Pfv.VIII.20.233/2008/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a Horváth Csilla Ügyvédi Iroda - ügyintéző dr. Horváth Csilla ügyvéd - (1071 Budapest, Városligeti fasor 23) által képviselt .............. felperesnek a dr. Heinzelmann és Társai Ügyvédi Iroda - ügyintéző dr. Balla Árpád ügyvéd (1139 Budapest, Gömb u. 2/B.) által képviselt ................ alperes ellen biztosítási összeg megfizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság 34.G.301.772/
- számon megindított és a Fővárosi Bíróság 2.Gf.75.076/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. I n d o k o l á s :
- május 25-ről 26-ra virradó éjjel ismeretlen személy betört a felperes ügyvezetőjének házába és onnan ellopta a garázsban tárolt - a felperes által lízingelt - ................ gépkocsit. A hatóság a nyomozást megszűntette, mert az elkövető kilétét nem sikerült felderíteni. Az alperes felperessel kötött Multi Casco 275 módozatú vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg kifizetése elől elzárkózott, vitatta a biztosítási esemény bekövetkezését. Másodlagosan azzal védekezett, hogy a szerződés értelmében mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, mert a felperes nem tudott az indítókulccsal és a forgalmi engedéllyel elszámolni. A másodfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.108.344 forintot és ennek
- október 1-től a kifizetésig járó késedelmi kamatait. A másodfokú bíróság a perben lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a lopás bűncselekményének elkövetését ítéleti bizonyossággal megállapíthatónak találta. Rámutatott, az elkövetés pontos módja a bűncselekmény jellegéből következően nem állapítható meg, de ez a biztosítási esemény bekövetkezése szempontjából nem bír jelentőséggel. A felperes érdekkörében eljárt személyek szavahihetősége nem vált kérdésessé, előadásukat a per egyéb adatai is alátámasztották, így nem merült fel olyan körülmény, amely az alperesnek biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó aggályait megalapozná. A jármű nem megfelelő lezártságára, mint mentesülési okra történő hivatkozással összefüggésben megállapította, hogy e védekezését a reá háruló bizonyítási kötelezettségével ellentétben, az alperes nem bizonyította. Az indítókulcsot és a forgalmi engedélyt tartalmazó táskának a garázs melletti helyiségben való elhelyezését nem értékelte a biztosító mentesüléséhez vezető súlyos gondatlanságnak. Leszögezte: a felperes ügyvezetőjének nem kellett számolnia azzal, hogy a lezárt házában tartott indítókulcsot és forgalmi engedélyt ellopják és azzal tulajdonítják el a gépkocsit. A jogerős ítélet megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Hangsúlyozta, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének megállapításához az elkövetési mód feltárása is szükséges. Vitatta azt a megállapítást, miszerint az ügyvezető házastársa nem tartozik abba a személyi körbe, akinek a magatartásához a biztosító mentesülése fűződne. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperes a felülvizsgálati kérelmét megalapozó jogszabálysértésként a biztosítási esemény bekövetkezésének és a biztosító mentesülésének téves jogi megítélésében jelölte meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet kizárólag ebben a keretben vizsgálta felül. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A perben nem vitás tényállás értelmében a felperes és az alperes között a Ptk. 536.§-ának
(1)bekezdése és a Ptk. 548.§-a által szabályozott Casco vagyonbiztosítási szerződés jött létre a ................ személygépkocsira. A biztosítás egyebek között a lopáskárra is kiterjedt. A Pp. 3.§-ának
(3)bekezdése értelmében a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás esetleges sikertelensége - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bizonyításra köteles felet terheli. Ezzel szoros összefüggésben a Pp. 164.§-ának
(1)bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A törvény idézett előírásából következően a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítási szerződés teljesítését igénylő félnek, a biztosító mentesülését megalapozó vagy szolgáltatási kötelezettségét kizáró tényeket a biztosítónak kell bizonyítania. A Ptk. 556.§-ának
(1)bekezdése értelmében a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
- a)a biztosított, illetőleg a szerződő fél,
- b)velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- c)a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai,
- d)a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. e)
(2)A szabályzat a biztosító mentesülését csak vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltő alkalmazottak, megbízottak, tagok, illetőleg szervek magatartásához fűzheti.
(3)Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. kárenyhítési A felek a Ptk. idézett rendelkezésében foglaltakkal összhangban a szerződési feltétellé emelt Plus Casco biztosítási szabályzat 7.4.1. pontjában részletesen meghatározták azoknak a személyeknek a körét, akiknek a magatartása a biztosító mentesüléséhez vezet. Ezek között kiemelték a szerződő vagy biztosított jogi személynek a jármű mozgatását végző alkalmazottját, vagy megbízottját. Egyéb adat hiányában azt kell megállapítani, hogy felperes ügyvezetőjének a gépjárművet használó házastársa a felperes megbízottjának minősült, ezért magatartása eredményezheti a biztosító mentesülést. A Legfelsőbb Bíróság ebben a kérdésben a másodfokú ítélet felülvizsgálattal sérelmezett azon álláspontját, miszerint a nevezett nem tartozik a kérdéses személyi körbe, elveti. Az alperes a biztosítási esemény bekövetkezését azért vitatta, mert az ingatlanban a betörés nyomait nem lehetett észlelni és dolog elleni erőszak sem történt. Ez a védekezés gyakorlatilag olyan tényekre vonatkozik, amely tartalmilag a biztosító mentesülésének a szabályzatban írt tényállási elemeivel kapcsolatosak. Ezeknek a bizonyítása a Pp. 164.§-ának
(1)bekezdése alapján az alperest terhelte. Az alperesnek a súlyos gondatlanságra, illetve a lopás elleni védelem hiányára vonatkozó feltételezései - bizonyítékok minősíthetőek. hiányában - mentesülésre vezető tényekként nem A fent kifejtettek eredményeként megállapítható, hogy az alperes a perben nem bizonyított olyan tényt, vagy olyan körülményt, amely mentesítené a biztosítási szerződés teljesítésének kötelezettsége alól. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján, hatályában fenntartotta. A felülvizsgálat eredménytelenségének következtében az alperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése értelmében viseli a saját felülvizsgálati eljárási költségeit. Budapest,
- március
- Dr. Horeczky Károly a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Kiss Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő