Pfv.21014/2016/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a szállítási keretszerződés gazdasági társaság vevője helyett annak tagja - ún. tartozáselvállalás útján - teljesíti a vételár fizetési kötelezettségét, jogalap nélküli gazdagodás jogcímén utóbb nem követelheti a szállítási szerződést teljesítő kötelezettől az általa előlegként megfizetett vételár visszatérítését szerződéses kapcsolat hiányára hivatkozva. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.014/2016/

1. szám A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Palotai Beáta ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Pankotai Zoltán ügyvéd A per tárgya: Jogalap nélküli gazdagodás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.629/2015/
2. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 9.G.40.165/2014/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 1.000.000 (Egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, felhívásra 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] Az alperes jogelődje, a ... Zrt. (a továbbiakban: az alperes jogelődje) és a ... Kft.
4. november 28án szállítási keretszerződést kötöttek, amelyben az alperes jogelődje a ... Kft. által a ... kórházban üzemeltetett gyógyszertárba gyógyszerek szállítását vállalta. A ... Kft. ügyvezetője
5. december
6. napjáig ... volt.
7. január
8. napjától a Kft.-nek nem volt megválasztott vezető tisztségviselője, együttes képviseleti joggal ... és ..., valamint ... munkavállalók jártak el a cég nevében, annak
9. július
10. napjával elrendelt felszámolásáig. A ... Kft. tagjai a ... Zrt. és a ... Kft. voltak. A ... Kft. vezető tisztségviselője is ... volt. A Kft.-vel szemben
11. október
12. napján kényszertörlési eljárás indult,
13. május
14. napja óta felszámolás alatt áll. A ... Kft.
15. január
16. és június
17. napjai között az alperes jogelődje részére 33 alkalommal, összesen 56.120.000 forintot utalt át. Az átutalásokról minden esetben e-mailben is tájékoztatta az alperes jogelődjét, az átutalási értesítőkön pedig feltüntette: „Gyógyszerrendelés ... Kft". A ... Kft. „kta.", valamint a ... képviseletében eljáró jogi képviselő
18. július
19. napján kelt levelében tájékoztatta az alperest, hogy a ... Kft. az alperessel szemben fennálló 56.120.000 forint összegű követelését átruházta a ... engedményesre. Az értesítő levélben a ... Kft. „kta." közölte azt is, hogy
20. január
21. és
22. június
23. napja között tévesen utalt át az alperes részére 56.120.000 forintot, ezért az alperes azzal jogalap nélkül gazdagodott, amelynek visszafizetésére az engedményes részére tizenöt napos határidővel szólította fel. Az alperes a
24. július
25. napján kelt válaszlevelében vitatta az engedményezett követelés jogalapját. Álláspontja szerint a ... Kft. „kta." azért fizetett meg 56.120.000 forintot jogelődjének, mert átvállalta a ... Kft. tartozását. A ...
26. október
27. napján kelt levelében tájékoztatta az alperest arról, hogy a vele szembeni követelését a felperesre engedményezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] [9] A felperes keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
28. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 361.§-a alapján jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozással 56.120.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, utalva az engedményezésekre is. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen vitatta, hogy a felperes és jogelődjei között az engedményezési szerződések érvényesen létrejöttek, ezért álláspontja szerint a felperes kereshetőségi joga hiányzik. Érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a ... Kft. az 56.120.000 forintot nem jogalap nélkül, hanem azért fizette meg a jogelődjének, mert átvállalta a ... Kft. tartozását, amelyhez az ő jogelődje is hozzájárult. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Határozata indokolása szerint a felperes nem igazolta a kereshetőségi jogát. Ennek ellenére is érdemben vizsgálta a felperes keresetét és azt megalapozatlannak ítélte, mert arra a következtetésre jutott, hogy nem álltak fenn a Ptk. 361.§- a szerinti jogalap nélküli gazdagodás feltételei. Álláspontja értelmében a ... Kft. a ... Kft. tagjaként e cég tartozásának az átvállalása miatt fizette meg a perbeli összeget. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [12] A másodfokú bíróság határozata indokolásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette a ... Kft. „kta." nyilvános cégiratai alapján. Rögzítette, hogy a ... Kft. működéséhez a ... Kft. 2007 óta rendszeresen tagi kölcsönt folyósított. A 2007.,
29. és
30. években összességében több száz millió forint összegű tagi kölcsönt nyújtott, és a ... Kft.-vel szembeni tagi kölcsön követeléseket utóbb a cég másik tagjára, a ... Zrt.-re engedményezte. Az engedményes nem teljesített, ezért a ... Zrt. a ... Kft. kényszertörlési eljárásában a tagi kölcsönök engedményezése tárgyában kötött szerződések meg nem fizetése miatt
31. március 4-én hitelezői igényt jelentett be. Ugyancsak a tényállás kiegészítése körében rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a ... Kft. a
32. október 31-ei fordulónapra elkészített átalakulási vagyonleltár-tervezetében 33.241.000 forint tagi kölcsönt tartott nyilván a ... Kft.-vel szemben követelésként, továbbá, hogy
33. április
34. napján a ... Kft. nevében ... és ... együttes cégjegyzési joggal rendelkező munkavállalók, valamint a ... Kft. engedményezési szerződést kötött, amelyben a ... Kft. a ... Kft.-re engedményezte a ... szemben
35. február
36. és április
37. napja között keletkezett 98.841.303 forint összegű követelését. [13] Az alperes elsődleges ellenkérelmével kapcsolatban az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontra helyezkedve rámutatott, hogy a felperes perbeli kereshetőségi joga fennállt, ezért mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az ott ezzel összefüggésben kifejtett megállapításokat. [14] A tartozásátvállalással kapcsolatban a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően arra a következtetésre jutott, hogy a felperes jogelődje a perbeli összeget nem jogalap nélkül, hanem a ... Kft. helyett fizette ki az alperes jogelődjének. [15] Indokolása szerint a felek egyező előadásából megállapítható, hogy a perbeli átutalások a ... Kft. és az alperes jogelődje között létrejött keretszerződés alapján szállított gyógyszerek vételárának az előtörlesztésére kerültek kifizetésre. Rámutatott, hogy bár a ... Kft.-nek a perbeli időszakban a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselője nem volt, a cég azonban gazdasági tevékenységét folytatta. Erre utalt az az engedményezési szerződés is, amelyben a ... Kft. képviseletre jogosult munkavállalói a ... szembeni követeléseket a ... Kft.-re engedményezték 98.841.303 forint összegben. Kiemelte, hogy ez az engedményezési szerződés még azt is rögzíti, hogy a ...
38. november
39. napján kötött vállalkozási szerződés, továbbá a
40. október
41. napján kötött közreműködői szerződés alapján
42. február
43. és
44. április
45. napjai között teljesített szolgáltatások tárgyában jött létre. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ezek körébe az alperes jogelődje által a kórház részére szállított gyógyszer is beletartozik. Az engedményezési szerződésben megjelölt, illetve a ... Kft. „kta." által átutalt összegek eltérésének indokát pedig abban látta, hogy a ... Kft. nem beszerzési áron számlázta tovább a gyógyszereket a kórháznak. [16] A perben kihallgatott tanúk vallomásai közül kiemelte ... nyilatkozatát, aki azt vallotta, hogy ... utasította a ... Kft. nevében történő átutalásokra. A másodfokú bíróság szerint ... tanú ugyan nem tudta, hogy a ... Kft. tartozását fizette-e meg a ... Kft. „kta." az alperes jogelődjének, ugyanakkor ennek a nyilatkozatának az említett, a... szembeni követelésekre vonatkozó engedményezés ellentmondott. Utalt ... tanúvallomására is, amelyből megállapítható volt, hogy a ... Kft. a perbeli időszakban is folytatta tevékenységét. Ezek a tények a másodfokú bíróság indokolása szerint kizárják, hogy az alperes a gyógyszerek vételárával jogalap nélkül gazdagodott. [17] Kiemelte ... tanúvallomását, aki azt nyilatkozta,... mondta neki, hogy a likviditási gondokat úgy oldja meg, hogy a ... Kft. helyett fizet. A másodfokú bíróság rámutatott, a tanú ezen vallomása összhangban van ... tanú, valamint ... előadásával is. Utalt arra is, önmagában az a körülmény, hogy ... jogilag nem megfelelően minősítette a ... Kft. „kta." utalásait, nem teszi értékelhetetlenné nyilatkozatát. [18] A másodfokú bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy a ... Kft. „kta." nyilvános cégiratai is alátámasztják, hogy a ... Kft. működtetése a tagok által évek óta tagi kölcsönökből történt, azok a ... Kft. „kta." könyvviteli nyilvántartásában is szerepeltek, a számviteli törvénynek megfelelően. Az alperes által csatolt okiratokkal szemben pedig a felperes még csak nem is hivatkozott arra, hogy jogelődje a ... Kft. „kta." könyvviteli nyilvántartásában a per tárgyát képező kifizetések az alperes jogelődjével szemben voltak nyilvántartva. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen új - tartalmilag a keresetének helyt adó - ítélet meghozatalát, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként mindkét esetben a Pp. 206.§-át és 215.§-át jelölte meg. [20] A jogerős ítélettel kapcsolatban elsődlegesen a másodfokú bíróság általi tényállás-kiegészítést sérelmezte. Szerinte a tényállás részévé tett körülményekre az alperes nem hivatkozott a bizonyítási eljárás során, és azok egyéb módon - tanúkihallgatások során vagy okirati formában - sem váltak a tényállás részévé. A kiegészítés ezért a Pp. 215.§-át sérti és a másodfokú bíróság megfosztotta őt a jogerős ítéletben foglalt megállapításai és következtetései észrevételezésének, cáfolatának jogától. E mellett a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget a tagi kölcsönöknek a perbeli követeléshez fűződő kapcsolata bemutatásának hiánya miatt. [21] Kiemelte, hogy maga az alperes sem hivatkozott az eljárás során arra, hogy a per tárgyát képező utalások valójában a ... Kft. által a ... Kft.-nek nyújtott tagi kölcsönök lettek volna. [22] Részletesen kifejtette a tényállás kiegészítés egyes elemeivel kapcsolatos álláspontját. Külön hangsúlyozta és részletesen indokolta a
46. november 22-ei - a kórház központi klinikai laboratóriumának működtetésével kapcsolatos - és a
47. október 24-ei - a központi gyógyszertár működtetésére vonatkozó - szerződéseknek a per alapjául szolgáló átutalásokhoz való kapcsolatának hiányát. [23] Kifogásolta továbbá a jogerős ítéletben foglalt egyes megállapításokat és következtetéseket is. Így: a felek egyező előadására utalást a keretszerződés alapján szállított gyógyszerek vételárának előtörlesztését illetően, továbbá magának a szállítás tényének rögzítését, valamint ..., ..., ... és ... tanúvallomásának a másodfokú bíróság általi értékelését. Álláspontja szerint az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére az állított tartozásátvállalást nem bizonyította. [24] A felperes felülvizsgálati kérelme jogi indokolásában kiemelte, hogy a tartozásátvállalás megállapításához a régi és az új kötelezett erre irányuló, egyértelmű szándékának megléte és kifejezése szükséges, amire vonatkozó okirati bizonyíték nem állt rendelkezésre, a tanúvallomásokat és a közvetett okirati bizonyítékokat a bíróság a Pp. 206.§-a szerinti mérlegelési jogkörének megsértésével értékelte, és az így megállapított tényekből téves következtetést vont le. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a felperes sommásan tévesnek minősítette a mintegy hat hónapon át tartó, 33 alkalommal történt átutalási sorozatot úgy, hogy arra az eljárás egyik szakában sem adott érdemi választ. [26] Hangsúlyozta, hogy a gyógyszerszállítás megtörténte tény. Utalt a ... Kft. perbeli időszakbéli gazdasági helyzetére, ami indokolta, hogy csak előre fizetés mellett kaphatott árut. Az, hogy a ... Kft. és tagja, a ... Kft. között a jogelődjének átutalt összegek tartozásátvállalásnak vagy tagi kölcsönnek minősülnek-e, az ő szempontjából közömbös, azok csak e két cég egymás közötti viszonyában bírnak eltérő jelentőséggel. [27] Hivatkozott az átutalásokon feltüntetett megjegyzésekre és a kísérő e-mailek szövegére, valamint a tanúvallomások tartalmára, amelyek eredője, hogy a perbeli utalásokat a ... Kft. ügyvezetője, ... kérte. [28] Rámutatott továbbá az utalások mögöttes - a ... Kft.-nak sem közömbös - motivációjára, nevezetesen arra, hogy a ... Kft. gyógyszerszállításának hiányában a kórház felmondhatta volna a szerződést. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [30] A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt - eljárásjogi - okból nem jogszabálysértő. [31] A Pp. 270.§