Kfv.37200/2007/6 – Kúria

Kfv.IV.37.200/2007/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vitál István ügyvéd által képviselt Alapítványfelperesnek a dr. Décsy Gábor ügyvéd által képviselt Oktatási és Kulturális Minisztériumalperes ellen normatív költségvetési hozzájárulás visszatérítése ügyében hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Heves Megyei Bíróság K.30.122/2006/

1. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Heves Megyei Bíróság K.30.122/2006/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 15.000 /tizenötezer/ forint + áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
4. évre közoktatási célú normatív hozzájárulást igényelt, az általa végzett iskolai oktatás és szakképzés, valamint egyéb közoktatási szakmai feladat végzésére. Az OKÉV Regionális Igazgatósága kezdeményezésére az elsőfokú hatóság az igénylés és elszámolás jogszerűségét vizsgálta. Az ellenőrzésről
5. szeptember 26-án készült jegyzőkönyv tételesen ellenőrizte a
6. októberi 1-jei és
7. szeptember 15-i tanulólétszámot. Ennek során 3.644.289 Ft visszatérítendő különbözetet, és ahhoz kapcsolódóan 692.415 Ft igénybevételi kamatfizetési kötelezettséget állapított meg. A jegyzőkönyvben foglaltak alapján az elsőfokú november 14-i határozatával a felperest a megfizetésére kötelezte. hatóság
8. fenti összeg Határozatának indokolásában megállapította, hogy a valós tanulói létszám az igényeltnél alacsonyabb, a rendelkezésre álló tanügyi iratok szabálytalan javításokat tartalmaznak. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában értékelte a felperes által rendelkezésre bocsátott tanügyi és egyéb okmányokat, köztük 18 tanuló nyilatkozatát arról, hogy 2003 szeptemberében tanulmányaikat megkezdték, és egy
9. évben készült napló-kiegészítést, amely a
10. szeptember 8-tól október 6-ig terjedő oktatásra vonatkozott. Összességében azt állapította meg, hogy a felperes 21 tanuló esetében jogtalanul igényelt normatív költségvetési hozzájárulást. A felperes keresetében az alperes határozatának - az határozatra kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. elsőfokú A Heves Megyei Bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az eljárt közigazgatási szervek nem sértették meg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
11. évi IV. törvény /a továbbiakban: Áe./
12. § /4/ bekezdésében, illetve
13. § /1/ bekezdés c/ pontjában foglaltakat, a tényállást kellőképpen tisztázták, a bizonyítékokat megfelelően értékelték, részleteiben vizsgálták a felperes által hivatkozott jelentkezési lapokat, napló-kiegészítést és tanulói nyilatkozatokat. Az alperes határozatának indokolásában kifejtette, hogy az említett iratok miért nem alkalmasak a beiratkozás konkrét időpontja, illetve a tanulói jogviszony kezdő időpontjának igazolására. A megyei bíróság rámutatott, hogy a közoktatásról szóló
14. évi LXXIX. törvény /a továbbiakban: Koz. tv./
15. § /3/ bekezdése alapján a tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, illetve a végrehajtásáról szóló 20/
16. II. 13./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Vhr./ rendelkezéseit módosító 232/
17. /VIII. 6./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Korm. r./
18. § /2/ bekezdése alapján kiemelte, hogy az elszámolásra vonatkozó szabályokat
19. évet illetően azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
20. október 1-jei létszámot januártól augusztusig, a
21. szeptember 15-i létszámot szeptembertől decemberig kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a megyei bíróság azt vizsgálta, hogy az alperes helyesen állapította-e meg a
22. október 1-jei tényleges létszámot. E tekintetben utalt a Magyar Köztársaság
23. évi költségvetéséről szóló
24. évi CXVI. törvény /a továbbiakban: Költs.vet. tv./
25. számú melléklete kiegészítő szabályainak 1/b pontjára, hangsúlyozva, hogy a felperesnek a tanulók nyilvántartására beírási naplót kellett vezetnie, amely a tanulói jogviszony létrejöttét is igazolta. A felperes által bemutatott beírási naplóban azonban szabálytalan javítás történt; a javított adatokkal pedig a felperes egyéb okmányai sem állnak összhangban. A felperes nem járt el szabályszerűen a beíratással kapcsolatosan sem, az oktatás megkezdésére vonatkozó tanulói nyilatkozatok és jelentkezési lapok pedig a tanulói jogviszony keletkezését hitelt érdemlően nem igazolták. Ily módon - a megyei bíróság álláspontja szerint - a közigazgatási szervek által megállapított eredeti bejegyzési dátumot a felperes által előterjesztett bizonyítás nem cáfolta; az alperes tehát jogszerűen állapította meg a felperes részére járó normatív állami hozzájárulás összegét. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Koz. tv.
26. § /6/ bekezdésében, a Költs.vet. tv.
27. számú melléklete kiegészítő szabályainak 1/b pontjában, továbbá a Pp. 336/A. § /2/ bekezdésében és az Áe.
28. § /1/ bekezdésében foglaltakkal. Állította, hogy a megyei bíróság jogszabálysértő módon nem az iskolába felvett, és ott oktatásban részesülő tanulók létszámát állapította meg, hanem csak azokat a tanulókat vette figyelembe, akiket szabályosan bevezettek és nyilvántartottak a beírási, és osztálynaplóban. Hangsúlyozta, hogy a tanügyi okmányok javításának szabálytalansága nem perdöntő, mert a Költs.vet. tv.
29. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1/b pontja szerint az elszámolás épülhet a hozzájárulást megalapozó egyéb okmányokra is. Sérelmezte, hogy mind az eljárt közigazgatási szervek, mind a megyei bíróság csak az előírt tanügyi okmányok alapján vizsgálta a tanulói létszámot. Hangsúlyozta, hogy minden olyan okmány, okirat alkalmas lehet az igénybevétel jogszerűségének megalapozására, amelyből megállapítható, hogy ténylegesen sor került-e a képzésre, és ténylegesen mennyi volt a képzésben részt vevő hallgatók létszáma. Kifogásolta, hogy nem folytattak le bizonyítást a tényleges tanulói létszámra vonatkozóan. Kiemelte, hogy a beiratkozás a tanulók által kitöltött, és személyesen leadott jelentkezési lap iskolai átvételével megtörtént, amelyre vonatkozóan a közigazgatási szerveknek bizonyítást kellett volna lefolytatniuk. Utalt arra, hogy az Áe.
30. § /2/ bekezdése lehetővé teszi, hogy a bizonyítani kívánt tényről az ügyfél nyilatkozatot tegyen, amely nyilatkozat valóságának ellenőrzésére bizonyítást kellett volna lefolytatni. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hangsúlyozva, hogy a Koz. tv.
31. § /6/ bekezdésére a felperes keresetében nem hivatkozott, míg a Költs.vet. tv.
32. számú melléklete kiegészítő szabályainak 1/b pontjával kapcsolatos előadása téves, mert az eljárt közigazgatási szervek mérlegelték a felperes által előadottakat, és az általa becsatolt egyéb okmányok tartalmát. Hangsúlyozta, hogy az egyéb okmányokra akkor hagyatkozhat, ha nem állnak rendelkezésre tanügyi okmányok. Rámutatott arra, hogy a tanügyi okmányokban meg nem engedett módon eszközölt javítások az igénylés jogszerű feltételeit kívánták megalapozni, a felperes azonban az oktatás tényleges megtörténtét, a tanulói jogviszony létrejöttét nem tudta megfelelően bizonyítani. Az alperes kifejtette, hogy a Pp. 336/A. § /2/ bekezdése a perben nem alkalmazható, mert a felek között nem a tényállás, hanem annak értékelése vitatott. Végül utalt arra, hogy a felperes - a megállapításokat elismerve méltányossági kérelmet terjesztett elő az alperesnél. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/
33. /VI. 8./ MKM rendelet
34. § /3/ bekezdése értelmében a nevelési, oktatási intézményben vezetett tanügyi nyilvántartásokat a
35. számú melléklet határozza meg. Az MKM rendelet
36. számú melléklete szerint az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A Költs.vet. tv.
37. számú melléklete kiegészítő szabályainak 1/b pontja szerint a közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési, oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. Az Áe.
38. § /3/ bekezdése szerint bizonyítási eszközök különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az Áe.
39. § /4/ bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a Pp.
40. § /1/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban sem bizonyítás felvételének, sem a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye /BH
41. 29./. A Legfelsőbb Bíróság az első- és másodfokú közigazgatási határozat indokolásának vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy a közigazgatási szervek határozatuk meghozatalakor a felperes által hivatkozott, illetve csatolt bizonyítékokat is figyelembe vették és értékelték; nevezetesen a 18 tanuló tanulmányuk
42. szeptemberi megkezdésére vonatkozó nyilatkozatát, a javított tanügyi okmányokat, a jelentkezési lapokat, a
43. évben készült naplókiegészítést. Döntésüket a bizonyítékok együttes értékelése alapján hozták meg. Nem helytálló az a felperesi felülvizsgálati előadás, hogy a megyei bíróság figyelmen kívül hagyta a hozzájárulást megalapozó egyéb okmányokat. A fent megjelölt okiratok, bizonyítékok a jogerős ítéletben rögzített tényállásnak is részét képezik, és azok bizonyító erejét a megyei bíróság is mérlegelte és értékelte (a jelentkezési lapok, napló-kiegészítés, tanulói nyilatkozatok jogerős ítélet indokolása:
44. oldal
45. és
46. bekezdése, tényleges tanulói létszám megállapítása jogerős ítélet indokolása
47. oldal
48. bekezdésétől, a
49. oldal
50. bekezdéséig, valamint a
51. oldal
52. bekezdése). A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság által megállapított ítéleti tényállás nem iratellenes, nem okszerűtlen, és logikai ellentmondást nem tartalmaz. A felperesi felülvizsgálati kérelem a megyei bíróság által figyelembe vett bizonyítékok mérlegelését támadja, amelynek alapján azonban jogszabálysértés - a felülmérlegelés tilalmára figyelemmel - nem állapítható meg (BH
53. 401.). A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a jogerős ítélet a felperesi felülvizsgálati kérelem alapján nem volt érdemben felülvizsgálható atekintetben, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapított
54. szeptember 15-i tanulói létszám mennyiben megalapozott; e körben ugyanis a felperes sem keresetében, sem határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében kifogással nem élt. Ugyancsak nem képezhette a felülvizsgálat tárgyát a Pp. 336/A. § /2/ bekezdésének alkalmazása, amelyet csak a
55. november 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni; a perbeni közigazgatási eljárás pedig már a
56. augusztus 18-i helyszíni ellenőrzés időpontjával megindult. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
57. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp.
58. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
59. § /1/ bekezdése alapján a jogtanácsos által képviselt alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
60. április
61. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő