreműködésével. ... I. r. vádlott … II. r. vádlottól általában a szemüveg tartójába helyezve, … III. r. vádlottól pedig újságba téve, az okmányiroda mellékhelyiségében átadva vette el a részére adott jogtalan előnyt. Az elkészült vezetői engedélyeket az I. r. vádlott a II. és III. r. vádlottak részére adta át a …i Okmányirodába történt megküldést követően, azokat … II. r., … III. r. és … IV. r. vádlott juttatta el a külföldi állampolgárok részére. A törvényszék a bizonyítási eljárás során kihallgatta a vádlottakat és a vádiratban indítványozott tanúkat, így …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, ... tanúkat. Ismertette a nyomozás és a bírósági eljárás során keletkezett iratokat, a befogadó nyilatkozatokat, a nyomozás során lefoglalásra került adatlapokat, az igazságügyi informatikai szakvéleményeket, valamint azok alapján rendelkezésre álló okiratokat. ... I. r. vádlott a nyomozás és a bírósági eljárás során is a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, a bűnösségére kiterjedően is. ... I. r. vádlott a 2011. május hó 27. napján történő gyanúsítotti kihallgatása alkalmával elmondta, hogy a II. r. vádlott kereste meg az okmányirodában, és kérdezte meg tőle, hogy külföldi személyek vezetői engedélyének honosítását el tudná-e végezni. Az igenlő választ követően … II. r. vádlott eleinte csak a gyorsabb ügyintézés miatt apróbb ajándékokat, édességeket vitt a részére. Egy-két hónap elteltével tért rá a II. r. vádlott arra, hogy vannak olyan külföldi személyek, akik még nem töltöttek el ...on 6 hónapot – mely a vezetői engedély honosításának feltétele – ezen személyek vezetői engedélyének a honosítását vállalja-e, amiért ő hálás lenne. Ezt követően a II. r. vádlott hetente két-három alkalommal, esetenként 3-5 külföldi személyt vitt magával az okmányirodába a vezetői engedélyek honosítás érdekében. Elmondta az I. r. vádlott azt is, hogy konkrét összegben nem állapodott meg a II. r. vádlottal, kezdetben havonta fizetett részére 10-15.000.- Ft körüli összeget, majd miután rendszeressé vált ez a tevékenységük személyenként 2.500.- Ft-ot fizetett részére a II. r. vádlott. Az I. r. vádlott előadta azt is, hogy a II. r. vádlott által az okmányirodába vitt külföldi személyek között voltak olyanok is akik minden tekintetben megfeleltek a jogszabályi feltételeknek a vezetői engedélyek honosítását illetően, ezen személyek vonatkozásában a II. r. vádlott nem fizetett részére semmit. A II. r. vádlott csak azoknak a vezetői engedélyeknek honosításáért fizetett neki, amelyeknél nem volt meg a 6 hónapos ...i tartózkodás, így más okmányiroda nem honosította volna azokat. Az I. r. vádlott elmondta azt is, hogy … III. r. vádlottat a II. r. vádlott által ismerte meg, ő vitte a III. r. vádlottat az okmányirodába. I. r. vádlott nyilatkozata szerint a III. r. vádlott kérésére lényegében ugyanúgy, olyan külföldi vezetői engedélyek honosítását végezte el, melyeknél a külföldi személyeknek nem volt meg a 6 hónapos magyarországi tartózkodásuk. A III. r. vádlottól ezért, alkalmanként 5.000 Ft-ot kapott. A 2011. november 8. napján történt kihallgatás során az I. r. vádlott megerősítette a korábbi vallomásában foglaltakat. Ekkor elmondta, hogy a II. r. vádlottal 2008. évben, míg a III. r. vádlottal 2009. évben ismerkedett meg, ettől kezdődően rendszeresen vittek a vádlottak a külföldi személyeket a ...i okmányirodába vezetői engedélyek honosítása érdekében. A 2013. március 21. napján és 2013. május 9. napján történt gyanúsítotti kihallgatása alkalmával a részletes, neveket tartalmazó táblázat megtekintését követően akként nyilatkozott, hogy ezen személyek vezetői engedélyének honosítását ő végezte, úgy hogy a külföldi személyeknek a 6 hónapos ...i tartózkodásuk nem volt meg. Megerősítette, hogy ezeket a külföldi személyeket a II. r. és a III. r. vádlott vitte az okmányirodába. ... I. r. vádlott a bírósági eljárás során a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. Elmondta, hogy vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyintézést kizárólag ő végezte, melynek során a II. r. és a III. r. vádlottaktól pénzt kapott a vezetői engedélyek honosításáért. A tárgyaláson tett nyilatkozatában a nyomozati vallomását módosította a tekintetben, hogy azon külföldi vezetői engedélyek esetében, amelyek határozatlan időre szólnak nem szükséges a 6 hónapos magyarországi tartózkodás, ennek hiányában is honosítható. Az I. r. vádlott előadta azt is, hogy az okmányirodában bevett gyakorlat volt, hogy az ügyfelek az ügyintézőnek kisebb ajándékokat, bonbonokat adtak. Az ügymenet kapcsán akként nyilatkozott, hogy a szükséges adatokat ő csak felvitte, és rögzítette az elektronikus rendszerbe. Ezt követően továbbította a papír alapú okiratokat a KEKKH-nak amely álláspontja szerint az érdemi döntést hozta, majd legyártotta a kész vezetői engedélyeket. Arra a kérdésre, hogy ugyanez lett volna-e az ügymenet akkor is, ha nem kap pénzt, azt a választ adta, hogy „Igen, legfeljebb, ha valami szabálytalanságot észlelek, akkor biztos elutasítom.” (14.t. jkv.) ... I. r. vádlott 2014. július hó 8. napján tartott tárgyalás során akként nyilatkozott, hogy mindenben a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, csak a papír alapú adatokat rögzítette a rendszerbe, érdemi döntést nem hozott. (27.t.jkv.) … II. r. vádlott a 2011. június 1. napján történt gyanúsítotti kihallgatás alkalmával beismerte a bűncselekmény elkövetését. Elmondta, hogy 2006. évben ismerkedett meg ….val, aki főként német állampolgárok vezetői engedélyének honosítását intézte. Nyilatkozata szerint neki annyi feladata volt, hogy a külföldi személyeket az okmányirodába szállítsa. 2008. évben kereste meg ... I. r. vádlottat a ...i okmányirodába a külföldi személyek vezetői engedélyének honosítása érdekében, mivel a korábbi okmányirodáknál már nem tudtak „üzletelni”. A II. r. vádlott elmondta azt is, hogy kb. 2009. évben kereste meg telefonon a IV. r. vádlott, aki azt mondta, hogy ugyanazt kellene neki csinálnia, mint …nak. … II. r. vádlott vallomásában előadta, hogy a IV. r. vádlott azt mondta neki, hogy volt olyan okmányiroda, ahol reggel leadta a külföldi okmányt és este mehetett a honosított vezetői engedélyért, de ez a lehetőség megbukott, ezért másik okmányirodát keres, illetve olyan kapcsolatot, ahol ez működik. Megegyezett a IV. r. vádlottal, hogy minden külföldi ügyfél után 150 €-t kapott, melyből fizette ki az I. r. vádlottat. Tájékoztatta a IV. r. vádlottat arról, hogy a pénzből 5.000.- Ft-ot vagy 50 €-t ad majd az okmányirodai ügyintézőnek, azaz az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak juttatott összeg átlagosan 2.500.- Ft volt személyenként, melyet többnyire az I. r. vádlott szemüvegtartójába helyezett el. Elmondta, hogy tudomással bírt arról, hogy a külföldi személyeknek nincs meg a vezetői engedély honosításának feltétele, a 6 hónapos magyarországi tartózkodás, de az I. r. vádlott azt mondta erre, hogy ez nem probléma. A II. r. vádlott a nyomozás során akként nyilatkozott, hogy amikor tudomására jutott, hogy az I. r. vádlott eljött az okmányirodából, erről tájékoztatta a IV. r. vádlottat, aki azt az utasítást adta neki, hogy az okmányirodában lévő okiratokat el kell hozni. … II. r. vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. … III. r. vádlott a nyomozás során 2011. május 27. napján történt gyanúsítotti kihallgatása során a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte. Elmondta, hogy 2009. évben kereste meg …, aki megkérte, hogy segítsen neki külföldi személyek vezetői engedélyének honosításában. Tőle tudta meg, hogy ...i okmányirodában dolgozik az I. r. vádlott, aki segít ezeknek a intézésében, amelyért az I. r. vádlott részére 5.000.- Ft-ot kell adni. Előadta, hogy 2009 évben kereste meg egy … nevű, román állampolgárságú személy, aki azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy segítsen olyan külföldi állampolgárok első vezetői engedélyéhez jutásában, akik nem tartózkodtak 6 hónapot ...on. Ő elvállalta ezt a tevékenységet, és gondoskodott a külföldi személyek a …i Okmányirodába viteléről. Az I. r. vádlottnak a vezetői engedélyekért alkalmanként 5.000.- Ft-ot fizetett, mely összeget nagyrészt a mosdóban adta át az I. r. vádlott részére. A III. r. vádlott előadta, hogy egy … nevű szintén román állampolgárságú személy megbízásából is szállított külföldi, főként román állampolgárságú személyeket a …i okmányirodába, a vezetői engedélyük honosítása érdekében. Ezen személyek esetében sem volt meg a 6 hónapi magyarországi tartózkodás, ezért az I. r. vádlott részére az előzőeknek megfelelően 5.000 Ft-ot fizetett. A III. r. vádlott tudomással bírt arról is, hogy ... II. r. vádlott szintén olyan személyeket vitt az okmányirodába, akiknek nem volt meg a 6 hónapos magyarországi tartózkodása. A III. r. vádlott nyilatkozata szerint amikor ő felkereste az I. r. vádlottat, akkor ez már egy kiforrott, jól működő rendszer volt. A bírósági tárgyaláson vallomást nem tett, fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait. … IV. r. vádlott mind a nyomozás, mind a bírósági eljárás során következetesen tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. A 2011. július hó 11. napján történt gyanúsítotti kihallgatásakor elmondta, hogy … németországi ügynökségének – amely uniós polgárok magyar vezetői engedélyének megszerzésében működött közre – végzett tolmácsolási tevékenységet. Ennek során ismerkedett meg … II. r. vádlottal. Elmondta, hogy az I. r. vádlottat nem ismeri, a …i Okmányiroda előtti eljárásba egyáltalán nem kapcsolódott be, a II. r. vádlottnak pénzt nem adott, illetve tőle nem kapott. A IV. r. vádlott előadta, hogy a vezetői engedély megszerzéséhez lakcímkártyára, orvosi igazolásra és hiteles fordításra volt szükség, melynek elkészültét követően az okiratokat az ügyfélnek, a német ügynökség sofőrének vagy a II. r. vádlottnak küldte meg postai úton. Ezentúl még az ügyfelek kérésére előzetesen időpontot egyeztetett a II. r. vádlottal, hogy mikor mehetnek a ...i Okmányirodába. A 2013. március hó 20. napján történt gyanúsítotti kihallgatása során ismételten előadta, hogy a vezetői engedélyek ügyintézésében, csak mint tolmács vett részt. A II. r. vádlottal a kapcsolatot annyiban tartotta, hogy amikor külföldi személyek részére elkészült lakcímkártya, felhívta a II. r. vádlottat, hogy mikor tud menni az okmányirodába. A 2013. május hó 10. napján történt szembesítés alkalmával, mind … II. r., mind … IV. r. vádlott fenntartotta a korábban tett vallomását. … IV. r. vádlott a tárgyaláson lényegében a nyomozás során tett vallomásával egyező tartalmú vallomást tett. Elmondta, hogy … kereste annak érdekében, hogy segítsen az ügyfeleinek a vezetői engedély honosításának ügyintézésében. A IV. r. vádlott előadta, hogy az ügyintézés során csak tolmácsolási feladatokat látott el az okmányirodákban, bevándorlási hivatalban, orvosi vizsgálatokon. A IV. r. vádlott nyilatkozata szerint 2009. évben telefonon vette fel a kapcsolatot a II. r. vádlottal – aki már korábban is segített az ügyintézésben a német ügynökségnek – azért, hogy az okmányirodai ügyintézésben segítsen, míg ő az ügyfelekkel leegyezteti, koordinálja az időpontokat. A tárgyaláson is tagadta, hogy a II. r. vádlottat rábírta volna bűncselekmény elkövetésére. A IV. r. vádlott előadta, hogy ezt tevékenységüket egészen 2011 májusáig folytatták, amikor is a II. r. vádlott elmondta neki, hogy pénzt adott az ügyintézőnek és lebukott. Elmondta azt is, hogy nincs tudomása arról, hogy a vezetői engedélyek honosításához 6 hónapos magyarországi tartózkodásra lenne szükség, az okmányirodai ügyintézők sem kérdeztek rá erre a körülményre (22. t.jkv.). … tanú a nyomozás során tett vallomásában elmondta, hogy a vádbeli időszakban a …i Okmányiroda Vezetőjeként dolgozott. Előadta, hogy az I. r. vádlott végezte az okmányirodában a külföldi vezetői engedélyek honosítását. A tanú elmondta, hogy feltűnt neki az, hogy külföldi vezetői engedély honosítására került sor az okmányirodában, illetve az, hogy a II. r. és III. r. vádlott rendszeresen megfordult ezeknek a kérelmeknek az intézése során az okmányirodában mintegy közvetítői tevékenységet folytatva a külföldiekkel. A tanú nyilatkozata szerint amikor ... I. r. vádlottat meggyanúsították a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével a II. r. vádlott a kolléganőinek jelezte, hogy szeretné elvinni azon vezetői engedélyek honosítása során készült iratokat, melyeknél még nincs kész a vezetői engedély. Ezt a tanú furcsállotta és ezt követően átnézte a II. illetve III. r. vádlott által közvetített ügyfelek iratait, mely során azt tapasztalta, hogy a legtöbb esetben ezen ügyfelek vonatkozásában a 6 hónapos magyarországi tartózkodás nem volt meg. … tanú a bírósági tárgyaláson megerősítette a nyomozás során tett vallomását. Elmondta továbbá, hogy a honosítási eljárás során az I. r. vádlottnak fennállt az a kötelezettsége, hogy ellenőrizze azt, hogy minden szükséges irat rendelkezésre áll-e a honosítási eljárás kezdeményezésére, megindítására, illetve hogy a kérelmekben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. Csak ezt követően kezdeményezhette az I. r. vádlott a vezetői engedélyek kiállítását. Elmondta azt is, hogy a KEKKH az ügyintéző által a rendszerbe felvitt adatokat ellenőrizni nem tudta, azt az ügyintézőnek kellett megvizsgálnia, hogy megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Lényegében tehát az ügyintéző bírálja el a kérelmeket, a KEKKH csupán a vezetői engedélyt állítja ki. … tanú a bírósági tárgyaláson fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. Elmondta, hogy a vádbeli időszakban a …i Önkormányzatnál aljegyzői feladatokat látott el. A vád tárgyává tett cselekmények vonatkozásában akként nyilatkozott, hogy egy szúrópróbaszerű ellenőrzés, vizsgálat során derült ki az, hogy az I. r. vádlott a vezetői engedélyek honosításával kapcsolatban annak ellenére kezdte meg a honosítási eljárás folyamatát, hogy a külföldi kérelmezőknek még nem volt meg a 6 hónapi ...i tartózkodásuk. … tanú fenntartotta a nyomozás során tett vallomását, mely szerint 2008. január 1. napjától kezdve üzemeltette a …., … út .... szám alatt található …i Panziót. Elmondta, hogy egy … nevű hölgy kereste meg személyesen a panzióban a II. r. vádlottat egy németül beszélő személlyel annak érdekében, hogy német vendégeket szállásoljon el. Előadta, hogy ezek a személyek kérték, hogy mivel a német személyek úgyis legalább három hétig fognak a panzióban tartózkodni és a jogosítványuk megszerzése érdekében szükséges ...i tartózkodási hely, ezért ideiglenesen be kellene jelenteni őket a panzióba. Ezt követően 2-3 nap elteltével ezek a személyek kitöltött lakcímbejelentő lapokat hoztak a tanú részére, melyet ő alá is írt. A tanú az ... nevű hölgytől kérdezte, hogy miért kell a vendégeknek megszerezniük a jogosítványt, melyre azt a választ kapta, hogy ezen személyeknek vagy egyáltalán nincs vagy …ban bevonták a vezetői engedélyüket és itt azt ...on gyorsabban és könnyebben be tudták szerezni. … tanú szintén fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. Elmondta, hogy a …, … utca …, szám alatti ingatlan 1/1 arányú tulajdonát képezi, ahol vállalkozási tevékenységet folytat, így ez a cím a vállalkozás székhelye is. Előadta, hogy a II. r. vádlott ajánlott neki több külföldi munkavállalót, akiket azonban a vállalkozás székhelyére be kellett jelentenie, mivel TAJ és adószámot kellett részükre igényelni. Elmondta, hogy a bejelentőlapot ő töltötte ki, ugyanakkor a külföldi személyek az ingatlanban sohasem tartózkodtak. … tanú a nyomozás során tett vallomása szerint – melyet megerősített a tárgyalás során is – a … szám alatti ingatlan a felesége tulajdonát képezi, melyben életvitelszerűen a felesége, a fia, a fia barátnője és ő lakik. A tanú elmondta, hogy több alkalommal előfordult, hogy külföldiek részére érkezett küldemény a címükre, ők azt minden alkalommal visszaküldték. A tanúnak arról tudomása nem volt, hogy az ingatlanba külföldi állampolgárságú személyek be lettek volna jelentve. … tanú megerősítette a nyomozás során elmondottakat, mely szerint a ..., …. út ... szám alatti ... Panziót üzemeltette a férjével, mely tevékenységük során „orosz és német állampolgárok jogosítvány megszerzésére jöttek ...ra”. A tanú elmondta, hogy nem emlékszik arra, hogy lakcímbejelentőket írt volna alá annak érdekében, hogy ezen külföldi személyek az ingatlanba be legyenek jelentve. Ugyanakkor a külföldi személyek vittek részére papírt aláíratni annak érdekében, hogy igazolja, hogy ők ott laknak. … tanú a bírósági tárgyaláson a nyomozati vallomásával egyezően adta elő a történteket, mely szerint a ... szám alatti ingatlan az 1/1 arányú tulajdonát képezi, az ingatlanban életvitelszerűen egyedül lakik. A tanú előadta, hogy ... barátja kérte meg arra, hogy 3-4 napra külföldieket jelentsen be a lakcímére, akik a jogosítvány megszerzése érdekében voltak itt, azonban az ingatlanban ténylegesen nem tartózkodtak. … tanú a tárgyaláson a nyomozati vallomását fenntartotta. A nyomozás során elmondta, hogy a … szám alatti ingatlanban ő és a felesége lakik életvitelszerűen. A tanú elmondta, hogy 2008-2009 évben kereste meg a szomszédja … annak érdekében, hogy külföldieket jelentsen be a lakcímére, mivel ezek a személyek ...on dolgoznak és itt kívánják megszerezni a vezetői engedélyt. A tanú ezen kérésnek eleget is tett és 7 db befogadó nyilatkozatot írt alá, ugyanakkor ezen külföldi személyek egyike sem tartózkodott soha az ingatlanban. … tanú a bírósági tárgyaláson megerősítette a nyomozás során tett nyilatkozatát. A tanú elmondta, hogy a ... szám alatt található … Panziót üzemeltette, mely során külföldi vendégek is megfordultak a panzióban. A tanú elmondta, hogy a panzióban megszálló külföldi állampolgárok ...on kívántak jogosítványt szerezni, melyhez szükségük volt ...i bejelentett tartózkodási hellyel, ezért megkérték a tanút, hogy a panzióban jelentse be ezeket a személyeket. A tanú eleget tett a kérésnek és elmondta, hogy bejelentette a panzióban tartózkodó főként német állampolgárságú személyeket … kérésére. A tanú elmondta azt is, hogy ezáltal „Ők magyar jogosítványhoz jutottak, amit ...ban simán használhattak akkor is, ha már ott elvették a jogosítványukat”. … tanú bíróság előtt tett nyilatkozatában megerősítette a nyomozás során előadottakat. A tanú elmondta, hogy a ... szám alatti ingatlanba a felesége két német állampolgárságú barátját jelentette be, akik jogosítvány megszerzése érdekében voltak ...on. A tanú elmondta, hogy „a németek vagy első jogosítványosak voltak, vagy külföldön eltiltották őket a vezetéstől. Az új jogosítványt azért szerezték meg ...on, mert itt sokkal olcsóbb volt megszerezni, akit pedig eltiltottak itt megszerezhette ...on”. … tanú a bírósági eljárás során tett nyilatkozatában megerősítette a nyomozati vallomását. A tanú elmondta, hogy az egyik ismerőse, … kérte meg arra, hogy a ... szám alatti ingatlanba külföldi személyeket jelentse be, mely kérésnek eleget tett és két külföldi személyt be is jelentett az ingatlanba. A tanú azt nem tudta megmondani, hogy a külföldiek részére miért volt szükség a bejelentésre. … és ... tanúk lényegében egyezően adták elő a tárgyalás során tett vallomásaikban, hogy … kérte meg őket arra, hogy külföldi állampolgárokat jelentsenek be a tulajdonukban lévő ingatlanokba, mely bejelentésekért alkalmanként 1.000 Ft-ot kívánt részükre adni. A tanúk elmondták, hogy a kérésnek eleget tettek és a ... által kért külföldi állampolgárokat bejelentették az ingatlanokba, ugyanakkor azokban ténylegesen egyik bejelentett külföldi állampolgár sem tartózkodott. ... (jelenlegi néven ...) tanú megerősítette a nyomozás során előadottakat. Elmondta, hogy egy ... keresztnevű személy kereste meg annak érdekében, hogy külföldi személyeket jelentsen be az ingatlanába, melyért 1.000-2.000 Ft-ot fizetne neki. A tanú elmondta, hogy a kérésnek eleget tett és a bejelentő lapot ő aláírta, ugyanakkor ténylegesen a külföldi személyek nem tartózkodtak az ingatlanban. A törvényszék kihallgatta … tanút is, aki azonban a vád tárgyává tett cselekmény vonatkozásában érdemi információval nem tudott szolgálni. A törvényszék a tényállás teljes körű tisztázása érdekében megkísérelte tanúként kihallgatni …t, azonban a kihallgatására tett kísérlet eredményre nem vezetett. A törvényszék a bizonyítás anyagává tette a nyomozás során kirendelt igazságügyi informatikai szakértői vizsgálatok alkalmával keletkezett azon okiratokat is, melyek a IV. r. vádlott elektronikus leveleit tartalmazta a vádbeli időszakban. A 2009. december 22. napján bizonyos … úrnak írt levélben a IV. r. vádlott azt közölte, hogy „rendszeres bevétele származik abból, hogy uniós állampolgárok részére vezetői engedélyt honosít. Ezek a személyek vagy a saját országukban el vannak tiltva a járművezetéstől vagy pedig bevándorolt személyek és nem rendelkeznek uniós vezetői engedéllyel.” (IV. köt. 56. old.) A 2010. március 3. napján egy ... nevű személynek küldött levele azt tartalmazza, hogy ...ból és ...ból érkező ügyfelei részére magyar vezető engedélyt szerez honosítással. Leírja, hogy ennek két oka lehet: az ügyfél el van tiltva a járművezetéstől és a meglévő jogsival nem akar vezetni vagy pedig nem uniós országból származik és az ottani hatóság nem fogadja el a meglévő jogosítványt. Tartalmazza azt is, hogy az ügyfél uniós polgár kell, hogy legyen, így kaphat lakcímkártyát, melynek alapja egy albérleti szerződés és jellemzően 6-12 hónapig tartják az ügyfélnek a címet. (IV. köt. 56., 61.,62. és 65. old.) A törvényszék a bizonyítás anyagává tette … IV. r. vádlott által becsatolt okiratot. (34. sorszám) Ezen okirat ... írásbeli nyilatkozatát tartalmazta, mely szerint 2008-2010. évben foglalkozott azzal, hogy EU-s ügyfeleknek segített régi jogosítványok átírásában, ennek során ismerte meg ... IV. r. vádlottat. Nyilatkozata szerint a IV. r. vádlott támogatta őket ebben a tevékenységben, ő egyeztette le az időpontokat az ügyfelekkel, talált részükre lakást, amit kibéreltek. Arról tudomással nem bírt, hogy a tisztviselőnő pénzjuttatás ellenében intéz vezetői engedélyt az ügyfelek részére. Továbbá akként nyilatkozott, hogy ... IV. r. vádlott a honoráriumát mindig megkapta a bejelentés alkalmával. A törvényszék a fentebb ismertetett bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte: A törvényszék a tényállást ifj. ... IV. r. vádlott tagadásával szemben ... I. r. vádlott nyomozás során tett beismerő vallomása, ... II. r. vádlott és ... III. r. vádlott ténybeli elismerő vallomásai alapján állapította meg, mely vallomásokat az eljárás során beszerzett egyéb bizonyítékok tartalma is alátámasztotta. Így a nyomozás során lefoglalt ... Hivatal által kiállított okiratok és mellékletei, a …i Okmányiroda által kiállított adatlapok, az I. r. vádlott munkaköri leírása, az igazságügyi informatika szakértők véleményei és annak mellékletei. A törvényszék nem fogadta el ... I. r. vádlott tárgyaláson tett azon vallomását, mely szerint ő minden tekintetben a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. ... I. r. vádlottnak a hivatali eljárása során a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. BM. rendelet rendelkezéseinek megfelelően kellett eljárnia, melyet az I. r. vádlott munkaköri leírása is tartalmaz. E rendelet 2009. április 1. napjától hatályos 14. §- a az alábbiakat tartalmazta. 14. §
(1)Vezetői engedélyt – a
(3)és
(4)bekezdésben foglaltak kivételével – az előírt feltételek teljesülése mellett is csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye ... területén van, valamint nem magyar állampolgár esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban ...on tartózkodott. Ha a kérelmező külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a közlekedési igazgatási hatóság a 16-19. § alapján jár el.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott magyarországi tartózkodást igazoló adatokat a közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgár esetében az ügyfélnek kell bemutatnia az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási jogot igazoló okmányt.
(3)Az
(1)bekezdéstől eltérően nem követelmény a hat hónapos ...i tartózkodás igazolása, ha a harmadik ország állampolgárának kérelme a ...on korábban megszerzett vezetői engedély pótlására irányul.
(4)Az
(1)bekezdéstől eltérően a nem magyar állampolgár kérelme alapján a külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására, illetve más EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás során a vezetői engedély kiadását megelőző hat hónapos ...i tartózkodás igazolása nem követelmény, ha a kérelem alapja a külföldi vezetői engedélybe bejegyzett érvényességi idő lejárata. Ez esetben a vezetői engedély kiadásának feltétele a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány bemutatása mellett a külföldi személy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szokásos tartózkodási helye ... területén van.
(5)A külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a kérelmező ...on szerez olyan járműfajta vezetésére való jogosultságot, amellyel korábban nem rendelkezett. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések egyértelműen rögzítik, hogy mely esetekben szükséges a 6 hónapos magyarországi tartózkodás megléte a vezetői engedélyek honosítása esetén. A 35/2000 BM. rendelet 14. §
(3)és
(4)bekezdésében foglalt kivételek egyike sem volt megállapítható a külföldi személyek vonatkozásában a nyomozás során lefoglalásra került adatlapok, okiratok alapján. A jelen eljárás tárgyát képező valamennyi honosítás esetében megállapítható, hogy a külföldi állampolgárságú személyek vezetői engedély honosítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően csupán néhány héttel korábban jelentkeztek be a magyarországi tartózkodási helyükül szolgáló lakcímekre. Az eljárás során kihallgatott tanúk vallomása egybehangzó volt a-tekintetben, hogy a külföldi személyek valójában nem laktak a tartózkodási helyükül bejelentett ingatlanokban. Nem fogadta el a törvényszék ... I. r. vádlott tárgyaláson előadott azon védekezését, mely szerint azoknak a vezetői engedélyeknek az esetében, amelyek határozatlan időre szóltak nem jogszabályi követelmény a 6 hónapos magyarországi tartózkodás. A 35/2000 BM rendelet 14. §
(4)bekezdése alapján ugyanis abban az esetben nem szükséges a magyarországi tartózkodás, ha a kérelem alapja külföldi vezetői engedélybe bejegyzett érvényességi idő lejárata. Jelen esetben a rendelkezésre álló adatlapok alapján megállapítható, hogy valamennyi vezetői engedély honosítása esetén érvényes vezetői engedélyről volt szó. ... I. r. vádlott kötelességszegését támasztja alá az I. r. vádlott tárgyalás alkalmával tett azon nyilatkozata is, hogy az ügymenet ugyanaz lett volna, ha nem kapott volna pénzt az ügyintézésért, legfeljebb, ha valami szabálytalanságot észlel akkor biztos elutasítja. ... I. r. vádlott ezen nyilatkozata, illetve nyomozás során tett vallomásai alapján kétségtelenül megállapítható, hogy az I. r. vádlott annak tudatában fogadta el a II. r. és a III. r. vádlott által nyújtott pénzösszegeket, hogy ennek érdekében a hivatali kötelességét megszegje. A törvényszék nem fogadta el ... I. r. vádlott tárgyaláson előterjesztett védekezését arra vonatkozóan, hogy ő csak az adatokat rögzítette, érdemi döntést nem hozott, figyelemmel arra, hogy a részére átadott papírlapú okiratok alapján észlelnie kellett azt, hogy a kérelmet előterjesztő személy nem rendelkezik a 35/2000 BM. rendeletben előírt idejű magyarországi tartózkodással. ... I. r. vádlott munkaköri leírása is kifejezetten ellenőrzési kötelezettséget tartalmaz a 35/2000 BM. rendelet alapján a járművezetésre jogosító okmányok kiállítása iránti kérelem adatai vonatkozásában. … tanú vallomása is megerősítette azt, hogy az I. r. vádlott kötelezettsége lett volna annak ellenőrzése, hogy a honosítási kérelmet benyújtó személyek megfelelnek-e a jogszabályoknak, csak ezt követően kezdhette meg a honosítási eljárást. A törvényszék ... I. r. és ... II. r., valamint ... I. r. és ... III. r. vádlott egybehangzó előadása alapján állapította meg, hogy ... II. r. vádlott 2.500.- Ft-ot, míg ... III. r. vádlott 5.000.- Ft-ot adott át az I. r. vádlott részére, melyet a II. r. vádlott az I. r. vádlott szemüvegtartójába, míg a III. r. vádlott általában az okmányiroda mellékhelyiségében adott át. ... I. r. vádlott azon hivatkozását, mely szerint a kisebb ajándékok, bonbonok átadása az ügyintézők részére az okmányirodában bevett gyakorlat volt, a törvényszék nem fogadta el, tekintettel arra, hogy bármilyen formájú jogtalan előny, melyet a hivatalos személy hivatali működésével kapcsolatban kér, elfogad, annak ígéretét elfogadja, a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét valósítja meg, függetlenül attól, hogy a hivatalos személy tesz-e valamit az előny ellenében. ... II. r. vádlott a bírósági eljárás során a büntetőjogi felelősségét nem ismerte el, azonban fenntartotta a nyomozás során tett ténybeli beismerő vallomását, melyben saját magára, illetve ... I. r. és ... IV. r. vádlottra nézve is terhelő vallomást tett. ... II. r. vádlott előadása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a II. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa „fuvarozott” külföldi személyek nem rendelkeznek a vezetői engedély honosításának feltételeként meghatározott 6 hónapos magyarországi tartózkodással, így a magyarországi vezetői engedélyt nem szerezhettek volna. Általa is elismerten e körülmény tudatában adott át ... I. r. vádlottnak alkalmanként 2.500.Ft-ot. ... III. vádlott a nyomozás során egyértelműen terhelő vallomást tett a saját, illetve ... a I. r. vádlott cselekvőségét illetően, melyet a törvényszék a tényállás megállapításakor elfogadott. ... III. r. vádlott vallomását megerősítette ... I. r. vádlott vallomása is. A törvényszék ... IV. r. vádlott tagadásával szemben ... II. r. vádlott következetes vallomását elfogadva állapította meg, hogy ... IV. r. vádlott vette fel a kapcsolatot a vezetői engedélyek honosítása érdekében. ... IV. r. vádlott azon védekezése, mely szerint a vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés során csupán tolmácsolási feladatokat látott el, nem fogadható el, tekintettel arra, hogy ... II. r. vádlott előadása alapján egyértelműen megállapítható, hogy ... IV. r. vádlott a vezetői engedélyek honosítása során koordinációs szerepet töltött be. Ennek során – saját nyilatkozata szerint is – a bevándorlási hivatalban, orvosi vizsgálatokon, okmányirodákban végzett közvetítői, fordítási tevékenységet, valamint egyeztetett időpontokat az ügyfelek részére. … IV. r. vádlott ügyintézésben betöltött szerepét megerősítette – az általa becsatolt – ... írásbeli nyilatkozata is, mely szerint a IV. r. vádlott egyeztetett időpontot az ügyfelek részére, ő talált számukra albérletet. … IV. r. vádlott maga adta elő, hogy több okmányirodába is intézett vezetői engedélyeket, így a törvényszék megítélése szerint a IV. r. vádlottnak tudnia kellett a külföldi vezetői engedély honosításának feltételeit. A rendelkezésre álló lakcímbejelentő lapon sok esetben ...i lakcím szerepel a külföldi személyek lakcímeként, ez nem egy esetben ... IV. r. vádlott lakcíme, mely alapján megállapítható, hogy a IV. r. vádlott nem csupán tolmácsolási tevékenységet végzett a külföldi vezetői engedélyek honosítására irányuló közigazgatási eljárásokban, hanem annak aktív résztvevője volt. Ezt támasztja alá ... IV. r. vádlott elektronikus levelezése is, melyben a IV. r. vádlott egyértelműen leírja, hogy miért volt szükség a külföldi személyeknek a magyar vezetői engedélyre, illetve azt is, hogy mi az eljárás menete. ... II. r. vádlott vallomásában előadta, hogy azért volt ... IV. r. vádlottnak szüksége a közreműködésére, mert a korábbi – ...i – okmányirodában ez a lehetősége „megbukott”. A törvényszék ... II. r. vádlott nyilatkozatát elfogadta, figyelemmel arra, hogy a IV. r. vádlott maga nyilatkozott úgy, hogy több okmányirodába intézett vezetői engedélyt, tehát tudomással bírt az eljárás menetéről, annak feltételeiről. Így amennyiben bármely okmányiroda, mint országos hatáskörű közigazgatási szerv elvégezhette volna a külföldi vezetői engedélyek honosítását a 6 hónapos ...i tartózkodás megléte nélkül, úgy ... IV. r. vádlottnak nem lett volna szüksége ... II. r. vádlott közreműködésére. E körülményt támasztja alá az is, hogy a külföldi személyek ...i tartózkodási helyéül sok esetben ...i lakcím volt megadva, ennek ellenére ezen személyek a …i Okmányirodába honosították a vezetői engedélyüket. Fentiek alapján a törvényszék ... II. r. vádlott vallomása alapján állapította meg, hogy a IV. r. vádlott küldte – mintegy felbujtva a bűncselekmény elkövetésére – a II. r. vádlotthoz a külföldi, összesen 37 személyt, a külföldi vezetői engedélyek honosítása érdekében, tudván arról, hogy nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, azt csak az ügyintéző részére juttatott pénzösszegek fejében kaphatják meg. A törvényszék a fentebb értékelt bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak elkövették a vád tárgyává tett bűncselekményeket, ezért a vádlottakat a Be.
- § I. fordulata és
- § /1/ bekezdése alapján bűnösnek mondta ki a terhükre rótt bűncselekmény elkövetése miatt. A Büntető Törvénykönyvről szóló C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- § /2/ bekezdése szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. A törvényszék az elbíráláskor és az elkövetéskor hatályos Büntető Törvénykönyvet összevetve azt állapította meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmények az elkövetés és az elbírálás idején hatályos törvény szerint is bűncselekmények, büntetési tételük is megegyező. Az elbíráláskor hatályban lévő Büntető Törvénykönyv szerint a feltételes szabadságra bocsátás vonatkozásában kedvezőbb szabályokat állapít meg, ezért a törvényszék az elbíráláskor hatályban lévő Btk. szerint minősítette a vádlottak cselekményeit. A Btk.
- § /1/ bekezdése szerint az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A /2/ bekezdése szerint, ha az elkövető a) a jogtalan előnyért aa) hivatali kötelességét megszegi, b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk.
- §-ában meghatározott hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette a jogtalan előny – jelen esetben – elfogadásával befejezetté válik, függetlenül attól, hogy a hivatalos személy tesz-e valamit az előny ellenében. A Btk.
- § /1/ bekezdés
- pontja alapján üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. vádlott a külföldi vezetői engedélyek honosítása során a Btk.
- § /1/ bekezdés 11./k. pontja alapján hivatalos személyként, rendszeres haszonszerzésre törekedve járt el. A Btk.
- § /2/ bekezdése szerint nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. A folytatólagosság egységébe „ugyanolyan” (rész)cselekmények tartoznak. Ugyanolyannak tekintendők azok a cselekmények, amelyek ugyanannak a bűncselekménynek a törvényi tényállását valósítják meg. Nem akadálya a folytatólagosság megállapításának az, ha az egyik cselekmény a bűncselekmény alapesetét, a másik az enyhébben vagy súlyosabban minősülő esetét valósítja meg. A folytatólagos bűncselekmény, mint törvényi egység minősítése a legsúlyosabb minősítő körülményt megvalósító részcselekményhez igazodik. (Bkv. 40.) ... I. r. vádlott azáltal, hogy ... II. r. és ... III. r. vádlottól alkalmanként, mindösszesen 372-szer, 2.500.-5.000.- Ft-ot fogadott el annak érdekében, hogy olyan külföldi személyek vezetői engedélyét honosítsa akik nem feleltek meg a 35/
- BM. rendeletben foglalt követelményeknek a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét követte el. A törvényszék álláspontja szerint ... I. r. vádlott cselekményének jogi minősítését illetően irreleváns azon védői hivatkozás, mely szerint a 35/2000 BM rendelet
- §ának
- április
- napját megelőző rendelkezései szerint az I. r. vádlott nem követett el kötelességszegést, figyelemmel a Kúria
- BK. véleményében foglaltakra, mely alapján a folytatólagos bűncselekmény, mint törvényi egység minősítését a legsúlyosabb minősítő körülményt megvalósító részcselekmény határozza meg. Fentiek alapján a törvényszék a védői állásponttól eltérően ... I. r. vádlott tényállásban rögzített cselekményét
- rendbeli folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének minősítette. A Btk.
- § /1/ bekezdés szerint aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A /2/ bekezdés értelmében egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. ... II. r. és ... III. r. vádlott tényállásban rögzített cselekményeit a törvényszék 1-1 rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének /Btk.
- §
(2)bekezdés/ minősítette, figyelemmel arra, hogy mind a II. r., mind a III. r. vádlott azért adta ... I. r. vádlott részére a jogtalan előnyt, hogy hivatali kötelességét megszegje. A Btk.
- § /1/ bekezdése szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A törvényszék a IV. r. vádlott cselekvőségét az alábbiak szerint minősítette. Azáltal, hogy a IV. r. vádlott kezdeményezésére szóbeli megállapodás jött létre ... IV. r. vádlott és ... II. r. vádlott között, ... IV. r. vádlott hivatali vesztegetés bűntettének elkövetésére bírta rá ... II. r. vádlottat. A rábírás nyomán összesen 37 esetben követte el ... II. r. vádlott a hivatali vesztegetést, mely részcselekmények a folytatólagosság egységébe olvadnak. ... IV. r. vádlott azon hivatkozása, mely szerint ... II. r. vádlott már az ismeretségüket megelőzően végezte a vezetői engedélyek honosítását, ezáltal a folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét, így ahhoz nem kapcsolódhat, felbujtói magatartás, nem fogadható el, figyelemmel arra, hogy mind a 37 eset, amikor ... IV. r. vádlott küldte a II. r. vádlotthoz a honosítás érdekében, önálló bűncselekmény, ezért ahhoz részesi magatartás kapcsolódhat. ... IV. r. vádlott védője hivatkozott arra, hogy a cselekmény egy része elévült. E vonatkozásban a törvényszék megjegyzi, hogy a 31/2007 BK vélemény rögzítette az egységes bírói gyakorlatot. Eszerint a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen bűncselekményt. Ebből következik, hogy a büntethetőség elévülése szempontjából nem külön-külön az egyes részcselekmények elkövetésének, hanem a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény befejezésének, illetőleg – kísérlet esetén – a véghezvitelre irányuló utolsó tevékenység megvalósításának az időpontja az irányadó, s ettől kell számítani a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi büntetési tételéhez igazodó elévülési időt. A hivatkozott BK. vélemény alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vád tárgyává tett, a folytatólagos törvényi egység körébe illeszkedő bűncselekmény, az utolsó részcselekmény időpontját figyelembe véve nem évült el. Fentebb kifejtettekre tekintettel ... IV. r. vádlott cselekményét a törvényszék egy rendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének (Btk.
- § /2/ bekezdés) minősítette, melyet a IV. r. vádlott felbujtóként követett el. A Btk.
- § /1/ bekezdés szerint a büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A
- § /2/ bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele. A Btk.
- § /1/ bekezdés értelmében bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. A
- § /2/ bekezdése szerint a halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. A törvényszék a büntetés kiszabása körében ... I. r. vádlott terhére súlyosító körülményként értékelte a folytatólagosságot, hogy cselekménye két okból (a hivatali kötelesség megszegése és az üzletszerűség miatt) is súlyosabban is minősül, valamint a korrupciós bűncselekmények gyakoriságát. Enyhítő körülményként értékelte az I. r. vádlott javára az időmúlást, a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását és megbánását. Fenti bűnösségi tényezőkre figyelemmel a törvényszék úgy ítélte meg, hogy Btk.
- §-ában meghatározott büntetési célok elérése érdekében a Btk.
- §-a szerinti halmazati büntetésül szabadságvesztés büntetés és közügyek gyakorlásától eltiltás együttes alkalmazása szükséges. A szabadságvesztés büntetés mértékét a törvényszék a halmazati büntetésre irányadó tételkeretek között úgy határozta meg, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, az I. r. vádlott társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, valamint a fenti bűnösségi tényezőkhöz. A törvényszék ezért ... I. r. vádlottal szemben a szabadságvesztés tartamát 3 évben határozta meg, melynek végrehajtási fokozata a Btk.
- §. /2/ bekezdés a/ pontja alapján börtön. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy ... I. r. vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért őt a Btk. 61-
- §-ai alapján a közügyek gyakorlásától 2 évre eltiltotta. A törvényszék a kiszabott szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk.
- § /2/ bekezdés a/ pontja alapján határozta meg. A törvényszék ... II. r. vádlott terhére a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a folytatólagosságot, hogy korábban büntetve volt, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt követte el a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekményt, valamint a korrupciós bűncselekmények gyakoriságát. A II. r. vádlott javára enyhítőként értékelte az időmúlást, hogy egy kiskorú gyermek tartásáról köteles gondoskodni, illetve azt, hogy a bűncselekmény elkövetését beismerte. A törvényszék ... II. r. vádlott esetében a fenti bűnösségi tényezőkre figyelemmel a büntetési célok elérése érdekében szabadságvesztés és közügyektől eltiltás együttes alkalmazását látta szükségesnek. A szabadságvesztés büntetés mértékét a középmértéket el nem érő 2 évben határozta meg, melynek végrehajtási fokozata a Btk.
- § /2/ bekezdés a/ pontja alapján börtön. Figyelemmel arra, hogy ... II. r. vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért a törvényszék mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától a Btk. 61.§ § /1/ bekezdése alapján a II. r. vádlottat a
- § /1/ bekezdésében meghatározott tételkeretek között eltiltotta és annak mértékét a törvényszék a kiszabott szabadságvesztéshez igazította. A törvényszék a kiszabott szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk.
- § /2/ bekezdés a/ pontja szerint a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napban határozta meg. A törvényszék bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapította, hogy ... II. r. vádlott a jelen eljárás tárgyát képező cselekményt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.80063/2006/
- számú határozatával kiszabott 1 év szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A rendelkezésre álló iratok alapján azonban megállapítható, hogy a fenti határozattal kiszabott szabadságvesztés próbaideje
- év december hó
- napján letelt. A Bv. tv.
- § /1/ bekezdés d/ pontja alapján az öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén a szabadságvesztés végrehajthatósága 5 év alatt elévül, ezért a törvényszék figyelemmel a Bv. tv.
- § /1/ bekezdésére nem rendelkezett a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről. A törvényszék ... III. r. vádlott terhére a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a folytatólagosságot és a korrupciós bűncselekmények gyakoriságát. Enyhítő körülményként értékelte a III. r. vádlott javára az időmúlást, az egy tartósan beteg kiskorú gyermek tartásáról gondoskodást, a beismerő vallomását és hogy a cselekmény elkövetésekor büntetlen volt. A törvényszék a fenti bűnösségi tényezők alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy ... III. r. vádlott vonatkozásában a büntetési célok elérése érdekében szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. A törvényszék megítélése szerint ... III. r. vádlottal szemben a középmértéket el nem érő tartamú szabadságvesztés alkalmazása szükséges a büntetési célok eléréséhez, melynek végrehajtási fokozata a Btk.
- § /2/ bekezdés a./ pontja alapján börtön. A törvényszék a III. r. vádlott vonatkozásában feltárt bűnösségi tényezőkre tekintettel, az enyhítő körülmények túlsúlya alapján úgy ítélte meg, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhető a büntetés célja, ezért a szabadságvesztés végrehajtását a Btk.
- § /1/ bekezdése alapján a
- § /2/ bekezdésében meghatározott tételkeret között 2 év próbaidőre felfüggesztette. A törvényszék rendelkezett arról, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a Btk.
- § /2/ bekezdés a/ pontja alapján a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő nap. ... IV. r. vádlott esetében a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a folytatólagosságot és a korrupciós bűncselekmények gyakoriságát, míg enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, a büntetlen előéletét, hogy két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, valamint a részesi minőségét. A törvényszék a fenti bűnösségi tényezőkre figyelemmel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a IV. r. vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés alkalmazása szükséges a büntetési célok elérése érdekében, melynek tartamát a középmértéket el nem érő tartamban határozta meg. Az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a törvényszék megítélése szerint a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhetőek a büntetési célok. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a törvényszék
- § /1/ bekezdése alapján felfüggesztette, a
- § /2/ bekezdésében meghatározott tételkeretek között 2 év próbaidőre. A törvényszék rendelkezett arról, hogy a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén azt a Btk.
- § /2/ bekezdés a/ pontja alapján börtönben kell végrehajtani, míg a vádlott vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a Btk.
- §. /2/ bekezdés a/ pontja alapján a büntetés 2/3 részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő nap. Figyelemmel arra, hogy ifj. ... IV. r. vádlott
- június
- napjától -
- június
- napjáig őrizetben volt, a törvényszék a szabadságvesztésbe a IV. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk.
- § /1/ bekezdése alapján beszámította. Tekintettel arra, hogy az eljárás során bűnjelként lefoglalt okiratokra a továbbiakban nincs szükség a törvényszék azok lefoglalását a Be.
- § /1/ bekezdése alapján megszüntette és a Be.
- § /2/ bekezdése alapján az arra jogosultak részére kiadni rendelte. A törvényszék a vádlottakat bűnösnek mondta ki a terhükre rótt bűncselekmények elkövetésében, ezért a Be.
- § /1/ bekezdés alapján őket külön kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére, míg azon bűnügyi költség (
- és
- tételszám alatt bejegyzett költségek) vonatkozásában, amely nem a vádlottak mulasztása folytán merült fel, a törvényszék megállapította, hogy a Be.
- § /1/ bekezdése alapján az állam viseli. Balassagyarmat,
- év január hó
- napján dr. Lente István sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályoztatott Szlezákné Papp Judit és Dobrocsi János ülnökök helyett is