Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 1.Bhar.146/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten,
- év december hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A rágalmazás vétsége miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.3/2016/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottat az ellene rágalmazás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. Az első- és másodfokú eljárásban felmerült 22.256,- (huszonkettőezer-kettőszázötvenhat) forint bűnügyi költségből az általa előlegezett 20.000,- (húszezer) forintot a magánvádló viseli, míg 2.256,- (kettőezer-kettőszázötvenhat) forintot köteles az államnak megfizetni. A harmadfokú eljárás során felmerült 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) forint bűnügyi költséget a magánvádló köteles az államnak megfizetni. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Bicskei Járásbíróság megismételt eljárás eredményeként 2015. év november hó 3. napján kihirdetett B.80/2015/3. számú ítéletével a vádlottat az ellene rágalmazás vétsége [226. §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélettel szemben a magánvádló fellebbezést jelentett be. A másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék a
- év március hó
- napján kihirdetett 1.Bf.3/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlott bűnösségét rágalmazás vétségében [Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés b./ pont] megállapította és ezért őt megrovásban részesítette. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről is. A másodfokú bíróság ítéletével szemben a vádlott fellebbezést jelentett be felmentés végett, melyet írásban megindokolt. Vitatta a másodfokon eljárt bíróság azon megállapítását, hogy a magánvádló környezetében kialakult kedvező társadalmi megítélést az ő tájékoztatása kedvezőtlen irányban befolyásolta volna. Megismételte, hogy a társasház tulajdonközössége tisztában volt azzal, hogy a magánvádló évek óta sem közös költséget, sem vízdíjat nem fizet, emiatt azt helyette a tulajdonostársak fizetik. Előadta, hogy ő nem állított hamisan semmit, az általa leírt mondat szó szerint a tényeket tartalmazta. Előadta, mint közös képviselő a munkája során az előírt tájékoztatási kötelezettségének keretén belül maradva, tényszerűen adott tájékoztatást. Mindezek alapján bűncselekmény hiányában felmentését kérte. A nyilvános ülésen a védő perbeszédében a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a vádlott felmentését indítványozta. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság következtetése téves, mert az a mondat, amit felró a vádlottnak, nem tartalmaz tényállítást, mely büntető vagy szabálysértési eljárás megindítását vonhatná maga után. Ez a mondat véleményt fejez ki, amely nem alapozza meg a vádlott bűnösségét. Ha úgy fogalmazott volna a vádlott, hogy nyilvánvalóan ezzel lopja a vizet a magánvádló, azzal megvalósította volna a bűncselekményt, így azonban a véleménynyilvánítás keretei között maradt, ezért nem büntethető. A nyilvános ülésen a magánvádló jogi képviselője a támadott határozat helybenhagyását kérte, a magánvádló nem kívánt felszólalni. A vádlott a nyilvános ülésen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, de a Be. 394. §
(2)bekezdése értelmében a távollétében megtartható volt. Figyelemmel arra, hogy a Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság megváltoztatta a vádlott bűnössége kérdésében az első fokú bíróság felmentő ítéletét és a vádlott bűnösségét rágalmazás vétségében [Btk. 226. §
(1)
(2)bekezdés b./ pont] megállapította a Be. 386. §
(1)bekezdés c./ pontja alapján harmadfokú eljárásnak helye van. A Fővárosi Ítélőtábla a harmadfokú felülvizsgálatot ennek megfelelően a Be. 387. §
(1)bekezdésében meghatározott terjedelemben folytatta le és megállapította, hogy a védelmi fellebbezés megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az első fokú bíróság a szükséges körben felderítette és iratszerűen rögzítette az ügy helyes jogi megítéléséhez szükséges tényeket. Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállást illetően az ítélőtábla rögzíti, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény körében részletesen megindokolta, hogy milyen bizonyítékokat értékelt és azok a bizonyítékok milyen módon egészítették ki egymást, és milyen módon tették egyértelművé, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok teljes körű értékelése alapján állapította meg ítéletében, hogy a vádlott azon - a társasház közösség részére eljuttatott - tájékoztatása, hogy a magánvádló nem biztosítja vízórájuk havi leolvasását, ekként ellenőrizetlenül vételezik a vizet a társasház kárára és hiteltelenné próbálják tenni a közös képviseleti elszámolást, nem valósítja meg a rágalmazás vétségét. A másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság eljárása során szintén betartotta az eljárási szabályokat, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, nagyobb részt az iratok tartalmának megfelelően egészítette ki és pontosította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a törvényszék alapvetően megalapozottnak tartotta, ugyanakkor a megalapozott adatok mellé beemelte szó szerint a vádlott tulajdonostársaknak küldött levelének azt a részét, amely a magánvádlóra vonatkozik, és amelyet a magánvádló a rágalmazás elkövetési magatartásaként tett a magánvádas eljárás tárgyává. Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla azt is, hogy a másodfokú eljárásban kiegészített, módosított tényállás megalapozott, a magánvád kereteire is figyelemmel semmilyen kiegészítésre nem szorul, így az ítélőtábla a Be. 388. §
(1)bekezdése szerint a határozatot arra a tényállásra alapította, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletét meghozta. A vádlott azon kijelentése, hogy a magánvádló a vízórája leolvasását nyilvánvalóan azzal a céllal nem biztosítja, hogy ellenőrizetlenül tudjon vizet vételezni a társasház kárára, a másodfokú bíróság álláspontja szerint objektíve alkalmas a becsület csorbítására, mivel a közös képviselő nem hivatalos személyként, hivatásbeli kötelessége teljesítése során … az ügy érdemével összefüggésben tette, illetőleg nem tartozik a véleménynyilvánítás, kritika szabadsága alá, jogellenes, melynek megtételét semmiféle közérdek vagy jogos magánérdek nem indokolhatta. A levelet a vádlott a társasház mind a 24 lakásának postafiókjában elhelyezte, így a törvényszék álláspontja szerint a rágalmazás vétségének minősített esetét valósította meg. A Fővárosi Ítélőtábla e körben azt rögzíti, hogy arra figyelemmel, hogy az elsőfokú bíróság alapvetően megalapozott tényállást állapított meg, melyet a másodfokú bíróság csupán az iratok tartalma alapján kiegészített, ez a tényállás irányadó volt a harmadfokú eljárásban. Az ítélőtábla a harmadfokú eljárásban azt állapította meg, hogy a tényállás szerint a vádlott, mint közös képviselő a társasház közössége részére eljuttatott - a közös költségre vonatkozó elszámolás mellékletét képező levele - megfelel a 2003.évi CXXXIII. tv. („Társasházi tv.") 43. §
(1)bekezdés c./ pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének. A vádlott, mint közös képviselő e levélben azt rögzítette, ami a közös költségekre vonatkozó elszámolásból is kiderült, mely szerint a magánvádló a lakásában lévő vízóra leolvasását nem biztosítja, ennek folyományaként az általa vételezett víz mennyisége és ellenértéke a társasház közösség előtt nem ismert, azonban a teljes vízmennyiség ellenértéke megfizetésre került a vízmű szolgáltató részére. A Társasházi tv. 48. §
(1)bekezdés f./ pontja szerint a közös képviselő által készített elszámolás tartalmazza a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését, a tulajdonostársak nevének feltüntetésével. Az elszámoláshoz csatolt levélben tehát a vádlott nem tett többet, mint tényszerűen közölte a közös költséggel és a szolgáltatási díjakkal kapcsolatos tényeket. Ennek megfelelően az ítélőtábla álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogi indokolása, amelynek alapján megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét helytelen, figyelemmel arra, hogy a közös képviselő vádlott jogszabályi előírásoknak megfelelő magatartása nem veszélyes a társadalomra így a jogellenességet is nélkülözi, így nem valósít meg bűncselekményt. Ennek megfelelően, az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 398. §
(1)és
(2)bekezdése szerint megváltoztatta, és a vádlottat a Be. 331. §
(1)bekezdés alapján - bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt vád alól. Figyelemmel a felmentő rendelkezésre, a Fővárosi Ítélőtábla úgy rendelkezett, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 398. §
(3)bekezdése értelmében a magánvádló viseli. Budapest,
- év december hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k.. Vincze Piroska s.k. . Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.3/2016/
- számú ítélete a vádlott vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.78/2016/
- számú ítéletében foglalt változtatással a mai napon jogerős és végrehajtható. Budapest,
- év december hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő