Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.162/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 36.G.42.356/2015/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásában meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 11.200 (tizenegyezer-kettőszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel
- április
- napján kötött kölcsönszerződése nem jött létre a régi Ptk.
- §
(2)bekezdése és 523. §
(1)bekezdése alapján. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.900 forint perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 76.700 forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Határozata indoklásában tényként rögzítette, hogy a felperes mint adós
- április 26-án fix törlesztőrészletű, változó futamidejű, deviza alapú kölcsönszerződést kötött az alperessel mint finanszírozóval, aki vállalta, hogy 1.278.000 forint kölcsönt nyújt a részére. Jogi indokolásában kifejtette, hogy a szerződésben a felek rögzítették a kölcsön összegét, visszafizetésének idejét és módját, erre tekintettel a keresetet nem találta alaposnak. A perköltség körében a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a teljes egészében pernyertes alperes részére járó jogtanácsosi munkadíjat az 1.278.000 forint összegű pertárgyértékre és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésére figyelemmel 63.900 forintban állapította meg. Rögzítette, hogy a felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 76.700 forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján. Az ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte elsődlegesen annak megváltoztatását és a nem meghatározható pertárgyérték szerinti perköltség – 17.500 forint – és illeték – 21.000 forint – megállapítását, másodlagosan a perköltség megállapítása körében az elsőfokú bíróság új eljárásra és ennek során új határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdését, valamint az
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)és
(3)bekezdését és ezért tévesen állapította meg mind az államnak fizetendő illetéket, mind az alperesnek fizetendő perköltséget. Kifejtette, hogy kereseti kérelme azon a jogi tényállításon alapult, hogy nem jött létre szerződés, mert lényeges kérdésekben, így a kölcsön összegében nem volt konszenzus a felek között, ezért a pertárgy értéke nem meghatározható. Ezt követően a szerződés létre nem jöttéhez kapcsolódó álláspontját részletezte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú ítéletnek jogerőre emelkedett a per fő tárgya tekintetében hozott rendelkezése, ezt az ítélőtábla a Pp. 228. §
(4)bekezdése alapján nem érintette. Az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A jogorvoslati kérelem tartalmára tekintettel kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság a pertárgyérték alapján az illetéket és a jogi képviselő munkadíját helyesen állapította-e meg. E körben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntése helyes, annak jogi indokai megalapozottak. A felperes alaptalanul hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a kölcsönszerződés létre nem jöttére irányuló kereset esetén a pertárgy értéke az Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pontja értelmében meg nem határozható, azaz 600.000 forint összegű. A perbeli esetben a
- április
- napján kelt kölcsönszerződés tanúsága szerint a felek a kölcsön összegét 1.278.000 forintban határozták meg. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. A Kúria 5/
- számú Polgári Jogegységi határozatának 2.a. pontja szerint a per tárgyának értékét – főszabályként – kizárólag a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perekben a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értéke alapján kell meghatározni, azaz a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint, ami a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti kereset esetén is irányadó. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a per tárgyának értékét helyesen határozta meg 1.278.000 forintban, amelynek alapulvételével helytállóan döntött az illetékről és az alperesi jogi képviselő munkadíjáról. Az Itv. 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az illeték mértéke peres eljárásban a pertárgy értékének, a perbeli esetben 1.278.000 forintnak a 6%-a, azaz 76.700 forint. Ezt a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli. Csak utal rá az ítélőtábla, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott arra is, hogy meg nem állapítható pertárgy érték esetében az illeték összege 21.000 forint. Az Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pontja alapján ugyanis az illeték számításának alapja törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600.000 forint lenne, ebben az esetben pedig az illeték összege 36.000 forint. A felperes az alperes jogtanácsosi munkadíjból álló perköltségét 17.500 forintra kérte leszállítani. A Pp. 67. §-ának
(2)bekezdése értelmében a perben a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg. Az irányadó joggyakorlat szerint a hivatásszerűen jogi képviseletet ellátó jogtanácsost az ügyvéd részére járó díjszabással azonos összegű munkadíj illeti meg, amennyiben a képviseletet munkaviszony, illetőleg tagsági viszony keretében látja el. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdése értelmében, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésekben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A
(2)bekezdés a) pontja szerint a polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege a 10.000.000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5 %-a, de legalább 10.000 forint. A
(6)bekezdés alapján a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A jogtanácsosi munkadíj megállapítása során az elsőfokú bíróság a helyesen meghatározott pertárgy értékből indult ki. A felperes a fellebbezésében maga sem adott elő egyéb olyan körülményt, ami a díj mérséklését indokolná. Így az ítélőtábla csak utal arra, hogy a jogtanácsosi munkadíj nem eltúlzott. A felterjesztett iratokból megállapítható ugyanis, hogy a perbeli esetben az alperes jogi képviselője a felperes
- június
- napján tett keresetmódosítására 11 oldalas érdemi ellenkérelmet és (4/A/
- szám alatt) 15 oldalas, valamint (6/A/
- szám alatt) 13 oldalban összefoglalt érdemi ellenkérelem kiegészítést terjesztett elő. Ezt meghaladóan az ügyben tartott valamennyi tárgyaláson (
- november
- napján és
- január
- napján) megjelent. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján – a fellebbezésre tekintettel kiegészített indokolással – helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, de az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról az ítélőtáblának nem kellett rendelkezni. A felperes személyes költségmentesség folytán le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján. Budapest, 2016. év november hó 9. napján . Sándor Ottó s.k. a tanács elnöke dr. Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Balsai Csaba Zoltán s.k. bíró