Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.534/2016/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szabó Réka ügyvéd (........) és dr. Dömösi Boglárka ügyvéd (.......) által képviselt ....... felperesnek a dr. Balczó Gábor ügyvéd (.......) által képviselt ....... alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június 6-án kelt 38.G.44.739/2015/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a kereseti kérelmet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első-, másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint alperest az elsőfokú cégbíróság ....... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A felperes 50%-os mértékű üzletrésszel rendelkező tagja és önálló cégjegyzési móddal rendelkező, határozatlan időre megválasztott ügyvezetője volt az alperesnek
- július 16-ig, amikor is a cégnyilvántartásból - alperes ezen változások bejegyzésére is irányuló kérelmére - mint tag és ügyvezető törlésre került. Az alperes a
- február 29-i határozat alapján végelszámolás alatt áll. A felperes
- június 30-án üzletrész átruházási szerződést kötött ...... vevővel, mely szerint a vevő felperes üzletrészét 250.000 forintért megvásárolta, a vételárat a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg a felperesnek megfizette. A szerződés 6.
- pontjában rögzítésre került, hogy az eladott üzletrészre a társaság másik tagjának, ......, a társaságnak, továbbá a taggyűlés által kijelölt személynek elővásárlási joga van, ezért a felperes mint eladó kötelezettséget vállalt arra, hogy az üzletrész adásvételi szerződést, mint általa elfogadott vételi ajánlatot közli az elővásárlásra jogosultakkal annak érdekében, hogy ők az elővásárlási jogukat gyakorolhassák. A szerződés tartalmazta, hogy az elővásárlásra vonatkozó nyilatkozatok okán az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő lejártát követő nappal kerül az üzletrész átruházásra. ...... tag felpereshez címzett,
- július 6-án kelt levelében rögzítette, hogy a felperes
- július 1-jén kelt levelét kézhez vette, melyben a felperes arról tájékoztatta, hogy ..... az üzletrészére vonatkozóan adásvételi szerződést kötött és felhívta arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében 15 napon belül nyilatkozzon. Ezen levelében .... bejelentette, hogy elővásárlási jogával élni kíván és ..... vevő helyére lép a levél kelte napján. A levélben leírta, hogy mivel felperes .... vevőtől a vételárat átvette, ezért a vételárat .... részére fogja megfizetni. ....tag
- július 6-án ....címzett levelében tájékoztatta őt, hogy miután a .........Kft. üzletrészeire vonatkozó adásvételi szerződés folytán elővásárlási jogával élni kíván, a két Kft. üzletrészeinek vételárát megfizeti, azt a címzett szándéka szerint számlaszámra átutalja vagy készpénzben átadja. .... a felperesnek és..... címzett ezen leveleket
- július
- napján ajánlott tértivevényes küldeményben postára adta, a ..... feladott küldemény azonosítója RL
- ..... címzett levél „elköltözött" jelzéssel érkezett vissza a feladónak. A felperes
- július 20-án kelt levelében arról értesítette ..... hogy az üzletrészre vonatkozó elővásárlási jogról tett nyilatkozatát
- július 17-én kézhez vette, azt tudomásul vette, felszólította, hogy az üzletrész 250.000 forintos vételárát a levél kézhezvételétől számított 3 napon belül bankszámlára utalással fizesse meg, ennek hiányában úgy tekinti, hogy.....az elővásárlási jogával nem, illetve nem a jogszabályban rögzítettek szerint élt, s ez esetben az adásvételi szerződés ..... és közte hatályosul. E levelet a felperes
- július 21-én ajánlott tértivevényes küldeményben küldte meg a címzettnek, aki azt
- augusztus 5-én átvette.
- július 20-án a felperes, mint ügyvezető rendkívüli taggyűlést hívott össze
- augusztus 7ére, melynek első napirendi pontja volt az üzletrész átruházás és döntés az elővásárlási jog gyakorlásáról, valamint új tag belépése. A taggyűlésen a felperesen kívül más nem jelent meg. Alperes nevében ..... tag
- július 16-án alapítói határozatokat hozott, figyelemmel arra, a felperes üzletrészére vonatkozóan elővásárlási jogával élt és az erről szóló értesítést
- július 6án a felperesnek megküldte, így a társaság egyedüli tagjává vált. Az
- számú alapítói döntés szerint ...... ügyvezetői tisztségéből visszahívta és a társaság részére új ügyvezetőt nevezett ki, a
- számú alapítói döntéssel a társaság székhelyét törölte, új székhelyet jelölt meg, a
- számú döntéssel új fióktelepet létesített, a
- számú döntéssel a cég e-mail címét törölte és új e-mail címet határozott meg, az
- számú döntéssel a társaság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapítói okiratát elfogadta és jogi képviselőt hatalmazott meg a cégbíróság előtti eljárásra. A jogi képviselő az alapítói határozatok szerinti változás bejegyzése iránti kérelmet
- július
- napján az alperes akkori székhelye szerint illetékes Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságához benyújtotta, ahonnan az iratok a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához áttételre kerültek, mely
- augusztus 5-én kelt
- sorszámú végzésével a változások bejegyzését elrendelte az alapítói határozatok szerint. A végzés
- augusztus 6-án került közzétételre. A felperes
- szeptember
- napján benyújtott kereseti kérelmében a
- július 16-i 5 alapítói határozat hatályon kívül helyezését kérte a Gt. 20.§
(3)és
(4)bekezdésére és a 45.§
(2)bekezdésére hivatkozva. Előadta, ...... nem szabályszerűen tett elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatot, késedelembe esése miatt a hozzá intézett felszólítás ellenére határidőben nem fizette meg a vételárat, sem a felperesnek sem az üzletrész vevőjének, ezért az üzletrész adásvételi szerződés ő és ..... között jött létre. Emiatt 2015. július 16-án .....még nem volt a társaság egyedüli tagja, ...... nyilatkozatát 2015. július 17-én vette át, az alapítói határozatok időpontjában alperes a Gt. hatálya alatt állt. Hivatkozott a Gt. 9.§
(2)bekezdésére, 123.§
(2)és
(3)bekezdésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az üzletrész átruházási szerződés .... és .... között jött létre, ..... élt elővásárlási jogával, erre vonatozó nyilatkozatát
- július 7-én postára adta, nem a nyilatkozat megérkezése, hanem a szándéka kifejezése a lényeges az elővásárlási jogra vonatkozóan. A felperes által csatolt postahivatali igazolás kapcsán utalt arra, hogy a közölt ragszám nem azonos az általa
- július 7-én feladott küldemény ragszámával, a július 17-én kézhez vett levél .....
- július 14-i keltű felperes részére megküldött levele átvételét igazolta, melyben arról tájékoztatta felperest, hogy az általa összehívott taggyűlés összehívását ellenzi. A
- július 7-én felpereshez címzett és ajánlott tértivevényes küldeményként postára adott levél tekinthető hitelesnek az elővásárlási jogra vonatkozóan, ennek tértivevénye azonban nem érkezett vissza. Az elsőfokú bíróság a
- június 6-án kelt 38.G.44.739/2015/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes
- július
- napján hozott 1., 2., 3., 4.,
- számú alapítói határozatait, kötelezte alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 61.400 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a
- évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 9.§
(4)bekezdése és 16.§a alapján a Gt. (
- évi IV. törvény) 45.§, 123.§, 127.§-ai felhívása után kifejtette, elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy az üzletrész adásvételi szerződés a felperes és .... között létrejötte a perben támadott alapítói határozatok meghozatalának napjáig. Utalt arra, a peres felek között vitatott volt, hogy ..... az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatát a felperesnek mikor adta postára, illetve azt felperes mikor kapta kézhez. Az elsőfokú bíróság lényegileg megállapította, hogy az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozattételre felperes
- július
- napján kelt levelével hívta fel ......, aki
- július 6-án kelt levelével értesítette a felperest arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván, ez a levél ajánlott tértivevényes küldeményként
- július
- napján feladásra került RL12900019468235 küldemény azonosító számon, a küldemény további sorsa azonban az alperes által nem bizonyított, nem állapítható meg, hogy ez a küldemény a felpereshez mikor érkezett meg. A Gt. 7.§-a figyelembevételével alperes nem bizonyította, hogy elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozata
- július 16-ig, a perbeli alapítói határozatok meghozataláig felpereshez megérkezett és ezen időpontig az üzletrész ellenértékét sem fizette meg felperesnek, így nem tekinthette magát a társaság egyetlen tagjának, az alapítói határozatok meghozatalára sem volt jogosult, ezért a
- július 16-i 5 alapítói határozat hatályon kívül helyezése indokolt. Az elsőfokú bíróság a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet felhívása mellett döntött a perköltség viseléséről. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Előadta, az elsőfokú ítélet megalapozatlan, törvénysértő és iratellenes, az elsőfokú bíróság a Pp. 3.§
(1)és
(2)bekezdését megsértve a kereseti kérelmen túlterjeszkedett, a felperes keresete nem tartalmazott arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy az elsőfokú bíróság a felperes és a perben nem álló ..... között létrejött üzletrész adásvételi szerződés létrejöttét vagy érvénytelenségét vizsgálja, állapítsa meg, illetve hogy a felperes és ......között létrejött adásvételi szerződés érvényességét, hatályosságát vizsgálja, és azt sem kérte, hogy ..... tag tulajdonszerzését a cégjegyzékből törölje. Konkrét, határozott kereseti kérelem hiányában ezen kérdéskörben sem vizsgálatnak, sem megállapításoknak nem volt helye. Az elsőfokú bíróság kereseti kérelem hiányában tett olyan megállapítást, hogy a felperes és ..... között létrejött üzletrész adásvételi szerződés nem jött létre. Ez a kérdés csak konkrét kereseti kérelem alapján és valamennyi szerződő fél perben állása mellett lett volna eldönthető, az elsőfokú bíróság a Pp. 130.§
(1)bekezdés g) pontját is megsértette. Utalt arra is, az ilyen kereseti kérelem előterjesztésére nyitva álló, a Ctv. 65.§-ában meghatározott határidőt felperes el is mulasztotta, nem lehet .... tulajdonszerzését a cégjegyzékből törölni, ő jelenleg is az egyszemélyi tulajdonos. Megalapozatlan az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, hogy ....csak akkor szerzett volna tulajdonjogot az üzletrészen, ha ezen tényt ..... közli. Utalt ebben a körben a Ptk. kommentár, a Pk
- számú állásfoglalás
- fejezete és a 2/
- (VI.24.) PK vélemény 7.,
- pontjára. Nem felel meg a valóságnak az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az üzletrész átruházás a társaság felé nem kerülhetett szabályszerűen bejelentésre, ...... határidőben az üzletrész adásvételi szerződést bejelentette a .... társaságnak,
- július 16-án az erre vonatkozó okiratot az új ügyvezetőnek, átadta. Mindennek egyébként az üzletrész adásvételi szerződés létrejötte szempontjából jelentősége nem volt. Ajánlott tértivevényes levél postára adásával alperes igazolta azon tényt, hogy az elővásárlási jog gyakorlását tartalmazó nyilatkozatát postára adta, ezt egyébként felperes sem tagadta, csupán valótlanul azt állította, ezt az értesítést
- július 17-én vette át. Ugyanakkor a felperes által megjelölt ragszám eltért az alperes által megjelölttől, egyébként a felperes
- július 20-án már .... teljesítésre hívta fel. Felperes kijelentései a tekintetben, mikor milyen postai küldeményeket vett át, nem felelnek meg a valóságnak, a
- július 7-én tértivevényes ajánlott küldeményként postára adott levelet a felperes megkapta, de hogy mikor, az nem eshet ..... terhére. Nem az alperesi társaságnak kellett volna igazolnia, hogy nem történt meg a postai küldemény átvétele, nem az alperesi társaság adta fel a küldeményt és nem is alperes élt elővásárlási jogával. Az elsőfokú bíróság ....még tanúként sem hallgatta meg. A felperes
- és
- sorszám alatti fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és alperes perköltségben marasztalását kérte, utalva arra, a tényállás megfelelően felderített, az ítélet jogi szempontból is megalapozott. Utalt arra, lényegileg azonos tényállás mellett a felperesi állásponttal megegyező jogerős ítélet született másik perben. A felperes csupán
- július 17-én vette át ...... nyilatkozatát, ez igazolt az elsőfokú eljárás során,
- július 16-án így a Gt. 9.§ és a Ptk. 213.§-a folytán ....... alapítói határozatokat nem hozhatott. További eseti döntések felhívása mellett utalt arra, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat akkor hatályosul, amikor annak tartalmáról az eladó tudomást szerez, azaz a nyilatkozat igazolható módon megérkezik az eladóhoz. A
- július
- napjáig történő felperes általi kézhezvételt pedig alperes igazolni nem tudta. Az elsőfokú bíróság nem foglalt abban állást, hogy az üzletrész adásvételi szerződés létrejötte a felperes és ...... között, hanem csak abban, hogy a perben támadott határozat meghozataláig jött-e létre. Az elsőfokú bíróság nem minősítette érvénytelennek az üzletrész adásvételi szerződést, csupán megállapította, hogy az a határozatok meghozataláig nem jött létre a megjelölt személyek között.
- július 16-ig alperesi társaságnak két tagja volt. Az ítélet nem is tartalmaz határozati rendelkezést az üzletrész adásvételi szerződés létrejötte vagy létre nem jötte tekintetében, így nem kellett valamennyi félnek perben állnia. Nem elegendő az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat postára adására, alperes által csatolt ajánlott szelvény így a hatályosulást nem bizonyítja. Felperes a
- július 17-i kézbesítést igazolta. A fellebbezés megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla a tényállást az alábbiakkal egészíti ki: A
- július 6-án kelt .... tag által felperesnek írt levél egyértelmű nyilatkozatot tartalmaz az elővásárlási jog gyakorlására, azzal, hogy mivel a vételárat ....vevő a felperesnek készpénzben megfizette, így a vételár összegét ...... is .... részére fizeti meg, melyre tekintettel közvetlenül kéri a vevőt, hogy számlaszámát írásban adja meg, illetve jelölje meg azt az időpontot, amikor a vételárat átveszi. A .... ügyvéd által
- július
- napján felperes részére postára adott levél ragszáma RL12900019559432, ezt a levelet jelölte meg a felperes a részére
- július 17-én érkezettként és annak tartalmát pedig a
- július 6-i keltű levélben írtakban jelölte meg. Ugyanakkor a Budapesti Posta igazolása szerint RL12900019559432 azonosító számon a
- július 16-án postára adott küldeményt kézbesítették
- július 17-én ....felperes részére. ....
- július 6-án élt elővásárlási jogával, nyilatkozatát felperesnek és .... is megküldte, jelezve, hogy a vételárat .... részére meg kívánja fizetni. A .... részére címzett levél „elköltözött" címzéssel érkezett vissza, ezt követően ...... bírói letétbe helyezés iránti kérelmet terjesztett elő a Budakörnyéki Járásbíróság előtt
- július 16-án.
- július 6-án ..... címére ugyancsak megküldte az elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozatát, az
- július
- napján érkezett vissza, „elköltözött" jelzéssel. Ezt követően a felpereshez....
- július 14-i kelettel, 16-i feladással írt levelet, utalva arra, ezen a napon vette át a .....Kft. taggyűlési meghívóját, mellyel a társaság közgyűlését a felperes
- július
- napjára hívta össze. Hivatkozott arra, a taggyűlés összehívása szabálytalan a helyszín miatt is, másrészt mivel a társaság 50%-os üzletrészét megszerezte elővásárlási jogával korábban - élve, ezáltal a társaság egyszemélyessé vált. Egyúttal felhívta a felperest, hogy amíg az alapítói ülés megtartásra nem kerül és ott az ügyvezető igazgató személyéről az esetleges jelenlegi ügyvezető visszahívásáról nem dönt, semmilyen intézkedést a társasággal kapcsolatban ne eszközöljön. Ezen levelet adta fel ..... RL12900019559432 ragszám alatt
- július 16-án és a tértivevényt visszaküldő posta bélyegzője pedig
- július 17-i. A
- július 6-i keltű levelet a felperes
- július
- és
- között megkapta. A fellebbezés az alábbiakra figyelemmel megalapozott: A
- évi V. törvény (Ptk.) hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 9.§
(4)bekezdése és 16.§-a folytán az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, a jelen ügyben a 2006. évi IV. törvény (Gt.) szabályai alkalmazandók. A Gt. 45.§
(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A 123.§
(1)bekezdése alapján az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történő átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik. A
(2)bekezdés szerint a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - illeti meg elővásárlási jog az átruházni kívánt üzletrészre, ha azt a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza. A
(3)bekezdés tartalmazza, ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. Az alperes társasági szerződése e rendelkezésektől eltérő szabályt nem tartalmazott. A 127.§
(1)bekezdése értelmében az üzletrész átruházás esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A
(2)bekezdés szerint az üzletrész átruházásához írásbeli szerződést kell kötni. A
(4)bekezdés alapján a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője - nyolc napon belül - köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-adásvételi szerződést. A Gt. 9.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 213.§-a értelmében a szerződés távollevők között akkor jön létre, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Jelen ügyben nem volt vitatott, hogy ...... tag elővásárlási joga gyakorlására vonatkozó,
- július 6-án kelt felpereshez címzett nyilatkozatát ....... július 7-én postára adta az RL1290019468235 azonosító számon. Az sem volt vitatott, hogy ezt a küldeményt a felperes megkapta, felperes azonban állította, hogy a
- július 6-i nyilatkozatot július 17-én kapta meg. Ezen állítása azonban valótlan,
- július 17-én RL12900019559432 azonosító számon a Budapesti Posta igazolása szerint a
- július 16-án postára adott küldeményt kézbesítették a felperes részére, utóbbi,
- július 14-i keltű levél azonban nem tartalmazott az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ez a levél a
- július 20-ra az Ezüstszekér Panzió és Étteremben Monorra kitűzött taggyűléssel foglalkozik és csupán múltidőben jelzi, hogy ..... élt korábban az elővásárlási jogával és megszerezte a társaság valamennyi üzletrészét. .....
- július 6-ai levele RL12900019468235 ragszámon, a
- július 16-i levele pedig RL12900019559432 ragszámon került feladásra......
- július 20-ai levele részint valóban a
- július 17-én kézhez vett, ..... által a taggyűléssel kapcsolatban megfogalmazott kifogás tudomásulvételére vonatkozik, másrészt az elővásárlási jog gyakorlására, azonban a július 17-én kézhez vett -
- július 16-án a felperes részére postára adott - levél nem az elővásárlási jog tényleges gyakorlására vonatkozott, hanem visszautalt a
- július 6-i levélre, melyben ..... élt az elővásárlási jogával és közölte, hogy ..... vevő helyére lép, s az üzletrész adásvételi szerződések így közte és.....között jöttek létre. (A ..... Kft. és a ..... Kft. üzletrészei vonatkozásában.) Mindebből következően .... mind a
- július 6-i, mind a
- július 14-i levelet megkapta utóbbit július 17-én -, a július 7-én postára adottat pedig nyilvánvalóan ennél korábban. A felek által csatolt okiratok, a postai igazolás, illetve a felek előadása összevetése nyomán megállapítható, hogy az üzletrész adásvételi szerződés a fentiekben kifejtettek szerint
- július 16-áig - július
- és július
- közötti időpontban - létrejött, ehhez külön írásbeli szerződésre nem volt szükség. (PK
- számú állásfoglalás
- fejezete, 2/
- (VI.24.) PK vélemény
- pontja.) A rendelkezésre álló adatok szerint az adásvételi szerződést ...... a társaságnak bejelentette az új ügyvezetőnek...... A fentebb kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a
- július 16-án kelt 1., 2., 3., 4.,
- számú alapítói határozatok jogszabálysértőek, téves volt az arra vonatkozó megállapítás is, hogy .... a társaságnak nem volt egyedüli tagja és nem szerezte meg a felperes 50%os üzletrészét. Az üzletrész ellenértékének megfizetését illetően a Fővárosi Ítélőtábla utal arra, hogy a felperes és ....... között létrejött üzletrész adásvételi szerződésre, illetve a ..... általi bírósági letétbe helyezésre figyelemmel annak jelen ügy elbírálása szempontjából nincs relevanciája. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a kereseti kérelmet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239.§-a, a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest alperes javára az első-, másodfokú perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2), illetve
(5)és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel állapított meg. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A.§
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- napján Dr. Gál Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Rutkai Éva s. k. bíró Gesztesi Diana tisztviselő