A Győri Ítélőtábla Pf.III.20.248/2016/
- szám Az ítélőtábla dr. Gellén Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Antal ügyvéd által képviselt Büntetés-végrehajtási Intézet alperes ellen kártérítés megfizetése és jár. iránti perében a Győri Törvényszék P.20.180/2016/
- számú, 2016.október
- napján kelt ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és a sérelemdíj összegét 50.000,-(Ötvenezer) forintra és annak az elsőfokú ítéletben írt kamatára leszállítja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesnek 5.000,-(Ötezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéleti rendelkezésében arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes javára 100.000 forintot és ennek
- november
- napjától a kifizetésig járó kamatát. A fellebbezés szempontjából releváns ítéleti indokolás szerint a felperes
- november 9-től november 16-ig szabadságvesztés büntetését töltötte az alperesi intézetben. Ezen időszak alatt a jogszabályban előírt 3 négyzetméter mozgásteret az alperes nem biztosította. A perbeli jogvita elbírálására az
- évi V.tv. (új Ptk.) rendelkezéseit tekintette irányadónak, így a Ptk.2:42 §
(2)bekezdését, a 2:52.§
(1)bekezdését. Kifejtette, hogy a fogvatartott emberi méltóságát sérti, ha a büntetés-végrehajtási intézet a fogvatartás során nem biztosítja a minimális mozgásteret. Az alperes nem vitatta, hogy a perben megjelölt időszakban -az ott tartózkodás napjai alatt- nem teljesült a jogszabályban előírt 3m2/fő mozgástér. Ezzel a felperesnek sérült a személyhez fűződő joga, a sérelemdíjra jogosult. Ennek mértékét a Ptk.2:52.§
(3)bekezdése alapján az eset körülményeit mérlegelve határozta meg azzal, hogy rövid ideig-mindössze 8 napig- tartott a perben megjelölt időszak és ezért 100.000 Ft és kamata az az összeg, ami arányban áll az elszenvedett sérelemmel. Az ítélet ellen, annak megváltoztatását és a marasztalás összegének jelentős csökkentését kérve az alperes élt fellebbezéssel. Igényt tartott az ügyvédi képviselettel felmerült fellebbezési eljárási költségre is. Egyfelől arra hivatkozott, hogy nem felróható az intézet eljárása, mert a túlzsúfoltság enyhítésére nincs lehetősége. A jogszabályban előírt alapfeladatának csak úgy képes eleget tenni, ha a fogvatartottak elhelyezésével kapcsolatos egyes szabályokat megszegi. A határozott fellebbezési kérelme a marasztalás összegének leszállítása volt. Ennek indokát abban jelölte meg, hogy a 2017. január 1-én hatályba lépnek a büntetés-végrehajtási törvényt kiegészítő 2016.évi CX.tv.10/A és 10/B §-ai. Ezek rögzítik, hogy a kártalanítás egy napi összege legalább 1.200, legfeljebb 1.600 forint. Ehhez képest eltúlzottan magas az első fokú bíróság által megállapított sérelemdíj összege, amely napi 12.500 forintnak felel meg. Arra is hivatkozott, hogy a felperes nem töltött sérelmes körülmények között 8 napot az alperesnél, mert a szállítás napján az elhelyezése az esti órákban, míg az elszállítása a kora reggeli órákban történt. Az ítélőtábla a Pp. 256/A §
(1)bekezdés f)pontja alapján tárgyaláson kívül eljárva bírálta el az alperes fellebbezését és azt részben ítélte alaposnak. Teljességgel alaptalan az alperesnek azon fellebbezési érvelése, hogy a befogadási nehézségek, a börtönkapacitás korlátozottsága miatt a zsúfoltságot olyan objektív körülménynek kell tekinteni, amely miatt vele szemben- felróhatóság híján- kártérítési igény nem érvényesíthető. E körben az első fokú bíróság helyesen hívta fel és jelölte meg az ítélkezési gyakorlat számára irányadó kúriai döntéseket. Ezek szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti és sérelemdíjra való jogosultságot teremt, ha a jogszabályban meghatározott fogva tartási körülményeket az előírt minimális mozgástér biztosításával nem teszik lehetővé. Az ide vágó első bírói indokokat osztva, az ítélőtábla arra a meggyőződésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást megfelelően folytatta le, az általa megállapított tényállás és a jogi következtetések is helytállóak. A marasztalás összegét tekintve azonban nem osztotta teljes körűen az ítélőtábla az első fokú bíróság döntését. Az ítélőtábla az alperesi fellebbezésben foglalt azon érveléssel nem értett egyet, hogy a bíróságnak a fellebbezésben felhívott 2016. évi CX. törvénynek a büntetés- végrehajtási törvényt módosító, illetve kiegészítő rendelkezése szerint kell meghatároznia a sérelemdíj összegét. A bíróságnak a Ptk. már idézett törvényi rendelkezései szerint kell eljárnia, amikor az elszenvedett személyiségi jogi sérelemmel arányos, a kompenzálásra alkalmas sérelemdíj összegét megállapítja. Nem vitatott tény, hogy a jogszabályban előírt 3 négyzetméter mozgástér helyett csak ennek töredéke volt biztosítva a felperes fogva tartásának időszakában. Ugyanakkor kellő súllyal értékelendő az az alperesi érvelés, hogy viszonylag rövid idejű - mintegy 7-8 nap- volt az az idő, amíg a felperesnek a sérelmet az adott időszakban el kellett viselnie. Ezért az első fokú bíróság által megítélt összegnél alacsonyabb mértékű marasztalás az indokolt. E körülményekre és az e körben kialakul bírósági gyakorlatra (pld. Győri Ítélőtábla Pf.III.20.207/2016/I.sz. ,Pf.V.20.094/2016/3.sz.ítélet) is figyelemmel a sérelemdíj összegének 50.000 forintra történő leszállítása indokolt, az első fokú ítéletben írt késedelmi kamatfizetési kötelezettség fenntartása mellett. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletének a fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. A Pp.81.§
(1)bekezdése alapján az alperes részleges pernyertességére valamint a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására is figyelemmel a felperest az alperes ügyvédi képviseletével felmerült (bruttó 5.000 Ft) fellebbezési eljárási költségben marasztalta. A peres eljárásban a felperes személyes költségmentességben részesült, míg az alperes személyes illetékmentes. Ezért a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.)IM.sz. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Győr, 2017.január 25. Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Havasiné dr. Orbán Mária sk. előadó bíró Dr. Szalay Róbert sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó