A határozat elvi tartalma: A szolgálati lakás biztosításának célja az adott településen (helységben) önálló lakóingatlannal nem rendelkező munkavállaló számára a lakhatás biztosítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.855/2016/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. ... jogi előadó Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Maklári Iván ügyvéd A per tárgya: Lakás kiürítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 44.Pf.637.376/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.P.50.635/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint bérbeadó és az alperes mint bérlő között
- június
- napján lakásbérleti szerződés jött létre a ... ajtószám alatti, 67 m2 alapterületű, 2 és fél szobás szolgálati lakásra. A szerződés időbeli hatályát annak
- pontja szerint a felek az [2] [3] [4] [5] [6] alperesnek a felperesnél betöltött szolgálati jogviszonya (állományviszonya) fennállásának időtartamára határozták meg. A szerződés
- pontja szerint amennyiben a szerződésben külön nem szabályozott kérdések merülnek fel, akkor a „mindenkor hatályos jogszabály" rendelkezéseit kell alkalmazni. A lakás a Magyar Állam tulajdonát képezi, bejegyzett kezelője a felperes. Az alperes a szerződéskötés napján birtokba lépett és azóta is birtokos. Az alperes és férje
- június
- napján adásvételi szerződés útján egymás között ½ - ½ arányban tulajdonjogot szereztek a ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben ... szám alatti lakásra. A felperes
- október 18-án kelt levelében felszólította az alperest, hogy a perbeli szolgálati lakást 30 napon belül hagyja el. Utalt arra, hogy az alperes szolgálati helyén önálló lakás tulajdonosa, amelyre tekintettel a szolgálati lakáson fennálló lakásbérleti jogviszonya a jogszabály erejénél fogva megszűnt. Az alperes a lakást nem hagyta el, férjével és három eltartott gyermekével együtt jelenleg is abban él. Az alperes szolgálati és munkahelye ... van. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését a lakás elhagyására és részére történő birtokba adására. Hivatkozott a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
- évi LXXVIII törvény (a továbbiakban: Lakás tv.)
- §
(2)bekezdésére, valamint a Lakás tv. végrehajtásáról szóló 2/1994.(IX.20.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. §
(1)bekezdésére és
- § a) pontjára. Utalt arra, hogy abban az esetben, amennyiben a szolgálati lakás bérlője a szolgálati helye, vagy munkahelye szerinti helységben önálló lakással rendelkezik, ez a lakásbérleti jogviszony szempontjából bontó feltételt képez. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [9] Elsődlegesen utalt a peres felek között - fordított perfelállással folyamatban volt, a bérleti szerződés érvényességének megállapítása iránti perre, amelyre figyelemmel szerinte a keresetlevelet a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül kellett volna elutasítani. Ugyancsak a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának szükségességére hivatkozott a Pp. 130. §
(1)bekezdés g) pontjára utalással, vitatva a felperes kereshetőségi jogát, állítva, hogy a keresetlevelet nem az arra jogosult nyújtotta be. [10] Érdemi védekezése körében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény ( a továbbiakban: Jat.) 2. §
(2)bekezdésére hivatkozott. Álláspontja szerint a közöttük fennálló jogviszonyra a szerződéskötést követően hatályba lépett jogszabályok nem alkalmazhatók. A bérleti szerződés az általa a felperesnél betöltött állományviszony időtartamára köttetett, az pedig jelenleg is fennáll, miután továbbra is a felperesnél dolgozik. Utalt arra is, a magántulajdonban lévő ingatlant anyósa lakhatásának biztosítása érdekében kényszerűségből vásárolta. Előadta, hogy az ingatlanon fennálló ½ tulajdoni illetőségét időközben elidegenítette, a tulajdoni illetőségét az ingatlannyilvántartásból már törölték. [11] Azzal is érvelt, hogy a felperessel történt 1993-as szerződéskötés időpontjában még nem volt vele szemben kizáró ok, hiszen a kifogásolt tulajdonszerzés csak 10 év elteltével, 2003-ban következett be. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a perbeli szolgálati lakást 30 napon belül elhelyezési igény nélkül hagyja el és azt ingóságaitól kiürített és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássa a felperes kizárólagos birtokába. [13] Határozata indokolásában rámutatott, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve a per megszüntetésének az alperes által megjelölt okokból nem volt helye. A fordított perfelállásban folyamatban volt üggyel kapcsolatban kifejtette, a per tárgya és a felek érdekállásbeli elhelyezkedése nem volt azonos, ezért a Pp. 229. §
(1)bekezdésében foglaltak nem álltak fenn és a perfüggőségnek a Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti esete sem volt megállapítható. A felperes kereshetőségi jogával kapcsolatban hivatkozott a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (a továbbiakban: Vagyon tv.) 1. §
(2)bekezdés a) pontjára és 11. §
(1)és
(8)bekezdésére, amelyek alapján a felperes a keresetet saját személyében megindíthatta. [14] Az alperes érdemi védekezése körében a Lakás tv. 94. §
(5)bekezdésére utalással arra mutatott rá, hogy a felek jogviszonyára a Lakás tv. az irányadó. A felek a bérleti szerződésben az állományviszony megszűntén túlmenően bontó feltételről nem rendelkeztek, a szerződés
- pontja a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseit rögzítette alkalmazni. Ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint
- január
- napját követően a Lakás tv. és a Rendelet a felek szerződésének részévé vált. A Lakás tv.
- §
(1)és
(2)bekezdése és a Rendelet
- §,
- § a) pontja és
- §
(1)bekezdése egybevétésével arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az önálló lakás léte nem csak a szerződés megkötését kizáró tényező, hanem egyúttal bontó feltétel is. A perbeli bérlakás 2 és fél szobás alapterületű beosztására figyelemmel a Rendelet I. számú mellékletében meghatározott 5 főre irányadó lakásigényt kielégíti, ezért az alperes esetében az önálló lakás léte szerződéskötést kizáró, az előbbiek szerint a szerződés tekintetében egyúttal bontó feltétel is. Utalt arra is, a per során nem volt vitatott, hogy az alperes szolgálati és munkahelye ... található. Az elsőfokú bíróság a Rendelet 17. §
(5)bekezdéséből kiindulva azt vezette le, hogy a felek közötti lakásbérleti szerződés az alperes másik ingatlanon történt tulajdonszerzése időpontjában
- június
- napján minden további jogcselekmény nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnt. E naptól kezdődően az alperes jogcím nélküli birtokos, ezért a Ptk.
- §-a és
- §
(1)bekezdése alapján köteles a lakást elhagyni és a felperes részére birtokba adni. [15] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [16] Határozata indokolása szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra, érdemi döntésével és jogi indokaival mindenben egyetértett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet oly módon, hogy abban a Fővárosi Törvényszék által a bérleti szerződés érvényességének megállapítása iránti perben hozott 47.Pf.637.383/2015/
- számú jogerős ítéletével együttes, egy eljáráson belüli elbírálást kért. [18] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben a megállapítási keresetet elbíráló Fővárosi Törvényszék 47.Pf.637.383/2015/
- számú határozatával zárult eljárást I., a 44.Pf.637.376/2015/
- számú határozattal zárult eljárást II. számmal jelölve elsődlegesen a II. számú eljárásban hozott jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan a I. számú eljárásban hozott jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti megállapítást tartalmazó ítélet meghozatalát kérte. [19] A jelen (II. számmal jelölt) eljárást az elsődleges és a másodlagos felülvizsgálati kérelem is érintette. Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagos felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte az alábbiak szerint: [20] Az elsődleges - hatályon kívül helyezést és a per megszüntetését célzó - felülvizsgálati kérelmében hivatkozott egyrészt a Pp.
- § a) pontjának és a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontjának sérelmére, mert álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontjának alkalmazhatóságát a Pp. 229. §
(1)bekezdésére hivatkozással nem látta indokoltnak. Az alperes szerint a Pp. 229. §
(1)bekezdése anyagi jogerőről rendelkező hatálya még nem állhatott be. [21] Ugyancsak az elsődleges felülvizsgálati kérelme körében hivatkozott a Pp. 157. § a) pontjának 130. §
(1)bekezdés g) pontjának és ehhez kapcsolódóan a Ptk. 98. § és 115. §
(2)bekezdésének megsértésére. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Vagyon tv. 1. §
(2)bekezdés a) pontja és 11. §
(1)és
(8)bekezdése alapul vételével tévesen ítélte meg a kezelői jog lényegét. Az alperes szerint a lakás kiürítését csak a tulajdonos - jelen esetben a Magyar Állam kérheti, a vagyonkezelői jog tartalmában a tulajdonosi jogosultságokat nem foglalja magában, ezért csak a Ptk. 98. § és 115. §
(2)bekezdés alapján a tulajdonos kérhet kiürítést. Miután a tulajdonos a Magyar Állam, az ő hozzájárulása nélkül a felperes nem volt jogosult a per megindítására. [22] Szintén az elsődleges felülvizsgálati kérelme keretében hivatkozott a Pp. 157. §-ának, és 130. §
(1)bekezdés i) pontjának, és ezekre figyelemmel a Pp. 121. §
(1)bekezdés b) pontjának sérelmére is, mert álláspontja szerint a keresetlevélből nem derült ki a felperes képviselőjének neve, ezért a keresetlevelet már ezen okból idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, illetve utóbb a pert meg kellett volna szüntetni. [23] A másodlagos - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását célzó - felülvizsgálati kérelme körében egyrészt hivatkozott arra, hogy - amint arra már ellenkérelmében is utalt - az eljárt bíróságok nem vették figyelembe a perbeli lakásbérleti szerződés létrejöttének előfeltételeként kötött megállapodást. E vonatkozásban jogszabálysértést nem jelölt meg felülvizsgálati kérelmében. [24] Ugyancsak érdemi felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra is, hogy a lakásvásárláshoz közalkalmazotti hitelt vett fel, amelynek jóváhagyására a felperes mint munkáltatója volt jogosult. Ekkor már hatályban volt a Rendelet, ezért a felperes már ekkor felhívhatta volna a figyelmét arra, hogy a szolgálati lakásra való jogosultságát önálló lakás megszerzése esetén elvesztheti. Ezt a körülményt is figyelmen kívül hagyták az eljárt bíróságok. Jogszabálysértést e hivatkozásával összefüggésben sem jelölt meg. [25] Utalt továbbá arra is, hogy a felperes - jegyzőkönyvvel igazoltan 2010. február 17-én vizsgálatot folytatott az ő lakásvásárlásának körülményeivel kapcsolatban, azonban az eljárt bíróságok e körülményt sem értékelték a kereset elbírálása során. Megsértett jogszabályhelyet e vonatkozásban sem jelölt meg. [26] Érdemi felülvizsgálati kérelme körében is hivatkozott arra, hogy a perbeli jogkérdés eldöntésénél kizárólag a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a szerződés 9. pontja a mindenkor hatályos jogszabályok alkalmazásáról rendelkezik. Utalt a Ptké. 50. §
(2)bekezdésére is. A Lakás törvény alkalmazása amelyet a másodfokú bíróság annak 94. §
(5)bekezdése alapján látott alkalmazhatónak - az alperes álláspontja szerint nem lehetséges, mert a perbeli lakásbérleti jogviszony
- június 16án jött létre, a Lakás tv. pedig
- január 1-jén lépett hatályba. Még ha alkalmazható is volna a Lakás tv., a bérleti jogviszony megszüntetésének eseteit annak
- §
(1)bekezdés a -
- i)pontjai taxatíve felsorolják, és itt az önálló lakástulajdon megszerzése mint „megszüntető ok" nem szerepel. Szolgálati jogviszonya még mindig fennáll, így annak megszűnése hiányában a lakásbérleti szerződés sem szüntethető meg. [27] Utalt arra is, hogy a Rendelet sem volt alkalmazható a perbeli szerződésre vonatkozóan, mert az mintegy másfél évvel a szerződés megkötését követően lépett hatályba. Ebben a körben külön megjelölte, hogy szerinte a jogerős ítélet a Rendelet 2. §, 3. §
- a)pontját, 7. §
(1)bekezdését és 17. §
(5)bekezdését tévesen alkalmazta. Ezekkel összefüggésben kifejtette: a Rendelet
- §-a a fennálló állományviszonya miatt nem alkalmazható, a
- § a) pontja csak a szerződéskötés időpontjára vonatkoztatható, a
- §
(1)bekezdés
- a)pontja a 3. §
- a)pontjára utal vissza, ezért nem alkalmazható, míg a 17. §
(5)bekezdés értelmében az ő korábbi ½ tulajdoni hányadát nem lehetett volna „önálló lakásnak" tekinteni. Felülvizsgálati kérelmében - tartalmilag - e jogszabályhelyekhez kötve sérelmezte, hogy az önálló lakásszerzéssel kapcsolatos feltétel bekövetkezését a felperes - utóbb - bontó feltételként értelmezte. [28] Kifogásolta továbbá, hogy a jogerős ítélet a jogviszony megszűnésének időpontját nem határozta meg egyértelműen, mert egyrészt utalt arra, hogy a jogviszony a törvény erejénél fogva, másrészt pedig arra, hogy a felperes általi felmondás folytán szűnt meg. Álláspontja szerint egy jogilag már megszűnt jogviszony nem mondható fel. Ebben a körben a Ptk. 316. §
(1)bekezdésére hivatkozott, amelyre tekintettel arra utalt, hogy - bár a felperes már 2003-óta tudott az alperesi „szerződésszegésről"-, mégis elfogadta a bérleti díjat, másrészt szerinte ráutaló magatartással a felek új bérleti szerződést kötöttek. [29] Hivatkozott a Ptk. 319. §
(2)bekezdésének sérelmére is, mert a Rendelet 13. §
(1)bekezdése és a szerződés
- pontja szerint a jogviszony megszűnése esetén elszámolásnak volna helye. [30] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelem a két jogerős ítélet egy eljárásban történő, együttes elbírálásának kérésével - tartalmilag - a felülvizsgálati eljárások egyesítését célozta. A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmében írtak szerinti „együttes elbírálást" nem tartotta indokoltnak, ezért a két ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket külön bírálta el. Erre tekintettel a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.637.383/2015/
- számú jogerős ítéletével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán (a felülvizsgálati kérelemben I. számmal jelzett eljárás) a felülvizsgálat a Kúria Pfv.V.20.549/2016/
- számú ítéletével történt meg. A jelen eljárásban kizárólag a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.637.376/2015/
- számú jogerős ítéletének felülvizsgálatára került sor. [32] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [33] A per - és ezáltal a felülvizsgálat - tárgyát illetően a Kúria hangsúlyozza, hogy az eljárás kereteit a kereseti kérelemben a felperes által meghatározott konkrét igény tartalma, nevezetesen a perbeli lakás kiürítése iránti kérelem jelölte ki (Pp.
- §
(2)bekezdés,
- §). Erre tekintettel a felülvizsgálati eljárásban csak az ezzel kapcsolatos, releváns felülvizsgálati hivatkozások vizsgálatára kerülhetett sor tekintettel arra is, hogy a Pp.
- §
(2)bekezdéséből adódóan a felülvizsgálat tárgya: a jogerős ítélet. [34] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem - tartalmilag (Pp. 3. §
(2)bekezdés) - a felek között fordított perfelállásban folyamatban volt, időben korábban indult eljárás miatti perfüggőségre hivatkozással irányult a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a per megszüntetésére, mert - az alperes álláspontja szerint - a Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontjának alkalmazását a bíróság a Pp. 229. §
(1)bekezdésére figyelemmel nem látta alkalmazhatónak, holott az utóbbi jogszabályhely szerinti anyagi jogerő még nem állhatott be. E felülvizsgálati hivatkozás kapcsán a másodfokú bíróság e vonatkozásban helyes indokaira utalással hagyta helyben az elsőfokú ítéletet (másodfokú határozat
- oldal
- bekezdés). Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában (elsőfokú határozat
- oldal
- bekezdés) helytállóan, jogszabálysértés nélkül mutatott rá a két perben érvényesített jog alapvetően eltérő jellegére és helyesen utalt e tekintetben a Pp.
- §
(1)bekezdésének tartalmára, amely a perfüggőség (Pp.
- §) szempontjából is irányadó. [35] A kereshetőségi jog hiányával kapcsolatos felülvizsgálati hivatkozás alapvetően téves. A másodfokú bíróság e vonatkozásban is helyes indokaira utalással hagyta helyben az elsőfokú ítéletet (másodfokú határozat
- oldal
- bekezdés), az elsőfokú bíróság pedig a Vagyon tv.-re utalással részletes és helytálló indokát adta a felperes jelen perbeli kereshetőségi joga fennálltának. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli a Vagyon tv.
- §
(8)bekezdését, amely egyértelműen rögzíti, hogy a vagyonkezelőt a tulajdonos jogai illetik meg. Ebből következően a felperes mint vagyonkezelő a tulajdonjogból fakadó valamennyi részjogosítvánnyal (birtoklás, használat és hasznosítás, rendelkezés joga) teljes körűen élhetett, így a lakás kiürítést célzó valamennyi intézkedésre anyagi jogi jogosultsága volt. Ennél fogva kereshetőségi jogának hiánya fel sem merülhetett, így az eljárt bíróságok e vonatkozásban is jogszabálysértés nélkül hozták meg határozataikat. [36] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem további része - a képviseleti jog hiányára történt utalással a Pp. 130. §
(1)bekezdés i) pontjára és a 121. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a Pp.
- § szerinti permegszüntetés - szintén téves jogszabályi hivatkozáson alapul. A Pp.
- § szerinti megszüntetésre kizárólag a Pp.
- §
(1)bekezdés a-
- h)pontjaiban foglalt esetek fennálltakor lehetséges, az
- i)pontos hivatkozás permegszüntetésre nem vezethet. [37] A másodlagos, a kereset elutasítását célzó felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúria kiemeli, hogy a per tárgya lakás kiürítési igény elbírálása volt (a felperes kereseti kérelme kizárólag erre irányult), így a felülvizsgálati kérelemben a felmondás jogszerűségével, illetve annak hiányával kapcsolatos hivatkozások jogi jelentőséggel nem bírtak. Nem voltak vizsgálhatóak továbbá azok a felülvizsgálati hivatkozások sem, amelyekhez kapcsolódóan az alperes nem jelölt meg konkrét jogszabálysértést, illetve konkrét jogsértés helyett általános jellegű indokolást adott [1/2016.(II.15.) PK vélemény]. [38] Minderre tekintettel a perben kizárólag annak volt érdemi jelentősége, hogy az alperes jogosult-e a lakás birtokban tartására, avagy nem. [39] Ebből szempontból a bérleti szerződésnek a „mindenkor hatályos jogszabályok" rendelkezéseire utaló 9. pontját a szolgálati lakás biztosításának céljához való viszonyához mérten, komplexen kellett vizsgálni, az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakra is figyelemmel. [40] A szolgálati lakás biztosításának célja az adott településen (helységben) önálló lakóingatlannal nem rendelkező munkavállaló számára a munkavégzés elősegítése érdekében a lakhatás biztosítása, nyilvánvalóan addig, amíg egyrészről munkaviszonya (szolgálati jogviszonya, „állományviszonya") fennáll, továbbá, amíg a szerződéskötéskori (a szolgálati lakás iránti kérelem elbírálásakori) körülmények változatlanul fennállnak. A szolgálati lakás igénybevételével nem egyeztethető össze ugyanazon a településen a saját lakóingatlan léte. [41] Ebből következően az alperesnek a szerződéskötéstől kezdődően számolnia kellett azzal, hogy a „mindenkor hatályos" jogszabályi rendelkezések, illetve azok változása a szolgálati lakáshoz való jogosultságát érinthetik, amibe a jogosultság megszűnése is értelemszerűen beletartozik, függetlenül a szolgálati jogviszonya („állományviszonya") fennálltától. [42] Ez a jogszabályváltozás a perbeli esetben a 2/1994.(IX.20.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálybalépésével következett be. [43] A Rendeletnek az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában részletesen rögzített tartalmú 2. §-a, 3. §
- a)pontja és 7. §
(1)bekezdése - a Lakás tv. 23. §
(2)bekezdésében megfogalmazottakra is figyelemmel - együttesen az alperes önálló lakás szerzésének ténye miatt a szolgálati lakás biztosítása indokoltságának, ezáltal a bérleti jogviszonynak a megszűnését eredményezték. [44] Jogviszony hiányában az alperes a szolgálati lakás jogcím nélküli használója, aki a Ptk. 193. §
(1)bekezdése alapján köteles azt a felperes felhívására kiüríteni és a felperes birtokába adni. [45] A kifejtettekre figyelemmel a bíróság jogszabálysértés nélkül hozta meg jogerős ítéletét, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [46] A Kúria az alperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére - figyelemmel a Pp. 67. §
(2)bekezdésében foglaltakra is - azzal, hogy a felperes jogi képviseletével kapcsolatban felmerült költség összegét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján állapította meg. [47] Az alperes a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, azt pervesztessége miatt maga viseli, ezért arról a Kúriának határoznia nem kellett. [48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el. [49] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a P. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró