Kbf.133/2016/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatának bejelentésére, majd a törvényes határidőben a felmentés miatt a vádlottak terhére a bűnösség megállapítása és intézkedés - próbára bocsátás - alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. Később mellékelte fellebbezése írásbeli indokolását. Álláspontja szerint a bíróság a megállapított tényállásból helytelenül vont le jogi következtetést a vádlottak felmentésére. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a vádlottak tudatában meg kellett jelennie a szolgálatváltozás tényének, akik ennek ellenére

1. szeptember
2. napján 09.00 órára nem jelentek meg a szolgálati helyükön és így távolmaradásukkal kivonták magukat a szolgálat ellátása alól. Indítványozta tehát az ítélet megváltoztatását, és a bűnösség kimondása mellett próbára bocsátás alkalmazását mindkét vádlott vonatkozásában. A vádlottak és védőjük az elsőfokú ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.1004/2016/
3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészítéssel tartotta fenn. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bizonyítékokat egyenként és összességében is megvizsgálta, majd - a vádlottak tagadása mellett - mérlegelési jogkörében állapította meg a történeti tényállást, amely részben megalapozatlan. Álláspontja szerint a nyomozati iratok alapján a tényállás helyesbítésre szorul akként, hogy a vádlottak az eredeti szolgálattervezet szerint
4. szeptember 12-én 10.00 órától 22.00 óráig voltak vezényelve körzeti megbízotti szolgálatba, amely a Robotzsaru rendszer adatai értelmében 09.00 órától 21.00 óráig terjedő időszakra módosult. Jogi álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlottakat felmentette. Érvelése szerint az irányadó tényállás alapján a vádlottak tudata átfogta a szolgálatmódosítás tényét, azonban belenyugodtak abba, hogy amennyiben nem vonulnak be a módosításnak megfelelő időpontra a szolgálati helyükre, a szolgálatukat időben nem tudják megkezdeni, így magatartásuk szándékos volt. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a tényállást helyesbítse, a vádlottak bűnösségét mondja ki szolgálati feladat alóli kibúvás vétségében, ezért őket bocsássa próbára és kötelezze a másodfokú eljárás során felmerülő bűnügyi költség megfizetésére. A másodfokú nyilvános ülésen a katonai ügyész perbeszédében az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta, indokolása és indítványa lényegét megismételte. Megjegyezte, hogy az ítéleti tényállás tartalma és az indokolás között ellentmondást észlelt, amely adott esetben hatályon kívül helyezés alapja is lehet. A vádlottak védője perbeszédében elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg - még ha az elírás folytán helyesbítésre is szorul -, indokolási kötelezettségének eleget tett és a jogi következtetése is helytálló. Kiemelte, hogy védencei úton voltak már a parancsnoki ellenőrzés időpontjában, és hogy a szolgálat kezdő időpontja végül „visszamódosításra került” az eredeti tervezetnek megfelelően. Másodlagos indítványa bűnösség megállapítása esetén intézkedés alkalmazása volt. A vádlottak az utolsó szó jogán nem ismerték el a büntetőjogi felelősségüket. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, perrendszerűen járt el. Ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bizonyítékokat egyenként és összességében is megvizsgálta, majd azok értékelésével mérlegelési jogkörében eljárva állapította meg a történeti tényállást. Az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás során a vádlottak érdemi vallomást tettek, tagadták a bűncselekmény elkövetését. Védekezésük lényege szerint

1. szeptember 12-én az egy héttel korábban kinyomtatott szolgálatvezénylés szerint léptek szolgálatba, a szolgálatmódosítást velük nem közölték, a változást a Robotzsaru rendszerben nem látták. Az elsőfokú katonai tanács a vádlottak egybehangzó védekezését vizsgálva kihallgatta azokat a tanúkat, akik a vádbeli cselekménnyel összefüggésben ismeretekkel rendelkeztek, így különösen tanú1-t, a vádlottak csoportvezetőjét és tanú2-t, az ellenőrzést végző parancsnokot, és ismertette a releváns iratokat, köztük a Robotzsaru adatait. Az elsőfokú bíróság az általa számba vett bizonyítékokat értékelte, értékelő tevékenységéről megfelelően számot adott ítélete
2. oldalának közepétől a
3. oldal ötödik bekezdéséig. Az elsőfokú bíróság ítélete
4. oldalának első és második bekezdésében állapította meg a tényállást, amely részben iratellenes és egyéb tekintetben is kiegészítésre szorul. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be.
5. §

(1)bekezdés a./ pontjára figyelemmel helyesbíti azt az ügyészi átirat

1. oldalának utolsó bekezdése szerint: „
2. szeptember
3. napjára 10.00 órától 22.00 óráig tervezett szolgálatot meg kell változtatni akként, hogy 09.00 órától 21.00 óráig kell szolgálatot teljesítenie az I. és II. r. vádlottaknak.”(ítélet
4. oldal
5. bekezdés
6. mondat) A fellebbviteli bíróság a tényállás második bekezdéséből (
7. oldal, második bekezdés, első mondat végéről) mellőzi az „ekként arról tudomást szereztek” tényállítást, mert az ellentétes a vádlottak védekezésével; és a második bekezdés második mondatát azzal egészíti ki, hogy a ...vádlottak ... „figyelmetlenségük miatt” a szolgálat teljesítésére 10.00 órára vonultak volna be...” Az előzőekben írt kiegészítéssel, illetve helyesbítéssel az elsőfokú bíróság ítéleti tényállása már mindenben mentes a Be.
8. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. A fellebbviteli bíróság a megállapított tényállás tartalma és az indokolás között nem észlelt olyan ellentmondást, amely a hatályon kívül helyezést megalapozhatta volna. A másodfokú bíróság a vádlottak bűnösségének megállapítása és velük szemben próbára bocsátás intézkedés alkalmazása érdekében előterjesztett ügyészi fellebbezést nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács nem tévedett, amikor felmentette a vádlottakat. A Btk. 439. §

(1)bekezdése értelmében a szolgálati feladat alóli kibúvás vétségét valósítja meg az a katona, aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, vagy annak teljesítésére képtelenné teszi magát. E vétség szempontjából a szolgálati helytől távolmaradás akkor valósítja meg a bűncselekményt, ha az elkövető tudja, hogy valamely fontos szolgálati feladatot kell ellátnia, és ennek ellenére nem jelentkezik a szolgálati helyén. A szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége nem célzatos bűncselekmény, ezért eshetőleges szándékkal is megvalósítható (BH2014.266.). A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács ítélete

1. oldalának hatodik bekezdésétől a kilencedik bekezdéséig fejtette ki helyes jogi álláspontját. A vádlottak az eredeti szolgálatvezénylés alapján szolgálatellátásra készültek és oda útban is voltak, azaz el akarták látni a szolgálatukat, annak teljesítése alól nem akarták kivonni magukat. Eshetőleges szándékra sem lehet következtetni, a vádlottak a tőlük elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva nem jelentek meg a szolgálati helyükön a módosított időpontban, ezért magatartásuk alanyi oldalon gondatlan. Nem tévedett tehát az elsőfokú katonai tanács, amikor a vádlottakat a szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége (Btk.
2. §

(1)bekezdés) miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet jogilag helyes indokainál fogva helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371. §

(1)és

(4)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. február
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Éva hb. alezredes s.k. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete I.r. és II.r. vádlottak tekintetében jogerős. ,
3. február
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke