A határozat elvi tartalma: A jogvita érdemi eldöntésére kihatással bíró eljárási szabálysértés hiányában a jogerős ítélet nem helyezhető hatályon kívül.
- III. Tv.
- §,
- III. Tv.
- §,
- III. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.445/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kulcsár István ügyvéd Az alperes: Fővárosi Törvényszék Az alperes képviselője: OBH Jogi Képviseleti Osztály (1363 Budapest, Pf. 24., dr. Maczkó Havaska) A per tárgya: bírósági jogkörben okozott kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.473/2015/5/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 25.P.20.658/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 352.200 (háromszázötvenkettőezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes kártérítés iránt 18.P.I.21.043/
- számon pert indított a .. ellen a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Az eljárás során az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a keresetnek megfelelően kötelezte az alperest kártérítés megfizetésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében 1.522.073 forint vagyoni kártérítésre kérte kötelezni az alperest, amely a másodfokú ítélet során kijavított és jóváhagyott perköltséget, a szakértő által meghatározott marasztalási tőkeösszeget és kamatot, valamint a bírósági végrehajtónak megfizetett díjat tartalmazta. Álláspontja szerint a bíróság elhúzta az eljárást, kevés szakértői díjelőleget állapított meg és azt is elrendelte, hogy a szakértő addig ne végezzen munkát, amíg a felperes a fennmaradó összeget nem helyezi letétbe, ezért több tárgyalás elhalasztására került sor. A szakértői díjat megállapító végzés jogerejét megállapította és annak ellenére megidézte a szakértőt a tárgyalásra az alperes kérelmére, hogy az alperes számára nyitva álló határidő már eltelt és azt az alperes késedelmesen terjesztette elő. Nem vagyoni kártérítésként 2.000.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alapügyben a bíróság szakértői díj előlegezésére vonatkozó intézkedése megfelelt a Pp.
- §-ában foglaltaknak. A szakértő meghallgatására tett alperesi indítvány teljesítése nem ütközik a Pp.
- §
(6)bekezdésébe és a
- §ába. Az eljárás korábbi befejezése nem garantálja a végrehajtási eljárás sikerét, így az alperes magatartása és a felperes megjelölt kára közötti okozati összefüggés sem áll fenn. Az orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes megbetegedései sorsszerűek, nem állnak kapcsolatban a bíróság eljárásával. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla teljes körűen egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival is. Rámutatott, hogy a korábbi szabályozással ellentétben a
- évi XLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Iszt.) hatályba lépett jelenlegi szabályozás szabad szakértői díjmegállapításról rendelkezik, ezért a várható szakértői díjak még megközelítő pontossággal sem becsülhetők meg. A szakértő által felszámított díj akár többszörösen meghaladhatja a bíróság által becsült összeget. Az alperes a Pp.
- §
(1)bekezdésében előírt kötelezettségét teljesítve megfelelő gondossággal járt el, amikor a szakértői díj becslését követően a szakértőt nyilatkozattételre hívta fel és rendelkezett, hogy jelentősen magasabb díj esetén annak előlegezéséig ne végezzen munkát. Nem sérült a Pp. 141. §
(6)bekezdése sem a már kitűzött tárgyalásra tekintettel. Az ellenfél elkésett indítványának teljesítése nem eredményezhette az eljárás elhúzódását. Az alperesen kívül eső, a bizonyítási indítvány előterjesztésének idejétől független körülmény volt, hogy a szakértő a kitűzött tárgyalási határnapon nem jelent meg. Az alperes döntése nem volt orvosolható a Pp. 224. §
(1)bekezdése szerinti kijavítással, fellebbezéssel volt csak korrigálható és ezt a másodfokú bíróság is így bírálta el. A jogellenes magatartás hiánya kizárta a kártérítési kereset teljesítését, ezért a további indokoknak nem volt jelentősége a jogvita elbírálásánál. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását kérte az elsőfokú ítéletre is kihatóan akként, hogy az alperest kötelezze 1.522.073 forint vagyoni kár és 2.000.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére. Érvelése szerint az ügyben eljárt bíróságok nem teljes körűen állapították meg a tényállást, a meghozott döntések megalapozatlanok, ezért a Pp. 221. §
(1)bekezdése alapján törvénysértőek. Állította, hogy az eljáró bíró nem pontosan becsülte meg a várható szakértői díj összegét. A Pp. 2. §
(1)bekezdésének követelményébe beletartozik az is, hogy a körülmények felmérését követően az ügy bonyolultságának megállapítását átgondolva kell a bíróságnak az előleg összegének letétbe helyezéséről határozatot hoznia, ami nem veszélyezteti, hogy a szakértői bizonyítás a jelentős különbség miatt meghosszabbítja az eljárást. Az alperes a szakértő megidézésére vonatkozó indítványát a rendelkezésére álló 15 napos határidőn túl terjesztette elő és késedelmét nem mentette ki. A bíróság ennek befogadásával a felperest indokolatlan hátrányba hozta, több hónappal meghosszabbította az eljárás időtartamát. A felperes kára abból keletkezett, hogy bár felhívta az elsőfokú bíróság figyelmét az ítéletben található számítási hibára, azt a Pp. 224. §-a alapján nem javította ki, ennek eredményeként fellebbezést volt kénytelen benyújtani és hónapokat kellett várnia a jogerős ítéletre, majd az ítélet végrehajtására. Mindezek alapján a Pp. 2. §
(1)bekezdését, a 76. §
(1)bekezdését, a 141. §
(6)bekezdését, a 224. §
(1)bekezdését sértette meg az alapperben eljáró bíróság, amivel kárt okozott a felperesnek. Alaptalannak tartotta azt a feltételezést, hogy az eljárás korábbi befejeződése nem garantálja, hogy a végrehajtási eljárás sikerre vezetett volna. A Fővárosi Törvényszék
- október 27-én rendelte el az alapper alperesének kényszertörlését. A felperes álláspontja szerint késedelemmentes szakértői kirendelés esetén az elsőfokú bíróság a
- április 17-i tárgyaláson ítéletet hozhatott volna, amely még az ítélkezési szünet előtt jogerőre emelkedhetett volna és a végrehajtásra sor kerülhetett volna. Ha az elsőfokú bíróság
- szeptember 21-én ítéletet hoz, a számítási hibát kijavítja, a felperes akkor is 2013 év elején megindíthatta volna a végrehajtási eljárást. [10] Megalapozatlannak tartotta a szakvélemény állítását, hogy életminősége romlása, betegségei kialakulása, azok változása sorsszerű lenne, mert ebben a kérdésben csupán a felperes életkorára támaszkodott és figyelmen kívül hagyta, hogy a sérelem következményeiként milyen lelkiállapotba került. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [13] A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellegéből adódóan kizárólag azt a jogszabálysértést vizsgálja, amelyet a fél konkrétan megjelölt, a kérelemben előadott indokok alapján. [14] A felperes eljárási szabálysértésekre hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdéséből következően az eljárási szabálysértés kizárólag abban az esetben eredményezi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, ha az az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással van. Ilyen jogszabálysértés jelen ügyben nem volt megállapítható. [15] A jelen eljárásban eljáró bíróságok a lefolytatott bizonyítási eljárás anyagának a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelő mérlegelésével, helytállóan állapították meg a tényállást, amelyre alapított döntésüket a Pp. 221. §
(1)bekezdése szerint kellően megindokolták. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében az alapperben eljáró bíróság Pp. rendelkezéseibe ütköző magatartására hivatkozott. A peres felek által nem vitatott tényállás alapján az ítélőtábla jogerős ítéletében helytállóan, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az alapperben eljáró bíróság nem sértette meg a Pp. 2. §
(1)bekezdését, a 76. §
(1)bekezdését, illetve a 141. §
(6)bekezdését, valamint a 224. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Az ítélőtábla helytállóan, jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság mind a szakértői díjelőleg összegének meghatározása, mind a szakértő által felszámítandó jelentősen magasabb díj esetére történő felhívása megfelelt a Pp. 2. §
(1)bekezdésében előírt tisztességes eljárás lefolytatása és az eljárás ésszerű időn belül való befejezése követelményének. Ezek az eljárási cselekmények megfelelnek a Pp. 76. §-ában foglaltaknak. A jogerős ítélet a Pp. 141. §
(6)bekezdése alapján helyesen fejtette ki, hogy a per befejezését nem késleltette az alapper alperese által a szakértő meghallgatására késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítése, figyelemmel a már kitűzött tárgyalásra. [17] A Pp. 224. §
(1)bekezdését sem sérti a jogerős ítélet. Az ítélőtábla e körben rámutatott, hogy az alapügy elsőfokú bírósága ítéletében nem számítási hibát vétett, hanem a kártérítés összegét a szakvéleménytől eltérően, csökkentett javítási költség figyelembe vételével állapította meg. Ebből következően a felperes által vitatott kártérítés összege kijavítással nem volt módosítható, a döntés fellebbezés útján volt orvosolható. Ennek alapján sem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 2. §
(1)bekezdésének megsértésével járt el. [18] Miután a felülvizsgálati kérelem további jogszabálysértésre nem hivatkozott, a Kúria a fentiek alapján a Pp. 275. §
(3)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [19] Pp. 2., 141.,
- § Záró rész [20] Az alperesnek felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [21] A 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján köteles a felperes a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megtérítésére az állam javára. [22] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- január
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő